HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 188. - No. 001.

Dátum 1790. szeptember 16.
Jelleg

Eredeti példány, mellékletekkel, 52 folio. Német, saját kezű aláírás és pecsét lenyomata. 5 db. melléklet.

Szöveg

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a kulai kamarai uradalom Cservanka helységéről késztett Paul Bartal officiális.
Cservenka:
Birtoktörténeti adatok, a helység kialakulása. – Síkságon fekszik, határai, szomszédos falvak, ezekkel határvillongások nincsenek. – Épületek, melyek jövedelmet hajtanak: vert földből épített kocsma, két szobából áll, kis konyhából, istállóból. Konyhakert nagysága: az egész értéke, a csatolt melléklet szerint. – Uradalmi mészárszék, égetett téglából épült, náddal fedett, hússzékből áll, jó állapotban van, értéke. – Második csoportba sorolt épületek: uradalmi borospince, helye, leírása, állapota, értéke. – Ispánház, vert földből építve, égetett tégla alappal, náddal fedett, mellette konyhakert. – A ház tulajdonképpen nem tiszti lakás, hanem csak közönséges parasztház, értéke. – Árokkal kerített szérű, nagysága, épület nincsen rajta, ezért nem is értékeli. – Az uradalom nem folytat a helységben saját gazdálkodást, juhászata, tehenészete, sertéstartása, méhészete, ménese sincsen. – A lakosok Németországból települtek be, részben evangélikus, részben református vallásúak. – 351 féltelkes jobbágy lakja. – 74 házas zsellér és négy házatlan. – Szolgáltatások alól mentesek az evangélikus lelkész és tanító, református lelkész és tanító, valamint a jegyző telke, ezekhez tartozó szántók, rétek nagysága holdakban. – Mészárszékhez, kocsmához tartozó szántók, rétek nagysága, van 7 puszta házhely is. – A konstitutív állomány mérnökileg fel van mérve és kiosztva, egy egész telek egy holdnyi belsőségből, 36 hold szántóból és 22 hold rétből áll, 1100 négyszögöllel holdanként. – A földek egy része síkságon, nagyobb része azonban domboldalon fekszik. – Egy elveszett mérő kétszeresből hármat, árpából 3 és felet, zabból ötöt, kukoricából 25 mérőt terem, közepes évben. – A lakosok fő foglalkozása és egyben megélhetési forrása a földművelés, tenyésztenek szarvasmarhát is. – Erdeje nincsen a helységnek, lakosoknak nincs fajzása, irtások nincsenek. – Községi legelő részben síkságon, részben a Telecska hegy oldalán, nagysága holdakban, elegendő részükre. Az ispán, lelkészek, tanítók itt legeltethető állatainak száma fajtánként. – Szőlő nincsen, most osztottak a lakosoknak telepítésre való földet, nagysága, az uradalom a kilenced alóli mentességet ígért. Az uradalom jövedelmei: úrbéri census, összese, jobbágyoktól, zsellérektől. – Telkenként adandó vaj, két kappan, két csirke, 12 tojás, borjú fejében fizetendő összeg. – Robot szabályozása. Napok száma, jobbágyoknál, zselléreknél, hosszú fuvar, értéke. – Fonással nem tartoznak, mert kenderből kilencedet adnak. – Pálinkafőző üstök taxája, befolyt jövedelem. – Kilencednél az összeíró az uradalom egészét veszi alapul. Cservenkára eső pénzjövedelem; heted jövedelme pénzben. – Hegyjogból, tizedből, erdőkből, szőlőkből jövedelem nincsen. – Allódiális szántók, rétek legelők nincsenek. – A fent említett konyhakertek együttes nagysága, jövedelme holdanként 20 Xr-ral szorozva. – Gyümölcsösök, kenderföldek, káposztaföldek nincsenek. – Halászat nincsen. – Mészárszék jövedelme hozzá tartozó réttel együtt öt évi átlag alapján számítva. – Kereskedő censusa, saját boltja nincs az uradalomnak. Száraz malomból jövedelem öt évi átlag alapján. – Vásárokból, vámból nincs jövedelem. – Vendégfogadó nincsen, kocsma jövedelme, kimért bor, sör, pálinka mennyisége, értéke. – Uradalmi serfőző nincs a faluban, csak Kulán, pálinkafőző sincsen. – Vadászatból nincs jövedelem. – Jövedelmek végösszege: 5405 ft. 15 Xr. – Végén tételenként összegzi a bevételeket. – Jövedelmet csökkentő tényezők: a földművelésből ugyan meg tudnak élni a lakosok, de száraz évben majdnem szükséget szenvednek kenyérben. – Panaszolják az erdő hiányát, nincsen helyben fajzásuk sem tűzi-, sem épületfára. – Földje közepesen termékeny, a szántók zöme a Telecskán fekszik, száraz évben kiszikkad. – Termékeiket csak a 18 órányira fekvő Becsén tudják értékesíteni. – Ezek a maleficiumok vonatkoznak az uradalomra is. – Mellékletek: 1) „Schätzung” a vendégfogadóról; 2) Lakosság összeírása név szerint; 3) Robotkimutatás; 4) Regáliák bevétele 1785–1790.; 5) Kocsma bevétele.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Cservenka

Tartalomgazda