Back to list
Previous 2093/65417 BORSOD VÁRMEGYE jegyző… BORSOD VÁRMEGYE jegyző… Next 2095/65417

BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2081

Database Minutes of corporate bodies
Type BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Date of assembly 1578.12.10.
Reference number 2081
Place Miskolc
Description Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Heránth Gergelyné ellen a következőket adja elő: az 1577. esztendőben elbúcsúztatni kérték a nevezett Heránth Gergelytől és házastársától Pinczés Péter jobbágyot azon törvénycikkelyek tartalmának megfelelően, amelyekben őfelsége előírta, milyen módon kell lefolytatni a jobbágyok búcsúztatását. A jobbágyot békességesen elbocsátották, később azonban az alperes figyelmen kívül hagyva a törvényeket, elvette az elbúcsúztatott jobbágy 150 forintot érő szőlőjét és az kétszer is leszüreteltette. Szolgabíró és esküdt által kérték az alperestől a szőlőt és a termését, ő azonban nem adta azt vissza, hanem a márka-büntetés terhe alatt mind mostanáig magánál tartja. A szőlő értékbecslését nem a helység lakosai, hanem a törvényszéktől kikért szolgabíró és esküdt által kellett volna elvégezni, s a becslés ugyan megtörtént, a jobbágy azonban egyetlen dénárt sem kapott. A jobbágy most már nem is akarja, hogy a szőlőt elbecsüljék tőle, mert Nyéken az ilyesféle búcsúztatási ügyekben az a szokásjog, hogy a jobbágy a szőlőjével együtt mehet el a földesurától; a prókátor ennek bizonyítására csimori Kövér Ferenc és Fúló úr példáját hozza fel.
Az alperes fél érdekében Szóláth a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel így válaszol: az alperes eleget tett annak, amit a törvénycikkelyek kívántak, ezt a felperes is elismeri, patvarkodás lenne tehát, ha a búcsúztatást támadná, mivel a jobbágyot békében elbocsátották. Ami pedig a szőlő dolgát illeti, ebben az az álláspontja, hogy a törvény csak a jobbágy elbocsátását mondja ki, azt nem, „hogy a jövedelmeim 290 tulajdonjogáról is lemondjak, hogy a jövedelmemben részessé tegyem a parasztot: ennek az szőlőnek a dézsmáját mindig meg kellett adnia a földesúr számára annak, akié volt” és az alperes gyakran intette is a parasztot, hogy a foldesura jogából és jövedelméből ne vegyen el semmit, s most, a vármegye előtt is inti, hogy ha kötelezné magát a dézsma, a földbér vagy a hegyvám megadására, akkor kész lenne visszaadni neki a szőlőt.
A felperes fél válasza: őtőle már néhány jobbágyot is elbúcsúztattak, akik szőlőikkel és azok jövedelmeivel együtt költöztek új földesurukhoz, s ez a szokás régtől fogva él ebben a helységben. Ott sok úr vagyon, az vidékieké csak az köz kád, de az jobbágyok ki-ki mind urának szokott adni hegyvámot. Szolgabírót és esküdtet kér tehát ennek bizonyítására.
A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel az alperes a dézsmaszedés előtt foglalta el a szőlőt, az első kérelemért 100 forint büntetésben kell elmarasztalni, valamint a kár megtérítésében, amelyről a felperesnek kell az ország törvénye szerint esküt tennie. A szőlő pedig ugyancsak az ország törvényei szerint maradjon a jobbágynál, aki a kilencedet korábbi urának fizesse meg.
A felperes kéri a 100 forint megfizetését.
Source TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Content provider

The National Archives of Hungary
Contact

ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Hungaricana logo Cultural Heritage Portal