Latin, 1776. február 17-én kelt hiteles másolat. 10 pagina, fol. formátum, sk. aláírások és pecsétek lenyomatai.

„Contractus urbarialis oppidi Szexárd…”, melybe belefoglalták az 1711-es szerződést is, ezt Mérey Mihály adta ki és 1719-ben Trauthson József is megerősítette. Lényeges részei: 1. a telepesek 3 év szabadságot kapnak, ennek elteltével egész telek után 5 fl., fél telkes a felét, igás állat nélküli 1 fl. censust fizet. Szekszárd területén kívül a pusztákat: Nyámad, Hidas, Batth, Kolontha, Csatár pusztát is használhatják, disznóik után sem adnak tizedet. – 2. Tizedet adnak gabonából: búza, rozs, árpa, zab, köles, pannicus, méh és bárány, valamint bor. A tizedet beszállítják, borhoz hordót adnak. Kilencedet nem adnak. – 3. Mészárszék és kocsma Mindenszentektől Szt. György napig az oppidumé. – 4. Ha máshová akarnának menni az úrnak tartozásukat leróván szabadon elmehetnek, házukat, irtásaikat eladhatják. – 5. Gonosztevők büntetéspénzéből 2/3 az úré, 1/3 a városé „…de talibus mulctis et poenalitatibus communitas sine praescitu domini nihil sive palam sive privatim facere ausit.” – 6. Protestánsok 1 lelkészt és 1 tanítót tarthatnak.
1767-es contractus: lényegében az előző, az alábbiak kivételével: 1. Az uradalom a Fekete Elefántban a város kocsmálása idején is bort árul. – 2. Büntetéspénzt csak azoktól szedhetnek, akiket úriszéken a megyei legale testimonium jelenlétében ítéltek el. – 3. Az összeírás szerint 20 jobbágy, aki Nyámánd pusztáról származik: elismerte örökös jobbágy voltát. Ha van igájuk 4 kézi és 6 igásrobotot, ha nincs 12 kéziobotot teljesítenek, ezt azonban nem kötelesek egyvégtében teljesíteni. – 4. A város lakói kötelesek 1 napot vadászatnál segíteni a káros vadak irtása érdekében.
Szekszárdi apátság uradalma.
(Tolna m.): Szekszárd