HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 007 / a.

Dátum 1801. július 16.
Jelleg

Főirat: eredeti, dátum, aláírások, viaszpecsétek 24 pag. német nyelvű.

Szöveg

(Urbarialis) Conscriptio „Beschreibung” címmel készített egy közös kamarai és vármegyei bizottság a kamara kezelésében lévő, zálogba vagy eladásra bocsátandó jószág tényleges állapotáról és valódi jövedelmezőségéről, a kamarai adminisztráció 1800. szeptember 3-án kelt, 7197. sz. utasítása szerint összeírva.
Kaverán:
A jószág a Temes folyó termékeny síkságán terül el. Szomszédainak, határainak égtájak szerinti, részletes leírását, közigazgatási helyzetét, előző birtokosát, lakosait és azok vallását tekintve (egy papjuk és egy templomuk van) adatai megegyeznek Gavasdia helység leírásával (l. UC 197 : 1 jelű irat). – A helybeli ifjúság oktatására a falu közössége saját tanítót tart. – A helység határrendszerének, határjeleinek leírását, birtokjogi helyzetét (a fiscus jogbiztosításával) stb. l. a hivatkozott conscriptioban. A helységnek sem passzív terhei, sem folyamatban lévő peres ügyei nincsenek. – Gazdasági helyzet, a bevételek növelése, háziipar: mivel a kamara itt semmi ilyesfélét nem folytat, ezzel kapcsolatban sem kárról, sem haszonról nem lehet beszámolni. – Erdők: az itteni erdőség, melyet meredek, köves hegyhátak és mély völgyek vesznek körül, fekvése miatt nehezen megközelíthető, s, ha járhatóvá (hozzáférhetővé) akarnák tenni, a szükséges zsilipek és utak kiépítése (melyek az ölfa leszállításához elengedhetetlenek) rendkívül magas, a faárakat feltehetően felülmúló költségeket jelentenének. Az erdőség egyébként nagyobb részben magas, már felnövekedett bükkfákból áll, ugyanakkor találhatók itt különböző fajtájú, fiatalabb fák is, a szállítási nehézségek utóbbiakra ugyancsak vonatkoznak. – Ha azonban a régebbi időkben itt folytatott bányaművelést, mely (anélkül, hogy a tényleges okokat tudnánk, feltehetően az elmaradt haszon, valamint az ezen a területen eluralkodott rablóveszély miatt) abbamaradt, folytatni akarnák, vagy esetleg üveghuták építésével, szén- vagy hamuzsírégetéssel kísérleteznének. Mindezek ugyancsak nem képezelhetőek el nagyobb (beruházási) költségek nélkül. Hasznot jelentene még azon fák átadása, amelyek bizonyosg nagyságnál nagyobb vagy kisebbek lévén, épületfaként való felhasználásra nem voltak alkalmasak, amennyiben a vásárló mind a termelési, mind pedig a kitermelési költségeket magára átvállalni hajlandó volna. Ha azonban az innen kitermelt ölfa tüzifa céljára (ha egyáltalán a kitermelésre lehetőség volna) a másfél (posta) állomásnyira fekvő lugosi piacra elszállítható lenne, még akkor sem lenne a jelenlegi helyzetben semmiféle reális haszon ebből, ugyanis nyilvánvaló, hogy az egész erdő és így a benne lévő fák még annyi értéket sem jelentenek jelenleg, amennyibe a fa kitermelése és elszállítás kerülne. Fentiek következtében hasznos lenne, ha az egész erdőterület (nem véve figyelembe a sziklákkal és szirtekkel borított földeket és azt, hogy a magasra nőtt fák alatt nem nő fű, ezel szemben azonban ipari felhasználásra nagyobb növekedésre lehet számítani törzsenként, mint amennyivel kezdetben számoltak) mint legelőterülethez leginkább hasonlíthatót vennék számításba. – Tekintettel az előzőekben előadottakra, az ezen jószágtól elkülönítetten összeírt tinkovai erdőnél jelentettekkel együtt, az előbbiekben leírt földterületeket, kiváltképpen pedig arra való tekintettel, hogy bármiféle faérték-növelés a kaveráni erdőkben nemcsak óriási nehézségekkel, hanem hatalmas költségekkel is járnának, az 1801. július 1-én a királyi kamarai adminisztráció által kiadott rendelet úgy rendelkezik, hogy ezt a szóbanlévő erdőterületet, mely az utakra és határokra eső 8 /2 hold leszámításával 1051 1/2 holdat tesz ki, a 3. osztályba sorolt holdanként 10 krajcárral kell a becslésnél számításba venni, becsérték tehát összesen: ft. 175,25. – Mindezeket tehát figyelembe véve kell az említett rendelet szerint a makkoltatás hasznát több évi átlag alapján számításba venni, mivel azonban ez a jövedelem a jelen összeírást végző hivatalban nem kimutatható, a vonatkozó összeg kiszámítása a királyi kamarai számvevőségnek engedtetik át. – Gubacs- és cser-hasznosítás: az itteni erdőkben kevés a tölgyfa, és makk is csak hosszú időközökben terem, s akkor is, amikor van makktermés, az erdő távoli fekvése és a bizonytalan viszonyok miatt senki sem gyűjti össze vagy hasznosítja őket; ugyanígy a cserkéreghántásra nincs lehetőség, így tehát egyikből sem lehet semmiféle jövedelemmel sem számolni. – Erdei rétek: ezek együttesen az erdőterülettel és a terület minősítésével kerültek összeírásra. – Az egész erdőterület becsértéke összesen (üresen maradt). – Szőlőművelést itt sem a kamara, sem a helybeliek nem folytatnak. – Kocsmáltatási- és mészárszék-jog: Kaverán helységben a kamarának sem saját kocsmáltatását, sem saját húskimérését nem gyakorolja, hanem mindkét jogát árendába bocsátotta, továbbá egyikhez sincs semmiféle földterület kimérve. – Évi- és hetivásárok a helységnek nincsenek. – Vám és rév sem találtatott itt. – Halászat és halastavak: a helységben saját halastó nincs, a Temes folyó halászati jogát pedig minden évben árendába adják. – Folyóvizekről: a Temes folyón kívül, mely a helység közelébe, a szántóföldek mellett a tartalék- és külön legelőknél folyik, egyéb folyó nincs itt, azonban több kisebb patak kanyarog a szántóföldek és rétek között, melyek a száraz nyári időszakokban teljesen kiszáradnának és így nincs is jelentőségük. – Mindenfajta malmok: a kamarának itt nincs malma, csak a helybeli lakosoknak, éspedig a Waliaschor nevű patakon különböző kézen (névvel) négy, kanalas vízimalom (egyik háromkerekű). – Kőbányák (és egyéb kőféleségek): itt soha nem állottak fenn ilyenek és a hegyek hozzáférhetetetlensége miatt nem is létesíthetőek. – Terményeikről: Kaverán helység lakosai az előzőekhez hasonlóan termelnek ugyan valamennyi búzát és zabot, leginkább azonban kukoricát, fő kereseti forrásuk azonban az állattenyésztés. Ezzel együtt a Pestre és Budára vállalt fuvarozás jövedelme biztosítja számukra a szükséges összeget megélhetésükhöz. – A helység kiváltságai: az évnegyednyi időszakra kiterjedő szabad borkimérésen kívül az itteni lakosok egyéb kiváltsággal nem rendelkeznek. – Jövedelemcsökkentő körülmények: 1. Gabonapiac távolsága miatt (1 1/2 ill. 2 1/2 mérföld) termények elszállítása ill. eladása egy-két napot vesz igénybe (részletesen l. UC 197 : 3 jelű iratban.), melynek fejében szekérrakományonként megfelelő összeget számítanak be részükre (robotbárcák értéke fuvaronként megadva), terményenként különböző értékben. – 2. Komoly károsodást jelent az itteni lakosok számára a Temes folyó gyakori áradása is, melyeket a hóolvadás és az óriási esőzések szoktak okozni, ha nem tudnak gyorsan lefolyni; ezzel szemben, ha lefolyásuk gyors, gazdasági szempontból ezek az áradások hasznosaknak mondhatók. – Különböző épületek: itt nincsenek sem kiadható, sem egyéb gazdasági jellegű épületek. (Tévesen beírt szövegrész áthúzva.) – Népesedési viszonyok: fél-, negyed-, nyolcadtelkek és zsellértelkek telekfajtánként összesített mennyisége. Ezekből lakatlan egy féltelek és 10 zsellérhely. A hivatalos felmérésnél egy egésztelekhez kiszabott szántó- és rét-terület nagysága megegyezik a Zsena helységnél (UC 197 : 3) feltüntetett területekkel, mely területeket a közös legelőterülettel együtt, mint örökös telki állományú földeket bírják. (Területnagyság holdban 1 hold = 1600 négyszögöl) megadva. A különböző teleknagyságokban kiszabott tartozékföldek (szántó-rét, legelő, háztelek) nagysága egyenként feltüntetve, részletes leírásukat l. Gavasdia helységnél, UC 197 : 1. – A házas zsellérek egyenként egyholdas háztelkükön kívül egyébbel nem bírnak, a közös legelőből nem részesülnek. – Következik a helység közössége által használt szántóterület, rétek, legelők és házhelyek nagysága holdban, tételenként és összesen is megadva, majdaz úgynevezett „Industrial” (telken kívüli, saját részükre megművelt) földdarabok (melyek örökösen nekik átengedtettek) kiterjedését adja meg az összeíró. utóbbiak után a lakosok mind a megyének, mind az uradalomnak meghatározott adót tartoznak fizetni. Fenti földterületek összesen, holdban. – Ezek a szántóföldek és egyéb földdarabok a Temes síkságának fekszenek és az előző helységek földjeihez hasonlóan ugyancsak közepes termékenységűek: az egyes gabonafajták (búza v. árpa, zab és kukorica) hozama az előzőeknél valamivel gyengébb, (4-szeres, 5-szörös, ill. 22-szeres); gabonasúly összesen. – Földesúri, allódiális földterületek: határjárás és telekszámlálás serint a helységben az alábbi allódiális földterületek találhatók:
1. „Extra-Huttung” (külső v. többlet legelőterület) két részben, az egyes részek nagysága külön-külön, holdban megadva, a Temes folyó mindkét oldalán. A terület részben elbozótosodott, részben árterület.
2. Szétszórtan a telki állományú szántóföldek és rétek között fekvő bizonyos elkülönített földterületek, melyek bizonyos idő után azok által a lakosok által használhatóak, akiknek földjéhez legközelebb fekszenek, s így a használatukért fizetett dézsmán kívül (gabonatermésük után) az uradalomnak egyéb haszna vagy jövedelme nincs belőlük. Összes terület, holdban.
3. A Temes folyóban több kisebb sziget van, melyeken időnként szénát lehet kaszálni; jelenleg azonban ebből semmiféle haszon nem származik. Területük összesen, holdban.
4. A constitutiv szántóföldek, rétek és legelők között úgynevezett „pluss” földterületek (egyenként, fekvésük szerint nagyságuk megadva) – nagyságuk összesen, holdban; ezekből a területekből a szántók és rétek között fekvőket egyes jobbágyok, míg a közös legelőnél fekvőket a helység lakói együttesen használhatják.
Fenti allódiális földterületek összesen, holdban.
