Másolati példány, egybekötött, részben későbbi mellékletekkel, 121 folio.

Conscriptio, amelyet a diószegi uradalomról készítettek, melyet 1805-ben a Vallásalaptól gróf Eszterházy Károly azonos értékű cserebirtok felajánlása ellenében megszerzett; kidolgozva 1790–98. évek között a birtok jövedelmét. Az uradalom nevét székhelyéről, Diószegről kapta, Pozsony vármegyében fekszik, felsorolja helységeit, ezek emlékezetet meghaladó idő óta mindig ehhez az uradalomhoz tartoztak. – Birtoktörténeti adatok, a szerzetesrendek feloszlatása előtt a pozsonyi klarissza apácáké volt, ahonnan a Vallásalapra szállt. Társbirtokosok nincsenek az uradalom egyetlen helységében sem; a helységek határa nem mindenhol szomszédos közvetlenül egymással; közbeeső helységek, azok birtokosai; arról, hogy valami területet az uradalomból elidegenítettek volna, sem a tiszteknek, sem a lakosoknak nincsen tudomása; a tisztek szerint a millei diverticulumban a Viszkeleti uraknak nagy darab földjük van az azt használó diószegi jobbágyok földje között, hogy ez miként történhetett – nem tudják. – A diószegiek és boldogfalvaiak az 5 mérföldnyire fekvő Pozsonyba, az Ujheljokaiaknak ez csak 3.5 mérföldnyire esik, a Németbéliek Bazinba viszik termékeiket eladásra. Az uradalom a termékeit Pozsonyban adja el, felsorolja a 9 év alatt kialakult búza, rozs, árpa, zab, kukorica átlagjövedelmet mérőnként. Azoknak a termékeknek árai, melyeket nem vásárokon, hanem az uradalomban adnak el, úgymint: idei bor, őszi és tavaszi szalma, széna, sarjú, nád, égetett tégla, káposzta.
Diószeg:
Az egész terület síkságon fekszik, kisebb dombok, lejtők övezik, a Dudvág, Sard, és a fekete víz, ahogy a Kisdunát nevezik, follyák körül, ezek folyása; határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. A határjárással kapcsolatosan elvégezték a határjelek megújítását, részletes felsorolása. A lakosok a kismacsádiakkal a Dudvág völgye által bezárt mocsaras helyet, Békastó nevű völgy tulajdonjogáért küzdenek, kaszáló. – Uradalmi épületek: vendégfogadó, szilárd anyagból épült, emeletes, kocsifeljárója a homlokzatnál, jobbról boltozatos szoba, deszkával fedett, az utasok számára, mellette az emeletre vezető lépcső, vendéglős lakása, négy szoba a szállóvendégeknek, deszkamennyezettel, felette stukatúros; földszinten ivószoba, sarkából nyílik a pincelejáró, csapos szobája, pince kapacitása; az ivószoba mellett elég tágas konyha, ebből nyílik a zöldséges pince lejárója; a konyhával szomszédos a cselédszoba, mellette szénatároló, faraktár padlás nélkül, istálló 8 állatra; másik istálló a vendégek lovainak 20 állatra; szemben vele másik istálló 6 lóra, ehhez hozzáépült 3 ól, az összes melléképület – a szénatárolót kivéve – fából épült; a fogadó cseréppel fedett, ablakain vasrács; a konyha előtt az udvaron kút, két vödör láncon húzza fel a vizet; az udvart részben a fenti épületek, részben falkerítés határolja; az épület tatarozásra szorul, értéke kőműves, ács, lakatos, asztalos, üveges mesteremberek becslése alapján. – A falu északi végén a Kisduna mellett uradalmi kocsma a királyi út mentén, innét az útról nyílik bejárata is, két lépcsővel, egyik a padlásfeljáró, másik a pincelejárat; a pince égetett téglából épült, kapacitása; szoba az utasok számára, egy szoba az uradalmi darabontoknak, akik a vámot őrzik, konyha, kamra, szárnyék, istálló tartoznak még hozzá. A ház a földtől két lábnyira szilárd, feljebb nyers téglából épült, náddal és zsombékkal fedett; a konyha és a többi melléképület téglával fedve, ablakain vasrács; a kocsma kisebb javításra szorulna, udvara minden oldalról sövénnyel kerített; értéke. – Uradalmi malom a Dudvágon 4 kerékre, állandóan van elegendő vize, két szoba van hozzátapasztva, az elsőből nyílik a konyha, másikból a kamra, jól megépített, teteje nincsen, ablakain vasrács; a malom szilárd anyagból épült, a víz felőli oldalán négyszögletes kövekből, zsindellyel fedett, felső részén lisztraktár, gabonatároló, középen fallal kettéválasztva; három éve tatarozták az épületet, azért zsilipjével együtt jó állapotban van; szilárd anyagból épült istállója van 8 állatra, hozzátapasztott szekérszínnel, náddal, sással fedve, értéke mesteremberek becslése alapján, melyhez a malom felszerelését külön számítja. – Téglaégető a malomtól visszafordulva a község felé, részben égetett, részben nyers téglából épült, tető nélkül, egy alkalommal 25 ezer téglát képes égetni, mellette gerendákból ácsolt szárító, náddal és sással fedve, tetejének nagy része már ledőlt, értéke; szomszédos vele a téglaégető lakása, lent szilárd anyagból, feljebb vályogból építve, sással fedve, egy szobája, konyhája, 2 kamrája van, jó állapotban, értéke. – Uradalmi juhászház, két szobából áll, a kettő között konyha, a hátsó szobához hozzátapasztott kamra, szilárd anyagból épült, a ház végén másik, földből épített kamra, a konyha előtt pincelejáró nyílása téglából épült, régebben tej tárolásra használták; az egész ház sással fedve, tatarozásra szorulna, értéke. Mellette juhakol, téglából építve, fala nem mindenhol áll, teteje hiányzik, annyira rossz, hogy csak építési anyagként értékelhető (tégla, ajtó), leszámítva a bontás költségeit. – A plébánia mellett uradalmi mészárszék, mészáros szoba-konyha-kamrából álló lakásával, lent szilárd, feljebb nyers téglából épült, szalmával és sással fedett, tatarozásra szorul; a kamra mellett kis szekérszín és istálló 8 állatra, földből épült, szalmával fedett; az udvaron kút, kőkávával, félbenhagyott jégverem; az egész értéke. – A falu alsó végén a helység felé fordulva uradalmi kertészház, földből épült, sással fedett, szobából, konyhából, kamrából áll, romos állapotban van, mellette van a 6 2/8 holdnyi kert, a mészárosnak van bérbe adva, a Dudvág határolja, másutt kerítés; értéke. Uradalmi lenmagolaj sajtoló (torcular lini), deszkából ácsolt, kőkéménnyel, sással fedve, értéke. – A jövedelmet hozó épületek után a gazdaságiakat sorolja fel, mégpedig: a provizor háza, homlokzati épületében lakik a provizor, a jobb és bal szárnyakon pedig a vámos és konvenciósok laknak, ambitusa téglából épült, az épület leírása, szobák, helységek száma, elhelyezése, pincéjének kapacitása, a melléképületek is szilárd anyagból épültek, zsindellyel fedettek – a cselédszobát kivéve -, deszkapadlóval, ablakain vasrácsok; szekérszín, ló- és tehénistállók, ólak, baromfiólak; a vámos háza előtt deszkakunyhó; az épület értéke. – Uradalmi csűr, keresztformájú, jól megépített, zsindellyel fedett, kapacitása, szalmatároló, két jégverem, sással fedett, közepes állapotban van, értéke. Kalászháznak (!) nevezett uradalmi épület, szobából, konyhából, kamrából áll, földből épült, paraszti munkával, értéke. – Kegyúri épületek: a falu közepén épült templom, stukatúrás, zsindellyel fedett, patrociniuma Mária mennybevitele, kőtoronnyal, benne 4 haranggal, toronyórával, keleti oldalán elég nagy sekrestye, felszereléssel elég jól el van látva, közepes állapotban van, értéke; a templom mellett, a falu felé fordulva plébánia, jobbról kis tornácról nyílik két szoba, ablakain vasrács, deszkapadlóval, zöldséges pince, cselédszoba, pincéjének kapacitása, a ház részben szilárd anyagból, részben vályogból épített, a pincelejáró mellett szárnyék, szemben vele két istálló, mindkettő jó anyagból épült, 10 tehénre és 4 lóra, az udvar hátsó részén gabonatároló, karókból és égetett téglából épült; két kút, téglával falazott, kővödrökkel, az épületek elől zsindellyel, hátul sással fedettek, a ház közepes állapotban van, a visitatio canonica szerint kétharmad részben a diószegiek, egyharmadban a kismacsádiak tartoznak karbantartani; értéke. – A plébánia mögött az iskola, lent szilárd, feljebb vegyes anyagból épült, sással fedett, bejáratánál kamra, mellette pincelejáró, jobbra az iskolamester lakása, földes padlóval, két tanterem, egyikből nyílik a segédtanító szobája; az udvaron kút, téglával kirakva, kővödörrel; a ház jó állapotban van, istállót a község épített, az egész értéke. – Harmadik osztályba, azaz kedvtelésre szolgáló épületek nincsenek a faluban. Allódiális állatok jelenleg nincsenek. – Az úrbéri tabella szerint a helységben 105 2/8 telek van, 119 jobbágy között szétosztva, azonkívül van még 50 házas és 3 házatlan zsellér is, továbbá 61 a birodalomból újonnan telepített jövevény, ezek mindnyájan féltelkesek; a régi jobbágyok magyarok, katolikus vallásúak, az urbárium alapján kezelik őket; a telepesek részben katolikus, részben evangélikus vallásúak, minden kötelezettségüket pénzen váltják meg. – Az urbárium szerint egy egész telekhez 16 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik; a helységet első osztályba sorolták. A szántók síkságon feküsznek, közepes minőségűek, vízáradásoknak kitéve, hozama közepes, egy elvetett mérő mind ősziből, mind tavasziból hármat ad. A lakosok fennmaradó termékeiket részben Szereden, nagyobbrészt azonban Pozsonyban adják el, mely öt mérföldnyire van tőlük, 2 lóval 10 mérőt, tavasziból 12-t tudnak egyszerre szállítani. – Uradalmi erdők nagysága holdakban, azonkívül szil és fűzfák a falu körül ültetve, tüzifájuk megvan, épületfát leginkább Szereden szoktak pénzért vásárolni. Irtások nincsenek. Legelők a faluban és diverticulumaiban, nevük, együttes nagyságuk holdakban. Promontórium nincsen a helységben. – A jobbágyok anyagi helyzete közepes, az uradalomtól más könnyítést nem kapnak, mint hogy az uradalmi szántókat és réteket mérsékelt összegű censusért használhatják; szolgáltatásaikat minden évben pontosan és rendesen teljesítik; ezek az urbárium alapján a következők: házcensus, összege egyenként és együttesen; kulináriákra egész telkenként 51 Xr-t fizetnek – beleértve az urbáriális borjút is – együttes összege; robot szabályozása jobbágyoknál, zselléreknél, napok száma, értéke, majd ennek rectificálása; a házas zsellérek közül nyolcan pénzen váltják meg a robotot; egész telkenként 1 öl fát tartoznak beszállítani, mely kötelezettség idők folyamán két napi robotba ment át, értéke; hosszú fuvarral négy telkenként tartoznak, 2 napi távolságra, az igás robottal egyenértékűnek véve adja meg értékét; megjegyzi, hogy ezek alól a bíró, polgárok, erdőőr, összesen 4 2/8 telken mentesek; telkenként 6 font kender fonásával tartoznak, értéke. Pálinkafőző üstjeik nincsenek, nem lehet jövedelmet számítani. – Kilencedet és tizedet itt csak búzából, rozsból, árpából és zabból adnak, a számadások szerint a kilenced jövedelmének alakulása az 1791 és 98 évek között, ebből leszámítja a cséplőrészt, megadva az átlagjövedelmet, majd az árak megadásával az értékét; mint már írta, promontóriumok nincsenek, nem lehet hegyjogból jövedelem. A tizedjövedelem az esztergomi érseket illeti, a szerződés szerint az uradalom szedi be, leszámítva az esperes negyedét és a plébános tizenhatodát, jövedelme 9 évi átlag alapján fenti gabonaneműekből egyenként, értéke. Az újonnan telepített birodalmi jobbágyok által fizetett összeg egyenként és összegezve, minden szolgáltatásuk fejében. – Uradalmi erdők névvel, a községtől való távolságuk, az 1788-ban végzett mérnöki felmérés szerint nagyságuk holdakban, egy holdat 1100 négyszögöllel számítva; az első erdő égerfákból áll, vágásra alkalmas, 24 vágásra van felosztva, melyekből négyet már kitermeltek, egy vágás nagysága, a kitermelt fa mennyisége, értéke; leszámítva a vágás és szállítás költségeit; a másik erdő 2 részre oszlik, az egyik vágásra alkalmas tiszta tölgyfákból álló rész, nagysága holdakban, a kitermelt fa mennyisége, értéke; a másik része 8 év óta növendékfákból áll, tölgy, szil és fehér nyárfák csemetéiből áll, 40 vágásra van felosztva, 32 év múlva lesz első ízben vágható; makkoltatás jövedelme a számadások szerint, gubacsszedés nincsen; vadászati jogból nincs jövedelem, jóllehet a számadások szerint évi 60 Ft-ért árendába volt adva. – Két uradalmi füzes, egyik a malomnál, másik az allódiumnál, együttesen 1 6/8 holdnyi nagyságúak, más haszon nincsen belőlük, mint hogy a hidak, utak javítására innen vágnak fát, de még erre sem elegendő, jövedelme nincs. A fentírt Balogerdő nevű erdő végén van egy háromszög alakú mintegy fél kaszásnyi uradalmi rétecske, jövedelme nincsen, az erdőőr kapja fizetés kiegészítés gyanánt. Promontórium nem létében allódiális szőlők sem lehetnek. – Uradalmi szántók névvel, nagyságuk egyenként holdakban, minden hold 2 köblös; 3 nyomásra vannak felosztva, az 1790–98. évek között elvetett mérők búzából, rozsból, árpából, zabból, kukoricából, ezek hozama, leszámítva a cséplőrészt és a vetőmagot, értékük pénzben; a belőle nyert őszi és tavaszi szalma mennyisége, értéke. Ezeken a földeken kívül Ujhely praediumban is vannak uradalmi szántók, nagyságuk holdakban, ezeket árendába szokták adni, összege. – A réteket az árendátorok, akik a királyi beneficiumokat bérlik, szokták használni, rétek neve, nagysága holdakban, részletezésük, szénahozamuk az 1790–98 évek között, évi átlaguk, értéke pénzben, negyedét kaszálásra, gyűjtésre és hordásra számítva; három uradalmi rétet (nevük) a diószegiek használnak census ellenében, összege; azoknak az uradalmi réteknek felsorolása, melyeket a molnár, mészáros, vendéglős használnak. – Uradalmi legelők a községtől elkülönítve nincsenek. Remanentiális földek már nincsenek, mert amely földeket az úrbérrendezés alkalmával ilyenekként vettek fel, átmentek konstitutív állományú földekbe, ezért itt nem részletezi. Puszta telkek a Dudvág kiöntései folytán keletkeznek, ahová a lakosok és a község fűzfákat ültettek, nem jövedelmez telekként az uradalomnak; van azonban egy uradalmi nádas a diverticulumban, nádhozama kévékben, értéke; másik nádas névvel, hozama. – Uradalmi kertek névvel, helyük, nagyságuk, az öt kertből egy kaszáló, a malom és kocsma két kertje, előbbiben, valamint a kertészház mellettiben sok gyümölcsfa, mindegyik bérbe van adva, a bérösszegben bentfoglaltatik a kert is. Uradalmi komló és kenderkert nincsen, csak káposztás, helye, nagysága holdakban, 9 év alatti hozama, értéke pénzben, leszámítva a művelésére fordított költségeket. – Halászat a Dudvágon és Kisdunán, bérbe van adva, összege. Uradalmi malom jövedelme 9 év alatti átlaga, az összegből leszámítja a karbantartás és szerszámok beszerzésének költségét. – Mészárszék árendájának jövedelme, beleértve a kertészház melletti kert árendáját is. Négy vám, a hidak helye, együttes jövedelmük 9 év alatt, átlagjövedelem, melyből leszámítandó a hidak és utak karbantartásának költsége, ennek részletezése. Országos vagy hetivásárok nincsenek a helységben, vásártartási privilégiuma nincs az uradalomnak. – A vendégfogadó és kocsma jövedelme italmérésből; serfőző és pálinkafőző nincsen a helységben. Téglaégető jövedelme a számadások alapján, leszámítandók a kiadások, szalma, fa, az égető bére, a szállításokat zömmel robotban oldják meg, ezek értéke. Kőbánya vagy mészégető nincsen. A fent leírt juhászház bérbe volt adva, összege. Halászház 1798-ig volt bérbeadva, azóta az uradalmi kerülő lakja. A lenmagsajtoló jövedelme, a lakosok az olaj tizedét, a pogácsa harmadát adják földesúrnak a prés használata fejében, értéke pénzben, kiadás címén semmi sem vonandó le belőle. – Jövedelmet csökkentő tényezők alig vannak a helységben, melyek miatt az uradalom jövedelme csökkenne; a föld minősége, termékenysége miatt sincs panasz; a maleficiumok közül az egyetlen, amit panaszolnak, hogy az árvizek csaknem minden évben elöntik a földeket, továbbá a jobbágyok rétjei olyan szárazak, hogy alá kell szántaniok, emiatt a lakosok részben az uradalmi réteket kénytelenek használni, részben másutt árendálnak szükségletükre rétet; az uradalmi szántókat és réteket mérsékelt összegű censusért használják, fennmaradó termékeiket Pozsonyban jó áron értékesíthetik, azonkívül gabonaszállítást is vállalnak a kincstárnak pénzért; cséplésből is van hasznuk. – A községre eső uradalmi terhek: az igazgatás költségei, beleértve a tisztek és alkalmazottak fizetését is; kegyúri terheknek Diószegre eső része, a plébános az uradalomtól búzát, rozsot kap, mennyisége, értéke pénzben; a német káplánnak kongrua címén fizetett összeg; tanító fizetése, az iskola fűtésére adott fa mennyisége, értéke pénzben; ezeket összegezve levonja a jövedelemből.
Ujheljoka:
Síkságon fekszik, a Duna partján, határai, kiterjedése, szomszédos helységek, határjelek. Uradalmi épületek, allódiális állatok nincsenek a faluban. 36 1/8 telken 25 jobbágy lakik, valamennyien katolikus vallású magyarok, van még 1 házas és 9 házatlan zsellér is. Minden úrbéri kötelezettségüket szerződésük szerint 1790-től kezdve pénzen váltják meg. – Egy egész telekhez az urbárium szabályozása szerint 16 hold szántó, 1100 négyszögöllel, és 8 kaszásnyi rét tartozik. A talaj minősége terméketlen, a Duna árvize gyakran elönti, az elvetett magot gyakran kimossa belőle. Az úrbéri besorolás szerint első osztályú helység. A lakosoknak a földművelésen kívül más kereseti forrásuk nincs. – Az uradalmi erdőtől elkülönített erdeje mintegy 5 holdnyi van a községnek, innen szerzik meg tüzifájukat, épületfát vesznek, kerítéshez való vesszőjük a füzesből van, a falu köré van ültetve, sajátjuk; van egy kis nádas is. Irtások nincsenek. – Legelőn legeltethető állatok száma, saját állataiknak elegendő, nem bérelnek. A rétek nem elegendők, szénát pénzért kénytelenek vásárolni, a községi legelő egy részét rétnek fordítják, az átmenő katonaság lovainak szükségletére. – Kötelezettségeiket, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik. A birodalomból jött német telepesek miatt az uradalom allódiumokat sehol sem állított, robotra szüksége nem lévén, hozzájárult, hogy minden úrbéri kötelezettséget a dézsma kivételével megváltsanak, összege 1790-től 98-ig; a bíró a szerződés szerint nem fizet. Favágással és szállítással nem tartoznak a lakosok. Hosszú fuvarba a dézsmabúzát tartoznak Pozsonyba beszállítani, értéke. A fonás, pálinkafőző üstök taxája, kilenced a fizetett összegben benne van, hegyjog, hegyvám promontórium nem létében nem jövedelmezhet. – A tizedet az esztergomi érsektől bérli az uradalom, a helység természetben fizeti, kicsépeletlenül, búzából, rozsból, árpából dézsmálnak, jövedelme az 1790–98 évek között, értéke pénzben. – Kismérges nevű uradalmi erdő, 15 éves csemetékkel, nagysága holdakban, szil és fehérnyárfákból áll, kitermelt fa mennyisége, jövedelme, leszámítva a vágás és szállítás költségeit. Uradalmi legelő elkülönítve a községétől nincsen. Remanentiális földek, helyük, nagyságuk holdakban, a község használja kilenced ellenében. Egyik külső remanentiális földbe az uradalom részére kukoricát vetnek, a diószegi uradalmi tisztek használják. – A nádasokat a község a saját szükségletére használja. Mivel uradalmi épületek nincsenek a helységben, az italmérést és húsmérést az uradalom bérbeadta, összege.
Boldogfalva:
Síkságon fekszik a caput bonorumtól nyugati irányban két és fél órányi távolságra, kiterjedése, határai, szomszédos helységek. A községben jövedelmet hozó uradalmi épületek nincsenek, csak kegyúriak, ezek a falu végén a község felé fordulva álló templom, szilárd anyagból épült, kis tornyában két haranggal, zsindellyel fedett; Mária mennybevitele patrociniummal, belül boltozatos, becslése; a templom mellett a plébánia, szilárd anyagból épült, az udvarról bejárata, mellette balról konyha és cselédszoba, deszkapadlóval, két egymásbanyíló szoba a helyi káplánnak, tulajdonképpen jogilag nem plébánia a falu, hanem helyi káplánság – a nagyobbik szoba mellett sáfárház, padláslépcső, pincelejárat, pince mellett földbevájt kamra; az udvaron deszkából épült istálló 4 állatra, zsindellyel fedett, középen kettéválasztott; 8 oszlopon nyugvó szárnyék, náddal fedve; az egésznek értéke. – Szemben a plébániával az utca másik oldalán szilárd anyagból épített, zsindellyel fedett iskola, részben sövénnyel kerítve, részben korülsáncolva, elég nagy tanteremmel, a tanító lakása szobából, konyhából, kamrából áll, a konyhából téglapadlós sáfárhelység nyílik, majd a községháza, mindkét épület ablakain vasrács, az egész értéke. – Majorsági állattartás, méhészet nincsen a faluban. 40 jobbágy és 9 házas zsellér lakja a falut, 27 2/8 telken; a lakosok valamennyien magyarok, részben katolikus, részben református vallásúak. Régebben az urbárium szerint kezelték őket, 1789 óta minden kötelezettségüket – a dézsmán kívül – melyet természetben teljesítenek, a szerződés alapján pénzen megváltanak. – Egy egész telekhez 18 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik; a föld jó és termékeny, egy mérő őszi 4–6 mérőt, tavaszi 3 és fél mérőt ad. Az úrbéri szabályozás 2. osztályba sorolta a helységet. A lakosok a földművelésen kívül a szomszédos szempczi promontóriumon, ahol csaknem mindenkinek van szőlője, szőlőmunkával is könnyítenek megélhetésükön. – Erdeje sem az uradalomnak, sem a községnek nincsen, a lakosok tüzifát Szempczen kénytelenek vásárolni. Irtások nincsenek. Legelő nagysága holdakban, az 1786-i mérnöki felmérés alapján, legeltethető állatok száma, nem elegendő számukra, másutt bérelnek legelőt. A réteket csak egyszer kaszálhatni évente. Promontóriumok helyben nincsenek. – A lakosok jó anyagi helyzetben vannak, termékeiket a 3 mérföldnyire lévő Pozsonyban jól értékesíthetik. Árendájuk összege az 1790. évtől. – Az uradalmi gabonát tartoznak Pozsonyba beszállítani a hosszúfuvar fejében, értéke; minden más szolgáltatás helyett fizetnek. Tizedjövedelem, melyet az esztergomi érsektől az uradalom bérel búzából, rozsból, árpából, zabból, értékük. – Szántói, rétjei, legelői, remanentiális földjei nincsenek az uradalomnak itt, sem kertje, komlókertje, káposztása, semmiféle épülete vagy regáléjog gyakorlása. Kegyúri terhe az uradalomnak csak az épületek karbantartása, a káplánt és az iskolamestert a Vallásalap fizeti, ezek együttes összege.
Némethbél:
A tótgarábi határ kivételével – mely dombon fekszik – a többi síkságon terül el, a dombokon mind a helybelieknek, mind idegeneknek szőleik vannak, együttes nagyságuk kapásokban. Határai, szomszédos falvak, azok birtokosai; a határjárás alkalmával a határjeleket megújították, kivéve a szőlőhegyre vezető szekérutat, mely a két község határát jelöli. – Uradalmi épület nincs a faluban, kegyúri sem, egy kicsi, Szt. László tiszteletére szentelt kápolnát kivéve, ez szilárd anyagból épült, tornya nincsen, zsindellyel fedett, a falu keleti szélén épült, pázsiton, a magyarbéli plébániához tartozik, attól félórányira van. Uradalmi állattartás, méhészet nincsen. – Az úrbéri felmérés alkalmával 12 egész telek volt, két, emlékezetet meghaladó idő óta pusztán álló telket nem vettek fel, két jobbágy – nevük – vállalta fel művelésre, árendát fizetnek érte. A jobbágyok száma 19, van még 9 házas zsellér is, mindnyájan magyarok, katolikus vallásúak. Az 1778-ban a pozsonyi apácákkal kötött szerződés szerint, mely szerzet akkor földesúr-uk volt, minden szolgáltatásukat és kötelezettségüket, a tizedet kivéve, pénzen váltják meg. – Egy egész telek 18 hold szántóból és 8 kaszásnyi rétből áll, az erdőt és szőlőt kivéve síkságon terül el, egy mérő mind ősziből, mind tavasziból négyet ad; az úrbéri szabályozás 2. osztályba sorolta a helységet. Saját promontóriumukon kívül a szempczi és cseklészi hegyeken is vannak szőleik a lakosoknak. – A falunak van saját, az uradalmitól elválasztott erdeje is, nagysága holdakban, vágásra már alkalmas, tüzifájuk innen van, épületfát Szereden vásárolnak pénzért. Irtásföldek nincsenek. Legelőjük saját állataiknak elegendő, legeltethető állatok száma, nincsen kimérve. – Szolgáltatások fejében együttesen fizetendő összeg; az itt lévő uradalmi szőlőket tartoznak megművelni, ennek termését, valamint a bordézsmát Diószegre beszállítani; faszállítással és hosszúfuvarral tartoznak, hegyvámot fizetnek, ezek értéke egyenként és összegezve, hegyjogból leszámítja a kiadásokat. Tized az esztergomi érseké, szerződés szerint árendálja az uradalom, jövedelme búzából, rozsból, árpából, zabból, mennyiségének évi átlaga, értéke pénzben, bortized hozama. – Uradalmi erdő, tölgyfákból áll, nagysága holdakban, kitermelt fa mennyisége, értéke. Két uradalmi szőlő, 12 kapásnyi, hozama 1791-től 99-ig, értéke. Remanentiális földek csak a fent írt 2 puszta telek, melyekért árendát fizetnek; volt egy telek, régebben az ispánnak inscriptionálva, később 700 Ft-ért a helységre inscriptionálták. Maleficiuma a községnek, hogy a legelők, rétek a talajvíztől salétromosakká válnak. – Termékeiket a lakosok, főleg az idegen promontóriumokon termő borukat a két mérföldnyire fekvő Bazinban könnyen értékesíthetik. Az uradalomnak semmi terhe, vagy kegyúri kötelezettsége nincsen a falut illetőleg.
Végén recapitulatio, összegzi a 4 helység jövedelmét, nettó végösszege: 10266 Ft 32 Xr. Mellékletben szerződések, tanúkihallgatás, úrbéri tabellák valamennyi helységből, ebben a jobbágyok, zsellérek névsora.
Vallásalap birtokai. A kamalduli rend egykori diószegi uradalma.
(Pozsony m.): Dioszegh – Ujheljoka – Boldogfalva – Némethbél – Dudvágh (praedium) – Szegh (praedium) – Ujhely (praedium)