SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 335 folio
| Database | Minutes of corporate bodies |
| Type | SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Date of assembly | 1612.03.28. |
| Reference number | 335 folio |
| Description |
Statutum est per universitatem Comitatus Zathmar, hog’ walaky ez Wármegieben leendő gonoszt cselekedett haiduknak pártiát fogná contra processum juris tiztesége weztet áruló legien.
Causa spectabilis ac magnifici Domini Andreas Dóczy de Nag’ Luche supremi comitis comitatus Zathmariensis tanquam actoris contra Egregium nobilem Nicolaumu Apaghy in causam attractum levata. Actor per procuratorem egregi Stephani Nag’ Iday cum nostris dicit et proponit in hunc modum. Ez praenominatus Incattus nescitur unde motus ez elmúlt 1611 Eztendőben circa festum Michaelis Archangeli innen az Király urunk eo felsége Zathmari véghazabul per etractores kizeokvén ez megnevezett eztendeoben Király urunk eo felsége és Orzaga ellen feolzendült Haiduság koezze accommodalván magát eg’ nehány nemes Zemélieknek és jozagoknak, ugy mint jobbágioknak minden nével nevezendeo marháioknak praedalasaban az teob haidusaggal egyeot, és Király Urunknak eo felségének hiweinek ellene contra statum publicum fegyvert keoteot fel és minden praedálásokat zabadságosan czelekedeot, opprimalta mind az nemességet mind az zegény keosséget és mindhog’ ezeket megindult czelekedni contumacia ductus az Dominus Actor de debito officii citaltatta volt az 1608 eztendei Pozoni Articulusoknak Continentiája zerint, tanquam turbatorem publicae pacis et oppressorem miserae nobilitatia et plebis ha comparealt ezek ellen mencze magát, ha pedig nem comparealt awag’ magát nem menti ez citált articulusnak continentia zerint való padnál kiwan az Actor imponáltatni az … Liceat ultra. Pro Incatto Egregius Bernhardus Rezegey cum nostris probatur solemniter super eo ne videatur eae huic se pro quo modo sponte intromisisse et aquisitioni domini supremi comitis cedere velle sed coacto in defensionem ipsius se respondere debere et petit liceat de condescensione vocatae causae disputare et dicit eo modo: Az eo Nagysága actioiát az mely Articulusokon erigalta, kivánniuk, hog’ itt az Birák eleot legien, mert az citált Articulusokban nagion ollian irás quod ad partis quaerulantis instantiam comes vel Vice Comes ad sedem judiciariam primitius celebrandam citare faciat, azért addig ad rem nem respondealunk amig az peczétes articulusok itt nem leznek. Mi pedig az Dominus Actor ellen semmit nem peccaltunk, hanem az ki instalt eő Nagyságának, hog’ citaltasson (kinek mit vétettünk, állion eleo, felellien az citált articulusnak tartása zerint, de eo Nagysága ellen ártatlannak mongia magát az Incattus. Az mi pedig a második propositiot illeti, hog’ az Dominus az alul specificalt annusban és nap taiban innét az eo felsége Zatthmari végházábul, az nemesség keozeul per aliquas tractatores zabad akarattia zerint kizeokeot volna és kiment volna az haiduk keozé, az mint az Dominus Actor inserallia, az eo Nagysága feleletiben azt simpliciter az az Incattus negállia, mert constal az az egez Wármegiével, hog’ mikor hazánk ellen feltámadott haiduság minniaiunknak vezedelmire ellenség képpen ide az eo Felsége várára ieottenek, itt az eo felsége házában liveo witézleo rendel unamimi voto pari consensu ellene akarwán támadnunk, egienleo képpen mentünk ki, ug’ mint hazánknak igaz oltalmazói, ot peniglen harczolwán, mint hog’ bennünket meg wertenek, engemet peniglen az harcz helien az ellenség fogott el, mert taglot, mint termézet zerint waló ellenség, kireol az welem leweo witézleo nép altal testalhat, és ug’ wittenek el mint rabot, ig’ez keozben magok keoziben esketenek, kitelen woltam keozotteok lenni, de senkinek semmit nem wétettem, ha penig az nemesség wag paraztság keozül walakinek wétettem agant jure de az Dominus Actor ellen semmit sem wétettem, rebus igitur sic se habentibus, az eo Nagysága keresetitül absolutionem retinuit, az zerint penig eo Nagysága inseralia feleletiben, doceallia eo Nagysága et liceat ultra. Deliberatio facta est. Mivel hog’ az ország bizonios articulusokban excludallia az praerogativa nobilitarist (az juridicus proceesust, azok ellen, az kik depraedatores et oppressores nobilitatis et miserae plebis, ha nem compareallnak, proscribáltassanak, az proscriptionalisnak penig az eo naturaia ez ut in causis criminalibus personaliter compareatur reus) mivel hog’ Apaghy Miklós contumacia ductus personaliter nem comparealt, az országtul edáltatott articulus zerint, convincaltatot és proscribáltatik. Egregius Andreas Laskay Birót, Esküttet kér ki, Porczalma-Eokeoritóba Ispán uramat is hia az Tiukodiak ellen Gáll Imre Tamás ellen. |
| Source | BALOGH ISTVÁN: REGESZTÁK SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐKÖNYVEIBŐL 1593. május 1–1616. augusztus 6. |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal