HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 009 / a.

Dátum 1800. november 28.
Jelleg

Főirat: eredeti, dátum, aláírások, megerősítés, viaszpecsétek német nyelvű 36 pag. (Melléklet: lásd a 38. reg. old.-on.)

Szöveg

(Conscriptio) (Urbarialis)
Készítette „Beschreibung” címmel egy közös kamarai és megyei bizottság.
Legmagasabb utasításra, a kamara kezelésében lévő, zálogbaadandó vagy eladásra kerülő többi jószághoz hasonlóan, a Krassó megyei Tinkova possessio tényleges állapotának és valódi jövedelmezőségének a kamarai adminisztráció 1800. szeptember 3-án kelt, 1797. sz. felhívása alapján következik nevezett helység leírása.
Tinkova:
Ez a helység a Temes folyó mentén, magas hegyek lábánál fekszik. Szomszédainak, határainak égtájak szerinti, részletes leírását, közigazgatási helyzetét, előző birtokosát tekintve mindenben megegyezik a Gavasdia helységnél részletesen leírtakkal (l. UC 197 : 1) jelű iratot. Adózás szempontjából a harmadik adókategóriába sorolták a helységet. Lakosai vlachok, nem egyesült görögvallásúak, s a helységnek egy papja és egy temploma van. Iskolájukat az aerarium részben jó anyagból, részben vályogból építette, amelyhez az ifjúság oktatására saját tanítót tartanak. – A helység határrendszerének, határainak, birtokjogi helyzetének leírása és a fiscus részére a jogbiztosítás megszövegezése mindenben azonos a Gavasdia helységnél leírtakkal. – A helységnek sem passzív terhei, sem folyamatban lévő peres ügyei nincsenek. – Gazdasági helyet, a bevételek növelése, háziipar: mivel a kamara itt semmi ilyesfélét nem folytat, nem lehet megmondani, hogy ez hasznára vagy kárára szolgálna (tudniillik a birtokosnak). – Erdőségek: a helység határához tartozó erdőterület részben mély völgyekben, részben a hegyhátakon terül el, s általában már öregebb bükkfákból áll, köztesen azonban fiatalabb fák is találhatók. Az első megosztás felmérései szerint az erdőterület kiterjedése holdban, melyhez azonban még figyelembe kell venni az határokra és utakra eső területeket is, melyek levonása után a tényleges erdőkerület 7210 hold. – Tekintettel arra, hogy az erdőség mély völgyek és magas hegyek között terül el, az odavezető és magában az erdőségben lévő utakat teherrel megjárni rendkívül nehéz, sőt egyes részeit teljesen lehetetlen, az azokban kitermelt ölfamennyiség elszállítása rendkívül magas költségeket okozna. Ha az utakat egyáltalában járhatóvá akarnák tenni, az ehhez szükséges zsilipek és utak kiépítése olyan magas összeget emésztene fel, melyet elosztva a kitermelhető famennyiség öljére, annak ára magasan felülhaladná a jelenleg a lugosi piacon érvényben lévő faárakat. Bizonyos haszonra lehetne szert tenni azon fák eladásából, melyek nagyságuknál fogva épületfának nem alkalmasak, amennyiben a földesúrnak további gondja nem lenne velük, ha a vevő mind a kitermelési, mind pedig a szállítási költségeket magára vállalná a továbbiakban. Ez a haszon azonban nem biztos, hogy felér ugyanennyivel tüzifa esetében. A kapott utasítás szerint ezeket az erdőterületeket „auf einen 60 jährige Schlagbahrkeit” árendába kell adni. Ebben az esetben, ha az előzőekben megadott erdőterület harmadrészével számolunk (az említett nehézségek és költségeket is tekintetbe véve) egy év alatt kb. 40 hold kerülhet kivágásra, melyből az évi fakitermelés hozávetőlegesen 2623 öl lehet. Az elvégzett próbavágások szerint ugyanis egy holdnyi keményebb fából 77, rosszabb minőségű fából pedig 54 öl tüzifát lehet kitermelni. Átlagos ölmennyiséggel számolva