HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 201. - No. 034.

Dátum 1802. május 31.
Jelleg

Eredeti, német nyelven írt példány, mellékletekkel egybekötve, 64 pagina.

Szöveg

„Beschreibung”, amelyet a Lengyel Gáspár halála után fiscusra szállt javairól vettek fel. – Birtoktörténeti adatok az egykor ide tartozó falvak felsorolása, megoszlása. – A területet hegyek övezik, rajtuk erdők, ezek fái határjelek egyúttal, határvillongások nincsenek. – Jövedelmet csökkentő általános tényezők: a tisztek vallomása szerint a földterületen a gazdálkodás előnyösen folytatható, a közös legelőn több állatot is lehet tartani. – Az ide tartozó erdők pontos minőségét nem tudni, legeltetésre átengedték, emiatt fái erősen ki vannak vágva, jóllehet, fajzásra a lakosoknak csak száraz ágfát szabad szedniök. – A földesúrin kívül más szőlő nincsen itt, ebből sem a legjobb minőségű bort nyerik. – A rétek jók, a legelők egy része az erdőben van. – Illtyón van földesúri kocsma, Szelistyén azonban parasztházban méret bort a földesúr. – Mészárszékek sehol sincsenek. – A Szelistyén keresztül folyó Petris patakon földesúri malom. – A tisztek, bíró és esküdtek vallomása szerint kétszeres, zab, kukorica, kender, kendermag, széna, szalma, bor, pálinka átlagára. – Maleficiumok viszont, hogy bár a föld jó és mindent megterem, a Maros áradása, de a hegyi patakok kiöntése is károkat okoz a földeken, elmosva a vetést. – A gyümölcsösökben, szilvásokban a gyakorta ismétlődő szélvészek okoznak károkat.
Illtyó:
Hegy lábánál fekszik, mely a bánáti szemben lévő heggyel völgyet alkot, a Maros medre osztja ketté. – Így földterülete részben hegyoldalon, részben síkságon fekszik, az erdélyi út itt megy el, fekvése, kiterjedése, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. – Határvillongások nincsenek, a föld nagyobb részét körülvevő hegyek alkotják a határt. – Földesúri épületek, melyek jövedelmet hajtanak. – Kocsma, két egymásba nyíló szobája, konyhája van, deszkapadlós, faoszlopokon álló tornáca. – Szemben vele kocsiszín, 8 lóra való istálló, mindegyik épület téglából épült, szalmával fedett, udvarának, kertjének nagysága, deszkával kerített. – Nem messze a háztól a falu közepén, a főutcán, az eddig a földesúr által lakott ház, szilárd anyagból épült, 'L'-formájú ház, tornácos, leírása. – Szalmatetős kocsiszín három kocsira, istálló 12 lóra. – Az udvarral szemben a földesúri szérű, rajta nyitott szín és téglaoszlopokon álló kukoricagóré, kapacitása, mindegyik szalmatetős, a szérű nagysága. – Hozzá csatlakozó terület, mely majorként szolgál, rajta fából épített istálló 12 tehénre való férőhellyel. Közös tető alatt mellette kocsiszín, a részben deszkával, részben sövénnyel kerített terület nagysága. – A meghalt özvegy testvére ebben az évben a birtokot még árendában tartja, valamelyes tehenei, juhai, sertései, méhei vannak, jelentéktelen számuk miatt alig érik el a házkörüli gazdálkodás jövedelmét. – Jobbágyok száma, 1/8, 2/8, 3/8 és 4/8 telkenként feltüntetve, házak száma együttesen: 78. Van még 45 házas és házatlan zsellér is. – Valamennyiüket a másolatban csatolt urbárium szerint kezelik, mindnyájan görög-keleti vallású oláhok. – A földeket kimérték, egy telekhez 28 hold szántó és 12 holdnyi (!) rét tartozik, egy hold belsőséggel, holdanként 1100 négyszögöllel számítva. – A többi földekről úgymond allódiális földekről, kertekről, rétekről, legelőről, erdőről nem készült felmérés. – A telki állományú földek síkságon fekszenek, kevés kétszeresen és zabon kívül főleg kukoricát vetnek, hozama kétszeresből 4, zabból 5, kukoricából 12 mérő, mindegyik súlyát is megadja. – A vármegye által második osztályba sorolt helység. – A lakosok földművelés mellett a Maroson való hajózással is foglalkoznak, só-szállítással. – Legelőjük hegyes területű erdőben van, legeltethető állatok száma, a provizor és pópák állatai is itt legelnek. – Mivel a hegyen nincsen szőlőművelés, a lakosoknak csak negyedévi szabad bormérésük van, Szent Mihálytól karácsonyig, melyet azonban a bíró és esküdtek vallomása szerint soha sem gyakorolták. – Az itteni lakosság valamivel jobb körülmények közt látszik élni, mint nemzetiségük másutt lakó része általában. Kötelezettségeiknek évről-évre igyekeznek eleget tenni, hátralékuk nincsen. – Úrbéri szolgáltatásaik, melyekkel a földesúrnak tartoznak, a következők: jobbágyok és házas zsellérek száma, házcensusuk együttes összeg, a bíró, kisbíró, 2 földesúri hajdú és csősz minden szolgáltatás alól mentes. – Telkek száma egész telkekben, az utánuk járó victuáliákat eddig természetben adták, pénzértéke az úrbéri borjúváltsággal együtt telkenként 51 krajcárjával számítva, összege. – Robot szabályozása, teljesítendő igás és gyalog robotnapok száma, pénzértékének összegzése. – Telkenként vágandó és szállítandó úrbéri fa pénzértékét négy gyalognappal számítva pénzértéke. – Négy egész telkenként állítandó hosszúfuvar két napi távolságra, mennyisége, pénzértéke. – Zsellérek robotja, pénzértéke, robotjövedelmek összegzése. – Pálinkafőző üstök száma, censusának jövedelme. – Kilenced jövedelem a provizor, bíró és esküdtek vallomása nyomán, jövedelme a nyomtatórész levonása után több évi átlag alapján kétszeresből, zabból, ezek téli és nyári szalmájából, kukoricából, kenderből, kendermagból, bárányokból (darabszám), gidákból. – Mindezek pénzértékét is megadva, összegzése. – A földesúri erdők a leghegyesebb területe a földnek, felsorolásuk névvel, hozzávetőleges nagyságuk holdakban. – Főleg bükk és különböző kőrisfákból állnak, két erdőrészben csertölgyek is vannak. – Ezek az erdők, főleg amelyek a helységhez közel vannak, erősen ki vannak vágva, eddig vágásokra nem osztották fel, mivel a helység legeltetésre megkapta, már évek óta nincs más jövedelem az erdőből, mint a földesúr és a lakosok részére való tűzifa. Makkoltatás nincsen. – Földesúri szőlő, helye, 8 és fél holdnyi, nem a legjobban művelik, közepesnél gyengébb bort ad. – A provizor vallomása szerinti évi hozama, pénzértéke a helyi árak alapján számítva, levonva belőle a megmunkálásra fordított robot értékét. – Két földesúri irtásföld, befogadóképességük, a jobbágyok kukoricával vetik minden évben, hozama a bíró és esküdtek vallomása nyomán. – A második irtáson egy földesúri rét is, szénahozama, pénzértéke. – Irtáslegelő, nagysága holdakban, rajta legeltethető lovak száma. – Maradványföldek nincsenek, a felméréskor minden jobbágynak meghagyták az általa régóta birtokolt földet. – A földesúri ház mellett említett kert a házi szükségletre való veteményen és gyümölcsön kívül más hasznot nem jelent. – Hasonlóképpen az említett szérű sem. – A Maros halászatából nem folyik be semmi a földesúr számára. – A leírt földesúri kocsmában kimért ital mennyisége vallomás alapján, haszna a kiadások levonása után. – A helységből befolyó jövedelmek összegzése. – Jövedelmet csökkentő tényező a Maros kiáradása, és a nyaranta megduzzadó hegyi patakok kiöntése, melyek pusztítása a földesúr jövedelmét megnyirbálja. – Ugyanígy kárt okoz a gyümölcsösben a gyakran átvonuló szélvihar.
Szellistye:
Hegyoldalban fekszik, kiterjedése, határai. – Mivel határjárás már régen volt, határhányások sem látszanak világosan. Az elmúlt évben határvillongás volt Petris helységgel, mely Szalbeck jószág. – A vízimalmon kívül más földesúri épület nincs, a falutól déli irányban épült, mintegy 300 lépésnyire, zsindellyel fedett épület, két kerékre. – Földesúri állattartás nem volt itt, sem méhészet. – Jobbágyok száma telkenkénti részletezésben, telkek száma. – Konstitutívumuk megegyezik Illtyóével. – A földterület síkságon fekszik, jól művelik, kicsit homokos, mégis termékeny, hozama megegyezik az előbbivel, a vármegye ezt is 2. osztályba sorolta. – Saját, a földesúrétól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, az úrbéri faszállítás fejében van fajzási joguk benne, legelőjük pótlására is használják, legeltethető állatok száma. – Szőlő nincsen, így csak negyedévi szabad bormérés van. – A Maroson való szállítással könnyítenek megélhetésükön. – Házak, telkek száma, jövedelmekben (házcensus, kulináriák, robot, hosszúfuvar, faszállítás), eltérés nincsen fentitől. – Pálinkafőző üstök censusának jövedelme. – Kilenced jövedelmek felsorolása, pénzértékükkel együtt. – Erdő fekvése, nagysága, fajzáson kívül más jövedelme nincsen. – Földesúri rétek, szántók névvel, nagyságuk, vetésük (kukorica, kétszeres, zab) egyenként, pénzértéke. – Mintegy 500 lépésnyire a helységtől földesúri szilvás, névvel, 23 és fél holdnyi, hozama 6 évi átlagban, pálinkának kifőzve, pénzértéke. – Maros halászatából nincs jövedelem. – Az említett földesúri malom hozama kétszeresből, zabból, pénzértékük a kiadások levonása után. – Parasztházban kiméretett ital mennyisége, haszna. – A helységből bejövő jövedelmek összegzése. – Maleficiumai azonosak Illtyóéval..
Tóthvárad:
Illtyótól 3 órányira fekszik, a Kászonyi család birtoka, az erdélyi út mentén lévő vám, vámház leírása. – A két helységre eső vámjövedelem évenkénti feltüntetése 1794–1801. között, átlagjövedelmek kiszámítása, levonva a vámos fizetésének ide eső részét. – A környező falvak vámmentesek, a jövedelemnek csak a Lengyel részre eső hányadát tünteti fel. – A helységek jövedelmeinek együttes végösszege: 2415 forint 26 Xr. – Mellékletekben a már hivatkozott urbárium másolata jobbágyok névsorával, mindkét helységből. – Vám jövedelmeinek részletes kimutatása évenként. Díjszabásának másolata, valamennyi hatósági záradékkal ellátva. – A szóban forgó terület térképe.
Lengyel Gáspár birtokai.
(Arad m.): Illtyó – Szelistye – Szlatina

Tartalomgazda