HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 239. - No. 001.

Dátum 1815. március 28.
Jelleg

Két eredeti német nyelvű példány, mindkettő pecséttel, aláírással, hatósági záradékkal, mellékleteivel egybekötve, 339 + 386 pagina.

Szöveg

"Beschreibung" [Conscriptio urbáriális adatokkal], amelyet a küszöbönálló "wegen der bevorstehenden Elibertirung" [a városnak szabad királyi várossá nyilvánítása előtt] alkalmából készítettek a kamara rendeletére.
Versec:
Az oppidum a temesi bánsággal együtt 1716-ban szabadult fel a török iga alól, a bekebelezéskor a kamaráé lett, 1794-től 1814-ig contractualiter kezelték, másnak nem lehet itt birtokrésze. Határai, kiterjedése, szomszédos helységek; határjeleinek részletezése. – Jövedelmethajtó uradalmi épületek: három nagy téglavető szín, téglaoszlopokon állnak, náddal fedve, méretei; két téglakemence, méretei, két kővel kirakott kút tartoznak az épületekhez; mészárszék, égetett téglából épült, téglatetővel; lakóépületek az emeletes városháza, leírása, szobák, helyiségek száma, két fogda is van benne; a téglaégető mester lakása, alul kő, feljebb téglából épült, náddal fedett, 4 szobából, 2 konyhából áll és 2 kamrából; a téglavetők lakása, az előbbi nódra épült, 4 szobából, 2 konyhából áll, istállója az ökrök számára; tűzoltó szerszámkamra; térmester (Wasen Meister) lakása, lent kő, feljebb téglából épülve, zsindellyel fedett, egy szoba-konyhából álló ház; üveges (Kitter) lakása a szénatárolónál, vert földből épült, nádtetővel, szoba-konyhából áll. – Kegyúri épületek német részről a katolikus plébániatemplom, mellette a kamara által épített plébániaház, emeletes. A Rókus kápolna, a hegyen lévő kápolna, a hozzátartozó remeteházzal; rác részről a székesegyház, mellette a rezidencia, a kisebb, Alexius templom, ugyancsak az egyházközséghez tartozó szegényház. – Az uradalomnak nincsen majorja, a helységnek van sajátja, ahol több istálló és hombár van; a fent tárgyalt épületek együttes értéke. – A népesség az 1793–95 közötti adatok alapján, ennek rectifikálása a jelenléti urbárium szerint: Németversecen 6 egésztelkes, 120 féltelkes, 315 negyedtelkes, 96 nyolcadtelkes jobbágy, továbbá 211 házas zsellér lakik, két puszta zsellértelek. Rácversecen 16 egésztelek, 128 féltelek, 344 negyedtelek, 9 nyolcadtelek és 771 házas zsellér van, található még 15 puszta telek is. A telkek 34 hold, a fél 19, a negyed 11, a nyolcad 7 hold együttes nagyságban, a konstitutivum összegzése. – Jelenlegi mentes telkek a kamarai épületek telkei, a selyemgyár telke, a sóhivatal telke, a kocsma rétje és telke, a bitang jószágok és huszárok legelője, a téglavető telek, a katonai gyakorlótér, mindegyik nagysága holdakban. – Uradalmi maradványföldek, szőlők, sáfrányosok, rétek, egyenkénti nagyságuk holdakban, melyek után fizetnek; három maradványföld, helyük, egyenkénti nagyságuk holdakban. Uradalmi erdő, nagysága holdakban. – Mindenkor mentes telkek a templom, a plébánia (réttel együtt), az iskola, a temető, nagyságuk holdakban; hasznavehetetlen földek (sziklák, mészkővel, árkok, utak), nagyságuk holdakban. Rácversecen ugyanezeknek részletezése. – A földek hozama az előljáróság írásba foglalt jegyzéke alapján: két pozsonyi mérő kétszeres 12, zab 15, 1/8 mérő kukorica 10 mérőt terem, ezek súlya fontokban. A földek jó minőségére és termékenységére való