kapjuk meg tehát a fenti famennyiséget. A megfelelő, osztály szerinti erdőtaxával számolva, ennek a famennyiségnek öljét 30 krajcárral kell értékelni. Kitermelt fa értéke összesen megadva. – Mivel az előzőekben elmondottak szerint ez az erdőség javarészben öregebb fákból áll, így 1 öl fa kitermelésénél 4 ember robotját kell igénybe venni, azaz az egy évi mennyiségnél összesen 10492 robotnappal kell számolni. Ha tekintetbe vesszük az erdővidékkel kapcsolatos akadályokat, a fa súlyát és az ezen a vidéken élő gyenge állatállományt (vonómarhát), egy kétfogatú szekérre nem lehet többet, mint 1/5 öl fát felrakni. Ilyen rakománnyal a legközelebbi piacra, Lugosra (mely két postaállomásnyi távolságra van innen) szállítására 26230 kétfogatú szekerét kellene igénybe venni. Ez egyenként két gyalogrobotnappal ér fel, tehát összesen 52460 gyalogrobotnapot tenne ki. – A szállításhoz igénybeveendő robotmennyiséghez az összeíró hozzáadja az előzőekben kimutatott vágási robotnapok számát, így az erdő kitermeléséhez és a fa elszállításához összesen évente 62952 robotnap lenne szükséges. A szóbanforgó helységben, valamint az ugyanehhez a kamarai uradalomhoz tartozó Sakul (Szakul) és Kaverán possessiokban a természetben teljesített robotnapok ennek tizedrészét teszik csak ki, így tehát világos, hogy egyéb gazdasági munkálatokra nemcsak, hogy felesleges kapacitás nem marad, hanem még a folyamatban lévő munkákhoz még (ha ilyenek egyáltalában vannak) külső munkaerőket kell keresni. – A kitermeléshez és elszállításhoz szükséges robotnapok á 10 krajcárral számított értéke ft. 10 492, míg az egy év alatt kitermelhető famennyiség értéke előbbiek szerint mindössze 1 311,30 forintot tenne ki, azaz együttesen 11 802,20 forintot, míg a kamara által meghatározott eladási ár 4,15 forint, az évi kitermelt famennyiségre 11 147,45 forint, a két összeg közötti külön még mindössze 655,45 forint. Fentiekből tehát kitűnik, hogy a tinkovai erdőség hasznosítása semmiképpen sem képzelhető el faeladásból, hanem inkább a jelenleg még nem létező, de bevezethető bányaművelésből, üveghuták építéséből, szén- vagy hamuzsírégetésből, amely javasolt hasznosítási formák, idővel biztos hasznot jelentenének. Természetesen ezek bevezetése nem képzelhető el nagyobb beruházási költségek nélkül, amelyeket előre nem lehet pontosan kiszámítani, s amelyet az alaptőkéből le fog kelleni számítani. Mindezekre a körülményekre való tekintettel, amelyek a kaveráni erdőre még nagyobb súllyal vonatkoznak, a tinkovai és a kaveráni erdőre együttesen kimondott kamarai bizottsági határozat értelmében (l. még Kaverán, UC 197 : 7) (1800. július 1-én, 5127. sz. alatt) (mivel az ezekben lévő famennyiség kitermelése nemcsak óriási nehézségekkel, hanem hatalmas költségekkel is járna) ezeket az erdőkerületeket a 3. osztályba sorolt minőségű földeknek megfelelő értékkel, azaz holdanként 10 krajcárral lehet a becslésnél figyelembevenni. A már hivatkozott kamarai rendelkezés értelmében (lényegtelen körülmények figyelmen kívül hagyásával) az erdőterület értékelésénél ezt a lecsökkentett összeget kell megadni, s a fentiekben részletesen ismertetett körülmények miatt csupán földterületként kezelni. Megjegyzendő végül, hogy amikor makktermés van, a sertések legeltetéséből némi hasznot lehet várni, melyet sokévi átlag alapján kell kiszámítani. Ez a jövedelem azonban csak a kamarai számvevőségnél mutatható ki, így el a feladat nevezett hivatalnak engedtetik át. – Gubacs- és cserkéreg hasznosítása: az erdő távoli fekvése és megközelítési nehézségek miatt, továbbá, hogy az erdő nyár idején is a ennek tanyázó rablócsapatok miatt kevéssé biztonságos, az itt megtermett gubacsot senki sem gyűjti össze és hasonlóképpen a cserkéreg hasznosítására sincs lehetőség. Ennek következtében sem egyik, sem másik után nem lehet semmiféle jövedelemmel sem számolni. – Erdei rétek: ezek a rétek az erdőterülettel együtt szerepelnek, annál is inkább, mivel kevés olyan rét van, amelyről szénát lehet kaszálni, így más kategóriába sorolásuk nem szükséges. – Vadászati lehetőségek: a kamara vadászatot nem hasznosít és nem folytat itt, így tehát becslésnél nem is lehet figyelembe venni. – Jövedelmek összesen – üresen. Szőlőművelés: sem a kamara, sem a helybeliek nem művelnek itt szőlőt. – Kocsmáltatási- és mészárszék-jog: a kamara sem saját borkimérési, sem saját húskimérési jogát itt nem gyakorolja, hanem mindkettőt árendába bocsátotta; egyikhez sincs semmiféle földterület sem kihasítva. – Évi- és hetivásárokat itt soha nem tartottak. – Vám és rév nincs a helységben. – Halászat(i jog), halastavak: a helységnek saját halastava nincs, a Temes folyó halászati jogát pedig minden évben árendába adják. – Folyóvizekről: a Temes folyó vize a helység belső területe és a telki állományú szántóföldek között folyik, míg magán a falun keresztülmegy a különböző hegyipatakok összefolyásából keletkezett Woliamare nevű patak, egyébként más folyóvíz itt nem találtatott. – Mindenfajta malmok: a kamarának itt semmiféle malma nincs, a helybeli lakosoknak azonban az előbbiekben említett Woliamara nevű patakon: egy járatú kanalasmalom (tulajdonosa nevével), (3 db.), míg a negyedik lakos (ugyancsak megnevezve) jelenleg épít hasonlót, mely azonban csak 1801-ben kezd őrölni. – Kőbányák és egyéb kőféleségek: megfelelő kőfajták hiányában a kamara itt kőbányát nyitni nem tud, s így ilyen jövedelemmel sem lehet számolni. Megjegyzés: harminc, vagy még több évvel ezelőtt azonban létezett ilyesfajta haszonvétel: az itt lakó jobbágyok vallomása és a még látható romok tanúsága alapján megállapítható, hogy létezett itt egy rézbánya, melynek művelésével a bányászok (miután az olvasztókunyhók és több, hozzá tartozó épület leégett) a tényleges okok kivizsgálása nélkül felhagytak. Ha ez a bánya újból működni, akkor ez az egyébként értéktelen erdőterület még nagy hasznot hozhatna. – Terményekről: az itteni lakosok a kukoricán kívül más gabonát nem termesztenek, fő jövedelmi forrásuk azonban az állattenyésztés és gyümölcstermesztés. Gyümölcseiket részben a környező helységekben adják el, részben pálinkát (rakiát) készítenek belőlük és ebben a formában adják el. – Milyen kiváltságoknak örvendenek: a helybeli lakosoknak a negyedévi időszakra kiterjedő szabad kocsmáltatáson kívül egyéb kiváltságaik nincsenek. – Jövedelemcsökkentő körülmények:
1. a helybeli lakosoknak kukoricájukat eladandó, Karánsebesre vagy Lugosra kell terményeiket elszállítaniuk, melyek tőlük egy postaállomásnyi (2 mérföld) távolságra fekszenek. Ha azonban a későbbi időkben a Temes folyó áradása miatt nem tudnak átkelni és csak kerülőutakon tudnak eljutni a piacokra, ebben az esetben méltányos részükre a szokásos szállítási kedvezményt megadni (8 mérős teherrel két napra 2 robotbárcát számítva á 20 krajcár, amely minden mérőnél 5 krajcár levonást jelent).
2. Szántóföldjeiket gyakran elönti a víz, azonban a Temes árja gyorsan lefut, így inkább hasznukra, mint kárukra szolgál, ha azonban sokáig a földeken áll a víz, komoly kárt is okozhat a lakosoknak.
