NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 828

Database Minutes of corporate bodies
Type NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Date of assembly 1602.04.30.
Reference number 828
Description Soós János (egregius) felperes hatalmaskodás miatt indított pere a néhai Szentmáriay György (egregius) özvegye, Kenderessy Mária (generosa) alperes ellen.Az alperes nevében Urbán Fülöp a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve kérte az alispánt tanúvallomások összegyűjtésére, azaz a köztudományvétel végrehajtására. A felperes nevében Balogh András a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve közölte, hogy a protokollumból kitudható, hogy amikor a pert indította a felperes az alperes asszony ellen, akkor már kért másolatot az idézésről és a perről.A jegyzőkönyvből az derült ki, hogy a következő törvényszéken az alperes a másolatokat nem kapta meg, hanem a felperes rögtön ítéletlevelet követelt. De akkor nem lettek volna kötelesek ítéletlevelet, hanem csak az idézésről való másolatot kiadni.A felperes kijelenti, hogy nem volt ez az eljárás kivételes, hiszen mivel a per a rövidített artikulusok szerint indult, akkor a hosszú eljárást elvágva, a törvényszék előzetes ítéletet hozott. Ezzel köteles az alperest sürgetőleg válaszadásra kötelezni. A felperes kéri az alispán, szolgabíró és esküdtek helyszínre való kiszállását a birtokfoglalás bizonyítására, és egyben készen áll annak bizonyítására is, hogy ő jó néhány esztendeje békésen birtokolja javait. Kéri alkalmas időpont kijelölését mindezek lebonyolítására.Az alperes ezen állítások ellen tiltakozik, és kijelenti, hogy önként nem hajlandó a pernek alávetni magát, és azt mondja, hogy nem köteles választ adni. Ám ha az előzőek másolatából kiderül, hogy a felperes az 1587. évi 30. artikulus szerint – amelyben kifejeztetik, hogy a vármegye a szokásjogot tartsa meg az ilyen esetekben –, adta elő panaszait a Kékkő és Divény várak mellett fekvő birtokok elfoglalásáról, akkor az alperes elismeri, hogy ebben a tárgyban az idézést már megkapta, és mivel ezt tartalmazza a nála lévő másolat is, erre a felszólításra hajlandó felelni. Ami azonban az alispán és szolgabíró helyszínre történő kiküldését illeti, azt nem tartja lehetségesnek, hiszen a birtokában lévő másolatokban ez nincs benne. Hacsak a mostani törvényszéken erre vonatkozóan nem születik határozat, nem tartja lehetségesnek az alispán kiszállását.A felperes ennek a kifogásnak nem ad helyt. Már jó néhány törvényszék lezajlott, így a mostani ügyet már nem lehet tovább húzni. Kéri, hogy foglalják írásba, hogy az alperes nem hajlandó az idézés érvényét elfogadni. A felperes a törvények értelmében járt el.Az alperes erre azt válaszolja, hogy a jegyző a törvényszékeken szokásos eljárás szerint a vármegye pecsétjével ellátott és kiadott írásokat közhírré szokta tenni, az ő idézését pedig nem publikálták és nem is adták ki. Ha a másolatot kiadták volna az idézésről, akkor ő arra válaszolt volna. Mivel az idézés másolatának kiadása mindeddig nem történt meg mindkét fél részére, ezért kéri a törvényszéket, hogy az egész eljárásról adjanak ki másolatot. Egyúttal ezzel együtt mentsék föl a korábbi meg nem jelenés terhe alól. Feltéve, de nem megengedve, hogy az előbbi törvényszéken az idézés másolatának erejét az alperes nem vette figyelembe, az ország törvényei és szokásai értelmében kötelesek kiadni az egész peres eljárásról készült másolatot. A felperes szerint ez a kifogás nem áll meg a rövid artikulusok tartalma szerint.A vármegye határozata: nyilvánvalóan kiderül a protokollumból, hogy az alperest két alkalommal is pervesztesnek nyilvánították. Mivel az idézéseknek nem tett eleget, ezért méltán lett pervesztes. Mivel az ítélet semmissé tétele érdekében kéri az egész eljárás másolatát, így a következő törvényszéken azt kiadják neki, egyúttal azonban be kell mutatnia a perben kiadott korábbi okleveleket.
Source OBORNI TERÉZ: NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1597–1603

Content provider