Eredeti, pecsétekkel, aláírásokkal ellátott példány, 26 pagina, német.

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a Modeni kamarai uradalomhoz tartozó Bélzerind helységről vettek fel.
Bélzerind:
Arad megyében fekszik, síkságon terül el, a Feketekörös, Tös, Szartós és Leveles folyók folyják körül. – A Szartós a helységen is átfolyik. – Határai, kiterjedése, szomszédos falvak, azok birtokosai; határjelek. – Uradalmi épületek nincsenek a helységben, allódium nincsen, svájci tehenészet, juhtartás, sertés és méhtartásból sem lehet jövedelem. – Summarium a telkek, házak, jobbágyok, zsellérek számáról, szolgáltatásaikról, robotról. – Összesen 26 jobbágy lakik 8 7/8 telken, melyből a bíró telke mentes a szolgáltatások alól. – Kivülök van még 24 házas zsellér, censusuk azonos a jobbágyokéval, és hat házatlan zsellér is, ezek robotjánál átlagjövedelmet számít, átlagban a számadások tanúsága alapján a 4 1/3 házatlan zsellért számít. – A lakosok valamennyien magyarok, református vallásúak. – Az urbárium szerint kezelik őket. – A házak közül a református prédikátor háza, az iskola és a községháza mentesek a census alól. – A telki állományú földeken kívül van a házas zselléreknek 5 hold földjük, mely után kilencedet és tizedet adnak, és 5 kaszásnyi rétjük, ez után nem szolgáltatnak. – A földek nincsenek nyomásokra felosztva, jóllehet még 1782-ben felmérték mérnökileg a helységet, hitelesített térkép is készült róla, mégis a telkeket a régi urbárium szerint számítják, mely felmérés szerint 29 jobbágy 10 telken gazdálkodik, 9 házas zsellér az említett 5 holdnyi szántón és 8 hold réten, világos tehát, hogy a jobbágyok az előbb említett 8 7/8 telken kívül többet bírnak 1 1/8 telekkel, mely után kilencedet és tizedet adnak, egyéb szolgáltatásokat azonban nem. – A felmérés alkalmával másodosztályú helységként vették fel, egy egész telekhez 28 hold szántó, 12 hold rét és 1 holdnyi belsőség tartozik, 1100 négyszögöllel számítva. – A telki állományú földek elhelyezkedése. – A bíró és esküdtek vallomása alapján a terméshozam: egy mérő kétszeres 5 – 6 mérőt hoz; búzát, rozsot, zabot nem szoktak a lakosok vetni, annál inkább azonban kukoricát, melyből 4/8 mérő egy darab földön két mérőt terem. – A szántók tökéletesen irtottak, a rétek ellenben nem, a Vadászérrel határos rész inkább fiatal erdőnek, mint rétnek tűnik. – A lakások ritkán tudnak annyit termelni, hogy saját szükségletükre elegendő legyen, a gyulai, aradi és vásárhelyi vásárokon vásárolják meg a szükséges mennyiséget, ahol fából készített termékeiket egyúttal eladják. – Több praediumban is, terragiális taxa ellenében bérelnek földet magánosoktól, melyekből a földesúrnak a szükséges évente szolgáltatandó mennyiséget megadják. – Legjövedelmezőbb kereseti ág a sertéstartás, makkéréskor könnyen jutnak táplálékhoz, ha nem terem, nem marad más hátra a lakosoknak, mint a fafeldolgozás, melyhez a kamarai erdőben taxa ellenében hozzájutnak. – A helybeli erdőkben fajzásuk van az úrbéri faszállítás kötelezettsége mellett. – Irtások részben emberemlékezetet meghaladó idő óta vannak, részben újabbak, zömmel a lakosok úrbéri rétjeinek növelésére fordították, 1812. óta nincsenek újabb irtások. A jobbágyok kilencedet és tizedet adnak az uradalomnak az irtások után. – A községnek van egy kicsi legelője az erdőben. – Az uradalom jövedelmei: úrbéri census egyenként és együttesen. – Victuáliákra telkenként fizetett összeg. – Robot szabályozása, robotnapok száma jobbágyoknál, zselléreknél, értéke pénzben. – Telkenként szállítandó tűzifa, mennyisége, értéke. – A négy telkenként kiállítandó hosszúfuvar értéke. – Az egész robot összegzése. – Pálinkafőző üstök évi átlagjövedelme. – Az 1809–1817. évek közötti kilenced jövedelem kétszeresből, árpából, zabból, kukoricából mérőkben (csak a végösszeget adja meg!), értéke pénzben, téli és nyári szalmával együtt. – Kiskilenced, kender és lenkilenced megváltására telkenként fizetett összeg. – Bárány és gida-kilenced értéke évi átlagban. – Méh-kilenced értéke. – Az egész kilenced jövedelem összegzése. – A helységben a tized és az uradalmat illeti, jövedelme kétszeresből, árpából, zabból mérőkben, értéke pénzben. – Bárány- és gidatized értéke, méhtized értéke. – Erdő jövedelme makkoltatással együtt. – Allódiális földek, rétek, maradványföldek nincsenek a helységben. – Halászat a Körösön három évre bérbe van adva, árendának egy évre eső hányada. – Sem uradalmi, sem paraszti malom nincs a folyón. – Az urbárium szerint a helységnek adott 35 holdnyi, illetve 40 kaszásnyi rét után szolgáltatott 4 szekér széna értéke. – Húsmérésért szerződés szerint fizetett összeg. – Italmérési jog árendájának összege. – Jövedelmek végösszege: 1240 Ft 26 Xr.
Kamarai birtok.
(Arad m.): Bél-Zerind