| Szöveg |
(Összeírás úrbéres adatokkal) „Conscriptio”, amelyet a püspökladányi uradalomnak helységeiről készített Erney László provizor Püspökladány bírájának és nótariusának hitelesítésével.
Püspökladány:
A helység a tokaji kastély és uradalom tartozéka, egykori Rákóczi birtok – most új provizorátusként állították fel, elvonva a tokaji uradalomból. – A helység síkságon terül el, kiterjedése, határai, szomszédos falvak, azok hovatartozása – 1779 óta határvillongás folyik Szerep helységgel, a vitatott rész hovatartozását még nem döntötték el, ennek ismertetése. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek a következők: az úgynevezett Bitzó dombon uradalmi vendégfogadó, szilárd anyagból épült, náddal fedett – tornácáról balra nagy ivószoba nyílik, jobbra a konyha, kocsmáros lakószobája, két kis vendégszoba, éléskamra, árnyékszék, – téglaboltozatos pincéjének kapacitása, méretei, – téglából kirakott kút, az egész értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges mesteremberek becslése alapján – a faluban régi kocsmaépület, szomszédai, tölgyfadeszkából épült, náddal fedett ház, szobából, tornácból, téglekéményből áll, méretei, pincéjének kapacitása, az egész értéke – vályogtéglából épített, nádtetős régi kereskedő lakás, szobából, konyhából áll, méretei – szomszédságában mészárszék, közös tető alatt a házzal, régi vályogtéglás, nádtetejű ház, vágóhelységgel együtt; – a mészárszékkel egyvonalban a bolt, szintén vályogépület, náddal fedve, méretei – az utca közepén fából épített, náddal fedett két szárazmalomaz utóbbi három épületegyüttes értéke – a falun kívül két másik fogadó és egy csapszék, az első az Almásér nevű helyen, a szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, konyhájából balra nyílik az ivószoba, jobbra a kocsmáros lakószobája, kis kamrával, a konyhához hozzáépített kis, kályha nélküli vendégszoba, az épület alápincézett, kapacitása, a ház jó állapotban van, teteje azonban omladozik, méretei, értéke – szilárd anyagból épített, nádtetejű kocsiszín, istálló, öt kocsira, illetve 30 lóra való férőhellyel – a másik fogadó a Hortobágy folyóhoz közel Szentágota nevű dombon, ahol a püspökladányi, nádudvari, karcagújszállási utak összeérnek, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, öt oszlopos tornáca, ebből nyílik a konyha, melyből balra a vendéglős két szobája van, kamra, jobbra az ivószoba és két vendégszoba, – a kályhák és az ablakok a régiség miatt már nagyon rossz állapotban vannak – a domboldalba beásott pince, méretei, kapacitása, fából épített kocsiszín 12 kocsira, 48 lóra való férőhelyes istálló – az egész értéke – a kocsma a debreceni út mentén fekszik, Eperjes nevű dombon, vályogtéglából épített, nádfedeles ház, szobából, konyhából áll, pincéjének kapacitása – elöregedett épült, értéke – ugyancsak a falun kívül a provizorház, az úgynevezett Német Szigeten, folyosóról nyíló tornác, innen bejárat a nagy szobába, itt tartják az úriszéki üléseket, ennek kijárata mellette a pince, kapacitása, – a folyosóról továbbmenve nyílik még két szoba, egyik a provizoré, másik a kasznáré, kamra, ebből nyílik a konyha, hajdúk szobája, két börtönhelyiség, ezek közelében árnyékszék – két istálló 12 lóra való férőhellyel, kocsiszín 3 kocsira – az egész épület szilárd anyagból épített, zsindelytetővel, ezt kivéve jó állapotban van – az udvar nyugati sarkában kőkút, – két udvar, egyik kőkerítéses, másik nád, utóbbiban 20 tehénre való férőhelyes istálló, konyhakert nagysága, nádkerítéses – az egész értéke, kivéve az istállót – közel a házhoz a vármegye által emelt szállásház, konyhából, két kis szobából, kamrából áll, vályogból építette, nádtetejű ház, udvarán istálló 4 lóra való férőhellyel, kis konyhakert, az egész értéke – szomszédságában elemi iskola, szilárd anyagból épült, náddal fedett, nagy szobából áll, tanító lakószobájából, konyhából, kamrából, árnyékszék, az udvar nádkerítéses, az egész értéke – az előbb említett Német Szigeten a provirozházzal szemben még egy épület, a plébános lakja, részben égetett, részben nyerstéglából épült, két szobából, konyhából, cselédszobából, kamrából áll, nádtetején téglából rakott kémény, – vályogtéglából épített istálló 20 tehénre való hellyel, kővel kirakott kút, konyhakertjének nagysága, az egész értéke – távolabb molnárház, konyhából-szobából áll, vályogépület nádtetővel, tűrhető állapotban van, tartozékai nincsenek, udvara náddal kerített, méretei, értéke – az Eperjes szigeten méhészlakás, szobából, konyhából áll, értékemellett pince, mely a méhek teleltetésére szolgál, elhelyezhető kasok száma, a méhkas kerített – a provizorház mellett háromemeletes magtár, zsindellyel fedett, szilárd anyagból épített, kapacitása, jó állapotban van, teteje roskadozik, értéke – az itten fogadóhoz közel szérű, körülsáncolva, rajta egy kapuval – a katolikus templom emelkedettebb helyen van, még nem teljesen befejezett, szentélyből, sekrestyéből áll, szilárd anyagból épült, zsindelytetővel, a még nem kész náddal fedték be, értéke – közel hozzá gyümölcsöskert, 3200 fával, nagysága holdakban. – Mivel majorja nincsa az uradalomnak a helységben, juhászatot, svájci tehenészetet, sertéstartást sem folytat. – Méhek tartására igen alkalmas a hely, 100 kast tartanak, eladott méz és viasz mennyisége, pénzértéke, ebből az összegből levonandó az őr fizetése, kasok javítására napszámosok díja – az uradalmi méhesben további 75 kas van, jövedelme. – Ménes nincs a helységben, nem is lenne kifizetődő, mert a legelő nedves. – A helységben 27 egész, 10 fél és 58 negyedtelek található, együttesen tehát 94 egésztelket tesz ki – ezenkívül van még 179 házas zsellér és 31 házatlan zsellér is. – A csatolt úrbéri szerződés szerint kezelik őket, a telkek mérnökileg még nincsenek kimérve, egy egész telekre 36 holdnyi szántó és 18 hold rét számítható. – A lakosok magyar, egyesek katolikusok, a többség azonban református vallású. – A szántók a szőlőkkel együtt síkságon feküsznek, egy részük mocsaras, a földművelést eredményesen folytatják, a földek hozama jó, egy mérő búza 3 és fél, kétszeres négy, árpa négy, zab pedig hat mérőt terem, ezek súlyát is megadja – a földek minőségére való tekintettel a vármegye által első osztályba sorolt helység. – A lakosok igen jövedelmező állatkereskedést folytatnak, azért (hacsak váratlan árvíz nem jön, ami elég ritkán következik be) erősen erre feküsznek rá. – Erdő nincsen a helység területén. – Nemcsak elegendő, hanem még felesleges legelővel is rendelkeznek, ezt kaszálásra használják, együttes nagysága holdakban, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, borjak, juhok száma, uradalmi alkalmazottak, továbbá a plébános, prédikátor, tanító itt legeltethető állatainak részletezése. – Kerti szőlők is vannak, negyedévi szabad bormérésen kvül más hasznuk nincs a lakosoknak. – Jó körülmények között élnek a lakosok, termékeiket jól járható utakon tudják értékesíteni, főleg állataikat adják el, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: úrbéri szerződés szerint