tekintettel a várost első osztályba sorolták. – A lakosok megélhetési viszonyai jók, gabonát inkább csak saját szükségletre termelnek, szőlőt is, állattartásuk fejlett, kereskedést folytatnak vele; nélkülözhető gabonatermékeiket helyben értékesítik, hetivásárokon. Szőleik nagysága holdakban, promontoriálisak, így félévi szabad bormérésük van; a bor jó minőségű, nagyobb részét eladják. Vásárjoga van a városnak, évi három vásárt tartanak, ezek időpontja, a vásárdíjakat a vármegye állapítja meg. – Folyó nincs a város határában, az úgynevezett nagy mocsáron (grosse Morast) vágnak nádat; kőbánya, téglaégető kemence is van, utóbbi a helység tulajdonában. Országútja a határra és a hegyvidékre vezet. – A fenti uradalmi erdő mellett a lakosoknak is van nem telki állományú földjeiken kis erdejük, az előző erdőmester becslése szerinti nagysága holdakban, mivel ez nem elegendő a lakosoknak a szükséges tüzifát a katonai erdőből szerzik be. – Konstitutiv legelő nagysága holdakban teleknagyság szerint, Német- és Rácversecen, a város szélén terülnek el, jó minőségűek; legeltethető lovak, tehenek, disznók, kecskék száma német részen; Rácversecen tehenek, lovak, ökrök, disznók, juhok, kecskék vannak, egyenkénti számuk. – A népesség száma Németversecen 4479, Rácversecen 6893 lélek, előbbiek katolikus, utóbbiak görögkeleti vallásúak. Mindenféle mesterember és kereskedő lakik itt; a lakosság jó körülmények között él. – Úrbéri szolgáltatásaik a következők: Németversecen a jobbágyok és házas zsellérek által fizetendő census, együttes összege; kisebb adományokra teleknagyság szerint fizetendő összeg, egész telkenként 51 krajcárjával számítva; robotnapok teleknagyság szerinti száma, pénzértéke a zsellérek robotjával együtt. Nem telki állományú földek a szőlők, gyümölcsösök, konyhakertek, sáfrányosok, egyenkénti nagyságuk holdakban, jövedelmük holdanként 30 krajcárjával számítva. – Rácversecről ugyanezek a jövedelmi tételek folynak be, egyetlen eltérés, hogy sáfrányoskertek nincsenek. Pálinkafőző üstök taxájának jövedelme évi átlagban. Gabonatizedet a bérlet idején kezdetben nem természetben szedték, hanem pénzben, a városi magistratus szedte be, ez azonban a tényleges jövedelemnél kevesebb lévén, természetben szedik, a vetésterület nagyságának kiszámítása, kétszeressel, zabbal, kukoricával bevetett holdak, hozama mérőkben, pénzértéke, mindkét városrészt külön számítja. – Mivel a lakosság kevés kendert termel és lent, a konstitutiv legelőjükön termelik, tizedet nem adnak belőlük. A lakosok szőleinek nagysága holdakban, részben magas, részben közepes hegyeken feküsznek, részben jó, részben közepes, részben gyönge minőségűek, a bortized hozama közepes évben, átlag alapján, pénzértéke, ezt közösen számítja a két városrésznél. Természetben adott báránytized, hozama 9 évi átlag alapján, pénzértékének egy évre eső hányada; a méhtizedet ugyanígy számítja. – Az uradalmi erdő nagyságából levonja a sziklás területeket, maradvány nagysága holdakban; hegyoldalakon fekszik, vágásokra nincs felosztva, tölgy, hárs, kőris, fehér és vörös bükkfákból, jávorfákból áll, a fák kora (31–40, 21–30, 11–20, 1–10) szerinti felosztásban, kitermelhető fa mennyisége ölekben, pénzértéke az árak alapján, külön számítva a hulladékfát; vadászat árendájának jövedelme; makkoltatás minden negyedik évben lehet, hízlalható