BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 592

Database Minutes of corporate bodies
Type BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Date of assembly 1570.09.06.
Reference number 592
Place h. n.
Description […] mivel belőle semmit nem találtak sem a törvénycikkelyek értelmében, sem más jogcímen, s hogy őfelsége embere a teljes beiktatással szemben pervisszaűzéssel élt […] és nem járhatott volna el, ezzel szemben Gálházy […] érvénytelen volt és ha jogszerű, kéri visszadatni a pervisszaűzés terhét, mivel őfelsége prókátora nem mutathatott volna más jószágokat, ezért el kellett volna járni ellene.
Karácsondy erre a korábban általa elmondottakat adja elő, s azt, hogy Senyey Pál, őfelsége prókátora nem élhetett volna a pervisszaűzéssel, csak őfelsége jószágait illetően, s hogy végül ismét visszaűzés történt, amint az a végrehajtásból kiderül, mivel a jószágok között találtak részbirtokokat.
Senyey őfelsége érdekében a pozsonyi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a jószágigazgató érdekében és Derencsényi Péter ellen előadja, hogy a pervisszaűzés kikényszerített volt […] és kéri visszaadni, mivel abban a perben az alispán tanú volt és így sem ítéletet nem hozhatott volna, sem a végrehajtást nem folytathatta volna le, s mert […] a szolgabíró és az esküdtek […] és hogy János király 80 örökösi jogon bírt jószágairól […] ezek a jószágok pedig János király örökösi jogon bírt jószágai voltak, s ahogyan a tanúbizonyságok is vallották, néhai Derencsényi Miklós vásárolta meg azokat; tanúbizonyságot kér a vásárlás igazolására, mivel Keresztúr a sógorasszonyáé (?) volt és máskülönben is őfelségére szállott, mivel fegyver által szerezte vissza a lázadóktól.
Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel válaszul előadja, hogy hogy a pervisszaűzés nem volt kikényszerített, hanem törvényesen történt az alispán által törvényesen meghozott ítéletnek megfelelően. Ami a többi kifogást illeti: a Zólyomban tartott országgyűlés által hozott törvényben benne van, hogy vissza kell adni azokat a jószágokat, amelyek birtokosait nyilvánvalóan tudja a vármegye: a vármegye tehát annál is inkább eljárhatott. Egyébként nem most kellett volna az ítélet ellen fellépni, hanem a végrehajtás idején, mivel az alispán és az egyik szolgabíró elegendő lett volna, hogy előttük megtörténjék a végrehajtás elleni fellépés. János király jószágait valóban ő birtokolta, de visszadta azokat Derencsényi Miklósnak és a jószágok így nem János királynak, hanem Derencsényi Miklósnak a kezéből foglaltattak el. Keresztúr kapcsán elegendőképpen bebizonyosodott, hogy csakis a jószágok visszaadása után lehet pert indítani, s hogy ez nem volt fegyverek által visszaszerzett birtok. Őfelsége egyébként esküjének megfelelően köteles megvédeni és oltalmazni az alattvalóit.
Sennyei kifogást emel a tanúbizonyságok ellen is, mondván, hogy Vámos és Keresztúr lakosai, mint őfelsége jobbágyai nem tanúskodhattak volna. Kéri tehát leszállatni a pert István király törvénye alapján.
Karácsondy azt válaszolja, hogy […] nem őfelsége saját […] ezért a tanúbizonyságok elegendőek voltak és vallomást is tehettek. A kifogások tehát hiábavalóak és ezért várja az ítéletet.
A törvényszék a következő ítéletet hozta Gálházy érdekében: egyedül tegyen esküt […] nem jogtalanság, s hogy János király még életében eladta a jószágokat a tanúbizonyságok szerint, és Derencsényi Tamás visszaszerezte […] és ismét hatalmasul […] a jószágok használata elegendőképpen bizonyítást nyert, ezért ugyanaz [az ítélet, mint korábban]. – 81 A pervesztes fél megfellebezi és ítéletet és az átküldetik mindkét fél számára.
Source TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Content provider