Különböző kiadható és gazdasági épületek: itt ilyenek nincsenek. – Népesedési viszonyok: a helységben lévő nyolcadtelkek és zsellértelkek összesen (egyéb nincs), melyek közül két ürestelek és 22 lakatlan zsellérhely van. – A megosztást megelőző hivatalos felmérése alkalmával egy egésztelekhez megfelelő nagyságú tartozékokat (szántóföld és rét) mértek ki, mely területeket a lakosok a közös legelővel együtt, mint örökös telki állományú földeket bírnak. (A tartozékok teleknagyságonként megadott nagyságát l. részletesen az UC 197 : 3 jelű iratban, és UC 197 : 1 jelű iratban (Gavasdia) Zsena helység conscriptiojánál.) Holdanként itt is 1600 négyszögöles területtel számolnak. – A házas zselléreknek egyholdas házhelyükön kívül egyebük nincs, a közös legelőterületből nem részesülnek. – A helység közössége által használt szántóterület, rétek, legelők és házhelyek, valamint ezek együttes nagysága holdban megadva. – A szántóföldek a Temes folyó síkságán fekszenek, a réteket (név szerint felsorolva) ugyanott találjuk, csekély részük van magasabb részeken. – A szántóföldek közepes termelékenységűek, az itt egyedül termesztett kukorica hozama 24-szeres (a tized és egyéb adók alapján megadva). – Földesúri, allódiális földterületek: Határjárás és telekszámlálás alapján Tinkova possessióban a következő allódiális földterületeket találták:
1. Bizonyos „Pluss”-földterületek a helység határában, melyek nem különösen jóminőségűek, nagyságuk holdban.
2. Az úgynevezett „Extra-Huttung” (külső v. többlet-legelőterület), mely részben magasabb fekvésű helyeken, részben völgyekben fekszik, helyenként fákkal benőve. Tekintettel arra, hogy ez az elbozótosodás már 500 holdnyi területre kiterjedt, az erdőterületek becslésénél hivatkozott kamarai rendelkezés alapján (anélkül azonban, hogy az erdőséghez számítanák) azonos értékkategória szerint, azaz holdanként 10 krajcárral kerül becslésre. Mivel azonban ez az egész terület az előzőekben leírt bozótos résszel együtt már régebbi idő óta árendában van adva és a vonatkozó rendelkezés szerint egy terület értékbecslésénél az árendaösszeg 9 évi mennyiségéből az évi átlagot figyelembe kell veni, az összeíró a kamarai számvevőség engedi át az ezen legelőterületből származó jövedelem meghatározását abban az esetben, ha ezt a területet a jövőben a harmadik (adó) minőségi kategóriába sorolnák. Az „Extra-Huttung” területe összesen, holdban.
3. Találtatott itt még két malomhoz kegyadományként (sub titulo precarii) egyenként 4 holdas földterület, a holdanként utánuk fizetendő összeg feltüntetésével. Malomföldek területe összesen, holdban.
4. Ugyancsak vannak itt még különböző földdarabok, melyek a telekmegosztásnál a tartozékok között fennmaradtak. Ezek szétszórtan, nem elkülönítve találhatók. Együttes kiterjedésük, holdban.
5. A Temes folyó igen sok homokpadot hordott össze, melyeket idővel benő majd a fű, s így hasznosíthatók lesznek. Homokpadok területe összesen, holdban.
