| Szöveg |
„Conscriptio” urb. adatokkal, melyet a kamara készített gróf Batthyany József primás érsek 1799. október 23-án történt halála után. (A teljes összeírás a 8 önálló prímási uradalomnak megfelelően 8 önálló összeírási egységet alkot, a legelső, az esztergomi két kötet, így az egész 9 kötet, a regesztalapok alszámai ezeket az egységeket jelzik 224 : 25 (a)-től (h)-ig). Mellékletei külön nincsenek, mert a mellékleteket az összeírók mindenütt a megfelelő helyen belefoglalták a szövegbe, ezekre a mellékletekre, amelyek korábbi határjárásokat, urbáriumokat, szerződéseket tartalmaznak, mindenütt hivatkozunk az egyes helységek regesztáiban.
Általános jellemzés az esztergomi uradalomról (I, 3–21): caput bonorum: „Civitas Archiepiscopalis Strigoniensis Aquatica” – az uradalom tartozékai: Esztergom város a várral, 14 oppidum (mezőváros), 15 possessio és 1 praedium – az uradalom Batthyányi József hercegprímás 1799. október 23-i halála után „ad collationem Regiae Majestatis recidit” – az egész uradalom terén allódiális gazdálkodás folyik – erdők nagy egységekben nem találhatók, de szétszórtan több helyen – uradalmi szőlőbirtok csak Szent György Mező határában lévő úgynevezett Szamárhegyen van, de sok kilencedet és tizedet adó szőlő van az alattvalók kezén – kaszálója ennek az uradalomnak kevés van, de a többi uradalmakból ezt a hiányt pótolni lehet – az összeírás felsorolja azokat a helységeket az uradalom területén, amelyek tizedet nem az érsekségnek adnak, hanem más egyházi intézményeknek pl. az esztergomi káptalannak – az uradalom értékesíthető terményei kétszeres, rozs, zab, széna, sarjú, fehér és vörös bor, tűzifa – a felsorolt termények átlagára – értékesítési lehetőségek Esztergom és Báth városok piacán – a Duna távolabbi szállítási lehetőségeket is kínál – a Duna kiöntései sok kárt okoznak az uradalomnak
Esztergom város (I, 23–71):
a vár leírása – lakó és gazdasági épületek – az uradalom műhelyei: bognár, kovács, ács, pincemester – a domus residentialis és a templom leírása – az épület alatti pincék befogadóképessége „pro vinis 8000 circiter Urnarum” – az egykori bazilika maradványai „cujus vestigia ad latus Capellae Bakatseianae adhuc conspiciuntur” – a város fekvése, leírása, templomai, nagyobb épületei, stb. – a városi plébánia filialisai – hasznot hozó uradalmi épületek: kocsmák, mészárszék, malmok, bérbe adott városi házak – uradalmi hivatali épületek, az uradalmi alkalmazottak, prefektus, számvevő, magtáros, kertész, hajdúk lakóházai – uradalmi kertek – az alattvalók névsora „Conscriptio Inquilinorum Domiciliatorum et Subinquilinorum” felirattal, – a név szerint felsoroltak száma 58+18=76, mind mesterséget folytatnak, a subinquiliniusok is – mind censualistaként vannak kezelve és évente 150 Ft censust fizetnek közösen, sem földjeik, sem rétjeik nincsenek, csak szőlőik és kertjeik vannak – kocsmáltatása városnak féléves Szent Mihálytól Szent Györgyig – helyben nincs legelőjük, de bérelnek a szomszéd határokban – az uradalmi kaszálók – széna és harjú hozama a Szigeten – az urasági kertek terményeinek készpénz értéke – az uradalmi halászóvizek árendában – az uradalmi malom, egy évi haszna kilenc évi átlag alapján – a mészárszék árendája – az uradalom jövedelme hídvámból – az uradalom kiadásai a kompátklés „pons volatilis” fenntartására, – az