censuspénz, házak száma, melyből az uradalmi épületeket, lelkészlakást, iskolát, katona kvártélyt, helységházat, mentes nemesi házakat, két koldusházat levonva adja meg együttes összegét, vannak újonnan épült házak, melyek után három évi mentesség jár, ez még nem járt le – victuáliákra az úrbéri szerződés szerint nem fizentek – robot fejében évi 600 mérő téli búzát vetnek, helyi szokás szerint egy napra két mérőt számítva, pénzértéke, ennek hozama közepes évben, learatására, behordására fordítandó igás és gyalog robotnapok száma, pénzértéke – egyéb munkákra fordítandó robotnapok részletezése, pénzértéke. – Fonásról nem tesz említést a szerződés. – Pálinkafőző üstjeik után nem fizetnek semmi taxát. – Kilencedet természetben teljesítenek, a nyomtatórész levonása után mennyisége nyári búzából, kétszeresből, zabból, kukoricából, kölesből, egyenkénti és együttes pénzértéke – báránykilenced átlaghozama, darabonként 30 krajcárral számítva pénzértéke – méhkilenced pénzértéke – borkilenced mennyisége, pénzértéke, hegyjogból nincs jövedelem. – Tizedjövedelem nincsen, erdőjövedelmek nincsenek. – Az uradalomnak nincsenek szőlői. – Az uradalmi földek 3 nyomásra vannak felosztva, befogadóképességük, egyiket mindig ugarolják – elvetett téli, valamint nyári búza, árpa mérőkben, hozamuk, pénzértékük, leszámítva a megmunkálás költségeit. – Hét uradalmi rét, nevük, együttes nagyságuk holdakban, az uradalom által leadandó széna mennyisége. – Elkülönített uradalmi legelők 100–100 tehénre, helyük, ezeket az úrbéri szerződés szerint a helység birtokolja, minden teher nélkül, ha a Tisza árvize nem teszi tönkre, mint remélhető is, további 50–50 tehén és ugyanannyi borjú is legeltethető rajtuk, census ellenében, az ezek után járó jövedelem tehenenként forintjával, borjanként 30 krajcárjával számítva. – A Város szigeten, Német szigeten, Szentágotai fogadónál lévő legelőkön legeltethető állatok száma, befolyó jövedelmük. – A provizorháznál lévő kert nagysága, jövedelme, levonva a megművelésre fordított kiadásokat – nádkerítéssel és árokkal kerített, ezt felértékelte az épületnél. – A Német sziget nevű helyen epreskert (Maulbeer Gartan), 3200 fával, selyemhernyó táplálására szolgál, jövedelme. – Kender-, len-, káposztáskertek nincsenek a helységben. – A halászat, csíkfogás, az egész nádason a nádvágás és a kocsmák a helységnek bérbe vannak adva, összege, egy évre eső hányada. – A nádas után egésztelkenként 40 kéve náddal tartoznak, együttes mennyisége, pénzértéke. – Uradalmi szárazmalmok, a molnár negyede után kétszeresből, árpából, kölesből való jövedelme, pénzértéke, telek nem tartozik a malmokhoz, karbantartására fordított kiadások. – Mészárszék árendájának régebbi és jelenlegi összege. – Hídvámot nem az uradalom kezeli, a kocsmákkal együtt ez is bérbe van adva, évi hányada, a vármegye által megszabott díjtételei. – Kocsmákra eső bérösszegből levonandók a karbantartási költségek. – Pálinkafőzde vagy serfőző nincs a helységben. – Itt lakó nemes családok felsorolása, az általuk bírt telkekkel, földekkel, legeltetési joggal együtt, az ezekért fizetendő összegek, egyiküknek szárazmalma is van, melyért külön fizet, a családok összegzése. – Jövedelmet csökkentő tényezők nincsenek, legelőjük nemcsak elégséges, hanem még feles mennyiségben is van, földjük termékenysége jó, – panaszolják azonban a lakosok, hogy fát messziről kell hozniok – termékeiket a közeli Debrecenben könnyen és jól tudják értékesíteni, szarvasmarháikkal, juhaikkal jó vásárokat csinálnak.
Torda:
Birtoktörténeti adatok, Rédey László magvaszakadása után szerezte meg a fiscus 1767-ben a Nadányi családtól. – Síkságon fekszik, szomszédos helységek, azok földesurai – határvillongások Rét Szentmiklós praediummal vannak, ennek tárgya, – egyébként a helység területét a többiétől jól felállított határhányások választják el. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek a következők: vályogtéglából épített, nádfedeles kocsma, égetett téglából való kéménnyel, szobából, kamrából , konyhából, pincéből áll, kapacitása, értéke – közelében mészárszék, szintén vályogból épült, nádtetővel, jó állapotban van, vágóhelyiséggel együtt, méretei, értéke – kereskedő lakásául szolgáló ház, egy szobából áll, ehhez hozzáépítve a bolt, melyet a kalmár maga építtetett, konyhából, kamrából áll még, vesszőfonásos kéménye van – mellette istálló négy lóra való férőhellyel, jó állatpoban van, pincéjének kapacitása, az egész értéke – két szárazmalom, értékük együttesen – lakóház az uradalmi tiszt számára, náddal fedett vályogépület, két szobája, konyhája van, vesszőfonásos kéménnyel, – istálló az udvaron, 8 lóra való férőhellyel, hozzáépített kocsiszín, az egész udvar náddal kerített – ugyancsak az udvaron hombár, vályogból épület,nádtetővel, – az egész épület értéke – a falun kívül nyugati irányban szérű, méretei. – Uradalmi major, juhászat, tehenészet, méhészet, ménes nincsenek, mert az uradalomnak saját, elkülönített legelője nincs. – 3/8 telek 34, 2/8 22, 1/8 pedig 43 van, egész telekre átszámítva 23 5/8, – van még továbbá 55 házas és 18 házatlan zsellér is, – az urbárium szerint kezelik őket, van még 21 lakos, akik 1790-ben építették házukat, mentességük még nem járt le, helyi szokás szerint, az épületekhez szükséges fát messziről, nagy fáradtsággal szállították. – A telkek mérnökileg nincsenek még kimérve, pontos nagyságukat nem is lehet megállapítani, a bíró és esküdtek vallomása szerint 31 holdnyi szántó lehet, 1200 számítva, és 13 kaszásnyi ért. – A lakosok református vallású magyarok. – A szántóföldek a szőlőkkel együtt síkságon terülnek el, a lakosok a földművelést eredményesen folytatják, – a földek minősége jó, (hozamuk, valamint súlyuk megegyezik az előbbivel)a vármegye által másodosztályba sorolt helység. – A lakosok semmiféle kereskedést nem folytatnak. – Erdők nincsenek a helységben. – Elegendő legelőjük nincsen, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, borjak, juhok száma – a prédikátor és tanító itt legeltethető állatainak részletezése. – A lakosság elég jó körülmények között él, mert jó közlekedésük van termékeik eladására, fizetéseiknek pontosan eleget tesznek, hátralékuk nincs. – Szolgáltatásaik, melyekkel az uradalomnak tartoznak, a következők: úrbéri census együttes összege, a házak száma, melyből levonja a lelkész, iskola, községháza, bíróháza, taxás nemes háza, koldus háza és három uradalmi épület, az újonnan épített házaknak három évi mentességük van – victuáliákra fizetendő összeg együttesen, egész telkenként 48 Xr. + 3 krajcár borjúváltsággal számítva – teljesítendő robotnapok száma az urbárium szerint, pénzértéke egyenként és együttesen – hosszúfuvar pénzértéke egésztelkenként 40 Xr-ral számítva – átengedett szántóföldért – nagysága holdakban – és rétért – nagysága kaszásokba – teljesítendő robotnapok száma, pénzértéke – házas, majd házatlan zsellérek robotnapjai, pénzértéke – favágás és szállítás fejében az urbárium szerint 40 kéve náddal tartoznak, mivel azonban 13 éve nem nő nád a helységben, megszűnt ez a szolgáltatást – a kézi és igás robotnapok összegzése, felhasználásuk módja és részletezése tételenként. – A lakosok nem főznek pálinkát. – Gabonakilencedet természetben adnak, a nyomtatórész levonása után jövedelme kétszeresből, nyári búzából, árpából, zabból, kukoricából, kendermagból és kenderkévékből, egyenkénti és együttes pénzértékük – báránykilenced jövedelmének kiszámítása, pénzértéke – méhkilenced jövedelme – borkilenced helyett az itteni szokás szerint befolyó összeg – nincs jövedelem. Tizedjövedelem nincsen. – Uradalmi erdők nincsenek, sem uradalmi szőlők. – Az uradalmi szántók két nyomásra vannak felosztva, egyiket mindig parlagon hagyják, befogadóképességük – jövedelme 10 évi átlag lapaján, rét nagysága kaszásokban, neve, szénahozama, pénzértéke, leszámítva a költségekettéli és nyári szalma mennyisége, pénzértéke. – Elkülönített legelője nincs az uradalomnak, sem kertje vagy gyümölcsöse, komló, kender vagy káposztaföldje. – Halászat nincsen. – Két, lóval hajtott malom, jövedelmük levonva a molnár negyedét, kétszeresből, árpából, pénzértéke, telek nem tartozik a malomhoz, tíz évi átlag alapján számított jövedelmük. – Mészárszék árendájának összege, bolt árendája a kereskedő lakásával együtt. – Kocsma évi jövedelme, serfőző, pálinkafőző nincsenek. – Uradalmi telken lakó névvel, szerződés szerint fizetett összeg. – A helységből befolyó jövedelmek végösszege: 2397 ft. 37 Xr. – Jövedelmet csökkentő tényezők között a lakosok panaszolják, hogy nem rendelkeznek elegendő legelővel, továbbá hogy fát messziről kell szállítaniok, ezzel szemben termékeiket Debrecenben és Nagyváradon könnyen tudják értékesíteni.
