| Szöveg |
Conscriptio, amelyet a pozsonyi klarissza apácák feloszlatása után a Vallásalapra szállván, gróf Eszterházy Károly szerzett meg a besztercebányai és dobrovinai uradalmak cseréjeként; az átadás alkalmával végzett összeírás. Az uradalom a Csallóköz szigeten fekszik, helységeinek felsorolása, helye.
Nagymagyar:
Az oppidum harmadrésze tartozik az apácák birtokához, részben Lajos király adományából, részben Vattay Ferenc és Stipsich György hagyatékából bírják. Társbirtokosok a városban a Pálffy és Illésházy grófi családok, továbbá a Takáts, Udvardy és más (nem részletezi) nemesi családok. – Pozsony vármegyében fekszik, kiterjedése, határai, szomszédos falvak. Három diverticulum (Zatony, Tailok, Pörös Zatony) tartoznak a városhoz, mindegyik leírása, fekvése, helye, társbirtokosok neve, a Klarisszák tulajdon aránya, egyiknél helybeli öregek kihallgatásának erre vonatkozó merituma. A város Csákány felé eső részében hiányzik a határjel, a szomszédos Pálffy családdal nem voltak határvillongások. – Jövedelmet hajtó uradalmi épületek a városban: uradalmi serfőző, jelenleg juhászháznak használják; az úgynevezett Kiskertészház, melyben jelenleg a vérpad (laniena) van; a zsidóház, azaz a vendégfogadó; jelenleg bérbe adott ház, téglaégető. Gazdasági épületek: provizor lakása; magtár, csűr, darabontok kvártélya, erdészház. Kegyúri épületek: templom, plébániaház, iskola. Mindezeket az épületeket az átadás alkalmával esküt tett mesteremberek becsülték meg. – Serfőző, 3 szobából, konyhából, kamrából áll, pincéjének kapacitása, hűtővel, szárítóval, komlótárolóval, szekérszínnel, 2 istállóval 16 állat számára, a földtől 2 lábnyira szilárd anyagból, feljebb nyers téglából épült, pincéje teljesen kőből, leírása, részben náddal, részben szalmával fedett, kút, fakávával körülvéve, értéke, kőműves, asztalos, ács, kovács mesteremberek becslése alapján. – Kis kertészház, 2 szobából, két konyhából áll, fából, deszkából, nyers téglából épült, két kicsi istállója van, jó kúttal van ellátva, szalmával fedett, értéke. A zsidóháznak nevezett uradalmi vendégfogadó 4 szobából áll, 3 konyhából, 3 kamrából, 3 boltból, itt van a zsinagóga és a rituális zsidófürdő, 8 lóra való istállója van, pincéje téglából épült, kapacitása, szárnyék, újonnan épült kamra pincével, 2 kút tartozékaival, a zsinagóga kivételével szilárd anyagból épült a földtől 2 lábnyira, feljebb nyers téglából, a kamra és szárnyék náddal, szalmával, az épület maga zsindellyel fedett, értéke. – A jelenleg censusért kiadott uradalmi ház nyers téglából épült, szalmával fedett, két szobából, kamrából, konyhából, kis pincéből és istállóból áll, fával és deszkával kipadlózott, udvarán kút, értéke. Téglaégető, leírása, szárítóval, téglaszínnel, értéke. Provizorház, alapja és ettől két lábnyira szilárd anyagból, feljebb nyers téglából épült, náddal fedett, 4 szobából áll, konyhából, kamrából, másik régi kamra, mely a gabonamérők tárolására szolgált, pincéjének kapacitása, lóistálló 4 állatra, tehénistálló 8 tehénre, szekérszín, kőkávás kút, belül fallal bélelt, egyik szoba kivételével, mely deszkapadlós, a többi téglával padlózott, értéke. Magtár, hozzávetőleges kapacitása 1100 mérő, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, pincéje kapacitása, értéke. A csűr szintén szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, kapacitása, értéke. – Darabontkvártély, alapja és attól 3 lábnyira szilárd anyagból, feljebb nyers téglából épült újonnan, náddal fedett, 2 szobája van, konyhája, 2 kamrája, téglapadlós, istálló 4 állatra, szárnyék, fallal övezett kút, értéke. Erdészház a Mérges nevű erdő mellett, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, két szobából, kamrából, szárnyékból, istállóból 4 ló számára áll, deszkapadlós, értéke. – Templom, szilárd anyagból épült, rossz állapotban van, zsindellyel fedett, falain befolyik a víz, tatarozásra és bővítésre szorulna, tornyában óra, kórusán orgona, sekrestye, hajójában padok, értéke. Plébániaház, részben szilárd, részben nyers téglából épült, részben zsindellyel, részben náddal fedett, 5 szobából áll, konyhából, kamrából, kőpincéből, szárnyékból, 6 tehénre való istállóból, teteje nagyon rossz állapotban van, az eső befolyik a házba, részben már romos, udvarán kőkút, értéke. Iskola, mely egyúttal a tanító lakásául is szolgál, néhány éve épült, szilárd és nyers téglából, zsindellyel fedett, 3 szobából áll, konyhából, kamrából, szárnyékból, 4 tehénre való istállóból, pincéjének kapacitása, kúttal, értéke. – Az összes uradalmi épületek értékének összegzése. – Juhászat, svájci tehenészet, disznóhízlalás, méhtartás sohasem volt, megjegyzi, hogy jelenlegi földesúr az uradalmi serfőzőt juhhodállyá alakíttatta át, mintegy 300 merinójuh (ovis hispanico paduana) fér itt el. – A csatolt úrbéri tabella szerint a portióhoz jelenleg tartozó jobbágyok, mindegyikük 1 1/4 telkes, összegzésük. A földek síkságon feküsznek, a Duna érsekújvári ága kiáradásainak ritkán kitéve, olyankor sem mondható pusztításnak, inkább a réteket termékenyíti meg vizével. Földművelése közepes, nem mindenütt termékeny, a város telkeit inkább őszivel, a diverticulumokat tavaszival szokták vetni, egy mérő az előljáróság vallomása szerint 2 mérőt ad, ősziből és tavasziból; rétjeik 1 kaszás után 1 kétökrös szekér szénát adnak. Az úrbéri szabályozás másodosztályba sorolta a helységet. – A lakosok szénavételen kívül semmi más kereskedelmi tevékenységgel nem foglalkoznak, fennmaradó termékeiket – ahogy mondják – Pozsonyba viszik eladásra, mintegy 3 órányi távolságra. Saját erdeik nincsenek, sem úrbéri fajzásuk, tüzifájukat leginkább az uradalmi erdőkben szerzik, felesben vágott gallyfákból, építkezésre való fát a szomszédos uradalmakban vásárolnak. Irtásföldek nincsenek. Legelő közös földesúrral és társbirtokosokkal, mivel ez nem elegendő, legeltetnek még a diverticulumokban is, ha szükséges, a Pálffy részhez tartozó Pozsonysziliben is, taxáért. Promontóriumok nemcsak Nagymagyaron, hanem az egész uradalom területén nincsenek, ezért az urbárium határozata szerint a lakosoknak csak Szt. Mihálytól karácsonyig van bormérése. – A lakosok anyagi helyzete a pozsonyi és somorjai vásárok közelléte miatt sem túlságosan jó, ennek ellenére azonban kötelezettségeiket, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik, hátralékuk nincsen. – Szolgáltatások, melyekkel az urbárium szerint tartoznak, a következők: házcensus, összege; kulináriákat, beleértve az úrbéri borjút is, telkenként 51 krajcáron váltják meg, összege; robot szabályozása, robotnapok száma telkenként; azonkívül az úrbéri tabella szerint kilenced helyett is robottal tartoznak, négy 14 1/2, 3 telek pedig 15 nappal, négy telkenként állítanak ki egy hosszúfuvart, két napi távolságra, a robot értékének összegzése; fonás fejében 7 fontot fonnak telkenként, értéke. Az utóbbi 9 évben a kimutatások tanúsága szerint egy jobbágynak sem volt pálinkafőző üstje, nem lehetett jövedelme. – Gabona, bárány és méhkilenced fejében, mint feljebb szó volt, robotot teljesítenek. Királyi tized 9 év alatt befolyt jövedelme évi átlagban búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból, valamint téli és nyári szalmából, ezek értéke egyenként és együttesen, leszámítva a plébánosi 16-ot. – A fenti jobbágyokon kívül vannak a városban részben nemes, részben nemtelen zsellérek is, akik saját házukban, de uradalmi telken laknak, ezeket censualistáknak tekinti az uradalom, felsorolásuk, házuk helye, általuk használt föld névvel, befogadóképessége, rét, nagysága kaszásokban, censusuk évi összege. A ház rendszerint uradalmi volt, 1799-ben az addigi árendálónak eladták, neve, vételára. Censualisták felsorolása, akik saját házukban laknak, uradalmi telken, de ehhez föld nem tartozik, házuk helye, censusuk összege. – Mérges nevű uradalmi erdő, a várostól fél órányi távolságra, mérnökileg fel van mérve, nagysága holdakban, vágási tervük, legeltethető terület nagysága, a tervek elosztása; az erdő főleg tölgy, szil, fehér nyárfa és fűzfákból áll; egy évi vágás 10.5 hold, átlagban 12 öl fát, 6 öl puhafát ad, azonkívül a gallyfát, ezt felerészben engedték eddig vágni; jövedelmek a faeladásból, makkoltatás átlagjövedelme, figyelemmel, hogy nem minden évben terem; gubacsszedésből befolyt jövedelem 9 év alatt. – A Zatony szigeten szántók nincsenek, sem rétek, ingoványos talaja miatt csak fáit szokták időnként gallyazni, jövedelme. Allódiális uradalmi szántók két nyomásra vannak osztva, háromfélék: saját művelésben lévők; censualistáknak kiadott földek; uradalmi házak mellett lévő földek, melyeket a házzal együtt árendálnak ki; ezek mindegyikének felsorolása, helye, befogadóképessége. A saját művelésben lévő földek hozama (a másik kettőt már részletezte) az 1790–98. évek közötti átlag alapján, leszámítva a cséplőrészt, búzából, rozsból, árpából, zabból, értékük pénzben egyenként és összegezve. – Uradalmi rétek, melyeket saját kezelésben tartanak, helyük, szénahozamuk, értékük. A remanentiális földeket feljebb már írta, censusért ki vannak adva. Uradalmi gyümölcsösök nincsenek, jövedelmük sem lehet. – Saját malmai nincsenek az uradalomnak, de a Duna másik, érsekújvári ágán vannak privátmalmok, mely után fizetnek az uradalomnak, 9 évi átlag alapján jövedelmük. A Kiskertészházban, melyet 1792-ben restauráltak, van a mészárszék, jelenleg húst nem mérnek benne, census jövedelmének átlaga; két lakás is van a házban, azok bérének összege. – Censusért kiadott ház, ebben az árendátor saját költségén építtetett mészárszéket, ahol jelenleg húst mérnek, ezért, valamint a hozzátartozó földekért fizetett census átlagjövedelme, szántók helye, befogadóképessége, rétek – egyik a Csörge nevű praediumban van, ezt a csörgeiek árendálják. – Az 1790-i conscriptio szerint van egy ház, mely részben a templom telkén, részben az uradalomén épült, használója neve, az uradalmi pénztár fizetett a templomnak ezeknek a földeknek használatáért, később iskola lett, így a census megszűnt. A zsidó hitközség a zsinagógáért és fürdőért 100 Ft árendát fizet az uradalomnak. – Révjövedelmet nem vett fel az összeírás. Vásár évente kettő van a városban, nagycsütörtökön és Szt. Tamás napján, mivel azonban régi szokás szerint a vásárjövedelmek a templompénztárat illetik, nem tünteti fel. – A zsidóháznak hívott vendégfogadó bérbe van adva, összege, az uradalom azonban eladta, így csak a benne lévő 3 boltért és 3 lakásért fizetnek, jövedelme, hozzátartozó szántók névvel, helyük, befogadóképességük, árendájuk, bérlő neve. Az egykori serfőzőnek, melyet juhhodállyá alakítottak át, appertinentiáinak felsorolása, helyük, befogadóképességük, rét, szénahozama. Téglaégető kapacitása, égetett téglák mennyisége, ezek értéke, melyekből leszámítandó a téglaégető mester bére, a felhasznált anyag mennyisége, a fuvarhoz felhasznált igásrobot értéke. – A város és a hozzátartozó diverticulumok együttes évi jövedelme: 3700 Ft 48 Xr. Megjegyzésben feltünteti az 1790-i conscriptio alapján mg a klarisszák birtokába tartozó épületet és két telket, jelenlegi használójuk neve, a bíró és előljárók kijelentik, hogy csak hallomásból tudják, hogy a klarisszáké volt, de nem tudják, milyen módon jutott jelenlegi birtokosuk tulajdonába. A templomnak is vannak belső és külső földjei, melyeket censusért ad ki.
Alsójánok:
Nagymagyartól 1 órányira fekszik, határai, szomszédos falvak. Valamennyi határjele jól látszik, a Suur felé lévőt meg kell újítani; határvillongások nincsenek. – Uradalmi épületek: révészház, halászház, révészek kvártélya, kocsma a rév mellett, leírása, két szobából, konyhából, kamrából áll, pincéjének kapacitása, 10 állatra való istálló, 10 tölgyoszlopon álló szekérszín, mesteremberek (kőműves, asztalos, ács, lakatos) becslése alapján értéke. Halászház, sárból, sövényből épült, szalmával fedett, szobából, konyhából, kamrából áll, értéke. Vámos kvártélya, szobából, konyhából, kamrából áll, kis istállóból 4 állat számára, értéke. – Juhászat, svájci tehenészet, sertéshízlalás, méhészet nincsen, feljegyzés sincs róla, hogy valaha lett volna. – Az úrbéri tabella szerint telkek, jobbágyok száma, 6 jobbágy másfél, 12 pedig 3/4 telkes, egy telek 18 hold, 2 nyomásra felosztott, szántóból, 8 szekér szénát adó rétből – mely évente egyszer kaszálható – áll, a belső telek nélkül. – A föld síkságon terül el, a Duna kiöntésének csak rendkívüli esetekben van kitéve, nem mindenütt termékeny, az urbárium 3. osztályba sorolta, az előljáróság vallomása szerint 1 mérő, akár ősziből, akár tavasziból 2 mérőt ad tisztán; a másféltelkes rét 4 kétfogatú szekér szénát ad. Lakosok a házi szükségletet felülmúló termékeiket Somorjára viszik eladni, 2 órányi távolságra. – Saját erdejük nincs a lakosoknak, fajzási joguk sincs a közeli uradalmi erdőben; tüzifát felesben vágott gallyakból szereznek az uradalmi erdőből, és szalmával tüzelnek; épületfát vásárolnak és ideszállítják. Irtások nincsenek. Legelő elegendő a lakosoknak, mert, mint vallják, az úrbéri földek megszántásáért másutt is legeltethetnek; a helybeli legelőn legeltethető ökrök, tehenek, üszők, lovak, öszvérek száma. – Házcensus, kulinárék megváltása, robot, fonás, kilenced helyetti robot teljesítése azonos fentivel. Tizedjövedelem 9 évi átlag alapján búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból, téli és nyári szalmából, értékük egyenként és együttesen, leszámítva a plébánosi tizenhatodot. – Erdők, allódium, majorsági földek, gazdálkodás nincsenek. A rév az érsekújvári Dunaágon, bérbe van adva, összege, a számadások tanúsága szerint 1790 és 98 között hol házi kezelésben volt, hol bérbe adták, ezek jövedelmeinek kimutatása, a hozzátartozó appertinentiákkal együtt. – Halászat a Dunán bérbe van adva, a múltban is árendálták, összege, a halászház árendájának összege. Saját malmai nincsenek az uradalomnak, de a Dunaágon lévő privát malmok után földesúr jogának elismerése fejében censust fizetnek, összege.
Felsőjánok:
Nagymagyartól félórányi távolságra fekszik, észak felé, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. Uradalmi épületek nincsenek a helységben, az 1790-i összeírás szerint a falu közepén volt egy zsellérház, mely halálozás folytán szállt az uradalomra, mostanra már-már összedűlt, üres telke sövénnyel kerített, a lakosok használják, kukoricát és zöldséget adnak érte az uradalomnak. Jelenleg 11 jobbágy van, mindegyikük 3/4 telkes. – Az egész földterület síkságon van, részben köves, árviznek nem nagyon kitéve, nem egyforma termékeny, az előljáróság vallomása szerint egy elvetett mérő kettőt ad, a rét 2 szekér szénát. Lakosok Somorjára szállítják felesleges termékeiket, nem is mondható anyagi helyzetük rossznak emiatt. – Házcensus (3 házas zsellér is fizeti) összege. Kulináriákra az urbárium rendelkezése szerint, mivel a legelők elfogyása miatt teheneket tartani nem tudnak, vaj szolgáltatása alól mentesek, ezért telkenként 21 krajcárt fizetnek csak. Robot, fonás, kilenced mint előbb, tizedjövedelme terményben (részletezve) és pénzértéke. – Uradalmi erdők a Duna tulsó partján, szigeten, nincsen vágásokra felosztva, tölgy, szil és fűzfákkal, nagyságuk holdakban, jövedelme faeladásból.
Vajasvatta:
Társbirtokosok neve, akiknek itt birtokrészük, illetve a hozzátartozó diverticulumokban a kuriákhoz tartozó szántók, rétek. Nagymagyartól félórányira fekszik, déli irányban, határai, szomszédos falvak. Határkiigazításra vonatkozó jelentések, a helybeli előljáróságnak felolvasták, megmagyarázták, mindenben helyesnek találták. – Uradalmi épület nincsen a helységben, 16 jobbágy lakik itt, 28 6/8 telken, megoszlásuk, a legnagyobb 3 1/8, a legkisebb 1 5/8, amely egy jobbágyra jut, hozzátartozó szántók, rétek nagysága mint előbb. – Megjegyzi, hogy az eredeti összeírásban észrevéve, hogy nem kaszásokban, mint az uradalom többi helységében, hanem szénahozam szerint szekerekben adják meg a rét hozamát, ami sokkal labilisabb, mint a kaszások száma, megkérdezve erről az előljáróságot, azt felelték, hogy a régi tabella szerint írták össze, azután érkezett csak meg az új táblázat, melyben már kaszások szerint számítja. – A helység földjei másod, legelője ellenben 1. osztályba van sorolva, rétjei 3. osztályúak. A lakosoknak nincs saját erdejük, sem úrbéri fajzásuk a szomszédos nagymagyari uradalmi erdőben, az úrbéri faszállítás ellenben mindenhol fel van tüntetve, panaszolják az előljárók, hogy tévesen van kitöltve a táblázat, tiltakoztak ellene, az előbbi földesúr ezt jogtalanul követelte tőlük. – Az 1782-i conscriptio kifejezetten írja, az 1790-i összeírás hallgat róla, az uradalmi hajdúk, akik az előző uradalomban hosszabb ideig szolgáltak, azt állítják, hogy a faszolgáltatást a vajasvattaiaktól is minden évben rendesen megkövetelte az uradalom, saját erdejüket lassanként kipusztítva teljesen, elvégezve a helyszíni szemlét, a hajdúk véleménye megerősíttetett, a helység keleti oldalán tényleg látszik egy erdős rész, 4 köblös, vagy még nagyobb, szil és fűzfákkal, ezeket figyelembe véve szentesítettnek vélhető a faszolgáltatási kötelezettség. – Kifejezetten irtásföldek nincsenek, de a kipusztított erdőrészt most legelőnek használják. A lakosok jó és közepes legelőkkel el vannak látva, de panaszolják, hogy a társbirtokos, aki a három kúria földjeit bírja, állatait itt legelteti, legeltethető állatok száma. – A lakosok anyagi helyzete jónak mondható, mert a somorjai és pozsonyi vásárokon, mely két és fél, illetve három és fél órányira van tőlük, könnyen értékesíthetik termékeiket, ezért szolgáltatásaikkal sem maradnak az uradalomnak hátralékban, ezek szabályozása (mint a caput bonorumnál). – Tizedjövedelem búzából, rozsból, kétszeresből, árpából, zabból, téli és nyári szalmából, értéke pénzben. Uradalmi, allódiális földek, rétek, majorság, sem semmiféle királyi beneficium nincs.
Tárnok:
Nagymagyartól 1 1/4 órányira fekszik, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai; határjárást a vármegye kiküldöttének jelenlétében folyó évben végeztek, a határjeleket felállították. – Uradalmi épületek: juhhodály, a juhász lakásával, részben szilárd anyagból, részben nyers téglából épült, szalmával fedett, 3 szobából, kamrából, két konyhából, égetett téglából épült tejtároló pincéből áll, két juhistálló mintegy 300 juhra, a szérün kőkávájú kút, értéke; csűr, részben szilárd, részben nyers anyagból épült, kb. 1000 kereszt gabonára való férőhelye, értéke. – A juhtartásból 9 év alatt befolyt jövedelem átlaga, téli és nyári gyapjúból, tejtermékből (nem részletezi), állateladásból, bőrökből, értékük egyenként és összegezve; ebből levonja a kiadásokat: a juhász bére, konvenciója, illetményföldjének befogadóképessége, értéke; juhok nyírásáért kapott pénz, sóra, orvosságra kapott pénz, az istállóba adott széna, szalma, zab mennyisége, értékük. – A községben 32 jobbágy lakik, akik közül 14 egész, 18 pedig fél telkes. Házas zsellér 3 van. Az átadás alkalmával a provizor tévedésből 24 jobbágyot mondott be, helyesbítették. – A helység síkságon terül el, árvíznek nincs kitéve, nem mindenütt termékeny, az úrbéri szabályozás 3. osztályba sorolta. A lakosok vallomása szerint egy mérő másfelet ad. Rétjük elegendő, ha elfogy a szabályozás szerint kijelölt rét, földeket is használnak rétként, ezek után sem kilencedet, sem tizedet nem adnak. – Jobbágyok semmi kereskedelmet nem gyakorolnak, de a juhok és bárányok gyapját, állatokat, szárnyasokat, ha az házi szükségletüket felülmúlja, Somorjára visznek eladni, mely csak másfélórányira van tőlük. – Saját erdejük nincs a lakosoknak, sem fajzási joguk, ezért úrbéri faszállítással nem tartoznak, szalmával leginkább, és valamelyes pénzen vásárolt fával tüzelnek, az épületfát Szeredben veszik meg. Legelő nagysága holdakban, legeltethető állatok (juhok is vannak), ha nem elegendő a legelő, a szomszédos helységekben is legeltetik állataikat, taxa ellenében. – Házcensus összege. Kulináriákra telkenként vajat, 2 kappant, 3 csirkét, 19 tojást adnak, borjúra fizetnek, összesen 55 6/8 Xr. telkenként, összegzése. Robot, fonás, kilenced szabályozása mint előbb, tizedből befolyt mennyiség, értéke. – Remanentiális földek, melyeket censusért ad bérbe az uradalom 3 lakosnak, censusuk összege. Allódiális szántók névvel, 2 nyomásban, befogadóképességük, hozamuk búzából, rozsból, árpából, zabból, értékük pénzben a pozsonyi piaci árakat figyelembe véve. Uradalmi rétek nincsenek a helységben. Két legelő névvel, nagyságuk holdakban. – A lakosok már az 1790-es conscriptio alkalmával kijelentették, hogy az uradalomnak saját legelője nincs, megkérdezve az összeírót, azt felelte, tény, hogy a klarissza apácák idejében 300 juhot legeltetett az uradalom, a juhász ezt megerősítette, hogy bizonyos területet az uradalom a saját számára tartott fenn, azonkívül a legelőt a lakosok a jelzett alkalommal állataiknak elégségesnek mondották, ezek alapján eldönthető, hogy a jelzett legelő uradalminak tekintendő, a lakosoknak fizetniök kell utána, ennek szabályozása, összege. – A kocsma és mészárszék a községnek bérbe van adva, 1790-től az uradalomnak utána fizetett összeg.