6. A telekmegosztásnál osztás alá került több elvizesedett, rossz föld is, melyeket a lakosok alig tudnak használni, vagy teljesen használhatatlanok. Földterületük összesen, holdban. Fenti allódiális földek összesen, holdban, az előzőekben felsorolt földeken kívül vannak itt még bizonyos szabad földek is, éspedig: a pap részére kihasítva összesen (szántóföld, rét, legelő és házhely egyenként megadva, holdban), az iskolához, a templomhoz és a temetőhöz tartozó földterületek. Fenti szabad földterületek összesen, holdban. Amelyeket egyetlen földesúr sem sajátíthat ki saját használatára, hanem mindenkor eredeti rendeltetésükben kell megmaradniuk. Vannak még különböző ország- és földutakra, határokra és mezsgyékre eső területek magában a helységben és a különböző legelőterületeken (fekvésük szerint részletezve, területükkel együtt), ideértve a Temes folyó határait is, amelyekből rendeltetésüknél fogva semmiféle haszon nem várható. Fenti területek összesen, holdban. Ezeket senki sem tévesztheti el, hanem mindenki számára nyitva, láthatóan kell fenntartani őket. Ugyancsak vannak még itt bizonyos pocsolyás, vízmosásos területek, meszes és homokos részek a helység területén, a legelőkön és a telki állományú földek között, területük összesen, melyekből ugyancsak semmi haszon nincs. – A legelőterületek elegendő volta vagy elégtelensége: a telekosztásnál kiszabott telki állományú legelőterület, melyet Tinkova közössége együttesen használ, telkeik szerint arányosan 96 holdat tesz ki. Ez a legelőterület azonban jelenlegi állatállományukhoz (az állatállomány kimutatás szerint az 1232 kisebb-nagyobb marhából áll) túlságosan kevés. Éppen ezért kívánatos, hogy az állataik eltartásához szükséges legelőterület átengedtessék részükre. Az összeíró a legelőnagyobbításhoz szükséges terület céljára javasolja az előzőekben részletezett allódiális földterületek közül az ott 4. pont alatt felsorolt, a telekmegosztásnál fennmaradt területeket, valamint a 6. pontban felsorolt rosszminőségű földeket, végül az 5. pontban említett, a Temes folyó által összehordott homokpadokat, melyeket máris megkezdődött a fű növekedése (ezen területek egyenkénti nagysága holdban); ezt az összesen 97 holdat kitevő földterületet az összeíró a helység közössége részére legelőterületük pótlására örökjogon átadható és megyei bizonyságlevéllel használatukra átengedhető, annál is inkább, mivel fenti területeken kívül még a jövendő földesúr számára elegendő föld marad saját gazdálkodása számára, a külső legelőterületből, a helységben lévő plusz-földekből és a malomföldekből, azaz összesen megmaradó allódiális földterület 1308,5 hold. – Adózás: mellyel Tinkova helység lakossága a harmadik adóosztály előírása szerint az uradalomnak tartozik. – Urbariális adójövedelmek: az ugyancsak felterjesztett „A” jelű melléklet (UC 197 : 9 (i)) alapján. (Kimutatás az 1799. évben befolyt urbáriális adójövedelmekről.) Tinkova possessio lakosai előírás szerint természetben és készpénzben negyedtelkeik után meghatározott számú robotnappal (egyenként és összesen is megadva), valamint az itt lakó zsellérek egyenként 8 robotnap megváltásával tartoznak szolgálni. Robotnapok mindösszesen, melyek egyenként 10 krajcárral értékelve, a földesúrnak összesen 206 forintos jövedelmet jelentenek. – „kisebb adók”: nyolcadtelkeik után (zsellérek nem tartoznak ezzel) fenti címen meghatározott összeget tartoznak fizetni. Adójövedelem összesen. – Telekadó: a nyolcadtelkesek és zsellérek egyaránt fenti címen fejenként 1–1 forintot kötelesek fizetni. Telekadó összesen. – Gyümölcsös- és konyhakertjeik után: az első telekmegosztásnál részükre juttatott gyümölcsös- és konyhakertjeikért mind a vármegyének, mind pedig az uradalomnak meghatározott összegű adót tartoznak fizetni. – Megjegyzés: a már hivatkozott „A” jelű melléklet szerint a helység közössége 12 hold kertföldet használ, ezzel szemben a felmérési tervben 14 hold szerepel ezen a címen, tehát utóbbiért az