BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 3431

Database Minutes of corporate bodies
Type BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Date of assembly 1581.03.15.
Reference number 3431
Place h. n.
Description Csorba Mihálynak, mint felperesnek a Bárius urak, mint alperesek elleni perében Bárius János érdekében Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy mivel Bárius János neve sem ama jószágok visszakövetelésébe nincs beleírva, sem pedig a tanúbizonyságok vallásába, továbbá, mivel a mondott jószágok őt és atyafiait illetik, ezért a visszakövetelést és a tanúbizonyságok hitelesítését le kell szállatni.
A felperes fél érdekében Somogyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel azt válaszolja, hogy amikor a jószágokat kérették, akkor a szolgabíró és az esküdt az összes alperest, közöttük Bárius Jánost is megnevezte: így ha e tekintetben hiba esett volna, azt a szolgabírónak kell tulajdonítani. Amikor egyébként a visszakövetelés történt, a Báriusok között még nem ment végbe a birtokosztály. – Az alperesk érdekében a prókátor tiltakozással előadja, hogy az ország törvényei szerint a tanúbizonyságok érvénytelenek, mivel a bírák nem eskü alatt tettek jelentést azokról. Az 1559. és 1563. esztendei törvények ugyanis kimondják, hogy „mivel a végrehajtásban sok csalást szoktak elkövetni, azért, hogy a jelentések” stb. és a végén: „a végrehajtás eskütétel nélkül hiábavaló és érvénytelen”. Ugyanezt tartalmazza Zsigmond király 1430. évi törvényének 16. és 17. cikkelye is. – Az alperes fél azt válaszolja, hogy a szolgabíró és az esküdt ugyanúgy jelentett a tanúbizonyságokról, mint ahogy a végrehajtásról kell jelentést tenni. – A felperes tiltakozik és kéri, hogy szabadjon tovább beszélni.
A törvényszék úgy ítélkezik, hogy az alperes fél járjon el tovább.
Az alperes fél előadja, hogy a tanúkihallgatásból kitűnik: Hatvany János és Rinóth Mihály azokat Szent Mátyás nap után való hétfőn vette fel. De sok hétfő esik esztendő Szent Mátyás napig, ki mindenik utána vagyon, ki azután esik, mindeneket ért ember, de hogy semmi „proxima” nincs utána vetve, ezen az okon kell leszállatni az ország törvénye szerint, mivel nincs megjelölve a biztos időpont, ez penig ez hétfő bizonytalan, első-e? másod-e? harmad-e? Nincs ott az „proxima”, azért ez helyen leszáll . – A felperes fél szerint rendben van a dolog, ugyanis ha harmad, másod, avagy negyed hétfő volt volna, azt írták volna .
A törvényszék elutasítja az alperes kifogását.
Az alperes fél újabb kifogása, hogy a tanúbizonyságok vallatásáról szól jelentésből nem derül ki, hogy kicsoda Hatvany János és Rinóth Mihály, bírák-e, vagy esküdtek, vagy valamilyen közemberek? Ezért a jelentést érvényteleníteni kell. – A felperes fél erre azt válaszolja, hogy a jegyzőkönyvből kiderül, melyikük a szolgabíró és melyikük az esküdt.
A törvényszék ezt a kifogást is elutasítja.
Az alperes fél újabb kifogása: a jelentésbe nem írták bele a helyet, ahol a tanúbizonyságokat meghallgatták, pedig a Hármaskönyv II. részének 27. és 29. címe szerint a helyet és az időt be kell írni. Ugyanitt az is olvasható, hogy a nagyobb bizonyság érdekében meg kell jelölni a tanúk életkorát is, hisze egy 12 esztendő ember nem emlékezhet a régebbi dolgokra. A jelentésbe pedig nincs beleírva a tanúbizonyságok életkora. Kifogásolja végül azt is, hogy a vármegye nevét nem írták be a jelentésbe. – A felperes fél szerint egyik kifogás sem fogadható el. Az esküdt és a szolgabíró ugyanis nem járhat el másutt, csak a saját megyéjében, így nyilvánvaló, hogy melyik megyéről van szó. Ami a tanúk életkorát illeti, az nem szerepel ugyan, de oda van írva, honnét tudnak a dologról. Ha pedig lenne valami hiba például a helyszínt illetően, azt a szolgabírónak és az esküdtnek kell tulajdonítani és könnyen ki lehet javítani.
A törvényszék a kifogások miatt, jelesül pedig azért, mert a tanúbizonyságok életkorát elmulasztották beírni, a felperes fél által végeztetett bizonyítást leszállatta.
Az alperes fél a Hármaskönyv II. részének 29. címére hivatkozva kijelenti, hogy más szolgabírót és esküdtet kiküldeni a másodízben való hitelesítésre nem lehet. – A felperes fél szerint engedélyezhető a másodszorra való hitelesítés, mert a kereset érvényes és ő ragaszkodik ahhoz a törvényszéki határozathoz, hogy szolgabírót és esküdtet kell kiküldeni.
A törvényszék ez a határozatot helybenhagyja, az alperes fél azonban fellebbez ez ellen. A felperes fél kéri a per átküldését, a törvényszék szerint azonban erre nincs szükség. Végül a felperes fél felkéri Négyessy szolgabírót és Czikó István esküdtet az eljárásra.
Source TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Content provider