Az előzőekben felsoroltakon kívül bizonyos szabad földek is találhatók itt, éspedig: a helybeli pap részére összesen, továbbá az iskolához, a templomhoz és a temetőhöz tartozó földterületek. – Fenti szabad földek összesen, holdban, melyeket egy földesúr sem sajátíthat ki saját használatára, hanem minden időben eredeti rendeltetésükben kell meghagyni őket. Továbbá vannak itt még különböző utakra, határokra stb. eső területek magában a helységben, a különböző legelőkön (a Temes folyó gátjait alkotó terület felerészben ugyancsak ide számítandó) fenti területek összesen, holdban, melyek senki által el nem téveszthetőek, hanem mindenki köteles épségben tartásukra. Ugyanitt vannak még bizonyos sziklás, meszes, meredek legelőterületek, futóhomokos, vízmosásos földdarabok a külső legelőterületnél, melyek minőségüknél fogva semmiféle hasznot nem hajtanak. – A legelőterületek elegendő volta vagy elégtelensége: a telekosztásnál meghatározott telki állományú legelőterület összesen 81 holdat tesz ki, mely a helység közössége számára (az „A” alatt mellékelt állatállomány-kimutatás szerint) túlságosan kevés. Éppen a legelőterület elégtelensége miatt, hogy állataikat táplálni tudják, az „Extra” legelőterületet államilag census ellenében átengedték részükre. Amennyiben tehát a jövendő földesúr a továbbiakban ezt a területet nem engedné át legeltetésre, hanem saját gazdasága számára tartaná fenn, a helység közössége állataival a legnagyobb szükségbe jutna s nagyrészüket el kellene adniuk. Mivel azonban a legelőnagyobbítás megoldható az allódiális célra fenntartandó területek csonkítása nélkül, javasolja az összeíró erre a célra az alábbi területeket: az allódiális földek között a 2. pontban felsorolt, szétszórtan fekvő földdarabok, az úgynevezett „Pluss”-földek (4. pont) és végül a Temes folyó szigetein lévő területek, összesen 111 holdat kitevő földmennyiség, melyek örökjogon átengedhetők és megyei bizonyságlevéllel legelőbővítés céljára a kaveráni lakosok részére átadhatók, annál is inkább, mivel fenti területeken kívül a jövendő földesúr számára még óriási terület: az „Extra Huttung” és az erdőterületek, összesen 1555 hold allódiális föld maradna saját gazdálkodása számára. – Adózás: mellyel Kaverán possessio lakossága az uradalom részére a második adóosztály szerint tartozik: Urbáriális adójövedelem: Az ugyancsak felterjesztett „B” jelű irat (UC 197 : 7) 1. sz. M.) alapján (Kimutatás a befolyt urbáriális adójövedelmekről) a helybeli lakosok az 1799. évi úrbéri előírások szerint természetben és pénzben teleknagyságonként meghatározott robotnapok egyenként, robotnapok összesen) – robotnapok mindösszesen, melyek á 10 krajcárral számítva, a földesúrnak forintértékben 294,35-t kitevő jövedelmet jelentenek. – Kisebb adók: teleknagyságonként (zselléreket kivéve) megadott összeget tartoznak fenti címen fizetni – kisebb adók címén befolyt jövedelem összesen. – Telekadó: teleknagyságonként egyformán (zsellérek is) megadott összeget (1 forint) tartoznak fizetni; lakott telkek teleknagyságonként csoportosítva (lakott telkek összesen) telekadó összesen. – Gyümölcsös- és konyhakertjeik után (melyeket az első telekfelosztás óta bírnak) a vármegyének holdanként 10 krajcáros, az uradalomnak á 30 krajcáros adót tartoznak adni. – Megjegyzés: a helység közösségének a birtokában lévő és a már hivatkozott „B” jelű iratban feltüntetett további plusz-terület után is a kertekre megállapított adót kell fizetnie, azaz még ft. 6,42 5/8-ot. – Rakia (pálinka)főzők taxája: a főzőnként fizetett taxa összegét, valamint az 1799. évi kamarai számvevőségi adatokat (átlagkimutatás) illetően l. Gavasdia (UC 197 : 1). Adójövedelem ebben az évben a pálinkafőzőkből nincsen. – Gabonadézsma (tized): gabonatermésük után tartoznak a lakosok a tizedet kicsépelve beszolgáltatni, valamint az ebből visszamaradt szalmát a legközelebbi uradalmi magtárba térítés nélkül beszállítani. A kamarai számvevőség adatai szerint az 1799. évi gabonadézsma mennyisége búzából, zabból és kukoricából, mérőben, fajtánként megadva. – Bordézsma: a dézsmabor iccéje mindenkor a kamara által 10 krajcárral kerül értékelésre, az évi átlagjövedelmet a kamarai számvevőség határozza meg. Mivel azonban az itteni lakosok szőlőművelést nem folytatnak, dézsmajövedelem innen nem várható. – Kender- és lentized: nem természetben adják, hanem a tized alá eső mennyiségért megváltást tartoznak fizetni. Ennek ezévi becsült összegét a kamarai számvevőség a 9 évi átlag alapján adja meg. Az 1799. évben megváltás cymén befolyt dézsmajövedelem forintértéke összesen. – Dohánytized: természetben tartoznának adni, mivel azonban itt dohányt nem termesztenek, dézsmajövedelem nincs belőle. – Báránytized: minden tizedik bárányuk utá dézsmát, kevesebbért pedig megváltást tartoznak fizetni (részletesen l. Gavasdia). A 9 évi jövedelem alapján meghatározott évi átlag a kamarai számvevőség által kimutatva; az 1799. évi dézsma-jövedelem forintértéke összesen. – Méhtized: rendszere azonos a báránydézsmával, az 1799. évi dézsmajövedelem itt is megadva. – Malom-census: az itt lévő malom után (egyik a Waliaschorij nevű patakon, másik az egyik Temes-ágon) az 1799. éveken befolyt census összege megadva. – Kocsma-árenda: a kocsmáltatás jogát a kamara árendába bocsátotta, az ezévi jövedelem a kamarai számvevőségnél kerül kimutatásra; 1799. évben befolyt árenda összege feltüntetve. – Mészárszék árendája: ugyancsak árendába, az 1799. évi árendajövedelem megadva. – Halászat(i jog) árendája: a Temes folyóra a halászat jogát a kamara ugyancsak árendába adta, mely 1799-ben 14 forint jövedelmet jelentett. – „úgynevezett Realitaeten Steuer”: rossz kunyhóikon kívül, melyeket földdel sem láttak el, egyetlen zsellérnek sincs valamit is érő háza; ennek ellenére ezek után a kunyhók után is tartoznak 20–20 krajcárt fizetni. Ez az adózás azonban eddég még nem vonatkozott az itt lakó zsellérekre, így tehát eddig még ebből jövedelmet sem lehet kimutatni. – Kereskedelmi adó: az urbárium bevezetésekor már működő kereskedők számára az Urbárium bizonyos taxát határozott meg. Az újonnan ezen foglalkozást űzni kívánók számára a földesúr a neki legmegfelelőbb szerződést adhatja. Jelenleg azonban itt egyetlen kereskedő sincs, így 1799-ben ezen a címen jövedelmet sem lehetett kimutatni. – Ipari adó: azonban, mivel itt egy újbánáti kovács találtatott, ezen a címen nevezett 1799-ben 2 forintos adót tartozott fizetni. – Többlet/tartalékföldek árendája: a kamara az itt lévő többletföldeket árendábaadással hasznosította, az évi átlag a 9 év alatt befolyt jövedelem alapján kiszámítva; 1799-ben az árendajövedelem összege megadva. – Rév-árenda: itt nincs ilyen. – Kiadások: Rezsi-költségek: ezeket az összeírást készítő lugosi adóhivatal nem, csakis a kamarai számvevőség tudja kimutatni. – Kegyúri jogra: az itteni, nem egyesült görögvallású pap részére a szabad paptelken kívül a kamara semmit sem juttat. – Az iskolamester javadalmazására: az itteni tanító (National Lehrer) a kamarától semmiféle javadalmazást nem kap, hanem a helység közössége készpénzfizetést és természetben egy sertést, valamint az iskola fűtésére a megfelelő mennyiségű fát adja.
Dátum, aláírás, pecsét.
Megerősítés, pecsétek, aláírások.
A lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozó, második adóosztályba sorolt kamarai jószág.
(Krassó m.): Kaverán possessio

Tartalomgazda