Az iratállomány hiányos, a főirat és több melléklet hiányzik. Egy mellékelt őrjegy szerint ebből az iratcsomóból 7 db. eredeti iratot 1857. október 7-én átadtak a „Pestiensi financiali Procuratoriae”.

[Conscriptio urbariális adatokkal és Aestimatio], amelyet a kincstár az uradalom átvételekor készített. – Meglévő mellékletek: 1) C) jelzettel, bekötve 846 oldalon német nyelven, latin és magyar szövegrészekkel 1820-ból az uradalmi épületek becslése, 176 rajzmelléklettel, aláírásokkal és pecsétekkel hitelesített iratok és rajzok. – Továbbá ennek rövidített magyar nyelvű változata rajzok nélkül 1836-ból (44 oldal magyar nyelvű eredeti). 2) 1822. január 31. dátummal Aestimatio, 1843. november 4-i újabb „Rectificata Aestimatio Oppidi Edelény” (a három becslés együtt 20 oldal, latin nyelvűek, mindhárom hiteles). – A hiányzó mellékletek ismertetését az U. et C mutató Tom. XXVI. pag. 252–55. alapján. – Az Aestimatio ad 1784. és 87-ben előírt kamarai minta után készült (lásd OL E 136 Instructiones Fasc. 2. Nr. 110.). – Az U et C Mutató (i. h.) szerint a hiányzó főirat tartalma: Deseőffy Imre gróf halála után magvaszakadás miatt az uradalom a kincstárra szállott, előzőleg néhai Deseőffy Imre gróf „jure successionis e praefectione Comitissae Ludmillae Forgyács ad sexum masculinum regulata antehac tenti”. (Tehát örökség jogán, amelyet Forgács Ludmilla grófnő fiúsítása tett lehetővé) jutott az uradalom birtokába. A kincstár a birtok átvételekor összeírást készített. – Az egész uradalom az összeírás idején egyedül Edelény mezővárosból állott.
Edelény:
A mellékletként szereplő Aestimatiók alapján a főirat, a Conscriptio hiányában rekonstruálható az uradalom állapota az 1820/21-es években. Az U et C Mutató (i. h.) szerint a főirat, a Conscriptio dátuma 1821. január 25. volt, a legkorábbi Aestimatio dátuma (az eredeti dátumok!) 1822. január 31., tehát ez az Aestimatio az azóta elveszett Conscriptio alapján készült és a Conscriptiora, – bár dátum nélkül – oldalszámok megadásával hivatkozik az Aestimatio, az 1822-es Aestimatio szerint az uradalomhoz tartozó jobbágyok száma 84, zselléreké 43. – Szolgáltatásaik: készpénzcenzus 127 ház után. – Természetbeniek 46 egész sessio után. – A természetben teljesített robotok értéke 1036 ft, ezeket az uradalom allódiális gazdálkodásra használja fel „non sine fructu” megjegyzés átjavítva „non tantum sine fructu”-ra, a robotok felhasználható mennyisége nem fedezi az uradalom szükségletét. – Utólagos piros tintás bejegyzés szerint a robotok készpénzértékének fenti összegében bent foglaltatik a hosszúfuvarok és a kötelező tűzifaszállítások készpénzértéke is). – A fonást 46 sessió vagy „per 6 libras” természetben adja vagy 36 Xr-ral váltja meg. – A termény-kilencedeket búzából, rozsból, zabból, tönkölyből (spelta) és kukoricából adják. – A felsorolt mennyiségek készpénzértéke a fuvardíj leszámításával 400 Ft 40 7/8. – A bárány-kilenced kilenc évi átlag alapján 15 Ft 47 4/8 értékű. – A borszolgáltatás két formában szerepel: 1) Bor-kilencedek és (valószínűleg hegyvámként) csirkék szolgáltatása természetben, a kettő együtt 23 Ft értékű. 2) „Octava vini” bor-nyolcadok természetben 5 ft. értékben (hivatkozás a jelenleg hiányzó Conscriptio 55. oldalára). – „Census Prunetorum címen (az alattvalók) szilvásai után 20 Ft 18 5/8 jövedelme van az uradalomnak. – A terménytizedeket az uradalom szedi természetben az egri káptalannal évente megkötött szerződés alapján, az összeíró megvizsgálandónak ítéli az uradalomnak 258 Ft 52 1/2 Xr-értéknek jelzett jövedelmét a terménytizedekből. – Az uradalom jövedelme az erdők után fakitermelésből, makkoltatásból és a tisztások szénahozamából 671 Ft 30 Xr. – Az allódiális szőlők „280 fossorum”, hozama kilenc évi átlagának készpénzértéke 182 Ft 48 6/8 Xr., felét a megművelésre számítják le. – A szőlőkben levő gyümölcsfák utáni jövedelem kérdését az összeíró felsőbb fórumok döntésére bízza, mert erről nincsenek adatai az uradalomnak és csak a kerti gyümölcsösökre megszabott