uradalom vásártartási jogát Esztergomban nem hasznosítja, így az összeírás nem mutat ki jövedelmet vásártartásból – részletes kimutatás az uradalmi városi kocsmák forgalmáról, borárak, árendák – az uradalomra háruló földesúri patronatusi terhek – német nyelvű leltár az átkelő helyek felszereléséről, a leltár alapján megmagyarázható a „pons volatilis”, „a repülő híd” fogalma is, amely két ingajáratos hajóból áll, ezért szerepel a hajók listájánál „Zwei zur fliegende Brücke” (a szövegben olvasható „flichende” szó valószínűleg elírás (I, 68–69) – a fürdők utáni jövedelem – üzlethelyiségek árendája, pl. Domus Cavearia (kávéház) – a „Rippaticum”, valószínűleg partjog a hajók lóval való vontatásához, ennek évi haszna (I, 70)
Szent György Mező (I, 71–197):
ismételten oppidumként szerepel az összeírásban – határában fekszik a jó bortermő „Promontórium Zamar hegy” – Mellékelve másolatban egy 1292-es határjárás „Terra Zamard”-ról (I, 73–80) – ugyancsak másolatban egy 1741-es határjárás (I, 81–85) – a lakosság névjegyzéke: 44 jobbágy, ezek közül csak kettő folytat mesterséget is, 1 molnár és 1 mészáros – 198 saját házában lakó zsellér, ezek kb. 1/3-a már mesterember, a többi többségében szőlőművelésből él – 44 más házában lakó zsellér, ezeknél is hasonló a helyzet mint fent a saját házukban lakóknál – a név szerint felsoroltak fiúgyermekei – sessiók, belső és külső telke méretei – szőlők méretei „fossorum” – állatállomány: ökör, ló, tehén, méh – az összeírtak jogviszonya, alkalmaztatása – 38 1/2 egész sessión 41 házban és a 44 jobbágy – az irtásföldek után „nonnisi mediam nonam (a kilenced felét) et integram decimam praestant” – földesúri jövedelmek: „ex censu urbariali”, konyhaszolgáltatás nincs – a robotnak nincs meghatározott mértéke „praestant pro ratione necessitatis secundum antiquam consvetudinem”, így az összeíró nem is tudta felvenni a jövedelmek között a robotok készpénz-értékét – a gabonaneműekből, főleg kétszeresből, csak a kilenced felét adják, természetben, szemesen, levonva belőle a cséplőrészt – bárány- és méhkilencedből nincs jövedelem – borból sem adnak kilencedet – teljes tizedet adnak mind a gabonából, mind a borból – az uradalom allódiális szőlőjének haszna, megművelése készpénz ellenében történik – „ex aqua amara” földesúri jövedelem a keserűvíz forrás után
Nyerges Uj Falu (I, 153–228):
határjárások 1743-ból és 1744-ből (I, 155–161) – plébánosi jövedelem termény és bor tizenhatodokból – a névsorban felsorolt sessiós jobbágyokon kívül: „Parochus loci mediam sessionem Caupo Dominalis mediam sessionem Posta Magister mediam sessionem, Laneo Jug. 5, Ludirector Jug. 6” tart birtokában – itt sincs meghatározott robot „praestant pro ratione necessitatis” – terménykilencedet 1787-ben 12 évre kötött szerződés szerint előre meghatározott mennyiségben szemesen adnak kétszeres, a rozs és zab terményekből – hasonló szerződéssel adják a tizedet is, amelynek tizenhatoda a helyi plébánosé – téglaégető kemence évi jövedelme – a primási konyha számára szállított vadhús készpénz értéke kilenc éves átlag alapján, a listán szereplő vadak: őz, nyúl, vadkacsa, „fidulae silvestres et aquaticae” (fenyőmadarak), fogoly
Süttő (I, 229–324):
határvita Süttő és Bikoly helységek között, erről kiadott litterae testimoniales 1785-ből (egyszerű latin nyelvű másolat) (I, 230–240) – metalesek: 1754-ből Neszmély és Süttő között (egyszerű latin nyelvű másolat) (I, 241–251) – 1724-ből Nyerges Uj Falu, Lábatlan, Süttő, Vadács és Bikol között (I, 252- 269) – uradalmi csárda a „Fekete Medvéhez” leírása, évi forgalma, jövedelme (I, 317)
Bajoth (I, 325–396):
a lakosság névsorában külön listán az itten határban szőlőbirtokkal rendelkező „Exranei Nyerges ujfalusienses” ezek bortermésükből együtt adják a kilencedet és tizedet, és külön hegyvámot nem (számuk 106) (I, 354–364)
Peli föld (I, 384–395):
a praedium Bajót tartozéka – búcsújáróhely, évente kétszer a tavaszi és őszi Szent Kereszt-ünnepkor a környékbeli kereskedők és iparosok vásárt is tartanak, ebből származó uradalmi jövedelem – uradalmi leltár a páliföldszentkereszti kolostorban, kocsmában és méhesben összeírt uradalmi ingóságokról
Párkány (I, 397–568):
határjárás 1717-ből (egyszerű latin nyelvű másolat (I, 398–414) – határjárás 1353-ból (egyszerű latin nyelvű másolat (I, 414–418) – határjárás 1737-ből (egyszerű latin nyelvű másolat) ez utóbbiban határpere siratok 1658-ból és 1674-ből (egyszerű magyar nyelvű másolatok, I, 418–516) – az 1674-es peresiratban Pongrácz György váci püspök, az esztergomi káptalan főprépostja szolgálat igazságot a Párkány környéki határvitákban a lakosságnak: „Hogy … , szomszédságosan élhessenek, és mind az Magyar, mind Török Földes Uraknak az eő igazságát megh adhassák” (I, 459–467) – a plébános járandóságai között: „Ex Mechkali Mixti 60 Metr. Pos ab 1 fl. 9 x = 69 fl” („Meczkali” a szolgáltatás valószínűleg szláv neve) (I, 521)
Musla (I, 569–680):
határjárások 1743-ból és 1763-ból (I, 572–583) – nem vezették be az új urbariális rendelkezéseket, megmaradtak, korábbi számukra előnyösebb állapotukban „in statu ante urbariali” – terméshozam búzából, kétszeresből és zabból négyszeres, rozsból tarlóföldeken „quod in sitpuletis seminatur” háromszoros – a termények fajsúlya: „ponderat una metreta Mixta 78 libras, hordei 68, Avenae 42 libras” – a határ 2/3-a elsőosztályú – állatállomány: 409 lakosnak, amelyből 278 jobbágy, 125 zsellér, 6 subinquilinius, 382 lova, 238 ökre, 256 tehene és 1592 juha van – szolgáltatások: census urbarialis egyösszegű készpénz – culinariákat nem adnak – robotok „ratione necessitatis”, meghatározott mérték nincs, – a tűzifaszolgáltatás az egész község számára közösen kiszabva – fonás nincs – kilencedet és tizedet termények és állatok után természetben adják – a tizedekből még cséplés előtt kiveszik a plébánosoknak járó tizenhatodot – allódiális rétek széna- és sarjúhozama – az uradalom jövedelme a mészárszék és kocsma után
Buts (I, 759–821):
az egyházi tized 1/4 része az esztergomi káptalané, de ennek a negyednek a negyede „quarta ex hac quartalitate” a helyi plébánosé
Kéménd (I, 821–863):
a plébánosi járandóságok között itt is szerepel az „ex Metzkali” terményjárandóság (lásd Párkány regesztáit) – földesúri jövedelem makkoltatásból
Szalka (II, 1–86):
az itten tizedszedő hely felszerelésének leltára, főleg bortized begyűjtésére szolgáló eszközök és edények, pl. „Lajthae nr. 6” Nagy tölcsér „ad Lajthas applicari solitum” 1 db. (II, 85)
Kisköveld (II, 87–138):
határjárás 1301-ből (egyszerű latin másolat, mellékelve hozzá a magyar fordítás is a lakosok kedvéért) (II. k. 95–99)
Bajtha (II, 141–168):
a lakosság összeírásának végén külön jegyzékben „Extranei Lelédienses” és „Extranei Bajtheneses”, de ezek az extraneusok nem szőlőbirtokosok, mint ez általában elő szokott fordulni, hanem szántóföldjeik vannak a bajthai határban (II, 150–153)
Kövesd (II, 169–218):
uradalmi kompátkelőhely évi jövedelme – a kompdíjak „tariffa” pl. „Egy terivel 2 lovu kotsitul 12 xr”, „Egy gyalogembertül nyári járásban 1 den. …, téli járásban Ladikon 3 den.” (II, 212–13)
Leléd (II, 219–244):
az itteni vámhíd díjai pl. gyalogember üresen 1 den-t, gyalogember teherrel 2 den-t, lovasember teherrel 2 és 1/2 den-t fizet, igásállatokért 2–2 den, sertés, juh, bárány után 1–1 den, üres szekér után 5 den, terhelt szekér után 10 den a vám a vármegye elírásai szerint (II, 239)
Börzöny oppidum (II, 247–342):
a templomok leírása, az új, a régi plébániatemplomon kívül a harmadik „tertia ecclesia antiquissimae structurae ab ipso Divo S. Stephano Rege … aedificata” – az uradalmi épületek között „collarium dominale ad 600 urnarum circiter capax” (II, 260) – a lakosság külön jövedelme szőlőművelésből és boreladásból (II, 305–6)
Kemencze (II, 345–459):
urbáriális tabella „melly a béhozott Urbarium előtt való”, 1771-ből: örökös jobbágyok névsora – sessiók mértéke – külső és belső tartozékok – igás és gyalogrobotok (12, 24 nap) – kilencedek minden terményből, lenből is – „adások”: készpénz áranda (minden egészhelyestől 2–2 Ft) – tűzre való fa (minden egészhelyestől 72 öl) házas zsellérek névsora, szolgáltatásaik: 2–2 nap gyalogrobot és 22 2/3 öl tűzifa – hely nélkül való zsellérek névsora, egyetlen szolgáltatásuk 1 1/2 nap gyalogrobot (II, 378–383) – az úrbéri rendezés bevezetésével kapcsolatos vármegyei vizsgálatra az uradalom és a lakosság részérõl adott válaszok (II, 383–93) – a helység 1771. május 29-én kelt Urbáriumának magyar nyelvű, egyszerű másolata (II, 394–433): egy egész jobbágytelek belső tartozéka, házhely, szérűs és veteményes kert 2 pozs. mérőnyi külső tartozéka 19 hold szántó „minden egy holdban két Pozsonyi Mérőt számlálván” – a jobbágyok már meglévő irtásföldejeit az uraság a sessios földekhez nem számlálhatja, csak a vármegye által megszabott kártérítési összeg ellenében veheti vissza – a helység legelőjére „a földes uraságnak vonyó, de nem gulabéli marhája is szabadon legelhessen” – makkoltatásért a helybeliek minden sertés után „hat kraiczárral kevesebbet fizessenek a vidékieknél”, a praediumok határában lévő erdőkben a makkoltatás megegyezés szerinti bérért történik – ha saját erdeje van valamelyik helységnek, azt teljes joggal használhatja és semmi „adózással” nem tartozik utána, de ilyen esetben az urasági erdő használatához nincs joga – minden terményből, kivéve a kerti veteményeket, továbbá méhek és bárányok után kilenced, illetve kilenc alatt készpénz megváltás – amelyik föld terméséből egy évben már adott a jobbágy kilencedet, ugyanabban az évben a másodterményből nem kell dézsmát adnia, hasonlóképpen dézsmamentesek azok a földek, amelyeket a jobbágy a kerti földek pótlására kapott – a tizedekről (hivatkozva az „1481. esztendő első articulusára”) nincs rendelkezés – a borból a kilenced és a hegyvám „nem mással, hanem az ország törvényének értelme szerint Pozsonyi Mértékkel vagy is Akóval (ki is 32 pintből álló) szedetessék” – az Urbárium többi részében is az általános rendelkezések szerint ismerteti a jobbágyok szabad árukereskedését, a földesúr elővételi jogát, a meghalt jobbágyok utáni hagyatékok rendezését, a büntetéseket – az Urbarium végén felsorolják a helyi eltéréseket: (általános rendelkezések, helyi kaszálók ügyében nincs külön rendelkezés, mert csak irtásrétjeik vannak)
Börzsöny:
a robotok és hosszúfuvarok ügyében helyi megállapodásuk van – len és kender után nem adnak itt helyben kilencedet – a készpénz censust is helyi megállapodás szerinti összegben fizetik – 1800. március 5-i dátummal pótlás az 1771-es Urbáriumhoz: „Következendő Illetlenségek cassáltatnak és közönségesen tilalmaztnak” – kimutatás az uradalmi borárusítás 1798. évi árairól és jövedelmeiről – évi készpénz census „a Cavena Dominali”, a kávémérés belső berendezése a bérlő tulajdona – az összeíró más hátrányos tulajdonságot nem tud felsorolni, erről a birtokról, mint azt, hogy a sessiós szántókhoz kaszálók nem tartoznak, ezt a hiányt erdei irtásokkal pótolja a lakosság – az itteni uradalmi alkalmazottak járandóságai és évi kiadások az uradalmi épületek karbantartására
Benecze:
e helység összeírásában van beékelve egy részletes német nyelvű jelentés az esztergomi uradalomhoz tartozó erdőkről – ez a leírás sok helyi elnevezést őriz a következő erdőterületekről „Bei Gemeinde Bernecze, Bei Gemeinde Kemencze, Bei Bőrzsönyer Gemeinde – Bei Gemeinde Szalka, Bei Gemeinde Keménd, Bei Gemeinde Magyar Szelgyén, Bei Gemeinde Gerogen Feld, Bei Gemeinde Bajoth, Bei Gemeinde Neudorf, Bei Gemeinde Süttő”, – a leírás végén rövid latin nyelvű leltár az uradalmi erdőkitermelés szerszámkészletről – 65 fűrész és 113 fűrészreszelő (II, 516–569):
A II. kötet végén az esztergomi uradalom összeírásának lezárásaként két, az egész uradalomra vonatkozó kimutatás található: 1) az összeírt birtokok tiszta jövedelme s ezeknek összegzéseként az egész esztergomi uradalom egy évi tiszta jövedelme 1799-ben 58 289 Ft 44 xr – 2) az uradalom készpénz és természetbeni juttatásai az uradalmi alkalmazottak számára, továbbá kiadások az uradalmi épületek fenntartására és a kegyúri terhek, ezek összege 1799-ben évi 16,770 Ft 34 xr, a kettő különbözete adja az uradalom évi tiszta hasznát 1799-ben 41,519 Ft 16 xr – (ez az összeg annyiban szorul módosításra, hogy a bevétel összegét, a II, 584. oldalon látható összesítésnél 50,061 Ft 4 xr-ra csökkentették, de ezt a változtatást nem vették át a II, 608. oldalon található tiszta haszon kiszámításához).
Az esztergomi uradalom összeírása az utolsó oldalon a közös kamarai és vármegyei bizottság tagjainak pecsétjeivel és aláírásaival van hitelesítve.
Esztergomi érsekség uradalmai.
I. és II. kötet: Esztergomi uradalom tartozékai: (Esztergom m.): Esztergom civitas – Szent György Mezo – Nyerges Ujfalu – Süttő – Bayoth – Parkány – Musla – Csenke – Mócs – Bucs – Kéménd – Magyar Szolgyén – Német Szolgyén
(Hont m.): Szalka – Kis Kölved – Bajtha – Kövesd – Leléd – Börzsöny – Kemencze – Bernecze
III. kötet: Érsekújvári uradalom tartozékai: Nyitra és Komárom megyében: Érsek Ujvár (Nyitra m.) – Farkasd (Komárom m.) – Bajts (Komárom m.) – Nagy Anyala (Komárom m.) – Udvard (Komárom m.) – Kürth (Komárom m.) – Martos (Komárom m.) – Imőll (Komárom m.) – Nassvad (Komárom m.) – Szemő (Komárom m.) – Tardoskedd (Nyitra m.) – Ó Gutta (Komárom m.)
IV. kötet: Guttai uradalom tartozékai (Komárom m.): Gutta – Perbete – Hetény – Mocsa – Tardos – Héregh – Bálván Szakálos – Kavalhat – Külső Lándor – Belső Lándor – Csém – Érsek Lél – Eőra – Gadocz
V. kötet: Verebélyi uradalom tartozékai Bars és Nyitra megyében: Verebély (Bars m.) – Tild (Bars m.) – Aha (Bars m.) – Ledécz (Bars m.) (Nyitra m.) – Nagy Czetény (Nyitra m.) – Nagy Kér (Nyitra m.) – Pográny (Nyitra m.) – Venecze – Mungad – Széplak – Nemesség (Nyitra m.) – Kőrős (Nyitra m.) – Gyárfás – Akocs – Kis Czétény (Nyitra m.) – Kis Kér (Nyitra m.) – Pann (Nyitra m.) – Dicske (Nyitra m.) – Zsitva Gyarmat (Nyitra m.) – Néver (Nyitra m.)
VI. kötet: Nagy Sallói uradalom tartozékai: Bars, Hont és Esztergom megyében: Nagy Salló (Bars m.) – Hölvény (Bars m.) – Szent György (Bars m.) – Kis Saro (Bars m.) – Füzes Gyarmath (Bars m.) – Farnad (Esztergom m.) – Nagy Ölved (Esztergom m.) – Barth (Esztergom m.) – Kéty (Esztergom m.) – Kuraly (Esztergom m.) – Iklad, Farand tartozéka (Esztergom m.) – Bereghallya – Kompa – Leveled (Füzes-Gyarmath tartozékai, Bars m.)
VII. kötet: Drégelyi uradalom tartozékai (Hont, Nógrád m.): Drégely – Palánk – Hidvégh – Honth – Felső Sipek – Szette
(Nógrád m.): Vadkert – Dejtar – Patak és tartozéka – Kalade – Hugyak – Nagy Zellő – Fülek Püspöki
VIII. kötet: Nagyszombati uradalom tartozékai Pozsony, Nyitra és Trencsén megyében: Nagyszombat (Pozsony m.) – Modra civitas (Pozsony m.) – Vágh Szerdahely (Pozsony m.) – Vágha (Pozsony m.) – Zsigard (Pozsony m.) – Ribiny (Trencsén m.) – Üzbégh (Nyitra m.) – Egerszegh (Nyitra m.) – Chinorány (Nyitra m.)
IX. kötet: Pozsonyi uradalom tartozékai (Pozsony m.): Pozsony városban városi házak – Püspöki – Szunyogdi – Felső Csölle
Az I. és II. kötet helynévfelsorolásában nem szereplő olyan helynevek, amelyekről a Conscriptio adatokat is közöl: Piszke (Komárom m. I, 167) – Puszta Maroth (Esztergom m., Nyergesujfalu tartozéka) – Péli-föld (Esztergom m., Bajot tartozéka, I, 384–396) – I, 455–467: Pald (Esztergom m.) – Libald (Esztergom m.) – Kicsind (Esztergom m.) – Keühidgyarmat (Esztergom m.) – I, 589–90: Ebed (Esztergom m.) – Bela (Esztergom m.) – I, 825–826: Nagy Bény (Esztergom m.) – Kis Bény (Esztergom m.) – II, 259–60: Ganád (Hont m.) – Ipolypasztoka (Hont m.) – II, 350–51: Baráty (Hont m.) – Pésa (Hont m.) – Perőcsény (Hont m.)
|
Közgyűjteményi portál