uradalomnak még többletösszeg jár. – Rakia (pálinkafőzők) taxája: minden tűzálló pálinkafőző után egyenként évi 2 forintos taxát kötelesek fizetni, melynek évi átlagösszegét a kamarai számvevőség mutatja ki. Az 1799. évben ezen a címen befolyt összeg megadva. – Gabonadézsma (tized): gabonatermésüket illető tizedmennyiséget az itteni lakosok kicsépelve tartoznak az uradalomnak beszolgáltatni, tartoznak azonban ugyancsak az ebből visszamaradt szalmát térítés nélkül az uradalmi magtárba beszállítani. A tizedjövedelem nagysága a kamarai számvevőségnél kimutatva, átlagszámításra. Az 1799. évben beszolgáltatott tizedmennyiség kukoricából (egyebet itt nem termesztenek). – Bordézsma: a dézsmabor iccéjét a kamara mindenkor 10 krajcárral számítja, az évi átlagjövedelmet szintén a kamarai számvevőség adja meg. Itt azonban a lakosok szőlőt nem művelnek, így jövedelem sincs. – Kender- és lentized: ezt a tizedet a kamarának nem természetben kell szolgáltatni, hanem a tized alá eső mennyiségért megváltást kell fizetni. Az évi jövedelmet és a 9 évi jövedelem alapján számított becsértéket a kamarai számvevőség adja meg. 1799-ben azonban innen semmiféle jövedelem nem volt. – Dohánytized: ezt a tizedet is természetben kell beszolgáltatni, azonban a helység lakói nem termesztenek dohányt, így jövedelem sincs. – Báránytized: minden második bárányuk után tartoznak természetben tizedet, vagy kevesebbért megváltást adni. A 9 évi jövedelem alapján meghatározott évi átlagot a kamara adja meg. Az 1799. évben a báránydézsma-jövedelem forintértéke 2,78 volt. – Méhtized: rendszere a báránydézsmával azonos, természetben adják, vagy megváltást fizetnek. 1799-ben befolyt dézsmajövedelem itt is megadva. – Malomcensus: a Wolismere nevű patakon működő három, egyjáratú malom évente azonos censust tartozik fizetni. 1799-ben malomcensus összesen. – Kocsmaárenda: a kocsmáltatás jogát a kamara árendába adta, az ezévi jövedelem a kamaránál kerül kimutatásra. 1799-ben a kocsmaárenda összege megadva. – Mészárszék árendája: előzővel azonos, az 1799. évi árendajövedelem feltüntetve. – Halászat(i jog) árendája: a Temes folyóra vonatkozó halászati jogot a kamara szintén árendába bocsátotta, mely 1799-ben 9,15 forintot jövedelmezett. – Erdei rétek árendája: ezek is árendában vannak, árendajövedelem az 1799 évre megadva. – „Realitäten-Steuer”: a telekkel nem ellátott zsellérek, akiknek kis házaikon kívül egyebük nincs, ezek után tartoznak adófizetéssel, mivel azonban előzőleg ez az adófizetés még nem vonatkozott rájuk, az elmúlt időszakról jövedelmet nem lehet kimutatni. – Kereskedelmi-adó: az urbárium bevezetésekor a már működő kereskedőkre bizonyos összegű taxát vetettek ki, akik azonban újonnan ezt a foglalkozást kívánják űzni, azokkal a földesúr a részére legmegfelelőbb szerződést kötheti. Jelenleg azonban itt egyetlen kereskedő sincs, így 1799-ben ilyen jövedelem nem volt. – Ipari adó: azonos az előbbiekkel, ilyen foglalkozású sincs itt. – Többlet(tartalék)földek árendája: a kamara ezeket a többletföldeket árendába adta, a 9 év alatt befolyt árendajövedelmek alapján kiszámított évi átlagot a kamarai számvevőség adja meg. Árendajövedelem 1799-ben összesen. – Rév-árenda: itt nincs ilyen. – Kiadások: rezsiköltségek: ezeket a költségeket a kamarai számvevőség adja meg. – Kegyúri jog: mivel az itteni, nem egyesült görögvallású papnak a kamara szabad paptelkén kívül semmit sem adott, így erre kiadás sincs. – Iskolamester kincstári javadalmazása: az itteni tanító a kamarától semmit nem kap, fizetéséről a helység közössége gondoskodik, akiktől készpénzfizetést és természetbeni juttatást kap (gabonából, kukoricából, mérőben, fából, ölben, gyertyából fontban), sóból (ugyancsak fontban), kap sertést is vagy helyette 4 forintot. A kamarának erre sincs kiadása.
Dátum, aláírás, viaszpecsét. Megerősítés, aláírások, viaszpecsétek.
A possessio a lugosi kamara járadékhivatalhoz tartozik.
(Krassó m.): Tinkova possessio.

Tartalomgazda