BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1518
Database | Minutes of corporate bodies |
Type | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
Date of assembly | 1575.03.09. |
Reference number | 1518 |
Place | h. n. |
Description |
Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Mihály Antalné, mint alperes érdekében a felperes Alacskay Bálint ellen kéri pontosan megmondani a foglalás esztendejét.
A felperes erre azt válaszolja, hogy a foglalás az 1556. esztendőben, Lukács napja (október 18-a) táján történt. Erre az alperes előadja, hogy mielőtt tovább lépnének és a tanúvallomások ellen kezdenének beszélni, az alperes nem tartozik választ adni, mégpedig azért nem, mert a Hármaskönyv II. részének a 26. címében világosan le van írva, hogy az elfoglalt jószágok vagy birtokrészek miatt indított perekben pontosan fel kell sorolni és a bíró előtt számba kell venni, hogy mit követel a felperes, mert ha ezt elmulasztja, akkor a pert le kell szállatni. Senyey a felperes fél érdekében azt mondja, hogy minden részletezve van és újra részletezi: hogy az 1556. esztendőben, Lukács napja táján Mihály Antal háborúba készülvén, hatalmasul rátört Alacskára, azon birtokrész termését elvitette, magát a birtokrészt pedig elfoglalta. A jószág egyébiránt Alacskay Péteré volt és az ő halála után az özvegye mint dotalista birtokolta: az ő halála után a felperesre kellett volna szállnia, de nem tudta birtokba venni, mivel el volt foglalva. Kéri tehát annak visszaadását az eddigi jövedelmével és a foglalás miatti büntetéssel együtt. Az alperes a követkőket válaszolja: Mihály Antal Alacskay Péter leányát, Orsolyát vette feleségül, ő gondozta felesége anyját is, aki nála halt meg, az ő részét birtokolta. Alacskay Péter leánya Nagy Bálint házastársa volt, ez a Nagy Bálint nem engedte, hogy birtokolja a saját jószágát: azért folglalta el tehát, mert erőszakot lehet erőszakkal távol tartani. A per egyébként is patvarkodás, mert a felperes testvére, Nagy Pál indított pert ezen birtokrész miatt, amely pert aztán az ország bírósága ítélettel leszállatott. Ezért az alperes a Hármaskönyv II. részének 70. címe alapján kéri a patvarkodás büntetésének a kiszabását, mivel a pert jogorvoslat és uralkodói kegyelem nélkül indították; kéri továbbá az alperes felmentését a felperes keresete alól. Bemutatja továbbá 204 Ferdinánd király ítéletlevelét, s kijelenti, hogy sem részben, sem egészben nem foglalt el semmit, hanem törvényes jogcímen birtokol és ezt bizonyítani is fogja. A felperes azt válaszolja, hogy amíg a felesége és annak anyja élt, mint dotalisták, jogosan birtokoltak, ő addig nem is háborgatta őket. De miután meghaltak […] az alperes kivetette […] A másodikra mondja, hogy soha nem űzte […] jámbor […] Berencsy és Kereszthes […] |
Source | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |