Eredeti, pecséttel, aláírással ellátott, latin nyelvű példány, mellékletekkel, 55 folio. 11 db. melléklet.

Conscriptio, amelyet az Almásy József úrnál árendában lévő protioról vett fel Carolus Josay.
Karád:
A bodrogközi districtusban fekszik, határai, szomszédos helységek, azok birtokosai, legközelebbi vásárhelyei Nyíregyháza, Tokaj 4–4, Bodrogkeresztúr 5, Sárospatak 6 mérföldnyire fekszik – határjelei, határhányások, utolsó határjárása 1818-ban volt. – Négy szárazmalmon kívül más földesúri épület nincsen, egyik közös, tulajdonarány megoszlása. – A földesúr semmiféle állattartást vagy földművelést nem folytat a helységben. – Birtoktörténeti adatok, birtok megszerzése, megoszlása, fiscusi telkek száma az 1751-i conscriptio szerint, ezek módosulása. – Telkek, lakóik névvel, zselléri telkek, házatlan zsellérek nincsenek. – A lakosok egyetlen katolikus kivételével valamennyien reformátusok. – A kákás, zsombékos földek miatt igen nehéz körülmények között élnek, fűzifájuk nincs – fölös számban lévi disznaikat részben a tilalmas erdők miatt, részben a makk elégtelensége miatt teleltetni nem tudják. – A föld nem lenne terméketlen, de a Tisza és Bodrog áradásai legnagyobb részét minden évben elöntik. – Maleficiumok, hogy az 1780-i felméréskor nem jól készítvén, a térképet, földeket mértek el tőlük, ennek következményei. – Kocsival sohasem mehetni a szomszédos helységekbe, csak víziúton, vásárra sem járhatnak kocsival – a hosszantartó kiöntések miatt ősszel alig tudna vetni valamit, tavasziból közepes termésre számíthatnak, nem egyszer megesik, hogy csónakkal mennek ki a vetésekhez, nagy gond a termésnek ilyen módon való beszállítása – kenyérrevalójukat Szabolcsban veszik meg, 4–5 mérföldnyi távolságból, pénzért vagy munkáért, árendába vesznek ki földeket őszi vetésre – szárazabb évben nem lehet remélni szénatermést, mert csak vadfűből lehetne kaszálni, tele giz-gazzal, lovak egyáltalán nem eszik, szarvasmarhák undorral. – A lakosokat nem az urbárium szerint, hanem a háromévenként újítani szokott contractus szerint kezelik, a jelenlegit másolatban csatolja. – A földet naponként kell irtani a nádtól, zsombéktól, így sem tudni a leggondosabb utánjárással sem nagyságát, vagy telek-appertinentiáját megállapítani. – A földművelés nagyon rossz állapotban van, jóllehet a talaj inkább jónak, mint rossznak mondható, ha csekély termésüket le tudják aratni, egy mérő 5–6, sőt hetet is terem, őszi búza és árpa 3–4, zab 7, sőt 9 mérőt is ad, a kukorica termése is, ha az időjárás kedvező, nem hasonlítható más helységekhez, de mindezek csak ritkább évekre értendők, ha a vizetk nem öntik el. – Mondják a lakosok, hogy 5–6 éven keresztül minden évben elmosta a víz igyekezetüket. – A jelenlegi év a legjobbak közül való volt, egy pozsonyi mérő rozs 78 fontot, tavaszbúza 78 fontot, árpa 60, zab 48 fontot nyomott. – Az urbárium bevezetésekor 3. osztályba sorolták a helységet. – Kereskedéssel nem foglalkozhatnak, régen a fák gyökereit kiásván, azt megégették, s a Tiszántúl cigánykovácsoknak eladták, de már elfogytak a gyökerek is, most nádat próbálnak égetni. – Gyümölcsöskertje többeknek van, a Tisza ártere alatt 6–7 ölnyire feküsznek, ritkán tudnak belőle gyümölcsöt eladni. – Az erdőből csak saját szükségletre van tűzifa illeti meg őket, eladásra nem. – Mintegy 300 lovat, ugyanannyi marhát és 600 disznót tartanak, juhokról nincsen említés. – Szőlőhegyek nincsenek a faluban, ezért a bormérés csak Szt. Mihálytól karácsonyig illeti meg őket, de földesúr bormérésével közösen gyakorolják, egész éven át, emberemlékezet óta. – A portio jobbágyai a folyó három évre árendát fizetnek, készpénzt, tűzifát, tojásokat, két hordó csíkot, gerendákat, szénát, lent adnak, – a bodrogkeresztúri szőlő művelésre 700 kézimunkát adnak, tartoznak továbbá szüretkor a fürtöket leszedni – ennek módosulásai az utolsó két triennium alatt, valamint a következő trienniumra, ezek értékének kiszámítása. – Szőlő nincsen a helységben, sem alkalmas hely telepítésre. – Allódiális szántók nincsenek, sem elkülönített legelő, konyhakert, gyümölcsös, káposztás vagy komlóskert nincsenek, pálinkafőző vagy serfőző sincs. – A seréstartást leszámítva, alig van Karádon jövedelmet hajtó gazdálkodási ág. – Templom, lelkipásztor vagy iskolamester tartása nem nehezedik földesúrra, az általuk bírt földek, kaszálók. – Mellékletekben aestimatio, mely a portio jövedelmét veszi számba, ezek nettó végösszege: 213 ft. 16 Xr. – Holecz András mérnök által készített térkép a telkekről – a hivatkozott szerződés másolata, az 1822-es conscriptio és aestimatio másolata, – házak összeírásának másolati példánya, az urbárium pótlásainak másolata, – szárazmalom becslése, magyar nyelvű összeírás, – őrjegy a határjárás kivételéről és NRA 1834 : 39 alatti elhelyezéséről.
Királyi fiscalis birtok.
(Zemplén m.): Karád