HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 179. - No. 014 / b.

Dátum 1818
Jelleg

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott példány, 21 folio.

Szöveg

Beschreibung, amelyet a modeni kamarai uradalomhoz tartozó Barakonyról vettek fel.
Barakony:
Arad vármegyében fekszik, síkságon terül el, folyóvizei nincsenek, két patakon kívül, nevük – a földek egy részén és az erdőn folynak keresztül. Határai, kiterjedése, szomszédos falvak, határjelek. Kamarai épület a földesúri kocsmán kívül nincsen, a falu közepén van, teljesen fából épült, szalmával fedett, nagy ivószobából és lakószobából, konyhából áll, tapasztott kéménnyel; a ház nincs kerítve, értéke az előbbi becslés alapján, arra való hivatkozással. – Telkek száma, táblázatban részletezése, jobbágyok, házas zsellérek száma. Censusuk összege. Victuáliák megváltására fizetett összeg. Robot szabályozása igás és gyalog robotnapokban, hosszú fuvar, úrbéri fa szállítása. Jobbágyi és zselléri házak száma, házcensusuk egyforma, összege. Az összeíráskor 2 házatlan zsellér is volt, lehet, hogy a katonai év végére már nem lesznek. A lakosok mind románok, görögkeleti vallásúak. – A helység urbáriuma már több éve elkallódott; 1781-ben mérték fel a területet, nyomásokra nem volt felosztva; a felmérésen nincsen hitelesítő záradék. A telki állomány 2. osztályba van sorolva, egy egész telekhez 28 hold szántó és 12 hold rét tartozik, továbbá egy hold belsőség, egy hold 1100 négyszögöllel számítva. – A földek síkságon terülnek el, árvíz pusztításának nincsenek kitéve, sőt aszályos években nem is lehet vetni, kénytelenek voltak a lakosok az úrbéri földeket legelőnek használni, és a magasabban fekvő legelők egy részét használják szántóföldnek, a bíró és esküdtek vallomása alapján hozamuk kétszeresből háromszoros, zabból pedig négyszeres; búzát, rozsot, kölest sohasem vetnek – kukoricából egy hold földön 2/8 mérő kettő-tíz mérőt ad. – A talaj elég salétromos, emiatt terméketlen, a lakosoknak néhány éve nem terem annyit, amennyi megélhetésükhöz szükséges lenne. Felesleges termékeiket a gyulai és aradi, valamint a nagyváradi vásárokon értékesítik. A lakosok több közeli praediumban magánosoktól árendálnak földeket megélhetésük megkönnyítésére. – Az erdő földesúri, az urbárium szerint a lakosok használhatják. Irtásföld sok van, az úrbéri földeket részben ezzel is növelik a lakosok, földesúrnak ezek után is kilencedet és tizedet adnak. A legelőt 1781-ben kiosztották a községnek, legeltethetnek az erdőben is. Szőlőhegyek nincsenek a község területén. – Szolgáltatások és jövedelmek: census, összege; victuáliákra adott vaj, kappan, csirke, tojás, borjú összege és értéke; robotnapok száma, hosszúfuvar, faszállítás; zsellérek robotja, értékük egyenként és együttesen összegezve. Pálinkafőző üstjeik censusának összege. – Kilenced jövedelme kétszeresből, rozsból (!) kukoricából, az 1809–1817. évek között összesen, téli és nyári szalma, értéke leszámítva a kiadásokat. Kiskilenced fejében telkenként fizetett összeg. Báránykilenced jövedelme, ide számítja a gidákból adottat is. Méhkilenced jövedelme, összegzi a kilenced teljes jövedelmét. A helységben tizedjövedelem is földesurat illeti, ugyanezekből a tételekből adják, jövedelmük egyenként és összegezve. – Erdő jövedelme fakitermelésből és makkoltatásból. Allódiális földek nincsenek, de maradványföldjei vannak az uradalomnak, melyek az 1781-i szabályozáskor megmaradtak, legelőnek használják, nagyságuk holdakban, jövedelmük. Húsmérés jogáért mészáros fizet az uradalomnak, 3 évre bérbe van adva, összege. Bormérés jövedelme a földesúri kocsmán.
Kamarai birtok.
(Arad m.): Barakony

Tartalomgazda