BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 456

Database Minutes of corporate bodies
Type BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Date of assembly 1570.02.15.
Reference number 456
Place h. n.
Description Bakos Báthory György érdekében a nádori helytartó által kiadott prókátort valló levéllel a káptalan ellen előadja, hogy 1569-ben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a mondott alperes nem tudni, mitől indíttatván, a jegyzőkönyvben név szerint felsorolt jobbágyait a felperesnek a Bábolna possessio határában lévő, az alperes jobbágyaival közösen használt, Szil nevű földjére – amely földet a vármegye a felperesnek ítélt, de az ítéletet az alperes megfellebzte – küldte, s az alperes jobbágyai a perrel és a fellebbezéssel nem törődvén, az ott termett és már baglyákba rakott árpát az éjszaka csöndjében Bábolnáról elvitték. A felperes az ez által okozott kárt 100 forintra becsüli, s ha az alperes tagadná a tettet, kész bizonyítani. Az alperes a márka büntetést sem tette le eddig a bírói kézbe.
Szánthay az alperes fél érdekében erre előadja, hogy a felperes azért nem idézheti az alperest a törvény elé, mert a per fel van függesztve és azt a bírák elhalasztották, tehát uralkodói kegyelem nélkül a per nem indítható újra, ezért a kereset nem más, mint patvarkodás. A földdel kapcsolatban előadja, hogy az alperes birtokolni akarja azt, mivel mindig is a birtokában volt, a birtoklása nem szakadt meg és számtalan kiváltságlevele van róla: addig is az övé tehát, amíg a perben végleges ítélet nem születik. Hogy birtokában volt a földnek, annak bizonyítása már megtörtént: ezért nyilvánvaló, hogy nem kezdhetett volna ellene pert a felperes. A dézsmát a földről eddig is az alperes szedte és ezután is ő akarja beszedni.
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az idézés törvényes és ezért a kereset nem patvarkodás.
A káptalan erre előadja, hogy a saját földjén nem követhetett el hatalmaskodást. Egyébként a felek között volt egy megállapodás, amelyet a kapitány előtt kötöttek, s amely szerint a kilencedet ott kell 61 hagyni, amíg a fellebezésben nem születik ítélet, de a felperes nem tartotta be ezt a megállapodást és a tized nélkül elvitette a termést.
A felperes azt válaszolja, hogy soha nem volt megállapodás, s hogy semmit nem vitetett el.
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felperes bizonyítsa: az alperes elvitette a termést az általa birtokolt földről. A felperes szolgabírót és esküdtet kér a bizonyítás elvégzésére.
Source TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Content provider