Tönye:
Nagymagyartól 3 mérföldnyire fekszik, déli irányban, kiterjedése, határai, szomszédos falvak, határjelek nem állnak, a Pálffy birtokhoz tartozó Béllel valószínűsített határ. Uradalmi ház a zsinagógát magában foglaló házon kívül nincs, nyers téglából épült, szalmával fedett, 2 szobából áll, ezek egyike szolgál imaháznak, itt van a konyha és fürdő is, valamennyi rossz állapotban van, értéke. – A helységben 27 jobbágy lakik, összesen 21 egész telek van, azonkívül még 2 házas zsellér. A szántóterület síkságon van, mélyedések vannak rajta, ahol a földalatti forrásokból táplálkozó talajvíz megáll. Lakosoknak saját erdejük nincsen, sem fajzási joguk, úrbéri faszállításra nem kötelezettek, – szalmával fűtenek, épületfát vásárolnak. A legelő elégtelen, terméketlen is, a Pálffy praediumba hajtanak legeltetni taxáért, saját legelőn legeltethető állatok száma. – A lakosok helyzetét nem lehet rossznak mondani, a szerdahelyi és somorjai vásárok közelléte miatt. Régi szerződés szerint, melynek azonban egyetlen példánya nem maradt fenn, a kilenced és tized megváltását is beleértve, egy összegben fizettek 591 forintot, minden szolgáltatás fejében, jelenleg az urbárium szabályozása szerint teljesítenek: házcensus, kulináriák megváltása, robot szabályozása, kilenced, fonás mint a caput bonorumnál, – tizedet nem adnak, 59 forintot fizetnek helyette. Hús- és italmérésért az uradalomnak fizetett összeg. A zsidók által a zsinagógáért, fürdőért és a falun kívüli temetőért fizetett összeg.
Patas:
Győr megyében fekszik, a Csallóköz szigeten, V. István adományozta az apácáknak 1270-ben, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. Sem az uradalomnak, sem a községnek nincs a kezében a helység urbáriuma, a bemutatott példány teljesen elrongyolódott. – 14 15/16 egész telekből áll, az 1790-i conscriptio alkalmával 12 1/2 telket mondtak be, de a contractus szerint ebből 2 5/8 kuriális telek, csak a többi úrbéri, a jelen összeíráskor azonban ezeket is úrbéri telkek közé besorolhatónak vélték, mert ugyanúgy adóztak és szolgáltattak ezek után is. – Uradalmi épület, juhászat, svájci tehenészet, sertéshízlalás nincsen, sem földművelést nem folytat az uradalom. – 63 jobbágy lakja, 1/8, 1/6 és 1/4 telkeken. Egy egész telek 2 nyomásra felosztott 24 hold szántóból és 10 kaszásnyi rétből áll. A jobbágyok mellett 9 házas és egy házatlan zsellér is van. A kuriális telkeket censusért használják. A szántók síkságon feküsznek, a Dunába ömlő Csiliz patak áradásainak kitéve. Úrbéri szabályozás szerint 3. osztályba sorolt helység. – Erdők, irtások nincsenek, sem szabad fajzásuk a lakosoknak, úrbéri faszállítással nem tartoznak, szalmával, zsombékkal tüzelnek, részben vásárolt fával, épületfát Nyárasdon szoktak venni. Legelőjük kevés, az uradalomtól és Amadé gróftól szoktak legelőt bérelni taxa ellenében, helyben legeltethető állatok. A lakosok anyagi helyzete az árendált praediumokkal és bérelt legelőkkel együtt nem mondható rossznak, termékeiket, szárnyasaikat a szerdahelyi és somorjai vásárokon szokták értékesíteni. – Szolgáltatások, robot szabályozása mint a caput bonorumnál; tized fejében az esztergomi érsekséggel kötött szerződés szerint fizetett összeg. Kuriális földek használatáért fizetett census összege. Regálék közül a kocsmáltatásért, a Csiliz patakon való halászatért és húsmérésért fizetett árenda egyenként és összegezve.
Apáczaczakálos:
Komárom megyében fekszik, IV. Béla adományaképpen bírják az apácák. Csallóközben van, Nagymagyartól keleti irányban 4 mérföldnyire, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. Az 1790-i conscriptio alkalmával, az összeírás tanúsága szerint, két holdnyi legelőt a szilasiak jogtalanul eltulajdonítottak, ezt a lakosok újra megerősítették ez alkalommal is, a határjeleknek törvénytelenül való áttételét, ezt most bizonyították, ezen kívül más határvillongások nincsenek. Uradalmi vagy kegyúri épületek, allódiális gazdálkodás nincs. – 19 jobbágy lakja, 10 25/32 telken, egy egész telekhez tartozó föld mennyisége bizonytalan, a melléklet tanúsága szerint 20 holdnyi két nyomásra osztott szántó és 8 szekér szénát adó, évente kétszer kaszálható rét tartozik; kuriális földek is vannak, azok nagysága. 46 házas zsellér, 2 házatlan is, kivülök még 6, akik néhány éve építettek házat uradalmi telken. – A földek síkságon, völgyben terülnek el, különböző minőségűek, 2. és 3. osztályba vannak urbarialiter sorolva, a lakosok vallomása szerint mind ősziből, mind tavasziból 1 mérő tisztán hármat ad. Lovakkal, lábas jószággal és szénával kereskednek. Saját erdejük nincs a jobbágyoknak, sem fajzásuk, szalmával, zsombékkal fűtenek, épületfát Szereden vásárolnak. Legelőjük jó és elegendő, mivel azonban nagyszámú állatot tartanak, a constitutivum mellett a Nagyszék nevű uradalmi rétet már hosszú évek óta árendálják, összege. A már említett széna és állatkereskedelem miatt a lakosok anyagi helyzete jónak mondható. – Szolgáltatások, robot szabályozása mint a caput bonorumnál, a 2 házatlan zsellér pénzen váltja meg a robotot, összege. Tized megváltása fejében fizetett összeg. A kuriális telkeket különböző nemesek használják censusért, összege. Az említett uradalmi rét nagysága kaszásokban, árendája. Mészárszék, kocsma, és a Duna kiöntése után visszamaradt állóvizek halászatának jogáért fizetett összeg. Uradalmi veteményeskert, lakosok, használják, censusának összege.
Pörösréth:
A praedium Komárom megyében fekszik, határai, szomszédos helységek, szilárd határjelekkel el van látva, az árendáló községek, Tönye és Patas tartoznak megújítani, határvillongások nincsenek. Csak rétből áll az egész praedium, árendájának összege.
Fako:
Pozsony megyében fekszik, Nagymagyartól másfél órányira, Kis- és Nagyfakora oszlik, helye, határai. Határjárását, határjeleinek megújítását, ahol szükséges volt, ez alkalommal elvégezték. – Uradalmi ház, lent szilárd, feljebb nyers téglából épült, szalmával és zsombékkal fedett, 2 szobából, 2 kamrából, konyhából áll, kis pincéje, istállója, juhakla és kútja is van, értéke; a juhászat miatt jövedelmet hajtó épületnek tekintik. – A praedium szántóinak, rétjeinek nagysága holdakban; az egész terület censusért bérbe van adva, átlagjövedelme az 1790–98. évek között (817 Ft), jelenleg 1100 Ft-ért bérbe van adva, bérlő neve, megjegyzésben írja, hogy 1807 áprilisában a szerződés megújítandó vele.
Csörge:
Nagymagyartól való távolsága, praedium, határai, szomszédos falvak. Csenkei nemeseknek van itt társbirtoka, határok kijelölése. Az uradalom házi kezelésben használta, szántók 3 nyomásra felosztva, helyük, befogadóképességük, jövedelmük a számadások szerint, leszámítva a cséplőrészt, évi átlagban búzából, rozsból, árpából, zabból, ezek értéke pénzben, szalmahozamuk, értéke. A bérbeadott földek felsorolása. Legelők bérbe vannak adva, összege.
Nonnenfeld:
Síkságon fekszik ez a praedium is, Nagymagyartól való távolsága, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai, határjelek helye. Csak szántóföldekből áll, az árvíz csak kivételes esetekben önti el, nagyságuk holdakban, mindig bérbe voltak adva, árenda összege a múltban 9 évi átlag alapján, jelenleg fizetett összeg (magasabb mint a klarisszák birtoklása idején).
Rény:
Szintén praedium, határai, szomszédos falvak, azok birtokosai. Síkságon fekszik, vizek kiöntésének gyakran kitéve. Csak szántókból áll, az 1790-es conscriptio tanúsága szerint a praedium területéből a sakabonyiaknak egy 3 köblös földet temetőnek kihasítottak, reverzálissal, hogy ezt a földet sohasem fogják a maguk számára elidegeníteni, az akkori tiszttartó vette ki tőlük, jelenleg nem található, talán a feloszlatott rend iratai között van, így nem tudni, milyen feltételek mellett kapták, jövedelme forrásnak nem tekinthető. A számadások tanúsága szerint mindig bérbe volt adva, összegének alakulása, jelenleg fizetett árenda.
Czibak:
Síkságon fekvő praedium, árvíz gyakran önti el, igen nagy mértékben. Mérnökileg felmérve nincsen, hozzávetőleges nagysága holdakban az 1790-i conscriptio becslése alapján, szántókból, legelőkből áll, megoszlásuk. A praedium, bár inkább diverticulumnak nevezhető, mindig bérbe volt adva, egykori összege 9 évi átlag alapján 111 Ft – jelenleg 152 forintot fizetnek évente.
Pettény:
Nagymagyartól 5 órányi távolságra fekvő praedium, határai, szomszédos helységek. Zömmel szántókból áll, nagysága, valamint a legelőé holdakban, rétek nagysága kaszásokban, árvíz gyakran elönti, gödreiben visszamarad a víz, olykor használhatatlanná válik. Földjét a szintén ehhez az uradalomhoz tartozó Patasiak használják, számuk annyira megnövekedett, hogy a számukra kijelölt úrbéri földek elfogytak, már több mint 100 éve megszakítás nélkül árendálják, jelenlegi összege. Épület, melyet a patasiak saját költségükön emeltek, kis szobából, konyhából, kamrából és juhakolból áll.
Ujfalu:
Nagymagyartól déli irányban másfél órányira fekvő praedium, határai, határjárását ez évben, a vármegye kiküldöttének jelenlétében végezték. Síkságon fekszik, a Duna árvizei gyakran nagy károkat okoznak, szántóinak, rétjeinek nagysága holdakban illetve kaszásokban, az 1790-i conscriptio becslésében. Bérbe volt adva, 9 év alatti átlagjövedelme 610 Ft 33 Xr. – jelenleg 800 forintot fizetnek.
Felsőújvásár:
Inkább diverticulum, mint praedium, Nagymagyartól keletre fekszik, határai, szomszédos falvak, mivel keleti és északi irányban természetes határai vannak, csak a másik két égtáj felé, ahol Nagymagyarral határos, kellett határjeleket állítani. – Síkságon fekszik, a Duna árvizének kitéve, régebben, mielőtt az erdőt kivágták volna, az egész területet legelőnek használták, Tailon és Pörös Zatony árendálták 1792-ig, összege, – a kivágás után azonban, amikor a növekvő facsemeték akadályozták az állatok legelését (1800 óta), részben erdőnek tekintették, nagysága, jövedelme fakitermelésből, szil és nyárfákból áll, figyelembe veszi, hogy csak 36 év múlva lesz teljes jövedelme.
Alsóújvásár:
Ez is inkább diverticulum, mint praedium, kelet felől szomszédos Nagymagyar földjével, határai, szomszédos falvak. Kelet felől fűzfákkal van beültetve, északi irányban a Duna határolja, ezért csak Kismagyar és Illésháza felől kellett határjeleket emelni. – Uradalmi ház, mely az erdőőr lakásául szolgál, részben szilárd anyagból, részben nyers téglából épült, náddal fedett, szobából, konyhából, kamrácskából áll, és kis istállóból, értéke mesteremberek becslése alapján. – A diverticulum síkságon fekszik, a Duna áradásának kitéve, mielőtt az erdőt kivágták volna – 6/8 holdnyi káposztáskert és méhek kivételével – az egészet legelőnek használták, átlagjövedelme 1790–98 közötti évek számadásainak alapján, az erdő kivágása után mint csemetekertek tekintik, szil és nyárfákból áll, jövedelme. – Méhes jövedelme átlagban a számadások alapján az eladott viaszból és mézből (megjegyzi, hogy ebből semmit nem kell levonni, kiadás nem volt rá – feltehetően rablógazdálkodással kezelték, méhész nélkül). A méhes melletti káposztáskert, az uradalmi officiális fizet utána évi két forintot. – Az egész uradalom maleficiumait felsorolja általában és egyenként; a határjelek elmosódása, eltünése, a Duna gyakori kiöntései, az allódiális gazdálkodás visszaesett, ott is, ahol robotképes férfiak vannak, a majorsági épületek tönkremenetele miatt – a speciális panaszokat az egyes helységeknél már érintette; itt a nagymegyei templom kicsivé válását emeli ki, mely 1730-ban 600 embert tudott befogadni, a lakosság növekedésével azonban szűknek bizonyult; hét filia jár ide istentiszteletre, új templomot kellene építeni. – Kegyúri terhek: a nagymegyei plébános a hívek szolgáltatásán, párbéren kívül az uradalomtól is kap a korábbi plébániai legelők használatáért, összege, tüzifát, mely keményfából és gallyfából áll, mennyiségük, értékük; az iskolamester csak gallyfát kap, mennyisége, értéke.
Végén recapitulatio, helységenkénti jövedelem összegzés. Netto végösszeg: 12927 Ft 37 Xr. Az adminisztrativ költségeket vonta le a brutto jövedelemből. Felsorolja helységenként az uradalmi épületeket. Mellékletben a mesteremberek hivatkozott becslései egyenként, tanúkihallgatások másolata.
Pozsonyi klarissza apácák birtoka. Nagymagyari uradalom.
(Pozsony, Komárom, Győr m.): Nagymagyar (oppidum) – Tönye – Alsó-Felső Jánok – Vajas Vatta – Tárnok – Apácza Szakálos – Pörös Réth – Fakó – Csörge – Nonnenfeld – Ráth – Czibak – Pettény – Ujfalu – Felső-Alsó Ujvásár
|
Közgyűjteményi portál