Sááp:
Birtoktörténeti adatok, 1760-ban szállt a fiscusra Budaházy Gábor örökösök nélküli halála után a portio. – A helység síkságon fekszik, határai, szomszédos falvak, azok hovatartozása. – A külső telkek közül kettő puszta, épület nem található. – Két külső telekből áll a portio, földjét tordaiak művelik a földek befogadóképessége, egy részét mindig parlagon hagyják, – hozama búzából négyszeres, pénzértéke tíz évi átlag alapján, a költségek levonása után. – A fiscusi portiohoz tartozó rétek névvel, nagyságuk kaszásokban, szénahozamuk, pénzértéke, téli szalma mennyisége, pénzértéke. – A fiscusi portio évi jövedelmeinek végösszege: 175 ft. 10 Xr. – Kiadások számbavétele: a tiszttartó fizetése és deputátuma (télibúza, zab, széna, szalma, borváltság, tűzifa, irodai kiadások, mindegyik pénzértékét is feltünteti a mennyiség mellett), kasznár fizetése és deputátuma – tanító fizetése, deputátumában csak téli szalma szerepel – két uradalmi csősz fizetése, deputátumukban búzát, kukoricát, kölest kapnak, – uradalmi hajdúk fizetése, deputátumuk csak téliszalmából áll – kvártélypénz mennyisége, a tiszttartó és kasznár természetbeni lakásának értéke – kéményseprőnek fizetett évi összeg – a katolikus plébániatemplom évente adandó olaj, gyertya értéke, templomi ruhák mosására fizetendő összeg – a plébánosnak az uradalom által fizetett évi összeg – a püspökladányi és tordai uradalmi épületek karbantatásáért fizetendő összeg, a kiadások összegzése.
Végén összefoglalás, helységenkénti jövedelmi tételek összegzése, hivatkozik az összeírás megfelelő oldalszámaira, kiadások megismétlése. – A három helységből befolyó jövedelmek nettó összege: 13082 ft. 9 Xr. – Mellékletekben az épületek egyenkénti becslése mesteremberek által, az elöljáróság által, ez utóbbiak magyar nyelvűek. – Szerződés a püspökladányi mészárszék bérbeadásáról, inventárium a felszerelésről– bolt bérbeadásáról szerződés, inventáriumával együtt – Kocsmák bérbeadásáról szerződés – a püspökladányi lakosok úrbéri szerződése, 8 évre kötötték, a lakosok vállalják 600 mérő őszibúza elvetését, háromszori megszántását, ha némely jobb évben nem kívánja az uradalom a háromszori szántást, helyette a rozs és konkoly kivágását végzik, a fenti 600 mérő vetését learatják, csűrbe hordják, innét, ha szükséges, Debrecenbe szállítják – kétszáz kalangya szénát csinálnak, és az uradalom által kijelölt helyre hordják – az átengedett allódiális szántók erdővé telepítése, ha az uradalom kívánja – az ideiglenesen átengedett uradalmi legelő használata, egyéb szántók, legelők használatának szabályozása, szolgáltatások felsorolása – a tordai boltra tett kiadások felsorolása, szerződések megújítása.
Kamarai birtok.
(Szabolcs, Bihar m.): Püspökladány – Torda – Sááp
|
Közgyűjteményi portál