kategóriák alapján „ad cathegoriam hortorum” véleményezte a jövedelmet 24 Ft 27 Xr-nak.. – (Utólagos piros tinta bejegyzéssel) az ellenőrzés helybenhagyta az összeíró becslését a gyümölcsfák jövedelmére vonatkozóan, mert azokat is a szőlőkkel együtt csősz őrzi, s így termésük biztosítva van, a megjegyzés szerint 1724 (valószínűleg szilva- ?) fára elosztva a véleményezett 24 Ft 27 Xr évi jövedelem egy-egy fára „14/16 unius Cruciferi” jut csupán. – Az allódiális földek hozamának készpénzértéke 546 holdon búza, rozs, árpa, zab, tönköly (spelta), köles, lencse és borsó termények után leszámítva a fuvarköltségeket 1861 Ft 44 1/2 Xr, ennek felét az összeíró megművelési költségekre számítja le. Megokolja számítását a természetben felhasznált és hiányzó, tehát bérelt munkaerőkkel pótlandó, robotok készpénzértékének feltüntetésével. – (A felülvizsgálat piros tintás bejegyzése szerint ilyen esetekben, ha a földesúr „conductio mercenarius et pecoribus allodialibus” műveli szőlőjét, szántóföldjeit és rétjeit, egy 1818. október 20-án kelt 420. sz. legfelsőbb rendelet 4. pontja értelmében szántóföldek után a jövedelem egyharmada helyett annak felét, réteknél egynegyed helyett egyharmad számítható le megmunkálásra.) – Földesúri jövedelem allódiális szántók bérbeadásáért készpénzben 78 Ft 34 3/8 Xr. Természetben: búza, rozs, zab, tömböly (spelta), kender, burgonya, káposzta. Termények a fuvardíj leszámításával 254 Ft 43 Xr. értékben. – Földesúri jövedelmek: szalma-, széna- és nádhozamból a halászat, a regáliák haszna, a téglaégető utáni jövedelem. – Összesítve az összes felsorolt jövedelmeket az összeíró 7.295 Ft 30 3/8 Xr-ban állapította meg az uradalom évi tiszta hasznát, ezt a felülvizsgálat 7.351 Ft 51 6/8 Xr-ra helyesbítette, és ennek alapján az uradalom tőkeértékét 147.037 Ft 15 Xr-ra becsülte. – A becslés már egy új adományozás előkészítését is szolgálta, s megállapítja az uradalmi épületek és az összeírásból kimaradt gyümölcsfák becsértékét, így az edelényi uradalom megváltását az új tulajdonos számára 174.073 Ft 3 3/8 Xr-ban rögzítik. – Az 1831-es első Rectificata Aestimatio lényegében átveszi az 1822-es Aestimatio adatait, pótlólag jelzi az árendába adott uradalmi épületek utáni jövedelmet és a két füzes erdő, meg az út menti eperfasor becsértékét. – Ezen a becslésen már szerepel az új adományozott „Ferdinandus Dux Saxo-Coburg et Gotha” teljhatalmú megbízottjának aláírása is, Joannes Tolnay néven. – Az 1840-es újabb Rectificata Aestimatio csak egész lényegtelen dolgokban tér el az előző kettőtől, az uradalom megváltási összege ezen 169.135 Ft 11 3/8 Xr. – Az uradalomhoz tartozó épületek becslése 1820-ból: a becsléshez szükséges általános adatok és értékek, mint építkezési munkabérek, anyagárak stb. (1–22 oldal.) – Az idézett becslési minta szerint az I. osztályba, azaz a közvetlenül hasznot hozó épületek csoportjába tartozó uradalmi épületek: a vámház és kocsma épületének becslése (23–44. oldal) – 3 rajzmelléklettel. – A „Csárda” becslése 3 rajzmelléklettel (45–60. oldal). – A „Kis Kocsma” becslése 3 rajzmelléklettel (61–72. oldal). – A „Pásti” kocsma becslése 3 rajzmelléklettel (73–82. oldal). – A „Malomi” kocsma becslése 3 rajzmelléklettel (83–94. oldal). – Az uradalmi vízimalmok becslése 2 színes rajzmelléklettel, a malmok műszaki berendezése is jól látható a rajzokon (95–108 oldal). – Az uradalmi (valószínűleg bérbe adott) bolthelyiség becslése 3 rajzmelléklettel (109–122. oldal). – Serfőző, pálinkafőző, az ezekhez csatlakozó raktárépületek és az állathízlalásra szolgáló istálló becslése 3 rajzmelléklettel (123–144. oldal). – Az urasági (valószínűleg bérbe adott) kúria becslése 3 rajzmelléklettel (145–158. oldal). (Az elveszett mellékletek listájában szerepel egy erre a kúriára vonatkozó bérleti szerződés, lásd 23. oldal 12–13 szám alatt.) – A pék lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (159–172. oldal). – A kovács és mészáros lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (173–185. oldal, a 