BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2690
| Database | Minutes of corporate bodies |
| Type | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Date of assembly | 1579.09.23. |
| Reference number | 2690 |
| Place | Miskolc |
| Description |
Thegzes Antalnak és a debrecenieknek a perében a felperes fél bemutatja az új ítéletet az alperes fél ellen. Az alperes fél érdekében Bakos András a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel kéri a rendelkezést, amely alapján az el akar járni. – A felperes fél, tudniillik Thegzes Klára asszony érdekében megjelent Borbély a vármegye által kiadott prókátort valló levelet mutatta be. Ezt az alperes fél kifogásolta, előbb azért, mert a felperes nincs jelen, a felperes azonban hivatkozott az új ítéletről kiadott levélre, amely szerint vagy szemelyesn, vagy a prókátora által képviselheti magát. Ezután az alperes fél azzal érvelt, hogy Borsod vármegye prókátort valló levelével csak a megyében élők járhatnak el, a más megyében élők nem. A felperes fél válasza erre az volt, hogy a törvény előtti egyenlőségből következik, hogy az itt lakók és a nem megyebeliek számára egyaránt szolgáltathat törvényt a vármegye hatósága. Az alperes továbbra is amellett érvelt, hogy az alispán hatásköre csak Borsod vármegyére érvényes, így a prókátort valló levél nem megfelelő, a felperes azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nevezett asszony Borsod vármegyében vallott prókátort, mivel Rédey Pál háza, ahol a vallás történt, Borsod vármegyében van. Szerinte az új prókátor-vallás azért is érvényes, mert a valóságos és folyamatos használat gyakran felülírja a törvényt, így az alperes érvelése, amely szerint a királyi tábla gyakorlata minden tekintetben érvényes kell, hogy legyen a vármegyei törvényszék gyakorlatára, nem fogadható el.
A törvényszék ebben a vitában a következő ítéletet hozta: ez exceptio nem fog, mert eleitül ez vármegye él ezzel, hogy az ispán előtt ember, sőt még szolgabíránk és nótáriusunk előtt is prókátort vallhat. Hol penig azt mondja, hogy usus és memoria nem fog, arról is ususunk vagyon. Az alperes fél ezután azzal áll elő, hogy mivel Thegzes Sándor eddig hallgatott, az ő keresete alól fel kell menteni. A felperes fél szerint azonban ésszerű okok miatt bárkivel megtörténhet, hogy ninncs jelen a per tárgyalásán, s ennek következményeit mindenki viseli is. Követeli továbbá, hogy a törvény elé állítani rendelteket kiáltsák ki, mivel ez egy szándékos gyilkosság volt. – Az alperes ezután az idézés ellen emel kifogást, mert továbbra sem tudni, ki és ki által végezte, s kik az idézettek, pedig mindez ott szokott lenni az új ítélet hátoldalán. A felperes úgy vélekedik, hogy az idézést a szolgabíró végezte, s hogy milyen módon, azt meg lehet tudni. Az alperes szerint azonban vélekedésnek itt nincs helye, hiszen addig nem lehetett volna kikiáltani, ameddig az idézés szabályszerűen meg nem történik. A felperes szerint azonban a szolgabíró hites személy, az idézés után jelentést is tett arról, így tehát a dogot a jegyzőkönyvben meg lehet keresni. A törvényszék mindezzel kapcsolatban a következő megállapítást tette: nyilván vagyon, hogy az szolgabíró citálta volt, de még be nem írták. Az alperes fél ezután követeli, hogy az intést írják be a jegyzőkönyvbe a szolgabíró jelentésének megfelelően, mert régtől fogva az a szokás, hogy először megtörténik az idézés, azután azt beírják a jegyzőkönyvbe: hiszen először az alapot kell elkészíteni, amin majd a felépítmény állhat. A szokást és a gyakorlatot ebben a perben különösen szem előtt kell tartani, hiszen főbenjáró ügyről van szó. – A felperes fél megengedi, hogy az intést bevezessék a jegyzőkönyvbe, de továbbra is fenntartja, hogy a törvény elé állítani rendelteket azonnal ki kell kiáltani, hiszen a törvényszék tudja, hogy az idézés maga már megtörtént és csak a beírása hiányzik. – Az alperes fél nem vonja hogy a szolgabíró hivatali kötelezettségeinek megfelelően eljárt, ámde az ilyesfajta eljárást nem az emlékezetben szokás tartani, hanem le kell írni, mivel ez nem egy egyszerű vallás, hanem a kereset alapja, ezért már korábban be kellett volna vezetni a jegyzőkönyvbe. Követeli tehát tiltakozással, hogy a megye által régóta gyakorolt szokást most is gyakorolják. – A felperes szerint ebben a dologban az első kérelem idején kellett volna eljárni, most már nem lehet visszatérni arra, hiszen az alperes már az új ítélet másolatát is a kezéhez vette és a törvényszék már határozatot is hozott az új ítélet figyelembevételével. – Az alperes szerint még semmiféle határozat nem születhetett, mivel ő még rá sem tért a keresetre. A törvényszék elrendelte, hogy a szolgabíró jelentését be kell írni a jegyzőkönyvbe, magát a pert pedig el kell halasztani a legközelebbi ülésre. |
| Source | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal