Pecsétekkel, aláírásokkal hitelesített latin és német nyelvű eredeti példány, mellékleteivel egybe kötve, 217 eredeti számozású pagina.

„Conscriptio” úrbéres adatokkal, amelyet a Kováts István halála után fiscusra szállt birtokról vett fel a kamara rendeletére Joseph Kossiba kamarai officialis.
Szarvas:
Fekvése, határai, szomszédos falvak, azoktól elválasztó határjelei, határhányásai; határvillongások Eszékkel és Kucska praediummal egy holdnyi terület miatt. Birtoktörténeti adatok, a birtok megszerzése, tulajdonjoga, fiscusra szállása. Jövedelmethajtó földesúri épületek a következők a faluban: fogadó a helységek közepén, alapja kő, feljebb nagyobbrészt épített, kisebb részben nyers téglából építve, náddal fedett; egy nagy szobából és négy kisebből áll, ezekből két vendégszoba deszkával, a többi téglával kirakott padlózatú, ablakok száma, mindegyiken vasrács, ezenkívül van még két átriuma, konyhája, kamrája és mészárszék, a ház alatt pince, kapacitása; az épület, falain kívül roskadozó állapotban van, az udvaron tíz tölgyoszlopon nyugvó szárnyék, náddal fedve, romos állapotban van; közös nádtető alatt két istálló, egyik a betérő vendégek lovainak, másik a kocsmáros és mészárszék árendálójának lovaié; az udvaron kőkút, az udvar kerített, az egész értéke kőműves, ács, lakatos, asztalos, üveges, cserepes mesteremberek becslése alapján. – Kocsma a Drávánál Palánka faluval szemben égetett téglából építve, náddal fedett, két szobából, konyhából áll, pincéjének kapacitása; a ház mellett konyhakert, nagysága négyszögölben, az épület értéke. Az uradalmi erdő mellett „Jager Wirtshaus”-nak nevezett, téglából épült, náddal fedett kocsma, két szobából, konyhából áll, ablakain vasrács, pincéjének kapacitása, pusztuló állapotban van; mellette félholdas konyhakert, az egész értéke. Fából és agyagból épített kocsma, két szobából, konyhából áll, jó állapotban van, értéke; a földesúri asztalosnak censusért bérbeadott fából épült, náddal fedett ház, két szobából, konyhából áll, romos állapotban van, értéke, az udvarán kút. Földből épített, náddal fedett, romos pálinkafőző a kuriális telken, értéke. – Gazdálkodás folytatásához szükséges épületek: kuriális ház földesúr lakásául, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedve, két kisebb és egy nagy szobája van, konyhája, kőtornáca, innét nyílik a pincelejárat, ennek kapacitása; tetejétől eltekintve, mely roskadozik, az épület lakható állapotban van, értéke – ugyanezen a telken másik kuriális ház, szilárd anyagból épült, náddal fedett, két kisebb és egy nagyobb szobája van, konyhája, két kamrája, zöldségtároló pincéje, vele közös tető alatt két istálló, 16 lóra és 12 tehénre való férőhellyel, az egész értéke; említésre méltó még az udvaron, a kút, a fából épített, fedett árnyékszék és a deszkakerítés – béreslakásul szolgáló ház, földből építve, náddal fedett, két szobából, konyhából áll, jó állapotban van, kerített értéke – fából épített nádtetős juhászház, két szobából, konyhából áll, istállójában két tehénre való férőhellyel, jó állapotban van, értéke. – Istállók a szálláson, sövényfalakkal, részben náddal, részben szalmával fedve, értéke. – Juhhodály a nyomtatóhelyen, sövényfalakkal, náddal, szalmával fedve, értéke. – Kút a szálláson, értéke; az összes épületek értékének összegzése. – Allódiális állattartás, a földek csekélysége, a rétek terméketlensége, a Dráva gyakori kiöntései miatt néhány tehéntől és disznótól eltekintve nincsen, melyek jövedelmét sem a számadásokból sem másünnét tudni nem lehet, mert csak a mindennapi háztartás szükségleteire szolgál. A lakosok valamennyien német anyanyelvűek, beszélnek keveset szerbül is, római katolikus vallásúak. Telkek, jobbágyok, házas és házatlan zsellérek száma, a Felsőszlavónia részére kibocsátott urbárium szerint kezelik őket. – 29 jobbágy, 96 zsellér – 1807 és 1808-ban mérték fel a helységet, egy telek konstitutivuma 24 hold szántóból és nyolc kaszásnyi rétből áll, 2000 négyszögöllel számítva holdját; a föld jó minőségű, hozama búzából négy és félszees, árpából kétszeres, kétszeresből három és félszeres, zabból pedig öt és félszeres, ezek súlyát is megadja. – A lakosok csak földművelésből és állattartásból élnek, tejhasznuk feleslegét a közeli Eszék város piacán értékesítik. – Erdejük a földesúri tölgyestől elkülönítve nincsen, fajzásra elegendő, füzes a Dráva partján. Fajzás fejében faszállítással tartoznak. – Irtásföldek, rétek együttes nagysága holdakban, kenderföld nagysága, zsellérek birtokában van, kilenceddel tartoznak utána földesúrnak. – Községi rét a Dráva partján, az úrbéri szabályozás alkalmával elegendőnek találták, változása a Dráva Baranyában történt átvágása óta; a lakosok most kénytelenek a béllyei főhercegi uradalomtól Bajár szigetet bérelni állataiknak, összege. – Mind a jobbágyoknak, mind a zselléreknek vannak szőleik, együttes nagyságuk holdakban, gyenge minőségű bort terem, részben kilencedet, részben tizedet adnak utánuk, a földesúri jövedelmeknél veszi számba, pénzjövedelmük a lakosoknak nincs szőleik után, csak szentmihálytól karácsonyig kimérhetik. – Más beneficiumuk, mint hogy termékeiket a háromnegyed stációnyira fekvő Eszéken tudják értékesíteni, nincsen; tartozásaikat, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik, restanciájuk nincs. – Termékeik és átlagáruk az 1790–98 évek közötti részletezése. A lakosok a következő szolgáltatásokkal tartoznak a földesúrnak: jóllehet a szlavóniai urbáriumban semmi nyoma nincsen, hogy a lakosok házaik után censussal tartoznának, sem kilenceddel, sem victuáliákkal, sem hosszú fuvarral, házcensust a jobbágyok nem fizetnek, csak a házas zsellérek, együttes összege; victuáliák szolgáltatása alól mentesek a lakosok; az urbárium szerint egész telkenként 24 igás vagy kétannyi gyalogrobottal tartoznak, 14 egész telek után a napok együttes száma, pénzértéke; hosszú fuvar alól – mint feljebb szó volt – mentesek; egész telkenként egy öl tüzifát tartoznak az allódiumba beszállítani, együttes mennyisége, pénzértéke; házas zsellérek évi 12 napi robottal tartoznak, napok együttes száma, pénzértéke; házatlan zsellér tíz napi robottal tartozik, alakulása az 1820–28 évek között; robotjövedelmek összegzése. Kenderföldek után fonással nem tartoznak, kilencedet adnak utána. – Pálinkafőző üstök száma a jobbágyok vallomása szerint, utánuk fizetett census összege. Telkeik után a jobbágyok kilenceddel nem tartoznak, hanem földadót fizetnek, egész telkenként 3 ft.-t, együttes összege. Irtásföldjeik után adott búza, árpa, zab mennyisége a nyomtatórész levonása után, pénzértékük; kukorica, krumpli, bab, kenderkilenced mennyisége, pénzértéke; téli és nyári szalma mennyisége, pénzértéke. Zsellérek a rétek használatáért robottal tartoznak, mennyisége, pénzértéke. Mivel a lakosoknak sem juhaik, sem méheik nincsenek, kilencedet nem adhatnak. – Borkilenced, tized és hegyjog jövedelme együttesen, pénzértéke. Tizedet az uradalom a diakovári káptalantól bérli, összege, kévékben szedi be, kétszeres, árpa, zab, repce hozama, egy évre eső hányad, pénzértéke, tizedjövedelmek összegzése. – Tölgyerdő, nagysága holdakban, mindkettő síkságon fekszik, de nem egy tagban; a tölgyerdő mintegy három órányira van a helységtől, részben növendékfákból áll, nagyon kevés bükkel keverten, felosztható vágások száma, nagysága, kitermelhető fa mennyisége, pénzértéke. – A füzes erdőt a Dráva gyakran elönti, száraz időben legeltetik, a csemetéket az állatok kipusztítják, vágások száma, kitermelhető fa mennyisége, úrbéri fa és fajzásra felhasznált mennyisége, erdőjövedelmek összegzése. – Földesúri szőlők hozama, pénzértéke. – Földesúri szántók, nagysága holdakban, három nyomásra vannak felosztva, egyenkénti nagyságuk; kilenc évi számadás szerinti hozamuk búzából, árpából, zabból, kukoricából, repcéből, egyévre eső hányad, pénzértéke; a szőlők és földek művelése költségeinek kiszámítása. – Földesúri rétek névvel, nagyságuk holdakban egyenként, széna- és sarjúhozamuk a számadások szerint kilenc év alatt, pénzértéke. – Elkülönített legelő, a jobbágyok vallomása szerint a földesúri állatok legeltetésén kívül más haszna nem igen van, az uradalom idegeneknek árendálta ki, jövedelmének alakulása, egy évre eső hányad. – Remanentiális földek, mintegy 47 holdnyi a térkép szerint, a jobbágyoknak átengedve. Nádas, mocsaras helyek, amelyek semmit nem jövedelmeznek, nincsenek, a mocsárban nádat vágnak, melyek után kévéket adnak, ennek évenkénti alakulása, egy évre eső átlag, pénzértéke. A kuriális telken a kert és földesúri szőlő között 12 holdnyi föld, ebből van a szilvás, jövedelmét másutt veszi fel, négy és fél holdnyi rét, jövedelmét a réteknél veszi számba, a megmaradt részt krumplival szokták ültetni, részben pedig veteményes, sem természetbeni, sem pénzbeni jövedelmét nem tudni, mert földesúri konyha céljaira szolgált, csak a többi allódiális földekhez arányosítva lehet jövedelmét becsülni, így számított pénzértéke. – Földesúri almás- és szilváskert mintegy két holdnyi nagyságban, fáinak száma, hozama a jobbágyok vallomása szerint, átlagjövedelme. – Káposztás- vagy kenderföldje nincsen az uradalomnak. – A falu északi részén folyik át a Dráva, halászati joga van az uradalomnak, olyképpen, hogy a census fele a szomszédos főhercegi uradalomé, contractus ugyan nincsen, de az ispán vallomása szerint az utóbbi hat évben mindig 100 ft. volt az árenda összege, melyből 50 esett az uradalomra. 1827. január 1-től szerződés szabályozza, e szerint 125 ft. az árenda összege, fele az uradalomé, az egyévre eső hányad a nyolc évi jövedelem alapján. Uradalmi malmok nincsenek, a helybeli lakosoknak van két szárazmalma és egy olajütője, utánuk fizetett census összege. – A négy uradalmi kocsmából háromban allódiális és kilencedbort mérnek, valamint vásároltat, továbbá pálinkát és szilvóriumot; a negyedik, 1825-ben épített kocsmában, mely évi 200 ft.-ért bérbe van adva, saját italát mérheti a bérlő; a kocsmák jövedelmének egyenkénti számbavétele, kimért ital mennyisége, haszna, a kiadások (pálinka és szilvórium ára, kocsmáros bére, szállítás költségei, hordók javítási díja, gyertyára való kiadások) levonása után. – Pálinkafőző jövedelme, törköly és szilva kifőzéséből, kilenc évi számadás szerint, egy évre eső hányada, a kiadások (szilva, törköly, pálinkafőző bére, fa ára, jobbágyok ráfordított robotjának értéke, feltöltés vesztesége, felszerelés kopása) levonása után. – A mészárszék, melyet a nagyobbik kocsma bérlője árendál, contractus szerinti jövedelme. – Két földesúri házacska, melyek bérbe vannak adva, egyik a helybeli zsidónak, másik az asztalosnak, bérösszegük. – Jövedelmet csökkentő tényezők: nem abban van maleficiumuk, hogy a lakosok életfenntartásukra vagy a gazdálkodás folytatásához szükségesekben fogyatkozást szenvednének, mind épületre, mind tüzifájuk elegendő van; az uradalom azáltal, hogy a szlavóniai urbárium szerint csak 24 napi robottal tartoznak telkenként, nem csekély kárt szenved, részben pénzen kénytelen földet műveltetni. – A földek termékenységére nincsen panasz, első osztályú földek mindent megteremnek, a rétek azonban a legrosszabbak, annyira, hogy szárazabb években mind az uradalom, mind a lakosság a maguk szükségleteire a szomszédos uradalmaktól kénytelen szénát vásárolni, sarjút pedig szinte sohasem kaszálnak. A legelőt a Dráva gyakorta elönti. – Nem csekély kárt szenvednek a lakosok szőleikben a gyakori zivatarok és jégesők miatt. – Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1807-ben emelték, a plébánia püspöki szabad adományozású, lélekszámából 9 görögkeleti és 8 zsidó; a plébánosnak nincsen földje a faluban, stólán, tizenhatodon, a Vallásalaptól kapott kongruán kívül más jövedelme nincsen; így az uradalomnak nem lévén kegyúri terhei, a jobbágyok vallomása szerint a plébános és iskolamester eltartásához sem járul hozzá. – Mellékletekben becslés, amely a fenti uradalmi épületeket veszi számba, kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, cserepes mesteremberek becslése alapján; a kihallgatott 15 lakos, köztük a bíró, névsora, életkora, összegezett vallomásuk 42 pontban; a hivatkozott szerződések másolata; tanúsítvány a kocsmákban kimért italról, pálinkafőzőről, jövedelmi kimutatások tételenként, évenként; jobbágyok, telkük nagysága, censusuk összesen pálinkafőző üstjeik, úrbéri fa mennyisége egyenként feltüntetve; zselléreknél csak a robot és census feltüntetve, házatlan zselléreknél csak robotjuk; az urbárium másolata; feljegyzés a tized becsléséről, plébános jövedelmeiről; 84×63 cm. nagyságú térkép a helységről, mely a földeket, határjeleket tünteti fel. A kötetbe be nem kötött melléklet aestimatio, amely a fenti jövedelmeket veszi számba, e szerint a jövedelmek nettó végösszege: 1787 ft. 21 Xr., mely összeget 5 % hozammal tőkésítve adja meg értékét.
Királyi fiscusi birtok.
(Verőce m.): Szarvas