HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 198. - No. 011.

Dátum 1797. május 16.
Jelleg

Két eredeti példányban lévő, pecsétekkel, aláírásokkal, hatósági záradékkal hitelesített latin nyelvű példány, mellékletekkel. 47 eredeti számozású pagina. 37. számú paginán a falu pecsétjének lenyomata.

Szöveg

”Conscriptio”, amelyet a tokaji kamarai uradalom helységéről írt össze Scheidt András kamarai számvevő, mint kiküldött összeíró.
Téglás:
A helység fekvése, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. – Földből hányt határjelei mindenhol jól láthatók, ezért nincsenek határvillongások. Az 1775-ben felvett térképet területéről az uradalmi levéltárban őrzik. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek: szilárd anyagból épített, zsindelytetős földesúri kocsma, négy szobája van, kamrája, konyhája. Pincéjének kapacitása, de mivel ez nem elég mély, nyári időben nem alkalmas bortárolásra. – A házhoz hozzáépített kocsiszín, szintén szilárd anyagból épített, zsindellyel fedett, 12 szekérre való férőhellyel. Mindkét épület – kivéve a kocsma tetejét, mely már elég rozoga, renoválásra szorul – jó állapotban van. A Tokajból kijött mesteremberek, akiket a hatósági küldött előzetesen megesketett, becslése, kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, tetőfedő munka szerint. – Egy köves száraz malom, náddal fedett, értéke a jelenlévő jegyző és két esküdt szerint, figyelembe véve, hogy nemrég bevégzett paraszti munka van benne. A kocsma melletti istállót nem vették fel, mert teljesen romos már. – Van még a helységben református imaház, paplak, rektorház, mészárszék, de mivel mindezek a lakosok költségén és munkájával épültek, itt nem vehető értékük számba. Van továbbá pálinkafőző, amelyet a zsidó bérlő építtetett, nem tartozik az uradalmi épületek közé. – Allódiális gazdálkodást, állattartást, disznóhízlalást, méhészkedést, soha nem folytatott az uradalom a helységben. – A földterület elég bőséges, síkságon terül el, az említett 1775. évi felmérés szerint 59 telekből áll, 107 jobbágy lakja, megoszlási arány fél- és negyed telkekben. Ehhez hozzájárul még a lelkész, rektor, jegyző, a helység és az ispán telke, melyet sallárium fejében kap, ezek mentesek a szolgáltatások alól. – A lakosok valamennyien református vallású magyarok, az úrbéri összeírás szerint kezelik őket. – A földek soványsága miatt nem igen termékenyek, gyakran csalatkoznak a lakosok reményeikben, a vármegye mégis első osztályba sorolta a helységet. Egy egész telekhez 28 holdnyi szántó, 12 kaszányi rét tartozik. – Kellően trágyázva a földeket, búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát elég bőven teremnek. – Közepes évben búza 4, rozs 4 és fél, árpa ugyanannyit, zab 5 mérőt ad. – A lakosok iparkodásukat főleg abban mutatják meg, hogy saját földjeiken kívül a szomszédos helységekben is bérelnek káposztaföldeket, a termelt káposztát a három órányira fekvő Debrecenbe szállítják és ott nagy haszonnal értékesítik. – Saját erdeje nincsen a községnek, az uradalmi erdőben van fajzásuk. Legelő a szőlők szomszédságában, az uradalmi erdő mellett, mocsaras terület is legeltethető szárazabb évben. Nagysága holdakban, állattartásra mégsem elegendő. – Engedéllyel a lakosok a hatházi dombot, mely másra úgysem alkalmas, szőlőt telepítettek, három évi mentesség után kilencedet adnak, szabad bormérésük van. – Irtásföldek nincsenek, a remanentiális földeket árendálják az uradalomtól, mivel a telki állományú földek alig tudnak több lakost eltartani. – A fenti körülményeket látva kitűnik, hogy a lakosok figyelembe véve iparkodásukat, olyan körülmények között élhetnek, hogy mind az uradalom felé teljesíteni tudják kötelezettségeiket, a közterhek viselésében sem maradnak el. – Szerződés alapján teljesítendő kötelezettségeik a következők: a 107 jobbágy mellett 36 házas zsellér is lakik a helységben, házcensusuk együttes összege. A kulináriák, robot és kilenced szolgáltatások jövedelme többet tenne ki, de mivel a kamarai jobbágyokat más helységbelieknél enyhébben kezelik, kevesebbet fizetnek együttesen a fenti három tételért, ennek részletezése. – A tizedet Szabolcs vármegye bérli. – Az uradalom földművelést nem folytat, mert földjeit árendába adta ki a lakosoknak. – Uradalmi erdők névvel, főleg tölgyfákból állnak, jövedelmük. Makkoltatás jövedelme átlagot véve alapul. – Uradalmi kert, káposztás vagy szilvás nincsenek. – Az uradalmi kocsma és a száraz malom bérbe vannak adva, az egész tokaji uradalom regáliával együtt Frid Izsák nevű zsidónak, 22.000 Ft összegért, nem tudhatni pontosan, mennyi esik belőle Téglásra, ennek kiszámítása, átlagot véve alapul. – Serfőző, vám, halászat, vagy másféle jövedelmek nincsenek. – Egy kerülő 8 Ft-nyi fizetésén, a felsorolt telkek mentességén kívül más teher nem esik a lakosokra, úriszékeket nem tartanak a helységben. – Jövedelmek nettó végösszege: 3591 Ft 12 Xr. – Mellékletekben a hivatkozott becslések, jobbágyok szerződése 1781-ből, a Frid Izsák által árendált tokaji uradalmi regálék részletezése, az összeírást végzett Scheidt András jelentése.
Kamarai birtok.
(Szabolcs m.): Téglás

Tartalomgazda