disznók, hízlalás jövedelme a nagyobbak után 6, a süldők után 3 krajcárjával számítva. – Uradalmi rétek Németversecen, az úgynevezett kenderrét (Hafen Wiesen), és Rácversecen a deputátum szénát kiegészítő rét, nagyságuk holdakban, a városnak vannak átadva. – Maradványföldek Németversecen, helyük, nagyságuk holdakban, összegzésük, jövedelmük kiszámításának módja a directivák szerint, az árverési protocollum szerint másod és harmadosztályúak, mindössze 2 és fél hold zsombékos negyedosztályú; Rácversecen lévő maradványföldek részletezése, nagyságuk holdakban, bérbe vannak adva, jövedelmük jó, közepes, rosszabb és zsombékos minőségűek. – Uradalmi konyha-, gyümölcsös-, kender- és káposztáskertek nincsenek, kivéve a kincstári házaknál lévő kerteket, melyek a hivatalnokok használatára szolgálnak. – A város egész területén nincs folyóvíz, halászat nem lehetséges. A lakosoknak van Németversecen öt lóvontatású szárazmalma, censusuk együttes összege; Rácversecen 9 szárazmalom van, censusuk összege. Húsmérési jog mindkét városrészben, árendájuk összege, Németversecen a hozzátartozó 72 holdnyi legelővel együtt, külön kezeli a birkavágó székeket (Lammerbänke). – Heti és országos vásárok vannak a városban, ezek jövedelme azonban a várost illeti, nem a kamarát. Kereskedők száma a jövedelmi átlagul szolgáló 9 év alatt, négy osztályba soroltan, censusuk összege, egy évre eső hányada; ugyanígy számítja Rácversecen is. Mesteremberek adójának összege a két városrészen. – Italmérés árendájának összege a folyó évre, a hozzátartozó 19 holdnyi réttel együtt, mindkét városrészen. A kamara nem folytat sör- és pálinkafőzést, egyik lakosnak – névvel – saját házában van ser- és pálinkafőzdéje, szerződés szerint fizet a főzési jog gyakorlásáért, összege. Kávéház-tartási jogért fizetett összeg, mindkét városrészen. – Téglavetési jogért a két városrész által közösen fizetett összeg. Kőbánya, árendába van adva, bérösszege. – Jövedelmek összegzése a két városrészben, az egyes tételek áttekintése városrészek szerint. Jövedelmet csökkentő tényezők a promontóriumok magasan fekvése miatti nehezen megközelíthetőségén kívül, hogy a nagy fáradtsággal és költséggel az alsóbb hegyoldalakra telepített szőlővesszőket földdel együtt elsodorhatja egy felhőszakadás, nincsenek. – Kiadások: a németverseci plébános kongruája és deputátuma (gabona, kukorica, zab, széna, bor, tüzifa), a két káplán fizetése; az iskola fenntartását és a tanítók fizetését a város vállalja; Rácversecen a hat pópa mentes telkén kívül más kiadás nincs kegyúri terhekre, az iskola fenntartása a város gondja. – Mellékletekben kiváltságlevél a városnak; határjárás; lakosok névsora telkük nagyságával, nem telki állományú földjeik feltüntetésével, városrészek szerint; telkek kimutatása; előljáróság vallomása a termésről és a borhozamról; a város számára kibocsátott vásártarifa; jövedelmi tételek alakulása egyenként az 1806–1814. évek között; piaci árak alakulása a helyi piacon az 1793–1798. évek között; erdőbecslés kivonata; földek klasszifikációja; malomtulajdonosok neve, censusuk összege; szerződések, árverési jegyzőkönyvek kivonata az egyes árendákról; kereskedők censusának, mesteremberek adójának alakulása az 1806–1814. évek között.
Kamarai birtok.
(Temes m.): Deutsch und Illyrisch Werschetz (Német és Rác) Versec (oppidum)

Tartalomgazda