HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 190. - No. 020.

Dátum 1790. november 11.
Jelleg

Eredeti példány. Saját kezű aláírás és pecsét lenyomata. Német, 29 eredeti számozású pagina. Készítette: Niczky József conduktor.

Szöveg

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a zombori kamarai uradalom helységéről vettek fel.
Omoravicza:
1786-ban települt be a falu, háromévi mentességgel: hosszan elnyúló földterülete az úgynevezett Telecska magaslaton fekszik, kiterjedése, határai, szomszédos helységek. – Határvillongások nincsenek, a határföldeket elválasztó földhányások, határjelek jó állapotban vannak. Jövedelmet hajtó gazdasági épületek: kocsma és mészárszék. – A kocsma vert földből épült, náddal fedett, nagy ivószobából, mellette lévő kis konyhából, és a kocsmáros lakószobájából áll. – Az épület mellett téglafalu pince, deszkateteje náddal fedett, kapacitása. – Az épület szabad térségen áll, konyhakert tartozik hozzá, a terület nagysága négyszögölben, értéke mesteremberek hivatkozott (nem csatolt) becslése alapján. – A faluban szabad térségen mészárszék, újonnan épült nyers téglából, náddal fedett, nagysága, értéke. – A helységben földesúri major, állattartás, méhészet, földművelés nincsen. – A hozzátartozó Pacsér praediummal együtt 1786-ban mérték fel, osztották telkekre, magyar telepesekkel népesítették be a Kunságból, Omoravicza praedium helyét, melyet előző nevéről nevét megtartva, továbbra is Omoraviczának hívtak. – Pacsér földjéből egészítették ki földállományát. 1789. április végén járt le a telepítéskor adott 3 évi mentesség. – A felmérés szerint, ahogy a térképek is tanúsítják, 209 4/8 telekből áll a földállomány, ebből a számból levonandó a prédikátor, kasznár, iskolamester, pandúr, mészárszék és az uradalmi szérű helye, összesen 4 4/8 telek. – A házak száma 336, ehhez járul még a három házas zsellér háza. – Egy egész telekhez 38 hold szántó, 28 holdnyi rét tartozik, holdanként 1200 négyszögöllel számítva. – A földterület magaslaton fekszik, gyenge minőségű, a Telecskán lévő földeket vármegye szerte gyenge hozamnak tartják. – Hozamuk közepes évben: egy mérő kétszeres 3 és felet, árpa négyet, zab 4 és fél mérőt terem (nem írja, hogy a vetőmag leszámításával-e), ezek súlyát is megadja. – A hozamra és minőségre való tekintettel a vármegye negyedosztályba sorolta a helységet. – A telepesek kereskedést nem folytatnak, kizárólag földművelésből és állattartásból élnek. – Sem földesúri, sem pedig saját erdeje nincs a községnek. – Földterület együttes nagysága holdakban a mérnöki felmérés szerint, ezen kívül van még a közös legelő, ennek nagysága. – A rétek harmadrészét is legelőnek használják, prédikátor 7 tehenet legeltethet, iskolamester egyet sem. – Tulajdonképpeni promontórium nincsen, de a felméréskor hagytak helyet a szőlő telepítésre, házanként egy holdat. Valamely termése volt is, a háborús idők azonban nem kedveztek a szőlőművelésnek. A szőlőtelepítésre kijelölt területet kukoricával és kölessel vetették. Ez után a jobbágyok mentességük lejárta után heteddel adóznak. – A kijelölt terület egyébként szép helyen van, szőlőtelepítésre igen alkalmas. – A lakosság elég jó körülmények között él, termékeiket a hat mérföldnyire fekvő Baja vásárain könnyen tudják értékesíteni. – Állataikat is könnyen tudják eladni, kötelezettségeikkel az uradalom felé nem maradnak hátralékban. – Szolgáltatásaik a következők: úrbéri census, jobbágyok, házas zsellérek által fizetett összeg egyenként és összegezve. – Victuáliákra telkenként adandó vaj, kappanok, csirkék, tojások, borjúra eső hányad összesen 51 krajcár értékben, együttes összegük. – Robot szabályozása jobbágyoknál, zselléreknél, napok száma, értéke, hosszúfuvar hozzáadásával pénzértéke. – Fonás a vármegyében nem szokásos, mert az urbárium bevezetése óta kenderből és lenből is természetben adnak kilencedet minden faluban, azért jövedelmét a kiskilencednél részletezi. – Két bolt, censusuk összege a számadások szerint, jelenlegi jövedelem. – Pálinkafőző üstök taxájából eddig nem volt jövedelme az uradalomnak, mert a gyümölcstermő helyet vetették, jelenlegi üstök száma, taxájuk. – Malmok számának és censusának alakulása, jelenlegi jövedelmük. – A helység szántóterülete három nyomásra van felosztva. Lakosok hetedet adnak után az uradalomnak. – Kétszeres, árpa, zab jövedelme mérőkben, pénzértékük. – Szalmajövedelem a kilencedből ölekben, pénzértéke. – Kiskilenced jövedelme a folyó évben 9 Ft, figyelembe véve azonban a környező falvakban kialakult szokást, itt is húsz forintra emeli és értékeli a jövedelmet. – Bárányokból hetedet adnak a lakosok, folyó évi pénzértéke. A praediummal együtt 6 évi átlagban adott bárányok száma, pénzértékének kiszámítása. – Méhdézsmából nincs jövedelme az uradalomnak, mert a vidéken nem szokásos a méhtartás. Borból szintén hetedet kötelesek adni, a fentebb részletezett okoknál fogva nagyon kevés, jövedelme, pénzértéke. – Tized a kalocsai érsekséget illetné, mivel azonban eddig lakatlan terület volt, csak a földesúrnak adandó hetedet fizetik. – Uradalmi erdő és szőlő nincsen a helységben. – Tulajdonképpeni allódiális szántók nincsenek, a térképről azonban kitűnik, hogy remanentiális földeknek kell lenniök, ezek pontos helye, rendeltetése. – Rétjei, elkülönített legelői nincsenek az uradalomnak. – Sem gyümölcsöse, káposztáskertje, kenderföldje. – Halászat, nádvágás, vízimalmokból nincs jövedelem. – Mészárszék jövedelme a számadások tanúsága szerint, a hozzátartozó telekkel együtt. – Bérlő neve, jelenlegi árenda összege. – Vásárok, vámok nincsenek, jövedelmük sem lehet. – Kocsma jövedelme, három évre bérbe van adva, összege. – Jövedelmet csökkentő tényezők: földterülete elegendő, de a lakosok panaszolják, hogy terméketlen, gyenge minőségű. – Kiadások: az ispán és pandur fizetése: pénz, írószerekre adott pénz, kétszeres, zab, hízó, tűzifa, széna, szalma, kvártélypénz, pandúr mundérpénzt is kap. Ezeket levonva jövedelmek végösszege: 3911 Ft. 44 Xr.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Omoravicza

Tartalomgazda