Másolati példány, hozzákötött mellékletekkel. 102 eredeti szám. pag., latin. Hitelesítette a kamara vicearchivariusa. Beírt mellékletei között német és magyar nyelvűek is.

"Conscriptio" úrbéres adatokkal, amelyet a pápai pálosok javairól készítettek, a rend feloszlatása után a Vallásalapra szállt, ahonnan gróf Eszterházy Károly a besztercebányai és dobrivinai birtokok cseréjével szerezte meg.
Csatka:
Egyetlen helységből áll, a róla nevezett faluból, 1786-ban szállt a Vallásalapra, birtoktörténeti adatok. A helység mindenhonnan hegyekkel körülvett, részben erdők is övezik, völgyben fekszik, határai, szomszédos helységek, ezek birtokosai. 1805-ben történt az átruházás, akkor végzett a vármegye kiküldötte határjárást, határjelek helye, megújítása. Határvillongások a Vallásalap idején nem voltak. – A pálos rend feloszlatásakor a házfőnök bemondása szerint a telkek száma, jobbágyok szolgáltatása, robot szabályozása. Jövedelmet biztosító épületek: földesúri malom, vendégfogadó, mészárszék, pálinkafőző; gazdasági épületek: ispánház és erdészház; kegyúri épületek: templom és iskola; mindezek becslése zirci mesteremberek által történt az átadás alkalmával, másolatban csatolva. – Földesúri malom, egy kerékre, jó anyagból épült, szalmával fedett, zsilipje a tavon fából épült, javításra szorulna; hozzátartozik a földből épült molnárház, ez is földesúri, egy szobából, kamrából, konyhából, 6 tehénre való istállóból áll, részben náddal, részben szalmával fedett; a két ház együttes értéke kőműves, asztalos, ács. lakatos, üveges mesteremberek becslése alapján. – Földesúri vendégfogadó, két szobából, konyhából, kamrából áll, alatta pince, hozzávetőleges kapacitása, téglapadlója van, szalmával fedett; a mészárszék szilárd anyagból újonnan épült, zsindellyel fedett, 16 lóra való istálló; e mellett van a pálinkafőzőház, itt van a göbölyistálló is 20 állatra, pincével, földtetővel, állapotuk, együttes értékük. Téglaégető, szilárd anyagból épült, szárítóval, kapacitása, kőműves és ácsmunkájának értéke. – Ispánház, két szobából, konyhából, kamrából, pincéből áll, 6 állatra tehénistálló, az épület részben földből, részben szilárd anyagból készült, náddal, szalmával fedett, favázas kúttal, baromfiól, disznóól sövényből fonva, szalmával fedve, értéke. Erdészház a falu északi végén, szoba-konyha, kamra, kis kamra, 4 állatra való istállóból áll, sárból és fából épült, szalmával és náddal fedett, értéke. – A templom sekrestyével, kórussal el van látva, orgonája nincsen, tornyában két harang, részben téglával, részben zsindellyel fedett, belsejében lépcsők vezetnek a szentélyhez, értéke. Iskola, melyben a mester is lakik, a község építette saját költségén, minden földesúri segítség nélkül, paraszti munkával, teteje szalmával fedett, már romos állapotban van, szobából, konyhából, tanteremből, melynek hátsó része kőből van, kamrából, 3 állatra való istállóból és kis pincéből áll, értéke. Összegzi a földesúri épületek értékét. – Összegzi a földesúri épületek értékét. Juhászat, svájci tehenészet, disznóhízlalás nincsen. – Lakosok névsora (ezt mellékletben közli, szövegben csak hivatkozik rá), feltüntetve jobbágy, házas, vagy házatlan zsellér-e, fiak száma. 29 jobbágy, 48 zsellér, 7 subinquilinus. Jobbágyi és zselléri házak száma, telkek nagysága, belsőség, szántóik befogadóképessége, rétjeik szénahozama, szőleik nagysága holdakban egyenként. Állataik: lovak, ökrök, tehenek, üszők, disznók. – Constitutiv földeken kívül más földjeik is vannak a jobbágyoknak, kilencedet adnak utána. A földek a helységben részben a völgyben, részben hegy és domboldalakon terülnek el, közepes minőségűek, egy elvetett mérő búzából 3, rozsból 4 mérőt ad. Az urbárium besorolása szerint 2. osztályú helység. Szántói két nyomásra vannak felosztva, egyik mindig ugaron van, a másikat főleg őszivel vetik. – Semmiféle pénzt jövedelmező kereskedést nem folytatnak a lakosok, de ha a szomszédos erdőkben nagyobb mennyiségben égetnek szenet, valamint házi szükségleteiket meghaladó termésüket a győri és fehérvári vásárokra viszik eladni. Saját erdejük nincs a lakosoknak, de az urbárium alapján a földesúri erdőkben szabad fajzásuk van tüzi és épületfára, melynek fejében földesúrnak faszállítással tartoznak. – Irtásföldek nincsenek, de lehetséges, hogy a nem telki állományba tartozó földek irtásföldekből keletkeztek, erről azonban hiteles bizonyíték nincs. Legelő a földesúri erdőn kívül, bár mérnökileg nincs felmérve, nem látszik elegendőnek, azért is legeltethetnek az erdőkben, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, üszők, disznók száma; az ispán 4 disznóján kívül mást nem legeltet; a mester, aki egyúttal a helység jegyzője is, 2 tehenet és 6 disznót legeltet, a molnár pedig 1 tehenet, 1 disznót. – A szőlőhegyen 1791-ben telepített szőlő nagysága holdakban, félévig kocsmáltathatnak bort. Jövedelmek gabonából és szalmából az 1790–98. évekig, az előljáróság vallomása alapján, nem volt annyi, hogy akár földesúr, akár a lakosok fölöslegüket vásárra vihették volna. Az árak átlagjövedelme pénzben: búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból, morzsolt kukoricából, szalmából ölekben és kévékben. – A lakosok anyagi helyzete közepes, ha a földet jobban művelnék, jobb lehetne. A szolgáltatásokat egyébként mindig rendesen megadják földesúrnak, ezek a következők: úrbéri census, házanként 1 forintot fizetnek, összege; a kulinárékat egész telkenként 51 krajcáron váltják meg, összege; robot szabályozása, napok száma jobbágyoknál, zselléreknél, négy egész telkenként állítanak ki egy hosszú fuvart, 2 napi távolságra, ez 2 igás robotnak felel meg, értéke, úrbéri faszállítás, értéke. – Fonás helyett telkenként 6 kéve kendert adnak természetben. Pálinkafőző üstjeik nincsenek, a szerződés szerint, ha hosszú fuvart és fonást nem teljesítenek, az uradalomnak joga van helyette a kilencedgabona beszállítását és faszállítást az uradalom által kijelölt helyre követelni. – Kilenced jövedelme a cséplési tabellák szerint az 1790–1798. évekből búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból mérőkben, ebből leszámítja a cséplőrészt, évi átlagot megadva számítja a pénzértékét; szalmajövedelem ugyanígy számítva kazlakban és kévékben. Ezeken kívül kukoricából és krumpliból is adnak kilencedet, kilenc év alatt bejött mennyiség, átlagát véve értéke. A lencse és lednek (vicia és ervum) kilenced megváltásából befolyt kilenc évi jövedelem átlagának értéke. Borkilenced, tized, hegyjog jövedelme az 1791-ben ültetett szőlőhegy után, értéke pénzben, – az egész kilencedjövedelem összegzése. – Az 1786-os összeírásból, melyet a hatóság jelenlétében végeztek, kitűnik, hogy tizedet nem ad a község, mert János veszprémi püspök 1355-ben a pálosokat felmentette a papi tized fizetése alól, az 1724-ben újra telepített helység is mentes alóla. – A földesúri erdők két részre vannak felosztva, a kelet felé elterülő Sátorréth nevű tölgyes – úgy mondják – nagysága holdakban, mérnökileg fel van mérve, 80 évi vágási tervvel, a nyugat felé elterülő Alábük nevű nyírfákkal és tölgyekkel kevert, nagysága, vágási terve 10 éves, korát 30 évre becsülik, előbbi 80–90 éves lehet, jövedelmük fakitermelésből és gallyfából, makkoltatásból és gubacsszedésből, az erdők jövedelmének összegzése. – Földesúri földek két nyomásra vannak felosztva, 17 tagban, ahogy régebben, most is bérbe vannak adva a vendégfogadó és pálinkafőző mellettiek, befogadóképességük – továbbá a malom melletti föld, melyet eddig a molnár használt, most a kocsmáros árendálja; a község is árendál földet, befogadóképessége, ezek együttes jövedelme. Földesúri rétek, számuk, helyük, szintén árendába vannak adva, jövedelmük. Kis földesúri kukoricás, mintegy fél köblös, bérbe van adva a többi regáléval együtt, a vendégfogadónál adja jövedelmét. – A kocsmával együtt bérbe vannak adva a földesúri kertek, nevük, nagyságuk, egyikben szilva, másikban szilva és dió, a harmadikban alma, körte, szilva és cseresznyefák, a kertek bérösszege. Más kertek, melyek a földesúri házak mellett vannak, ezeket lakójuk használja, jövedelmet nem hoznak. Két kenderföld, nagyságuk holdakban, ezek is bérbe vannak adva, jövedelmüket a vendégfogadónál tünteti fel. – A kocsma, pálinkafőző, mészárszék árenda jövedelme, bérlő neve, bérlet tartama. Földesúri malom, a szántókkal, rétekkel, halászattal a vizen, kis nádassal együtt bérbe van adva, összege, árendáló neve. – Évi jövedelmek végösszege: 2234 Ft 12 Xr. – Maleficiumok, hogy a szántók hegy- és domboldalakon feküsznek, e miatt a záporok gyakran mossák; a községi legelő, mely kicsi és nem elegendő, az erdei legelőt növelni kellene, különben az állatállományt nem fejleszthetik tovább; a földesúri malom a víz elfogyása miatt gyakran nem tud őrölni, nem tudja az őrölnivalót idejében elvégezni, a helységnek pedig más malma nem lévén, más helységekbe kénytelenek a lakosok gabonájukat vinni. – Kegyúri kötelezettségek: a község a tőle egy órai távolságra lévő Suur plébániához van affiliálva, a plébános minden harmadik vasárnapon jár át misézni, a földön kívül, melyet a földesúri földekből bír, a hívek a visitatio canonica szerint tartoznak ellátni, plébániai földek névvel, 4 tagban vannak, helyük, befogadóképességük, a lakosok tartoznak megművelni, azonkívül a stóla mellett 12 öl fát is tartoznak szállítani, párbért pénzben és gabonában fizetnek; az uradalom semmit sem ad a plébánosnak; az iskolamester a földesúrtól kap búzát, rozsot, tüzifát, melyet a falu ingyen tartozik levágni és beszállítani – mindezek értéke.
Fentieket leszámítva a jövedelem végösszegéből, megadja a nettó jövedelmet. Mellékletben mesteremberek becslése egyenként, a (már idézett) névsora a lakosoknak, az urbárium pótlása, jövedelemkimutatások, kivonatok.
Pápai pálosok, majd a Vallásalap, illetve ezt követően Eszterházy Károly birtoka.
(Veszprém m.): Csatka