181. oldalon szép homlokzatrajz az épületről). – A cipész lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (186–198. oldal). – Az asztalos lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (201–210. oldal, a 205. oldalon szép homlokrajz). – A kulcsár lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (211–222. oldal, a 217. oldalon szép homlokzatrajz). – A takácsmester lakásának becslése 3 rajzmelléklet (223–234 oldal). – A Chirurgus lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (235–248. oldal). – Graf Pettings – lakóház becslése – 3 rajzmelléklettel (249–262 oldal, 257. oldalon szép homlokzatrajz). – A nyerges lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (263–276. oldal). – A fazekas, hentes, és lakatos lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (277–290. oldal). – A mészárszék és a hízlalóistálló épületének becslése 3 rajzmelléklettel (291–302. oldal). – Az asztalos, portás és kántor lakás épületének becslése 2 rajzmelléklettel (303–316 oldal). – A takács lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (második előfordulás, de nem azonos az előzővel, 317–328. oldal). – A lakatos lakóházának becslése 3 rajzmelléklettel (329–338. oldal). – Az uradalom három hídjának becslése 5 színes rajzmelléklettel, amelyek a hidak cölöpözését, felső építményét, a meder kiépítését és a méreteit lépték szerinti méretekkel ábrázolják (339–358 odlal). – A II. osztályba sorolt, a közvetve hasznot hozó gazdasági épületek becslése: A majorsági udvar rajza, az udvart körülvevő épületek alap- és tetőrajzaival, 13 db. rajzmelléklet, ezek közül külön figyelmet érdemel a 383. oldalon a „Winter Stallung und Juden Tempel” feliratú (359–418. oldal). – Az urasági csűr alap-, homlok- és tetőrajza, 2 db. rajzmelléklet (419–426. oldal). – Az urasági magtár és az alatta lévő „Kiss Pintze” homlok-, alap és tetőrajza, a homlokzat művészi kiképzése, a pincetér belső elrendezése figyelemre méltó, 2 rajzmelléklet (418–448 oldal). – A vincellér lakóházának, a présháznak, a gyümölcsaszalónak és az úgynevezett „nagy pincének” alaprajzai, 6 db. rajzmelléklet, ezek közül külön figyelemre méltó a 461. oldalon a gyümölcsaszalóról készült műszaki rajz és a 473. oldalon a szerteágazó „Herrschaftlicher Grosser Keller in Weingarten Mogyorós" (449–476. oldal). – A birtokigazgatási épületek: Provisorats Haus, Kastner Amt, Gespans Haus, 6 db. rajzmelléklet (477–518 oldal, a 497. oldalon a kasznárházhoz csatlakozó istálló padlózata és a bejárata előtti tér félkörösen „Glaubstein”-nal (= Klaubstein = összeválogatott nem vágott kődarabokkal) van kirakva. – Az urasági alkalmazottak, vadász, kovács, kertész lakóházai, 6 db. rajzmelléklet (519–542 oldal). – Az uradalmi olajütőház, 2 db. rajzmelléklet (543–554. oldal). – Két uradalmi híd becslése, 4 db. színes rajzmelléklet az előző hídrajzokhoz hasonló kivitelben (555–574 oldal). – III. osztályú épületek, amelyek fenntartása az uradalom számára anyagi terhet jelent: Az urasági kastély becslése 10 rajzmelléklettel, amelyek az edelényi helyenként háromemeletes főúri kastélyt egészében és részleteiben pontos méretekkel ellátva ismertetik. – Az urasági kastély melléképületeinek becslése 6 rajzmelléklettel (677–716 oldal). – A kastély kerítésének és kerti épületeinek becslése 8 rajzmelléklettel (717–761 oldal), ezek között a 731. oldalon a melegház, a 741. oldalon az aszalóház és a 760. oldalon az „Orangerie Haus” (narancsház, délszaki növények számára üvegház). – A kastélyhoz tartozó majorság épületeinek becslése 6 rajzmelléklettel (762–796 oldal), ezek között a 782. oldalon a svájci tehenészethez tartozó majorsági udvar és 784. oldal a svájci tehenészet istállója. – A Mogyorós nevű szőlőben álló urasági ház és az alatta lévő pince becslése 2 rajzmelléklettel (797–812. oldal) szép homlokzatrajz az épületről a 809. oldalon. – A részbecslések összesítései magyar, német és latin nyelven (813–846 oldal), táblázatos kimutatás a 813. oldalon. – A becslést végző mesteremberek: