Kárász:
Ez a falu szintén hegyek között települt; de míg egyik oldalán zord, erdőborította hegyek emelkednek, a másik oldalán ugyanakkor lankás, szőlőtermő hegyoldalak. – Pécs városától 5, Nádasd falutól 3 óra járásnyira esik, és a nádasdi uradalmi körzethez tartozik. – Északi szomszédai: a Petrovszky-uradalomhoz tartozó Köblén és Szalatnak falvak határai; errefelé határhalmok emelkednek Kárász határa vonalán; keleti szomszédja Vékény; déli és nyugati pedig Egregy (= Magyaregregy; mindkét utóbbi falu a pécsi püspöki dominiumhoz tartozik). Ez utóbbiak felé nincsenek határhalmok, hanem egy erdővonulat széle egyben a Kárász-i határvonal. – A falu határában van az uradalomnak egy beszállókocsmája, a Hetényből Bikályba vivő vásárút mentén; ez a kocsma vegyes építőanyagokból épült, zsindelyfedelű, 10 öl hosszú, 4 öl széles épület. – A közbülső konyhából nyílik egy nagyobb kocsmaszoba, a közrendű emberek számára (így!: „…Cubile Majus, pro communibus hominibus…”); benne közönséges vörös kályha, rajta három ablak; a konyha másik oldalán további két szoba van; ezek közül az egyik a kocsmáros lakása, a másik pedig a beszállóvendégek szálláshelyéül szolgál. Ezt a két kisebb szobát a kettő közfalába épült egyetlen zöld kályha fűti. Mindkét kisebb szobán egy-egy ablak; az épület minden ablakán vasrács van. Padlójuk pirostéglás, mennyezetük deszkázott. – Az épület égén nyílik a felfalazott, 5 × 1 1/2 öl alapterületű pince. A kocsmaépület udvarából, illetve az udvar oldalából nyílik a zöldséges kert, mely csak a kocsmáros használatára szolgál. – Az udvart s a zöldséges kertet karókerítés övezi. – Az udvaron van egy 15 öl hosszú, nyers építőanyagokból épült épület, zsindelyfedéllel. (NB! Sem szélességi adatát, sem rendeltetését nem közli – szokásától eltérően – az összeíró. Valószínűleg istálló és kocsiszín, ahogyan az uradalom eddigi beszállókocsmáinál szokásos volt!) – Az uradalom e falu területén nem folytat allodialis állattartást. – Eddig a bevezető; következik a subditusok név szerinti, tabelláris összeírása; a tabella fejrovatainak részletes ismertetését lásd Árpád possessiónál, az uradalom első összeírt falujánál. A tabella adataiból – kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben általam kigyűjtött és összesített adataiból – az alábbi kép bontakozik ki a falu urbariális viszonyairól.) – Az összeíró a falubeli subditusokat a szokásos három – jogállásuknak megfelelő – főcsoportban veszi számba. Ennek megfelelően: 1) Telkes jobbágyok. – Az összeíró ebben a faluban 35 telkesjobbágy-családfőt vesz számba név szerint a tabellában. – Iparos nincs köztük; viszont van egy bíró, egy másodbíró és egy templomatya, nemkülönben egy uradalmi vincellér, s ezek mind szolgáltatásmentesek. (A telkes jobbágyok létszámadataival kapcsolatban még megjegyzendő az is, hogy az egyik 3/8 telkes jobbágy osztatlanul együttgazdálkodik már külön házban lakó rokonával.) – A 35 családban összesen van 33 fiúgyermek. (12 családban 1, 6 családban 2, 3 családban 3 fiúgyermek van; a többiben nincs falu.) – A 35 telkesjobbágy-család összesen 16 2/8 egésztelket kitevő telekállományon gazdálkodik. E telekállomány megoszlása: 3/16 telken ül 2 jobbágy, 2/8 telken ül 4 jobbágy, 3/8 telken ül 9 jobbágy, 4/8 telken ül 8 jobbágy, 5/8 telken ül 3 jobbágy, 9/16 telken ül 4 jobbágy, 6/8 telken ül 3 jobbágy, 1 1/8 telken ül 1 jobbágy. – Összesen tehát 16 2/8 telken ül 34 jobbágy (a 35. a rokonával osztatlan telken gazdálkodik). – A fenti telekállományból azonban csak 13 6/8 a szolgáltatásköteles, mert a fent felsorolt négy mentes összesen 2 4/8 telken gazdálkodik. – A telekállományhoz összesen 112 5/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású beltelek tartozik az intravillanumban. (Megoszlása az 1 mérő minimum és a 10 7/8 mérős maximum között nagyon változatos, és nincs arányban a teleknagsággal. Mert az igaz, hogy a maximum csak egyetlen esetben fordul elő, s ez is az 1 1/8 telkes jobbágyé, ugyanakkor azonban az 1 mérős minimum pl. egy 9/16 telkesé, és van olyan 2/8 telkes, akinek 2 2/8 mérős a beltelke.) – A telekállomány további, de már extravillanumbeli tartozéka az összesen 860 1/8 pozsonyi mérő vetőmagbefogadó-képességű szántóterület. (Ennek megoszlása az 57 4/8 mérős maximum – ez az 1 1/8 telkes jobbágyé – és a 10 5/8-os minimum – ez a 3/16 telkeseké – között arányos a teleknagysággal.) – Ugyancsak extravillanumbeli telektartozék az összesen 116 1/16 kaszásnyi rét. (Megoszlása szintén arányos a teleknagysággal, a 15/16 kaszásnyi minimum – ez a 3/16 telkeseké – és a 7 5/8 kaszásnyi maximum között, mely utóbbi az 1 1/8 telkes jobbágy telektartozéka.) – A 35 telkesjobbágy-családból csak kettőnek nincs szőleje. A 33 család kezén összesen van 84 kapásnyi szőlő, az alábbi megoszlásban. 1 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 9 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 12 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak. – Összesen 84 kapásnyi szőleje van 33 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella adatai az alábbi képet adják: Összesen van 30 darab lovuk. (Egy lova kettőnek van, 2 lova 14-nek; a többinek nincs lova.) – Van összesen 41 darab ökrük. (1 ökre van 7-nek, 2 ökre van 17-nek; a többinek nincs ökre.) – Közülük 18-nak van 1–1, összesen tehát 18 darab tehene. – Az összeíráskor volt összesen 43 darab birkájuk. (1-nek volt 1 db.; 2-nek 2 db., 2-nek 3 db., 3-nak 4 db., 4-nek 5 darab birkája.) – Az összeíráskor méhük nem volt. – De volt hatuknak kezén 1–1 darab pálinkafőző üst. – b) Házas zsellérek. Ebben a státusban összesen 14 subditust vesz számba a tabellában az összeíró. – Iparos is van köztük: egy kerékgyártó (bognár). A 14-ből 5 családban van egy-egy fiúgyermek. – Az intravillanumban összesen 9 4/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású beltelkük van. (Közülük tízé 4/8 mérős, háromé 6/8 mérős, egyé 1 2/8, egyé pedig 1 4/8 mérős.) – A 14 házaszsellér-családból 3-nak az extravillanumban is van szántója, amelynek összterülete – talán csak véletlenül – de majdnem pontosan megegyezik a beltelki állománnyal, mert összesen 9 3/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású. (4-nek 4/8, 1-nek 1, 1-nek 2 3/8, 1-nek 5 4/8 mérősnyi.) – A 14-ből kettőnek van összesen 1 1/8 kaszásnyi rétje. (Az egyiké 3/8, a másiké 6/8 kaszásnyi.) – Ötüknek pedig van összesen 8 kapásnyi szőleje. (4-nek 1–1, 1-nek 4 kapásnyi.) (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró.) – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Három ilyen családot jegyez fel az összeíró a tabellában. Közülük az egyik kovácsmester. Egyéb adatot azonban jegyez fel róluk. – Eddig a tabellából kiszedhető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, s a kiegészítő urbarialis adatok. E rész tartalma: A falu lakosai – néhány magyar nemzetiségű házas zsellér kivételével – német nemzetiségűek; de mind a magyarok, mind a németek római katolikus vallásúak. Boldogulásukat elősegítő tényező szinte nincs is, hacsak a gyümölcstermesztésüket nem említjük. Ezzel szemben a fő bajuk az, hogy szántóterületeik hegyoldalakon feküsznek, s a lezúduló vizek igen nagy pusztítást végeznek vetéseikben. Ehhez járul még az is, hogy ezek a szántók amúgy is terméketlenek és kövecsesek. – A fentivel összefüggő baj az is, hogy a hegyekről a völgyekben fekvő rétjeikre hordja a kövecses iszapot a sok víz. Azután: hitványak a legelőik, és szűkre szabottak is. – A megye hadiadó-pénztárába 145 forintot, házipénztárába 90 Ft 15 dénárt fizet be átlag évente a faluközösség. – A falubeli subditusok törvényesen készült úrbéri szerződés alapján szolgáltatnak. – Ugyancsak urbáriumuk szerint egy egész telekhez 24 hold szántó és 12 kaszásnyi rét tartozik. Az urbariális határkimérés 1792-ben történt itt meg, amikor is 1 hold szántó nagyságát a föld minősége szerint 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben határozta meg az eljáró bizottság. – A határ nagyobbik része hegyes, kövecses terület, s nincs olyan termény, amely ebben a földben bő termést hozna. Még a rozs bírja legjobban, a többi termény alig hoz valamit. – A határterület kisebbik része az, ami jó, illetve: legalábbis az előzőhöz viszonyítva jó, mert ebben a tiszta búza egy elvetett pozsonyi mérő után meghozza a 4, a kétszeres és a rozs az 5 mérőt is. – Zabot igen keveset vetnek az itteni jobbágyok, illetőleg csak azt a mennyiséget vetik, amely a télire beszállásoló katonaság lóporciójához kell. – Ha a kukoricát a hegyoldalakra eső határrészeken vetik el, akkor csak a nagyon nedves esztendőkben hoz valamicskét. Ha azonban a laposabb, jobb minőségű földekbe, akkor közepesnek mondható termést szokott hozni. – A falu határát az úrbérrendezéskor az eljáró bizottság a III. osztályba sorolta, s ez idő szerint is abban van. – Mivel kenyérgabona-szükségletük még saját fogyasztásukat is alig fedezi, piacra nem visznek belőle semmit. – Az, akinek több bora van, mint amennyi a házi szükséglete, elad belőle, de ez csak kevesekre áll, hiszen szőlőterületeik sem nagyok szükségleteikhez képest. – Ellenben: fő készpénzforrásuk a gyümölcstermesztés. Éspedig: mind almából, mind körtéből, főként a téli fajtákat áthordják Tolna vármegye szomszédos falvaiba, s ott vagy készpénzért adják el, vagy kenyérgabonát cserélnek rajtuk. – De még ennél is jobb jövedelmük van a szilvából, melyből kifőzött pálinkájukat a 6 óra járásnyira eső Szekszárd mezővárosban értékesítik. Ámde: már két esztendeje nem volt jó gyümölcstermésük; ezért, hogy eleget tudjanak tenni köz- és földesúri terheik viselési kötelezettségének, kénytelenek pénzzé tenni azokat a jószágokat, melyeket a két évvel ezelőtti, s az azt megelőző jó gyümölcstermő esztendőkben vásároltak meg. – (NB! Ezt, a gyümölcs-commertiummal kapcsolatos részt az egész hatalmas összeírás egyik legérdekesebb és legfontosabb szövegének tartom. Csak emlékeztetek arra, hogy Baranya ezen a vidékén ma is specialisták a téli körtefajták termesztésében! Ezért latinul is ideiktatom ezt a szövegrészt!: „Terrae producta per Loci hujus Incolas Nulla distrahuntur, quoniam fruges panales neque domesticae eorum necessitati sufficiunt. Vinum unus alterve, qui copiosius habet, vendere solet, quia non multas habent vineas; verum fructus arborum, poma et pira, praesertim hyemalia ad vicinas Comitatus Tolnensis possessiones deportant, et eos vel aere parato vendunt, vel in fruges permutant. – Denique pruna primum acquisitionis et intertentionis ramum constituunt, in Crematum exusta, unicum vitae medium praestant, quod ad oppidum Sexard, distantiam quippe 6 horarum, devehere solent. – Verum et hoc uno suo Beneficio jam 2 Annis frustrantur, Nullis existentibus fructibus; ita, ut nunc pecora, quae prioribus faventioribus annis compararunt, ad Satisfactionem publicarum et Dominalium Datiarum, vendere cogantur.” – A falu határában nincsenek földesúri erdők. Az uradalom mind tűzi-, mind épületfaizásukat az Egregy (Magyaregregy) falu határában levő földesúri erdőkben biztosítja. Az urbáriumuk szerinti ölfát azonban az egregyi erdőkből Pécsre kell beszállítaniuk. – Olyan irtásföldjük nincs, amelyet az urbarialis határkiméréskor bele nem mértek volna a telki állományba. – Viszont van egy kb. 50 holdas bozót a Köblény felé eső határrészen; ez idő szerint itt van kijelölt legelőterületük. Ebben fa nincs, de nem is nőhet, hiszen az állatok lelegelik a friss hajtásokat. – A faluközösség előadta az összeírónak abbeli kérését, hogy ők szeretnék ezt a területet kiirtani, hogy ezzel egészíthessék ki sivár szántóterületeiket. (NB! Az összeíró nem jegyzi fel külön, hogy az elkészítendő irtás helyébe új legelőterület kijelölését kérik, de a szövegezésből ez következtethető.) Különben ez a cserjés legelőterületnek szűk is, de gyenge minőségű a füve is, amit hoz. Éppen ebből adódik, hogy az uradalmi tisztek sem küldik lábasjószágukat erre a területre, és a plébános is otthon, istállózva, s a ház körül legeltetve tartja tehenét. – Egyedül a tanító él jogával, s küldi ki még erre a hitvány legelőre is tehenét. – Mivel van saját szőlőhegyük, ezért a kocsmáltatás joga fél esztendőn át a faluközösségé. Viszont az uradalom a fentebb leírt beszállókocsmájában egész éven át saját borát méreti. – Sem köz-, sem földesúri szolgáltatásaik teljesítése, beszedése körül nincs megjegyeznivaló. Hátralékaik sincsenek. – Eddig a szöveges magyarázat s a kiegészítő urbarialis adatok. Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek számbavétele, tabelláris formában, kilenc esztendő tényszámainak számtani átlagában, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A kimutatásból kigyűjthető adatsor az alábbi: 1. Az urbarialis censusból. A 35 jobbágyház és a 14 zsellérház után évi 49 Ft járna az uradalomnak ezen a címen; de a négy mentes forintjainak leszámításával, ez az összeg évente csak 45 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatás értéke. A 13 6/8 szolgáltatásköteles sessio mindegyike köteles évente 1 icce vajat adni 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben; ez összesen 11 Ft 41 1/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból – a) A 13 6/8 szolgáltató sessio minden egész sessiója után kötelesek évi 104 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez összesen 1430 nap; 12 krajcárjával ez 286 Ft. (NB! A kamarai revizor által e 3. főpont a)-tól e) alpontjainál alkalmazott kalkulatív – s a kamarai normatívum szerinti – javításokkal kapcsolatban lásd NB! jel alatti megjegyzéseimet e főpontnál Geresd, illetve Lak és Himesháza possessióknál!) – b) Minden egész sessio után kötelesek az ölfát szolgáltatni. Mivel a körülmények azonosak a Nádasd possessióbeliek körülményeivel, itt is 2 forintot kell ölfánként számításba venni. A teljes évi jövedelem tehát 27 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvar értéke minden egész sessio után évi 48 kr., összesen tehát 11 Ft. – d) A 14 házas zsellér mindegyike 20 gyalog robot-napot köteles évente teljesíteni, összesen tehát 280 napot; ezt 12 krajcárjával 56 Ft. – e) A három más házánál lakó zsellér (subinquilinus) robotkötelezettsége fejenként 12, összesen 36 nap évente; á 12 kr. 7 Ft 12 kr. – f) A remanenciális szántókból és rétekből összesen 68 holdat kitevő területet állandóan bérelnek az itteni lakosok az uradalomtól minden hold után – tekintet nélkül arra, hogy szántó-e, rét-e a bérlemény – 3 nap gyalogrobotot teljesítenek árenda fejében. Összesen tehát 204 napot, ami 12 krajcárjával számolva 40 Ft 48 kr. – Az uradalom évi átlagos összjövedelme tehát a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból ebben a faluban tehát 428 Ft 30 kr. – 4. A fonal-szolgáltatásból. Minden egész sessio után 6 font fonalat kötelesek adni; de ez a szolgáltatást egész sessiónként 36 krajcárjával megváltják; az ebből eredő földesúri jövedelem tehát 8 Ft 18 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában évente 6 üst után szoktak a subditusok 2–2 Ft censust fizetni, ami összesen kitesz 12 forintot. – 6. A kilenced- és tizedszolgáltatásból. Mindkét szolgáltatást természetben kötelesek teljesíteni urbáriumuk szerint. A szolgáltatás értéke, terményfajtánként, ugyancsak kilenc esztendő tényszámainak átlagában, levonva már a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot, pénzben kifejezve az alábbi: Tiszta búzából 110 2/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr. = 165 Ft 45 kr. – Kétszeresből 36 2/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft = 36 Ft 30 kr. – Rozsból 22 3/4 pozsonyi mérő, á 51 kr. = 19 Ft 20 1/4 kr. – Zabból 28 pozsonyi mérő, á 30 kr. = 14 Ft. – Kukoricából 42 3/4 pozsonyi mérő, á 24 kr. = 17 Ft 6 kr. – Tatárkából 3 2/4 pozsonyi mérő, á 37 1/2 kr. = 2 Ft 11 1/4 kr. – Lednekből 8 pozsonyi mérő, á 16 kr. = 2 Ft 8 kr. – Káposztából 196 fej, á 1 kr. = 3 Ft 16 kr. – A báránykilencedből és -tizedből összesen 45 darab bárány; de ezeket – urbáriumuk szerint – darabonként 8 krajcárjával megváltják = 3 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, leszámítva belőle az első feltöltést, bejön 9 urna bor, 1 Ft 30 krajcárjával 13 Ft 30 kr. – A vörös bor kilencedéből és tizedéből 93 1/2 urna; 1 Ft 15 krajcárjával 116 Ft 52 1/2 kr. – A dohányból azonban csak kilencedet adnak; bejön belőle 44 font; ez hat dénárjával összesen 2 Ft 38 kr. (NB! A dohány egységárát dénárban adta meg!) – Tehát a kilenced- és tizedszolgáltatás pénzértéke összesen 402 Ft 17 kr. – 7. A földesúri földek censusából. A remanenciális földeken kívül a falu határában van 12 hold földesúri föld is; ezeket a földeket – mert nem egy tagban vannak – helybeli subditusainak bérbe szokta kiadni az uradalom A bejövő évi bérjövedelem összesen 24 Ft. – 8. Az allodiális szőlők hozamából. A falu szőlőhegyén van az uradalomnak összesen 30 kapásnyi szőleje. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, megterem benne 31 urna (NB! Itt, mint ahogyan az egész összeírásban, tekintettel a kötet keletkezésének idejére, tehát a 19. század második esztendejére, nemkülönben: tekintettel az egységárakra, az urna csak „akó”-t jelenthet!) fehér bor, ez 2 forintjával számolva, bruttó árbevételben kitesz összesen 62 forintot. – Továbbá: 47 akó vörös bor, ez 1 Ft 30 krajcárjával 70 Ft 30 kr. – Összesen tehát 132 Ft 30 kr. – A ráfordítások: A háromszori kapálás, a metszés, a kötözés, a karóbeverés, a hordás és a szállítás igénybe vesz 210 robotnapot; ez 12 krajcárjával számolva 42 Ft. – Ezt az összeget levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként 90 Ft 30 kr. (NB! A kamarai revizor által alkalmazott, a fentitől eltérő, tudniillik a kamarai normatívum szerinti haszonszámítás módjával kapcsolatban lásd a Nádasd possessiónál, a jövedelemforrások között, a 8. ponthoz fűzött, szintén NB! jelzésem alatti megjegyzésemet. – Ugyanazt a módszert alkalmazta a kamarai revizor itt is, amikor eléje került az összeírás-kötet.) – 9. A földesúri szilváskert szénahozamából. Az allodiális szőlő lábjában van az uradalomnak egy 7 kapásnyi területű szilvása, melynek köztesét kaszáltatja; évente lejön róla 1 2/4 öl széna; ölét 24 forintjával számolva, értéke összesen 36 Ft. – Lekaszálására, felgyűjtésére, behordására átlagosan szükséges 35 gyalogrobot-nap; ez 12 krajcárjával 7 Ft. – Ezt levonva a széna fenti bruttó értékéből, marad tiszta haszonként 29 Ft. – 10. A földesúri rétek hozamából. A falu határában levő, összesen 4 kaszásnyi földesúri rét, szintén 9 év tényszámainak átlagában, hoz évente 3 szekér szénát, ami 1/2 ölnek felel meg; ölét 24 forintjával kalkulálva, értéke összesen 12 Ft. – A kaszálás, a gyűjtés, a hordás 16 gyalogrobot-napot vesz igénybe, ami 12 krajcárjával 3 Ft 12 kr. – Ezt levonva a fenti bruttó értékből, marad tiszta jövedelemként 8 Ft 48 kr. – (NB! Mind a 9., mind a 10. tételnél a kamarai revizor nem az összeíró által rögzített, s az uradalmi számadások kilenc évi tényszámain alapuló jövedelemszámítással számol, hanem a kamarai normatívum szerint ugyanazzal a számításmóddal dolgozik – a számokat vörös tintával az összeíró fekete tintája fölé írva -, mint amit Nádasd falunál is alkalmazott, a jövedelemkimutatás 20. pontjában. – Lásd ott, szintén NB! jelzésem alatti megjegyzésemet!) – 11. A szalma hozamából. Az őszi gabona szalmájából, 9 esztendő tényszámainak átlagában, évente bejön 5 3/4 öl; 2 forintjával 11 Ft 30 kr. – A tavasziakéból 1/2 öl, 1 Ft 30 krajcárjával 45 kr. – A rozsszalmából 96 kéve, 1 1/2 krajcárjával 2 Ft 24 kr. – Összesen 14 Ft 39 kr. – 12. Az uradalmi beszállókocsma hozama: A kocsmáros fizet évente konyhaváltság címén (mely összeg ellenében ő tartja a beszállókocsma konyháját) 120 forintot. – Az úr borát köteles mérni; kilenc esztendő tényszámainak átlagában kimér évente 35 1/4 akó fehér és 132 1/4 akó vörös bort; az ezekből eredő bruttó árbevétel 378 Ft 23 kr. – Kimér továbbá 1 akó és 49 icce pálinkát, beszed érte bruttó összegben 27 Ft 3 krajcárt. Összesen tehát 405 Ft 26 kr. – A ráfordítások: A 35 1/4 akó fehér bor önköltségi (ún. „belső”) ára, 1 Ft 30 krajcárjával 52 Ft 52 1/2 kr. – A 132 1/4 akó vörös boré, 1 Ft 15 krajcárjával 165 Ft 18 3/4 kr. – Az 1 akó és 49 icce pálinkáé 8 krajcárjával számítva iccéjét 14 Ft 32 kr. – A csapos díja a kimérésért összesen kitesz évente átlagosan 18 Ft 38 krajcárt. – Ráfordítások összesen 251 Ft 21 1/4 kr. – Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 274 Ft 4 3/4 kr. – (NB! A kamarai revizor itt viszont, a ráfordítások kiszámításánál nem egészen 1 forintos szorzási hibát fedezett fel. Javította. Az általam rögzített fenti összegek, beleértve a jövedelemösszeget is, már a javított számok szerintiek.) – 13. A faluval közös kocsmából származó földesúri jövedelem: A faluval közös kocsmában is méreti saját borát és pálinkáját az uradalom. Kilenc esztendő tényszámainak átlagát véve itt is alapul, az uradalomnak jutó jövedelem az alábbi: Kimérnek itt összesen 47 akó vörös bort, összesen bruttó 93 Ft 12 krajcárért. (Fehér bort ebben a kocsmában nem méret az uradalom.) – De kimérnek 32 icce pálinkát is, iccéjét 12 krajcárjával, ez összesen hoz bruttó 6 Ft 24 krajcárt. – Összesen tehát bruttó 99 Ft 36 kr. – A ráfordítások: A 47 akó vörös bor önköltségi ára 1 Ft 15 krajcárjával 58 Ft 45 kr. – A 32 icce pálinkáé 8 krajcárjával 4 Ft 16 kr. – A csapláros díja a kimérésért összesen 4 Ft 57 kr. – Ráfordítások össze. 67 Ft 58 kr. – Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként 31 Ft 38 kr. – 14. A vízimalmok árendájából. Három falubeli jobbágy árenda címén fizet három vízimalomért összesen az uradalomnak évi 53 forintot. (NB! Nem részletezi ezt a tételt az összeíró sem!) – A faluból eredő össz-földesúri jövedelem az 1–14. pontokban leírt forrásokból összesen tehát évente átlag 1432 Ft 28 2/4 kr. – Eddig a földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele. Következik a falu összeírását záró szövegrész, melyben az uradalom kegyúri joga alá tartozó egyházi épületekről is szó kerül. E rész tartalma: E falu határában nincsenek uradalmi erdők. Az uradalmi szilváskert kb. 2 holdas, de fái már betegek. Elöregedtek az uradalom 1/2 holdas almáskertjének fái is, s betegek ezek is. – Bent, a faluban külön, saját csapszéke vagy kocsmája nincs az uradalomnak (NB! Ez nem vonatkozik az elöl leírt beszállókocsmára, mely a falu határában van, s mely teljes egészében az uradalomé, de árendába adta ki!); van azonban a faluban egy lakóépület-féle, nyers építőanyagokból épült, zsupfedelű házikó, benne egy szoba-konyha, alatta 3 öl hosszú pince. (NB! A pince szélességi adatát – szokásától eltérően – nem jegyzi fel az összeíró.) – Ezt az épületet az uradalom és a falu közösen építették, olyanformán, hogy az uradalom adta az építőanyagokat, a falubeli subditusok pedig a munkát hozzá. Közös kocsmának használják: fél éven át az uradalom, fél éven át a faluközösség kocsmáltat benne. – A faluban plébános van; temploma plébániatemplom, mely egyben anyaegyház is. A kegyuri jogot a pécsi püspök gyakorolja, mint a falu földesura. Adományokból összegyűlt már a templomnak kb. 200 forintnyi tőkeösszege. Ennek kamatain kívül csak a folyamatos alamizsna és az az évi 20 forintos összeg jelenti a templom jövedelmet, mely utóbbit az elhunyt püspök olajra rendelt a templomnak. – A plébánosnak van egy 5/8 nagyságú jobbágytelke; tartozékait a hívek munkálják meg számára. – Továbbá: kongruaképpen az uradalom átadott neki egy vízimalmot is, használatra. Ez a malom azonban nem valami sokat hoz, mert nincs egyenes lefolyása, a víz tehát visszacsap a kerék alatt, s „mortua aqua”-t, azaz morotvát képez. (Ezt a nagyon érdekes, s „morotva” szó tényleges eredetét is világosan bizonyító szövegrészt idézem, annál is inkább, mert a nyelvészeti közfelfogás szerint a magyar „morotva” szó a német „Morast” magyarított formája.: „Parochus… ad congruam suam habet etiam Molam unius rotae fluvialem, sed qualitatis Minoris, ex eo, quod aqua directorum effluxum non habeat, ideoque sub rotam retorqueatur, ac infra eam stagnantem sic dictam mortuam aquam causet.”) – Maga a malomépület vegyes építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület; az őrlés céljára szolgáló malomtéren kívül van benne egy lakószoba és egy kis konyha is. – A malmot a plébános használatára átadó püspök-földesúr akarata szerint, mind a malom, mind pedig az egész épület karbantartása, javítása az uradalom kötelessége. – A plébániatemplom szilárd építőanyagokból épült, tornyával együtt. Zsindelyfedelű. Hajója 12 × 3 öl alapterületű. A főoltáron kívül van benne egy kis mellékoltár is. Van kórusa, orgonája, tornyában két harang. – Az iskolaépületet, mely egyben tanítólakás is, a faluközösség nyers építőanyagokból építette, s az is tartja karban, az uradalom minden hozzájárulása nélkül. Az a szoba, ahol az iskolamester a gyerekeket tanítja, tulajdonképpen csak egy kis szoba, a nagyobbik szobát ugyanis a tanító lakja, de ehhez is csak egy kis kamra tartozik, még konyhája sincsen. – Az épület tartozéka még egy istálló. (Ennek szokásos méretadatait az összeíró nem adja meg.) – A plébániaépület szilárd építőanyagokból épült, zsindellyel fedett. Alapterülete 8 × 3 1/2 öl. Van benne egy nagyobb és három kis szobácska a plébános használatára. Van továbbá benne egy konyha, egy éléskamra és egy szoba, a személyzet, illetve a hozzátartozók számára. A plébános használatára szolgáló szobák mennyezete bolthajtásos kiképzésű, padlójuk deszkapadló. Az egyik kis szoba kivételével, melyben nincs kályha, a többiben zöld kályhák vannak, de valamennyi már igen rozzant. A plébános lakrésze valamennyi szobájának ablakán vasrács van. A személyzet, illetve a hozzátartozók használatára szolgáló szoba téglával kipadlózott, benne közönséges vörös kályha. – A lakóház alatt bolthajtásos kiképzésű, 3 öl hosszú pince. (NB! Ennek a pincének szélességi méretadatát sem adja meg az összeíró!) – A plébánia fundusához tágas udvar is tartozik. Ezen az udvaron van egy nyers építőanyagokból épült, zsupfedelű épület, melynek alapterülete 8 × 2 öl. Ez az épület kettős célt szolgál. Ugyanis: egyik részében istálló van, a másik része viszont kocsiszín. – (NB! Az összeíró – eddigi szokásától eltérően – sem az istálló méretadatait nem közli, ill. nem mondja meg, hány számosállat tartására alkalmas, sem a kocsiszínnél nem ad közelebbi adatot.) – Az udvarból nyílik egy kis zöldségeskert, a plébános háztartása használatára. Mind az udvar, mind pedig e kis kert karókerítéssel kerített.
Magyaregregy:
Ez a falu is igen magas hegyek között fekszik; s ezek a hegyek minden oldalról körülveszik. Pécstől 5 óra járásnyira esik, s ugyanannyira Nádasdtól is, amelyhez, mint a püspöki uradalom egyik körzeti központjához ez a falu is hozzátartozik. – Határszomszédai: észak felől a Petrovszky család tulajdonában levő Szalatnak falu; kelet felől Szárász és Vékény, dél felől Hosszuhetény; e három utóbbi falu a pécsi püspöki dominium tartozék-faluja. Végül nyugati szomszédai: a Battyány hercegi uradalomhoz tartozó Komló és Jánosi nevű falvak, illetve azok határai. – Azoktól a falvaktól, amelyek a fent felsoroltak közül idegen birtokosokéi, ténylegesen felhányt, és jól karbantartott határhalmok választják el a magyaregregyi határt, míg a püspöki uradalomhoz tartozó falvaktól a határon levő erdőségben mesterségesen meghúzott árok vonulata. – A faluban van az uradalomnak egy lakóépülete a konvenciós uradalmi vadász számára; ez a ház nyers építőanyagokból épült, szalmazsuppal fedett; benne két szoba, egy közbülső konyha és egy éléskamra. Egy romladozó kis istálló is tartozik az épülethez, nemkülönben egy kis kert is, amely – éppen úgy, mint a ház udvara – karókerítéssel övezett. – Ebben a faluban az uradalom allodiális állatállományt nem tart. – Eddig a bevezető. Következik a subditusok név szerinti, tabelláris összeírása, az Árpád falunál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A falu urbarialis viszonyait – kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben általam kigyűjtött és összesített adatok alapján – a tabella az alábbiak szerint tükrözi. – A falubeli subditusok három státusba tartoznak: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). – a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 97 telkesjobbágy-családot. Iparos csak egy van közöttük, az is német az egyébként magyar nemzetiségű faluban: Sterkl János asztalos, ki egyben 3/8 telkes jobbágy. – A telkes jobbágyok közül kerül ki a bíró, a másodbíró, s van közöttük egy libertinus is. Ezek valamennyien szolgáltatásmentesek. – A 97 telkesjobbágy-családban összesen van 163 fiúgyermek. (NB! Külön felhívom a figyelmet ebben a magyar faluban a fiúgyermekek szokatlanul nagy számára!) Érdekes a fiúgyermekek családonkénti megoszlása is: 1 fiúgyermeke van 37 jobbágynak, 2 fiúgyermeke van 28 jobbágynak, 3 fiúgyermeke 14 jobbágynak, 4 fiúgyermeke 7 jobbágynak. Összesen tehát a 97-ből 86 jobbágycsaládban van 163 fiúgyermek. – A 97 telkesjobbágy-család összesen 43 7/8 sessión gazdálkodik egésztelkekre számítva át a tényleges telekállományt. – Ebből szolgáltatásköteles 42 2/8 sessio, miután a három mentesnek összesen 1 5/8 sessiót tesz ki a telekállománya. – A fenti telekállomány nagyságrendi megoszlása a 97 család között az alábbi. (Külön felhívom a figyelmet az igen erős telekaprózódásra, amit már a fenti telkesjobbágy-összlétszám és az össztelekállomány egymással szembeállítása is elég jól érzékeltet, de a részletezés még világosabbá tesz.) 3/16 telken ül 2 jobbágy, 2/8 telken ül 28 jobbágy, 2 és fél nyolcad telken ül 2 jobbágy, 3/8 telken ül 22 jobbágy, 7/16 telken ül 2 jobbágy, 4/8 telken ül 18 jobbágy, 5/8 telken ül 9 jobbágy, 6/8 telken ül 5 jobbágy, 7/8 telken ül 4 jobbágy, 7 és fél nyolcad telken ül 2 jobbágy, 1 egész telken ül 3 jobbágy. Tehát 43 7/8 telken ül 97 jobbágy. – Ehhez az össz-telekállományhoz tartozik a beltelekben összesen 374 pozsonyi mérő vetőmagbefogadóképességű intravillanum. – Ez a beltelki állomány igen nagy szóródást mutat a 10 mérős maximum és a 4/8 mérős minimum között, és nincs arányban a teleknagysággal. Ennek bizonyítására csak ennyit: az egyetlen 10 mérős maximum pl. egy 7/8 telkes jobbágyé, az egyetlen 4/8 mérős minimum pedig egy 2/8 telkesé, s a legkisebb telekkel, a 3/16-odossal rendelkezők beltelke mindkettőnél 2 2/8 pozsonyi mérő. – További telektartozék az összesen 2312 6/8 pozsonyi mérő vetőmagbefogadóképességű szántóterület. – Ez már arányban van természetesen a teleknagysággal; az egésztelkeseké 50 mérős körüli maximuma és a 3/16 telkesek 10 mérős minimuma között. – Nemkülönben: tartozik még a fenti telekállományhoz 292 3/8 kaszásnyi rét is. – A minimum: 0, mert vannak olyan telkes jobbágyok, akiknek nincs a telkükhöz rétjük; a maximum 8 kaszásnyi körül van. A szóródás azonban igen nagy, mert pl. az egésztelkeseké 8 kaszás körüli, ám ugyanakkor van féltelkes (4/8-os) is, akinek ugyanekkora a rétje. – A telkesjobbágyok kezén van összesen 161 kapásnyi szőlőterület. Megoszlása: Nincs szőleje 1 jobbágynak, 1/2 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 41 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 41 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 11 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 161 kapásnyi szőleje van 96 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi adatokat adja: Van összesen 18 darab lovuk. (4 jobbágynak 1–1, 7 jobbágynak 2–2 lova van; a többieknek nincs lovuk.) – Van összesen 115 darab ökrük. (18 jobbágynak 1, 41-nek 2, 1-nek 3 ökre van, és végül 3 olyan jobbágy van, aki négyökrös gazda.) – Aránylag kevés a tehenük, mert az összeíró összesen 30 darabot talált az összeíráskor a faluban. (30 telkes jobbágynak van 1–1 tehene, a többinek nincs.) – Volt továbbá az összeíráskor 64 darab birkájuk. Az állomány megoszlása: 5 birkája volt 1 jobbágynak, 8 birkája volt 3 jobbágynak, 10 birkája volt 2 jobbágynak, 15 birkája volt 1 jobbágynak. Tehát 7 jobbágynak volt összesen 64 darab birkája. – Volt továbbá összesen 3 kas méhük. (1 jobbágynak volt 2, 1-nek pedig 1 kassal.) Nemkülönben: 1 jobbágynál talált az összeíró 1 pálinkafőző üstöt. – b) Házas zsellérek. Az összeíró 12 házaszsellér-családot vesz itt név szerint számba. – Van közöttük 4 iparos; éspedig: 1 kovács, 1 varga és 1 pintér. – 12 házas zsellérnek van összesen 12 fiúgyermeke. (1 fiú van 4 családban, 2 fiú ugyanannyiban.) – Az intravillanumban van összesen 13 6/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású beltelkük. (Igen változatos megoszlásban, a 4/8 mérős minimum és a 2 4/8 mérős maximum között.) – Az extravillanumban csak 6-uknak van szántója is, összesen 19 5/8 pozsonyi mérő kapacitású. (Igen változatos megoszlásban ez is, az 5/8 mérős minimum és az 5 3/8-os maximum között.) – 5-üknek még rétje is van, összesen 2 4/8 kaszásnyi. (A minimum: 2/8 kaszásnyi; a maximum: 1 2/8 kaszásnyi.) – Közülük 10-nek szőleje is van. Összesen 10 1/2 kapásnyi. Megoszlása: 1/2 kapásnyi szőleje van 2 zsellérnek, 1 kapásnyi szőleje van 6 zsellérnek, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 1 zsellérnek, 2 kapásnyi szőleje van 1 zsellérnek. Összesen 10 1/2 kapásnyi szőleje van 10 zsellérnek. – Számosállata csak egynek van közülük, de ennek 2 lova van. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró.) – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). A faluban 2 ilyen családot talált az összeíró. Az egyik családfő német: Jakob Keszler kőmüves, akinek van egy fia; a másik magyar ember, Sebők János, de erről nevén kívül semmi egyebet nem jegyzett fel az összeíró. – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor. – Következik a szöveges magyarázat, a kiegészítő urbarialis adatokkal. – E rész tartalma: A lakosok – néhány német nemzetiségű házaszsellér-család kivételével – római katolikus vallású magyarok. A német családok is római katolikus hitűek. Boldogulásukat két gazdasági tényező segíti elő. – Az egyik az, hogy nyári időben a község határában levő erdőkben jó legelőterületet kapnak a lakosok lábasjószágaik számára; a másik az, hogy ha gyümölcsfáik jó termést hoznak, akkor életszükségleteik fedezésére jó készpénzjövedelemhez juthatnak. (NB! Lásd lentebb még ugyanebben a fejezetben: ott fő készpénzforrásukként a marha- és a sertéstenyésztést, illetve értékesítést említi majd az összeíró!) – Boldogulásukat hátráltató tényező: a víz pusztító ereje. Ugyanis a hegyekről lezúduló vizek nagyon gyakran pusztítják el rétjeiket, s tarolják le szántóterületeiket. – A faluközösség a megyei hadiadókasszába évente átlag 221 Ft 52 dénárt, a megyei házipénztárba pedig évente átlag 110 Ft 76 dénárt szokott befizetni. A subditusoknak jóváhagyott urbáriumuk van, s e törvényes urbarium szerint szolgáltatnak. – Egy egész telekhez 24 hold szántó és 12 kaszásnyi rét tartozik az urbarium szerint. A föld minőségétől függően, 1100, 1200 és 1300 négyszögöles holdakkal számolnak. – A földek túlnyomó része terméketlen, kövecses; sőt: köves, sziklás terület a határ nagy része; kisebb hányada – s különösen az újabb készítésű irtásföldjeik – már valamivel jobbak. Csakis ezekbe a jobb minőségű földekbe vetnek tiszta búzát; az itt elvetett mag négyszeres termést hoz. Viszont a rozs és a kétszeres meghozza az 5 mérőt is egy elvetett mérő mag után. Zabot csak kisebb területen szoktak vetni, s az 5–6-szoros magot ad. – Az úrbérrendező bizottság a falu határát annakidején a 3. osztályba sorolta, és ez idő szerint is abban van. – S subditusok gyümölcstermésüket nem annyira friss gyümölcsként értékesítik, hanem – és elsősorban a szilvatermésből – pálinkát főznek, s azt hordják el jobbára mind az 5 óra járásnyira eső Szekszárdra, s ott adják el. Ám nincs túl sok szilvásuk sem. És nincs minden esztendőben jó szilvatermés sem. Ezért főképpen marháikból és sertéseikből igyekeznek életszükségleteiket biztosítani. (Így! „…verum ex pecoribus et setigeris potissimum vitae media obtinent.”) – A faluközösségnek az uradalmi erdőktől elkülönített erdőterületei nincsenek. Az uradalom saját erdeiben biztosítja számukra mind az épület-, mind a tüzifaizást. Az urbáriumuk szerint szolgáltatandó ölfát kötelesek Pécsre beszállítani. – Legelőterületeik a környező, s határukhoz is tartozó uradalmi erdőkben vannak; s mivel ezek az erdők igen nagy kiterjedésűek, a nyári legeltetési lehetőségük igen jó. Ámde: annál nagyobb bajban vannak télen, mert – mint az a tabellából is kitűnik – rétjük igen kevés van, s így nem tudnak télire kellő mennyiségű szálastakarmányt, ill. szénát biztosítani jószágaik számára. (NB! Az összeíró ugyan nem jegyzi fel, de nyilván az történik, hogy nem teleltetik ki a jószágot, hanem ősszel vásárra viszik. Talán így válik érthetőbbé az a fentebbi adat, mely szerint főleg lábasjószágaik eladásából csinálnak készpénzt maguknak. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagy erdőségekben makkbérért jó nagy kondákat is legeltethettek, ill. makkoltathattak még késő ősszel is!) – Sem az uradalmi tisztek, sem az uradalom alacsonyabb beosztású konvenciós alkalmazottai nem tartanak jószágot ebben a faluban. – Van a falunak saját szőlőhegye, így a kocsmáltatás joga fél esztendőn keresztül az övék. – Sem a köz-, sem a földesúri terhek behajtását illetően nincs említésre méltó észrevétele az összeírónak. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a faluból származó földesúri jövedelmek számbavétele, tabelláris formában, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabellából kiszedhető adatok: 1. Az urbarialis ház-censusból. A 97 jobbágy és 12 zsellér után, a 3 mentes leszámításával, bejön évente, házanként 1 forintjával, összesen 106 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 42 2/8 szolgáltatásköteles sessio minden egész sessiója után kötelesek évente adni 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., a borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. A szolgáltatásköteles sessiók után számolva, ez a szolgáltatás pénzre átszámítva 35 Ft 54 3/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor által e pont a)-tól f) alpontjainál alkalmazott kalkulatív – a kamarai normativum szerinti – javításokkal kapcsolatban lásd NB! jelem alatti, e pontnál tett megjegyzéseimet fentebb Geresd, Lak és Himesháza possessióknál. Az áll ide is.) – a) A jobbágyok robotjából. A 42 2/8 szolgáltató sessio minden egész telke után évi 104 gyalogrobot-napot számítva, ez összesen = 4394 nappal; napját 12 krajcárral számítva, e szolgáltatás évi átlagos pénzértéke 878 Ft 48 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Minden szolgáltatásköteles egész telek után adják évente az ölfát. Minthogy a kitermelés és szállítás körülményei megegyeznek a Nádasd falubeliekéivel, az ott alkalmazott számításmód szerint, ölfánként 2 forintot számolva, e szolgáltatás átlagos évi pénzértéke 84 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. Egész szolgáltató sessiónként ennek értéke 48 kr. évente. Összesen 33 Ft 48 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. A 12 házas zsellér mindegyike 20–20 napot szolgál gyalogrobottal évente; ez összesen 240 nap; napja 12 krajcárjával, összesen 48 Ft. – d) A más házánál lakó zsellérek robotjából. A 2 más házánál lakó zsellér évente 12–12 napot, összesen 24-et köteles robotolni; ez 12 krajcárjával számítva összesen 4 Ft 48 kr. – f) A remanenciális földek árenda-robotjából. A lakosok kezén van összesen 106 1/2 hold remanenciális szántóterület, melynek minden holdjáért évi 3 nap gyalogrobotot szolgáltatnak, árenda fejében. Ez összesen 319 4/8 nap; 12 krajcárjával összesen 63 Ft 54 kr. – Az uradalom évi átlagos jövedelme tehát a)-tól f)-ig összesen 1113 Ft 48 kr. – E ponttal kapcsolatban megjegyzi még az összeíró, hogy a subditusok a helyszínen bejelentették neki: a jobbágyok és a házas zsellérek egy része szívesen megváltaná robotkötelezettségét. 2311 napot tenne ki évi robotjuk; ha a megváltáshoz a felsőbb kamarai szervek hozzájárulnának, akkor ez évi 462 Ft 12 krajcárt tenne ki készpénzjövedelemként, 12 krajcárjával számolva a robotnapokat. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után évente kötelesek 6 font fonalat adni; ezt a szolgáltatást azonban egész sessiónként 36 krajcárjával – urbáriumuk szerinti váltsággal – megváltják; az ebből eredő készpénzjövedelem összesen 25 Ft 21 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, 10 üst után, évi 2 forintjával számolva a censust, bejön évente összesen e címen 20 Ft. – 6. A kilenced- és a tizedszolgáltatásból. Mindkét szolgáltatást természetben teljesítik. A kettő együttes pénzértéke, kilenc esztendő tényszámainak átlagában, levonva a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot, az alábbiak szerint alakul évente: Tiszta búzából 136 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr. = 204 Ft. – Kétszeresből 11 1/4 pozsonyi mérő á 1 Ft = 11 Ft 15 kr. – Rozsból 26 2/4 pozsonyi mérő, á 51 kr. = 22 Ft 35 1/2 kr. – Zabból 25 2/4 pozsonyi mérő, á 30 kr. = 12 Ft 45 kr. – Kukoricából 62 2/4 pozsonyi mérő, á 24 kr. = 25 Ft. – Tatárkából 10 2/4 pozsonyi mérő, á 37 1/2 kr. = 6 Ft 33 3/4 kr. – Lednekből 8 2/4 pozsonyi mérő, á 16 kr. = 2 Ft 16 kr. – Szárazfőzelékfélékből 48 icce, á 2 kr. = 1 Ft 36 kr. – Káposztából 196 fej, á 1 kr. = 3 Ft 16 kr. – Továbbá: a báránykilencedet, urbáriumuk szerint évi átlagos 240 darabot (így!!) számolva, darabonkénti 8 krajcáros áron megváltják. Összesen 32 Ft. – A méhkilencedből és a -tizedből évente bejön átlag 10 kas; 12 krajcárjával összesen 2 Ft. – A vörös bor kilencedéből és tizedéből, levonva már belőle az első feltöltést, bejön 156 1/4 akó; 1 Ft 15 krajcárjával = 195 Ft 18 3/4 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem összértéke tehát évente átlag 518 Ft 36 kr. – 7. Az uradalmi erdőkből. A falu határában levő földesúri erdőkben teljesítik urbariális ölfa-szolgáltatási kötelezettségüket a nádasdi uradalmi körzet alábbi falvai: maga Magyaregregy, azután Kárász, Szárász és Györe. – Valamennyiük kötelessége az is, hogy a kivágott fát Pécsre szállítsák. – A felsorolt falvak jobbágysága összesen 115 6/8 sessión ül, egész telkekre átszámítva; ez ugyanennyi öl fát jelent évente. Ölenként, az erdészeti taxa szerint számolva (így! „…juxta sylvanalem taxam…”), 1 Ft 30 krajcárjával, ez kitesz összesen évi átlagos 173 Ft 37 1/2 krajcárt. – (NB! Itt felhívom a figyelmet arra, hogy a kitermelési munka értékét a robotból eredő jövedelemnél már elszámolta az összeíró. Ez nyilván a fa értéke lehet csak!) – 8. A faluval közös kocsma földesúri jövedelme. Ebben a kocsmában kiméret az uradalom – szintén kilenc esztendő tényszámait átlagolva a külön vezetett kocsmáltatási számadáskönyvek alapján – évente átlag 7 akó fehér bort és 70 3/4 akó vörös bort. Ezekből a bruttó árbevétel összesen 156 Ft 27 kr. – Ugyanitt kiméret az uradalom 1 akó és 32 icce pálinkát is, melyből bejön bruttó 24 Ft. – A ráfordítások, illetve az önköltség, ún. „belső áron” („pretio intrinseco”) számolva az alábbi: A 7 akó fehér bor, á 1 Ft 30 kr. = 10 Ft 30 kr. – A 70 3/4 akó vörös boré, á 1 Ft 5 kr. = 88 Ft 26 1/4 kr. – Az 1 akó 32 icce pálinkáé, iccéjét 8 krajcárjával számolva, összesen 12 Ft 48 kr. – A csaposé a kimérésért 8 Ft 31 2/4 kr. – Az önköltség tehát összesen 120 Ft 15 3/4 kr. – Ezt levonva a fentebbi bruttó árbevételből, marad az uradalomnak tiszta jövedelemként a közös kocsmából 60 Ft 11 1/4 kr. – 9. A szalmából eredő földesúri jövedelem. Az őszi gabonák szalmájából, ugyancsak 9 esztendő tényszámai alapján, bejön évente átlag 6 öl; ölét 2 forintjával számolva 12 Ft. – A tavasziakéból bejön 1/2 öl; ölét 1 Ft 30 krajcárjával számolva 45 kr. – Rozsszalmából bejön 76 kéve; kévéjét 1 1/2 krajcárjával számolva 1 Ft 54 kr. – A szalmából eredő összes jövedelem tehát pénzben kifejezve 14 Ft 39 kr. – 10. A malmok árendájából. A faluban magánszemélyek kezén van három malom. Árenda címén fizetnek összesen értük évente 44 forintot. (NB! Az eredetiben sincs részletezve, malmonként feljegyezve az árenda összege!) – A faluból eredő évi átlagos földesúri összjövedelem, pénzben kifejezve 2112 Ft 7 3/4 kr. – Eddig a tabelláris jövedelem-összeírás adatsora. Következik a falu összeírásának zárószövege. Tartalma: A falu határában levő uradalmi erdőségek igen nagy kiterjedésűek, de nincsenek vágásokra tagolva. Bükkösök, tölgyesek. De ritkásak a fák. Általában háromévenként hoznak makktermést. A helybeli lakosság semmiféle kedvezményt nem kap makkbér tekintetében. A makkbér nem állandó, nem előre meghatározott, hanem az uradalmi vadászok becslésétől függő („…prout per Venatores sestimatur…”). Az erdő nincs pontosan felmérve sem. Hozzáértő becslés szerint 6200 hold kiterjedésű. – Az uradalomnak nincsenek a falu határában allodiális szántói, de egyéb allodiális jövedelemforrásai sem. Nem tart mészárszéket. Saját kocsmaépülete sincs, hanem a faluközösséggel együttesen építtetett egy olyan házat, amelyben a nyári kocsmáltatást – a fentebb már számadatokkal rögzített mértékben – gyakorolja. – Az uradalomnak e faluból eredő jövedelmeit is csökkentő tényezők: a határbeli földek terméketlensége, a gyakori áradások, illetve a lezúduló vizek rombolásai. – A falu a kárászi anyaegyház leányegyháza, iskolája, kápolnája nincs.
Németegregy:
Ez a falu – az előzőhöz hasonlóan – igen magas hegyek között fekszik, csak nehezen megközelíthető helyen. Magyaregregytől nyugatra, fél óra járásnyira települt. – Tulajdonképpen nincsenek saját határai, hanem határa a magyaregregyi határba van bekebelezve. – A település azonban különálló. E falu lakosai kizárólag házas zsellérek. (Eddig az igen rövid bevezető szövegrész tartalma. Következik a subditusok – ebben a faluban tehát csakis házas zsellérek – tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabella rovatai ugyanis azonosak a jobbágyfalvak szokványos tabelláiéval. A tabella adatai az alábbi képet adják a zsellértelepülés urbarialis viszonyairól: Az összeíró a tabellában 35 házaszsellér-családot vesz számba név szerint. Közöttük van egy konvenciós uradalmi erdőőr, s az egyik közülük a bíró (ebben a zsellérfaluban másodbíró nincs). De van közöttük viszonylag szép számmal iparos is. Szakmák szerint az alábbiak: 7 pintér (kádár), 1 varga, 1 bognár és 1 üveges. (NB! A bíró nem az iparosok közül kerül ki!) – A 35 házaszsellér-családban van összesen 20 fiúgyermek. (14 családban van 1–1, 3 családban 2–2 fiú; a többiben nincs.) – Az összeíró sem az intravillanumban, sem az extravillanumban nem jegyez fel semmit a házaszsellérek tulajdonaként, ill. használatukban álló objektumként. Ellenben: a szőlőhegyen minden családnak egységesen van 1–1 kapásnyi szőleje, összesen tehát 35 kapásnyi. (Ezt viszont minden egyes zsellérnél gondosan feljegyzi.) – Közülük 20-nak van 1–1 tehene. – Továbbá: az összeíró az összeírás alkalmával közülük 3-nál talált és jegyzett fel működésben tartott pálinkafőző üstöt, melyért a szokott censust fizetik. – Eddig a tabellából kigyűjthető, igen szerény adatsor. Hasonlóképpen: mindössze pár soros kiegészítő magyarázat következik a tabella után, amelynek tartalma: A fent név szerint számba vett zsellérek római katolikus vallásúak, német nemzetiségűek valamennyien. – A megyei hadiadó-pénztárba évente átlag 45 Ft 98 dénárt, míg a megye házipénztárába évente 27 Ft 45 dénárt fizetnek be. – Következik az e faluból származó földesúri évi átlagos jövedelmek számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Minthogy zsellértelepülésről van szó, természetesen ez a tabelláris számbavétel is sokkal rövidebb, mint az uradalom jobbágyfalvainál. Hiszen – mint az alábbi adatok majd bizonyítják – az uradalom évi átlagos összejövedelme ebből a faluból évente még a 300 forintot sem éri el! – 1. Az urbarialis ház-censusból. A 35 házas zsellér közül a bíró és az uradalom konvenciós erdőőr mentesek a szolgáltatások alól. Ezért az 1 forintos ház-censusból évente bejön az uradalomnak 33 Ft. – 2. A robotból. (Zsellérek lévén, a robottal rokon egyéb szolgáltatásokat nem teljesítik.) – A 33 szolgáltatásköteles zsellér mindegyike évente 20–20 gyalogrobot-napot, összesen tehát 660 napot köteles szolgálni; ez 12 krajcárjával 132 Ft. (NB! A kamarai revizor a kamarai normatívum szerint, a 20 napot 18-ra, az egységárat 10 krajcárra javította át vörös tintával. De csak kalkulatív javítás volt ez is, mert konzekvenciáit a faluból származó összföldesúri jövedelemtételnél már nem vezette át.) – 3. A kilencedből és a tizedből. (NB! Jóllehet sem a fentebb ismertett úrbéri tabellában, sem egyebütt nem utal rá az összeíró, másig: feltétlenül kellett ezeknek a zselléreknek is a Magyaregreggyel közös határban szántót is árendálniuk – esetleg az ottani, elég tekintélyes nagyságú remanenciális területekből -, vagy legalábbis a kilencedért, tizedért művelniük, mert nemcsak boraikból adják meg ezt a kétfajta szolgáltatást, hanem adnak szántóföldi termelvényekből is!) – A zsellér-lakosok a kilencedet is, a tizedet is természetben adják; e szolgáltatás pénzértéke – levonva már a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot – az alábbiak szerint alakul, 9 esztendő tényszámainak átlagában: Rozsból 15 3/4 pozsonyi mérő, á 51 kr. = 13 Ft 23 1/4 kr. – Kukoricából 11 pozsonyi mérő, á 24 kr. = 4 Ft 24 kr. – Szárazfőzelékfélékből 26 icce, á 2 kr. = 52 kr. – A vörös bor kilencedéből és tizedéből leszámítva már az első feltöltést a mennyiségből = 30 1/4 akó, á 1 Ft 15 kr. = 37 Ft 48 3/4 kr. – Összesen 56 Ft 28 kr. – 4. A kocsmáltatásból. Minthogy nincs kocsma a faluban, az uradalom zsellérházakban felváltva méreti ki az úr borát. – Az uradalmi kocsmáltatási számadáskönyv kilenc esztendei adataiból átlagolt tényszámok szerint e jövedelem így alakul: évente átlag kimérnek a faluban a fenti módon évente 93 akó vörös bort, összesen 171 Ft 22 krajcárért. E bruttó árbevételhez képest az önköltségi ún. „belső” ár az alábbi: 93 akó á 1 Ft 15 kr. = 116 Ft 15 kr. – De az önköltséghez tartozik az is, hogy a csapos kap a kimérésért évente átlag 9 Ft 18 krajcárt. A teljes önköltség tehát 125 Ft 33 kr. – Marad tehát a fenti módon kimért borok után, tiszta jövedelemként az uradalomnak 45 Ft 49 kr. – Az e faluból származó évi átlagos összjövedelem tehát 267 Ft 17 kr.
Vékény:
A falu egy völgyben települt, igen magas hegyek között, s már Tolna vármegye határán fekszik. Pécs városától észak felé 6, Nádasd falutól – amelyhez, mint uradalmi körzeti központhoz uradalmi igazgatás szempontjából közvetlenül hozzátartozik -, 3 óra járásnyira esik. – Közvetlen északi szomszédja a Petrovszky család kezén levő Marócza (= Maróc! Vigyázat! Mert van et Marótsa = Marócsa is Baranyában! De a „Maroca” hivatalosan is ismert és elismert szláv neve „Maróc” falunak!) falu, amel

ytől valóságosan felhányt és meglevő határhalmok választják el; nincs is határvita a két falu között. – Keleti szomszédja a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Szász nevű falu. Közte és Vékény között nincs egyetlen határjel sem, mert a két falu határán elterülő Hoszu-Mező (! = Hosszúmező) nevű határrészen (dülőben) mindkét falu jobbágyainak telektartozék-szántói és -rétjei vannak, s ezek igen pontosan meghatározottak, ki vannak mérve pontosan, és mindkét falu érdekelt jobbágyai nagyon is ügyelnek arra, hogy kiki csakis saját földjét-rétjét használja. – A falu déli szomszédja a pécsi püspöki uradalom Hosszuhetény nevű faluja; a két falu között tulajdonképpen nincs is megszabva a pontos határvonal, miután egy uradalmi erdőségbe esik a határ. De éppen ezért nincs is vita közöttük. Hiszen az erdő használatát mindkét falu jobbágynépe számára azonos uradalom szabályozza. – Nyugati szomszédja az ugyancsak a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Magyaregregy falu. Itt is uradalmi erdőségben visz a határvonal, és éppugy nincs határvillongás, mint Hosszuheténynél. – E falu területén egyetlen uradalmi létesítmény van: egy 12 öl hosszú, falazatlan pince, melynek bejárata kis befogadóképességű hordószínné van kiképezve, s ez idő szerint is az üres hordók tárolására szolgál. – Eddig a bevezető. Következik a subditusok – ebben a faluban kizárólag telkes jobbágyok! – név szerinti, tabelláris számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabella – kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben általam kigyűjtött és összesített – adatai a falubeliek urbarialis viszonyairól az alábbi képet mutatják. – Az összeíró ebben a faluban név szerint 30 telkesjobbágy-családfőt vesz számba. Iparos nincs közöttük. Egyikük a bíró, aki szolgáltatásmentes. – A 30 családban összesen van 24 fiúgyermek. (22 családban 1–1, egyben 2 fiú, a többiben nincs.) – Egész telkekre átszámítva, a 30 jobbágycsalád kezén 16 4/8 sessio van. De csak 15 6/8 a szolgáltatásköteles, mert a bíró 6/8 telkes jobbágy. – Ez az össz-telekállomány az alábbiak szerint oszlik meg nagyságrendileg a jobbágyok között. 2/8 telken ül 8 jobbágy, 3/8 telken ül 2 jobbágy, 4/8 telken ül 12 jobbágy, 6/8 telken ül 1 jobbágy, 1 egész telken ül 7 jobbágy. Összesen 16 4/8 telken ül 30 jobbágy. – (NB! Eltérően a püspöki uradalom eddigi összes jobbágyfalujától, ebben a tabellában sem az intra-, sem az extravillanumbeli telektartozék-szántókat, réteket, beltelket nem adja meg tételesen az összeíró, csakis a fenti sommás teleknagyságot. Ennek okát lásd alább, a tabelláris összeírást követő szöveges magyarázatban.) – A 30 jobbágycsalád kezén van összesen 85 kapásnyi szőlő. Megoszlása: Nincs szőleje 1 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 3 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 3 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 11 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 3 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak. – Összesen tehát 85 kapásnyi szőlő van 29 jobbágy kezén. – Számosállat-állományukról a tabella adatai az alábbi képet adják: Van összesen 42 darab lovuk. (9 jobbágynak nincs lova, 21 jobbágynak 1–1 pár lova van.) – Van továbbá összesen 58 darab ökrük. (8 jobbágynak nincs ökre, 15 jobbágynak 2–2 ökre van, 7 jobbágynak 4–4 darab ökre.) Végül van közülük 16-nak 1–1 darab tehene. Az összeíráskor birkájuk nem volt. Viszont 10 jobbágynak volt 1–1, összesen 10 kas méhe. – 5 jobbágynál talált az összeíró használatban levő pálinkafőző üstöt. – Eddig a tabellából kigyűjthető adatsor. – Következik a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatokat tartalmazó szöveg. Tartalma: A falu jobbágy-lakosai kivétel nélkül római katolikus vallású magyarok. – A jobbágyközösség a vármegye hadiadó-kasszájába évente 110 Ft 8 dénárt, házipénztárába pedig 67 Ft 88 dénárt szokott befizetni. – Boldogulásukat csak a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés segíti elő, már tudniillik akkor, ha jó termést adnak a tőkék, illetve a fák. – Hátrányos tényezők: elsősorban a hegyekről lezúduló víz pusztító ereje, amely összemossa szántásaikat, elönti s iszappal borítja el rétjeiket; másodsorban pedig az a tény, hogy földjeik is, rétjeik is általában silányak, terméketlenek. – Van törvényes, jóváhagyott urbáriumuk, s aszerint szolgáltatnak. – Egy egész jobbágytelek állománya: 24 hold szántó és 12 kaszásnyi rét. A jobbágyok vallomása szerint ez ténylegesen meg is van; ámde: a telki állomány urbariális kimérése két esztendővel ezelőtt megkezdődött ugyan, de azt nem hitelesítették még az illetékesek, s mindmáig nem is hajtották ezért végre a pontos mérés szerinti átrendezést. – (NB! Mint a tabella adatainak számbavételénél erre már utaltam: ez a magyarázata annak, hogy az összeíró a tabellában jobbágyonként nem jegyezte fel sem az intra-, sem az extravillanumbeli telki állományt.) – A határ nagyobbik hányada erősen kövecses, s csak a kisebbik része jó, de szinte teljes terjedelmében hegyes terület. – Tiszta búzából 1 pozsonyi mérő vetőmag 4 mérőt szokott hozni, s ugyanennyit ad a kétszeres is. – A rozs 5 mérőt szokott hozni; ez rozsból ugyan nem valami jó terméseredmény, de az a baj, hogy pl. vetés után az erősebb szelek igen gyakran egyszerűen lefújják a magról a földet, s elgörgetik a magvakat is. – Árpát itt általában nem vetnek. A zab megadja az 5–6-szoros magot. – Csak kis mennyiségben szoktak kukoricát vetni, mert az a hegyes területeken általában hitvány termést szokott csak hozni. – A falubeliek nem tudnak kenyérgabonát piacra vinni, ugyanis ritka esztendő az, amikor a saját szükségletükre elegendő megterem belőle. – Inkább boraikat hordják el olyan, más uradalmakhoz tartozó falvakba, amelyeknek nincs saját szőlőhegyük. Ezekben vagy a lakosoknak, vagy nagyobb tételekben a kocsmárosoknak adják el. – Nemkülönben: gyümölcseiket, elsősorban pedig s a legnagyobb mennyiségben szilvájukat tudják készpénzzé tenni; utóbbit természetesen pálinka formájában is. – A fő értékesítési területük, ahová gyümölcseiket, szilvájukat, pálinkájukat elhordják: Bács megye. – De gyakran jönnek el hozzájuk különböző kereskedők is, akik e termelvényeiket helyben megvásárolják tőlük, s szállítják ezután el messzi vidékekre is. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőségtől különválasztott, saját erdeje. A jobbágyok mind tüzi-, mind épületfaizásra az uradalmi erdőkben kapnak lehetőséget, s az urbarialis ölfát is itt kell kivágniuk, azután pedig – urbáriumuk szerint – Pécsre beszállítaniuk. – Vannak olyan irtásföldjeik, amelyeket a jobbágyok a telki állományukhoz tartozó szántók melletti és közötti cserjésekből irtottak; de egyöntetően azt vallották az összeírónak, hogy a még jogerőre nem emelkedett új határkiméréskor – melyről fentebb már szó volt – ezeket mind belemérték a telki állományba. – A jobbágyközösségnek egyéb közlegelőterülete nincs, mint egyrészt az erdei legeltetés lehetősége, másrészt a kopár hegyilegelők. – De az utóbbiak száraz esztendőkben csak aszott, hitvány füvet teremnek. Ezekre a legelőterületekre – éppen silányságuk miatt – sem az uradalom, sem tisztjei, de még a plébános sem hajtatja ki saját lábasjószágát. – Van saját szőlőhegyük, éppen ezért fél esztendőn át a jobbágyközösségé a kocsmáltatás joga. – De a minden közlekedéstől távol eső faluban ez nem jelent valami jó jövedelmet. – Az összeírónak semmi érdembeni megjegyeznivalója nem akadt a köz-, illetve a földesúri terhek viselését illetően; a jobbágyoknak semmiféle szolgáltatásukból nincs hátralékuk. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. – Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok: 1. Az urbarialis ház-censusból. Minthogy a bíró mentes, az urbarialis 1 forintos ház-censusból bejön évente az uradalomnak 29 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 15 6/8 szolgáltató sessio mindegyike után adniuk kell ezen a címen: 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr, 12 tojást 3 kr, a borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. Így e szolgáltatás össz-pénzbeli értéke 13 Ft 23 1/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból: a) A jobbágyok robotjából. Minden egész sessio után évi 104 gyalogrobot-napot kell teljesíteniük. A 15 6/8 szolgáltató sessio után ez = 1638 nap; 12 krajcárjával számolva, összesen 327 Ft 36 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Minden egész sessio után adják az ölfát; körülményeik azonosak a Nádasd falubeliekéivel, ezért ölfánként 2 forintot kalkulálva, e szolgáltatás (tudniillik a munka!) értéke = 31 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. E szolgáltatás pénzértéke egész sessiónként évente 48 kr. összesen = 12 Ft 36 kr. – Az uradalom jövedelme tehát ebben a faluban a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból évente átlag 371 Ft 42 kr. – (NB! A kamarai revizor által e főpont a)-tól c) alpontjainál alkalmazott, s a kamarai normatívum szerinti javításokkal kapcsolatban lásd NB! jelem alatt, ennél a főpontnál feljegyzett megjegyzéseimet fentebb Geresd, Lak, Himesháza falvaknál!) – Egyébként az összeíró előtt kijelentették a jobbágyok, hogy a fenti gyalogrobot-kötelezettségükből szívesen megváltanának évente 780 napot; ez 12 krajcárjával számolva, évente 156 Ft készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak akkor, ha a felsőbb kamarai szervek hozzájárulnának a jobbágyok által kért megváltásához. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után évente adnak 6 font fonalat; de ezt meg szokták váltani az urbáriumuk szerinti 36 krajcáros áron. A 15 6/8 szolgáltató sessio után ez 9 Ft 27 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő számadásaiban rögzített tényszámok alapján, évente átlag 5 pálinkafőző üstön főznek pálinkát a jobbágyok (véletlenül az összeíró is ugyanennyit talált); a censust 2 forintjával számolva, összesen 10 Ft. – 6. A kilencedből és a tizedből. Urbáriumuk szerint természetben szolgáltatják. Szintén kilenc esztendő tényszámai alapján, levonva a mennyiségekből a cséplőrészt és a tizenhatodot, s pénzre átszámítva az értékeket, e szolgáltatás az alábbiak szerint alakul: Tiszta búzából 118 pozsonyi mérő, á 1 Ft = 118 Ft. – Rozsból 19 1/4 mérő, á 51 kr. = 16 Ft 21 3/4 kr. – Zabból 34 pozsonyi mérő, á 30 kr. = 17 Ft. – Kukoricából 41 pozsonyi mérő, á 24 kr. = 16 Ft 24 kr. – Tatárkából 6 pozsonyi mérő, á 37 1/2 kr. = 3 Ft 45 kr. – Lednekből 10 2/4 pozsonyi mérő, á 16 kr. = 2 Ft 48 kr. – Szárazfőzelék-félékből 37 icce, á 2 kr. = 1 Ft 14 kr. – Káposztából 533 fej, á 1 kr. = 8 Ft 53 kr. – A méhek kilencedéből és tizedéből 10 kas, á 12 kr. = 2 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, levonva az első feltöltést már belőle, bejön 4 1/4 akó, á 1 Ft 30 kr. = 6 Ft 22 1/2 kr. – Vörös borból bejön e két címen összesen 66 akó, á 1 Ft 15 kr., összesen = 82 Ft 30 kr. – Dohányból 412 font, á 6 den. = 24 Ft 43 kr. – (NB! Az előzőkben sehol sem említette az összeíró, hogy dohánytermesztéssel is foglalkoznak a subditusok ebben a faluban; érdekes továbbá az is, hogy az egységárat itt magyar dénárban adja meg; majd átszámítja forint-krajcárra.) – A kilencedből és a tizedből eredő összjövedelem tehát évente, a szolgáltatásokat pénzértékben megadva = 302 Ft 41 1/4 kr. – 7. Az urbariális ölfa-szolgáltatásból. (NB! Fentebb, a robotnál – amint már erre utaltam is – a munka értékét vette fel az összeíró, itt – mint az a két egységár egybevetéséből is jól kitűnik – nyilván a fa értékét veszi számba!) – A 15 6/8 öl fát itt az „erdészeti árszabás” (= „taxa sylvanalis”) szerint, 1 Ft 30 krajcárjával számolja ölenként, és ebből bejön évente összesen 23 Ft 37 1/2 kr. – 8. A földesúri rétek jövedelme. A falu határában van az uradalomnak 20 kaszásnyi rétje. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, évente lejön róla 15 kazal széna. Mindegyikét 4 forintjával kalkulálva = 60 Ft. – A ráfordítás: A széna lekaszálásához. felgyűjtéséhez, behordásához szükség van összesen 78 gyalogrobot-napra. Ez 12 krajcárjával 15 Ft 36 kr. Ezt levonva a fenti bruttó értékből, marad tiszta jövedelemként 44 Ft 24 kr. – De ugyanezen a réten sarjút is kaszáltat az uradalom. Szintén 9 év tényszámait átlagolva, lejön a területről 8 szekér sarjú. Ezt azonban szekerenként csak 2 forintjával lehet számításba venni, így összesen 16 Ft. – A ráfordítás: A sarjú lekaszálásához, felgyűjtéséhez, behordásához összesen 32 gyalogrobot-napra van szükség; ez 12 krajcárjával 6 Ft 24 kr. Ezt levonva a 16 forintból, marad a sarjúból eredő tiszta jövedelemként 9 Ft 36 kr. – A rét tiszta jövedelme tehát összesen 54 Ft. – (NB! A kamarai revizor – szintén a kamarai normativum szerint járva el – mind a szénánál, mind a sarjúnál a bruttó érték 1/4 részét veszi ráfordításnak, és nem gyalogrobot-napokban számol; így magasabb tiszta jövedelmet hoz ki. De ezt csak kalkulatív javításként jegyzi fel a számok fölé, vörös tintával, ám a jövedelemtáblázatban tovább nem vezeti e kalkulatív javítást.) – 9. A szalmából eredő jövedelem. Szintén kilenc esztendő tényszámait átlagolva, az őszi gabonák szalmájából 6 öl szokott bejönni; ölét 2 forintjával kalkulálva 12 Ft. – A tavasziak szalmájából bejön évi 1 1/4 öl; 1 Ft 30 krajcárjával számítva ölét, összesen 1 Ft 52 kr. – A rozsszalmából bejön 128 kéve; kévéjét 1 1/2 krajcárjával számolva, összesen 3 Ft 12 kr. – A szalmából eredő összjövedelem tehát 17 Ft 4 kr. – 10. A kocsmáltatásból eredő földesúri jövedelem: A faluban nincs földesúri kocsma, hanem felváltva, jobbágyházanként méreti ki borát, pálinkáját az uradalom. – A külön vezetett kocsmáltatási számadások 9 esztendei tényszámait átlagolva, az ebből eredő földesúri jövedelem az alábbiak szerint alakul: Kiméret így az uradalom 57 1/2 akó vörös bort évente, amelyért bevesz bruttó 191 Ft 11 krajcárt. – Kiméret továbbá 32 icce pálinkát is, iccéjét 12 krajcárjával kalkulálva, a bruttó bevétel ebből 6 Ft 24 kr. – A bruttó árbevétel tehát összesen 197 Ft 35 kr. – A ráfordítások: Az 57 1/2 akó vörös bor önköltségi (ún. „belső”) ára 1 Ft 15 krajcárjával kalkulálva akóját 71 Ft 51 1/2 kr. A 32 icce pálinkáé, icceéjét 8 krajcárjával számítva 4 Ft 16 kr. A kimérőnek járó csapospénz évente átlagosan 6 Ft. A ráfordítás összesen 82 Ft 8 1/2 kr. – Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad az uradalomnak évi átlagos tiszta jövedelemként a kocsmáltatásból 115 Ft 26 1/2 kr. – 11. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van összesen 2 malom; ezekért árenda címén fizetnek évente összesen 39 forintot. – (NB! Az összeíró ennél a falunál nem jegyezte fel sem azt, hogy milyen malmok ezek, bár valószínű, hogy vízimalmok, sem azt, hogy melyik után mennyi az évi árenda, csak a fentiek szerint, sommásan írta fel az évi árenda-jövedelmet.) – A jövedelemtáblázat fentebb kivonatolt adatai szerint tehát a faluból származó évi átlagos földesúri összjövedelem tehát 985 Ft 21 1/2 kr. – Ezzel zárul a jövedelemkimutatási táblázat adatsora. – Következik a zárószöveg, melynek tartalma az alábbi: Mint fentebb már jelezte az összeíró: a falu határában viszonylag terjedelmes földesúri erdők vannak. Az erdők azonban még nincsenek vágásokra tagolva. – A fák többsége érett fa, s csak itt-ott látni zsengébb növendékfákat; többségükben bükkösök. – A fák általában minden negyedik évben hoznak makktermést. – A makkra a helybeli jobbágyok is csak akkor ereszthetik rá a sertéseiket, ha megfizetik ugyanazt a makkbért, amit idegen falvakbeliektől meg szokott követelni az uradalom. – Az uradalomnak a falu határában nincs sem saját kertje, sem saját malma, sem egyéb allodiális java. – Egyetlen beneficiuma a fentebb már leírt módon történő fél esztendei kocsmáltatás. – A falu egyházközségként a kárászi római katolikus anyaegyházhoz tartozó leányegyház. Nincs helyben sem templomuk, sem tanítójuk, sem iskolájuk.
Szász:
Ez a falu dombok és magasabb hegyek között fekszik, s egy völgyben települt. Pécstől 6, Nádasdtól, amelyhez, mint uradalmi körzeti központhoz közvetlenül tartozik, 3 óra járásnyira esik. – Északi határszomszédja az Eszterházy hercegi uradalmakhoz tartozó Toffi (így! Tótfű falu), valamint a Petrovszky-család Marócz nevű faluja. – Keleti a pécsi püspöki uradalom Császta nevű, déli az ugyancsak püspöki uradalmi Vékény, végül nyugati a már ugyan Tolna vármegyébe eső, de még mindig a püspöki uradalomhoz tartozó Györe nevű falu. – Azoktól a falvaktól, a fentiek közül, amelyek más földesurak falvai, ténylegesen meglevő, sőt: gondozott határhalmok választják el a szászi határt. Viszont a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó szomszédos falvak irányában nincsenek ilyen határhalmok, illetve határjelek, mégis: „…az ősi határhasználat állítja fel a rendszabályt, s nincs határvita.” (Így! „…cumulis metalibus non existentibus, usus antiquus regulam ponit, Nulla subversante controversia.”) – Ennek a falunak területén több uradalmi létesítmény (építmény) is van. Ezek rendre az alábbiak: Először is egy ispánlakás. A ház szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű; 7 1/2 × 4 1/2 öl alapterületű. Benne három lakószoba, közbülső konyha és egy éléskamra. A lakószobák mennyezete deszkázott, padlójuk tégla. Valamennyi ablakon van rács. A ház alatt bolthajtásos kiképzésű pince, mely 4 1/2 × 1 1/2 öl alapterületű. – A ház udvarán istálló, négy számosállatra. Ennek közvetlen szomszédja a kocsiszín, mely szintén zsindellyel fedett. (NB! Sem az istálló, sem a kocsiszín méretadatait nem adja meg – szokásától eltérően – az összeíró.) – Az ispánlakás udvarán van egy uradalmi magtárépület, mely három szintes, zsindelyfedelű, 17 × 3 1/2 öl alapterületű, szilárd építőanyagokból épült építmény. – Van továbbá egy uradalmi lakóház, amelyben az összeíráskor a mészáros lakott, ez 8 1/2 × 3 1/2 öl alapterületű, nyers építőanyagokból épült, zsupfeledelű épület. Benne két szoba és két konyha. A helyiségek mennyezete deszkázott, padlójuk földes. E ház udvarán van egy kis istálló, mely sövényfalu, zsupfedelű. Tartozik a házhoz egy kis zöldségeskert is, melyet karókerítés övez. Ezért a házért és valamennyi tartozékáért a mészáros évi 40 Ft árendát fizet. – (NB! Ez a jövedelemtétel még egyszer előkerül majd lentebb, a faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris számbavételénél!) – További földesúri létesítmény ebben a faluban egy téglaégető. Benne három kemence. Fölötte zsindelytető. – A főépület mellett a 14 faoszlopon nyugvó nyerstéglaszárító szín, mely 16 × 3 öl alapterületű. – A szín mellett van az égetőmester lakása, mely szolgálati lakóépület. Nyers építőanyagokból épült, zsupfedelű, 6 1/2 × 2 1/2 öl alapterületű létesítmény. Benne két lakószoba, közbülső konyha. – A lakószobák mennyezete vakolt, padlójuk nincs, földesek. – Végül van itt egy uradalmi pince, mely bolthajtásos kiképzésű, 9 × 2 1/2 öl alapterületű. – Ezen az alapterületen azonban a pince két járata osztozik. Ezek mindegyike 4 × 1 öl alapterületű. Van a pincének egy fedett előtere, mely oldalt felfalazott, zsindelyfedelű. – Az uradalom allodiális állatállományt ebben a faluban nem tart. Eddig a bevezető. De már itt felhívom a figyelmet arra, hogy később, az e faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavételénél részletes jövedelemszámítás lesz a téglaégető jövedelméről is! – Következik a subditusok tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Részben az összeíró által összesített, részben általam kigyűjtött és összesített adatok alapján a tabellából az alábbiak szerint bontakozik ki a falu urbarialis képe: Az összeíró a subditusokat státusuk szerint 3 csoportban veszi számba a tabellában: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Ennek megfelelően: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 94 telkes jobbágy családot, ill. családfőt. Van közöttük néhány iparos is. Éspedig: 2 kovács; 1 szűrszabó és 1 bocskorkészítő. – A 94 jobbágycsaládban – érdekes véletlen következtében – 94 fiúgyermek van. A fiúgyermekek megoszlása családonként: 1 fiú van 45 jobbágycsaládban, 2 fiú van 12 jobbágycsaládban, 3 fiú van 5 jobbágycsaládban, 4 fiú van 1 jobbágycsaládban, 6 fiú van 1 jobbágycsaládban. – A 94 telkes jobbágy – egésztelkekre számítva át ténylegesen bírt telekállományukat – összesen 37 6/8 egésztelken gazdálkodik. (De csak 36 6/8 telek után szolgáltat, mert a bíró és a másodbíró – subjudex – mentesek, és mindketten 4/8–4/8 telken gazdálkodnak, s így 1 egész telek szolgáltatásmentes.) 2/8 telken ül 44 jobbágy, 3/8 telken ül 8 jobbágy, 4/8 telken ül 35 jobbágy, 6/8 telken ül 4 jobbágy, 1 egész telken ül 2 jobbágy, 1 2/8 telken ül 1 jobbágy, 37 6/8 telken ül 94 jobbágy. – (NB! Az összeíró ennél a falunál nem adja meg sem az intra-, sem az extravillanumbeli telektartozékokat jobbágyonként, éppen úgy, ahogyan az előző falunál, Vékénynél sem adta volt meg. És ugyanazért, mint ott. Lásd lentebb, a tabellához fűzött kiegészítő magyarázatban!) – A 94 jobbágy kezén van összesen 270 1/2 kapásnyi szőlő, az alábbi megoszlásban: Nincs szőleje 3 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 38 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 29 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 11 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 4 jobbágynak, 6 kapásnyi szőleje van 4 jobbágynak, 8 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 270 1/2 kapásnyi szőleje van 91 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi képet adja: Van összesen 106 darab lovuk. (Mégpedig: 53 jobbágynak van 2–2 lova.) – Van továbbá 75 darab ökrük. (1 ökre van 1 jobbágynak, 2 ökre van 27 jobbágynak, 4 ökre van 5 jobbágynak.) – Nemkülönben: összesen 25 tehenük. (25 jobbágynak van 1–1 tehene.) – Továbbá: van 105 darab birkájuk. (5 birkája van 1 jobbágynak, 20 birkája van 2 jobbágynak, 50 birkája van 1 jobbágynak.) – Talált továbbá az összeíró birtokukban összesen 5 kas méhet. (Egy jobbágynak van 3, egy másiknak két kas méhe.) – Valamint 15 jobbágynál 1–1 pálinkafőző üstöt. – Eddig a tabellából a telkes jobbágyokra vonatkozóan kigyűjthető adatsor. b) Házas zsellérek. A subditusoknak ebben a státusában név szerint 26 családfőt vesz számba az összeíró. Számos iparos van közöttük. Éspedig: 1 kékfestő; 1 szűrszabó; 2 varga; 2 fazekas; 1 takács; 2 kovács. Összesen kilenc iparos. – A 26 családban van 15 fiúgyerek. (9 családban 1–1, 1 családban 2, 1 családban 4 fiú; a többiben nincs.) (Az összeíró – eltérően a többi összerírt eddigi falutól, melyekben zsellérek voltak – ennél a falunál a házas zsellérek intravillanumbeli beltelek-nagyságát nem jegyzi fel.) – A 26 házas zsellér kezén van összesen 45 kapásnyi szőlő. Megoszlása: Nincs szőleje 1 zsellérnek, 1 kapásnyi van 8 zsellérnek, 2 kapásnyi van 14 zsellérnek, 3 kapásnyi van 3 zsellérnek. – Továbbá: a 26-ból csak egynek van egyetlen tehene. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk az összeíró.) – c) Más házánál lakó zsellérek. (subinquilini) – Ebben a subditus-státusban 4 családfőt vesz számba név szerint az összeíró. Közülük 2 iparos. Éspedig: egy takács és egy pintér. A négy család egyikében van 1 fiúgyermek. (Egyéb adatot nem rögzít róluk az összeíró.) – Eddig a subditusok tabelláris összeírásából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. E rész tartalma: A jobbágyok többsége magyar, de van közöttük néhány német család is. – Valamennyien római katolikus vallásúak. – (NB! A zsellérekről és a subinquilinusokról ennél a pontnál nem szól az összeíró. Családi nevük után ítélve azonban náluk a nemzetiségi hovatartozandóság szempontjából fordított lehetett a helyzet, mert túlnyomó többségben német hangzású a családi nevük, s elvétve akad köztük egy-egy magyar név. Feltehetően ők is valamennyien római katolikus vallásúak lehettek, mert sehol, egyetlen szóval sem tesz említést afelől az összeíró, hogy más vallású subditus élne a faluban.) – Boldogulásukat – jó termés esetén – a szőlő- és a gyümölcstermesztés mozdítja elő, mert ez a két termelési ág a készpénzforrásuk. – Boldogulásukat viszont az gátolja elsősorban, hogy megmunkált földjeik nagy része hegyoldalakra esik, s a lezúduló vizek gyakran teszik tönkre vetéseiket; de ugyanilyen gyakran elárasztják, iszappal hordják be laposabban fekvő rétjeiket is. – A faluközösség a megye hadiadó-pénztárába évente 304 Ft 63 dénárt, házikasszájába pedig 152 Ft 31 dénárt fizet be. – A jobbágyoknak van jóváhagyott és törvényes urbáriumuk, s aszerint is szolgáltatnak. – Ugyancsak urbáriumuk szerint, egy egész telekhez 22 hold szántó és 12 kaszásnyi rét tartozik. Ezzel kapcsolatban a jobbágyok elmondották a helyszínen az összeírónak, hogy annakidején, az úrbérrendezési rendelet végrehajtásakor jobbágy-elődeik bevallása alapján jegyezték fel az úrbérrendező bizottság tagjai a jobbágysessiók tartozékait. – A rendeletnek megfelelően azután – de csak néhány évvel ezelőtt – megtörtént a pontos határ- és telki állomány-kimérés is, földmérő közbenjöttével. Ámde: ez a felmérés tulajdonképpen teljesen mindmáig sem fejeződött be, és hivatalosan még nincs is bevezetve. – (NB! Ez a magyarázata annak, hogy az összeíró is csak a teleknagyságot jegyezte fel az úrbéri tabellában minden jobbágynál, de – eltérően az előző falvaktól, Vékény kivételével, ahol azonos volt a helyzet – a telektartozékokat nem tudta részletezni. A régit, a hagyományosat már nem akarta beírni, az új, a kimérés szerinti pedig még nem volt jogérvényes!) – A határbeli földek túlnyomó többsége kövecses, silány, s csak a kisebbik része jól termő terület. – Ebbe az utóbbiba szoktak tiszta búzát vetni, amely 1 pozsonyi mérő vetőmag után 4–5 pozsonyi mérőt hoz; viszont a kétszeres és a rozs az 5, olykor pedig még a 6 mérőt is meghozza. – A kukorica viszont minden hold földön (így! Ennél a terményfajtánál a hold a bázis!) meghozza a 7–8 pozsonyi mérőt is, csövesben mérve. – A lakosok készpénzt boraik s gyümölcseik – elsősorban szilvatermésük – értékesítése útján teremtenek maguknak. – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőktől elválasztott, külön községi erdeje. – Mind az épület-, mind a tüzifaizást az uradalmi erdőkben engedélyezte urbáriumukban földesuruk. Viszont ennek ellenében a kivágott ölfát be kell szállítaniuk Pécsre. – Olyan irtásföld, melyet az úrbérrendezéskor – helyesebben: az úrbérrendezésről szóló rendeletben elrendelt, de itt csak pár éve végrehajtott, s még ma sem jogérvényes határrendezéskor – bele ne mértek volna a telki állományba, nincs. – De nincs a falu területén puszta telek sem. – A faluközösség nem tud másutt legeltetni, csakis az erdőborította hegyeken s cserjés hegyoldalakon. Ezzel meg lennének elégedve, ha kövér fű teremne ezeken a területeken; ámde: hitvány, sovány füvet hoznak csak. – Van viszont jól termő szőlőhegyük, s ezért fél esztendőn át övék a kocsmáltatási jog. – A lakosok igyekeznek eleget tenni mind köz-, mind földesúri terheiknek. Az összeírás idején sem voltak hátralékban semmivel. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. – Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek számbavétele, az ugyancsak Árpád falunál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A táblázatból kigyűjthető adatok: 1. Az urbariális ház-censusból. A faluban van 94 jobbágyház és 26 zsellérház, összesen tehát 120, censusköteles ház. A két mentes leszámításával, a házcensusból bejön évente összesen 118 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. Minden egész szolgáltatásköteles sessio után adniuk kell évente 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant, 18 kr., 2 csirkét, 6 kr., 12 tojást, 3 kr., valamint a borjúváltságot, szintén 3 kr., összesen 51 kr. értékben. A 36 6/8 sessio után ez összesen 31 Ft 14 1/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor e főpont a)-tól e) alpontjaiig szintén alkalmazza azokat a – kamarai normativum szerinti – javításokat, melyekről bővebben szóltam már több, eddig összeírt falunál, így Geresd, Lak, Himesháza falvaknál, ugyanennél az összeírási pontnál. – Ott is NB! jelem alatt. A javítások sorsa is az.) – a) A telkes jobbágyok robotjából. Minden egész sessio után évente 104 gyalogrobot-napot kell teljesíteniük. A 36 6/8 sessio után ez évente 3822 nap; 12 krajcárjával számolva, összesen 764 Ft 24 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Minden egész sessio után adják az ölfát; a Nádasd falunál alkalmazott számításmód szerint, ölét 2 forintjával számolva 73 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. A hosszúfuvar értéke egész sessiónként 48 kr.; a szolgáltatásköteles sessiók után tehát összesen 29 Ft 24 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. A 26 zsellér köteles egyenként évi 20 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez 520 nap; 12 krajcárjával számolva, összesen 104 Ft. – e) A más házánál lakó zsellérek robotjából. A 4 subinquilinus egyenként évi 12 napot, összesen 48 napot robotol; ez 12 krajcárjával 9 Ft 36 kr. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő évi átlagos összföldesúri jövedelem 980 Ft 54 kr. – Az összeírónak mind a telkes jobbágyok, mind a házas és más házánál lakó zsellérek közül többen előadták abbeli kérésüket, hogy szeretnének robotjukból összesen 2222 gyalogrobot-napot megváltani. Ha a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnak, akkor robotjuk helyett 12 krajcárjával számolva a napi váltságot, ez 444 Ft 24 krajcárt jelentene évente készpénzben az uradalomnak. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után 6 font fonalat adnak; de ezt a szolgáltatást megváltják, sessiónként 36 krajcárjával. – Ez összesen 22 Ft 3 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, 17 pálinkafőző üstöt szoktak használni a falubeli subditusok. Ezek darabonkénti évi censusa 2 Ft, összesen tehát évi 34 Ft. – 6. A kilencedből és a tizedből. Mindkét szolgáltatást természetben adják. – Kilenc esztendő tényszámainak átlagában, levonva a mennyiségekből a tizenhatodot és a cséplőrészt, e szolgáltatást pénzértéke, terményfajtánként és összesen így alakul: Tiszta búzából 52 mérő, 1 Ft 30 krajcárjával 78 Ft. – Kétszeresből 141 3/4 mérő, 1 forintjával 141 Ft 45 kr. – Rozsból 85 1/4 pozsonyi mérő, á 51 kr. 72 Ft 27 3/4 kr. – Zabból 54 pozsonyi mérő, á 30 kr. 27 Ft. – Tatárkából 10 pozsonyi mérő, á 37 1/2 kr. 6 Ft 15 kr. – Lednekből 8 pozsonyi mérő, á 16 kr. 2 Ft 8 kr. – Szárazfőzelékből 89 icce, iccéje 2 krajcárjával 2 Ft 58 kr. – Káposztábl 417 fej, á 1 kr. 6 Ft 57 kr. – Dohányból csak kilencedet adnak; bejön belőle 5 bécsi mázsa; mázsáját 6 forintjával számolva, összesen 30 Ft. – (NB! Ennél a tételnél az egységárat – nyilván elírás folytán – 6 dénárral jelezte a tisztázat-kötet leírója, a kötet 412. oldalán. Kontroll-adat kettő is van: az egyik a szorzat maga, a másik Nádasd falu összeírása, ahol kivonatomban a jövedelmek 6. pontjánál az általam idézett szövegből – latin eredetiből – is bizonyítható: az egységár bécsi mázsánként 6 Ft és nem 6 dénár; a 6 dénár egyébként is képtelenség lenne az adott korban a dohány mázsánkénti egységáraként!) – A bárányokból itt kilencedet is, tizedet is adnak; kilenc esztendő tényszámainak átlagában, évi 142 1/2 darabot; ezt darabonként 8 krajcárjával számolva, bejön belőle pénzértékben évente 19 Ft. – A méhek kilencedéből és tizedéből átlag évente 10 kas jön be; 12 krajcárjával 2 Ft. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, levonva belőle az első feltöltés mennyiségének értékét, bejön 6 1/4 akó; 1 Ft 30 krajcárjával 9 Ft 22 1/2 kr. – Vörös borból 191 1/2 akó, 1 Ft 15 krajcárjával 239 Ft 22 1/2 kr. – A kilencedből és a tizedből bejövő évi átlagos földesúri jövedelem pénzértéke tehát összesen 660 Ft 3 3/4 kr. – 7. Az uradalmi erdőkből. A falubeli jobbágyok által teljesített ölfa-szolgáltatás eredménye évente 36 6/8 öl tüzifa. Urbáriumuk szerint az egész kitermelt mennyiséget kötelesek Pécsre beszállítani. Az erdészeti taxa szerint („juxta sylvanalem taxam”) számolva a fa értékét, azaz ölenként 1 Ft 30 krajcárjával, ez a jövedelem kitesz összesen 55 Ft 7 1/2 krajcárt. – 8. Az uradalmi rétekből. A falu határában van az uradalomnak 36 kaszásnyi rétje; kilenc esztendő tényszámainak átlagában ez a rét évente 9 1/2 öl szénát hoz; ölét 24 forintjával kalkulálva 228 Ft. – Ugyanerről a rétről lejön évente átlag 5 1/4 öl sarjú; ennek öle viszont csak 10 forintjával kalkulálható; összesen 52 Ft 30 kr. – Széna és sarjú összesen (bruttó) 280 Ft 30 kr. – A ráfordítás: A széna és a sarjú lekaszálására, felgyűjtésére, behordására és felkazlazására fordítandó összesen 437 gyalogrobot-nap, ami 12 krajcárjával összesen 87 Ft 24 kr. – Ezt levonva a széna és a sarjú fenti bruttó értékéből, marad az uradalomnak évi átlagos tiszta jövedelemként 193 Ft 6 kr. – (NB! A kamarai revizor más módszert alkalmazt a ráfordítások kiszámításánál. A kamarai normativum szerint, a bruttó érték 1/4 részét veszi ráfordításnak, s így magasabb tiszta jövedelmet hoz ki, mint az összeíró által a tényszámok átlagolásával kihozott összeg. A javítását azonban tovább nem viszi, mert az csak kalkulatív jellegű volt.) – 9. Az uradalmi téglaégető jövedelme. Az elöl leírt téglaégetőházból, kilenc esztendő tényszámainak átlagában, évente kimegy 40 000 darab tégla és 900 darab cserép. A tégla ezre 7 Ft, a cserépé 9 Ft. Így a megtermelt bruttó érték 361 Ft. – A ráfordítások: A téglaégető-mester minden 1000 darab tégla után kap 2 forintot, minden 1000 darab darab cserép után 2 Ft 30 krajcárt; a fenti átlagos megtermelt tégla- és cserépmennyiség után ez kitesz évente átlag összesen 102 Ft 30 krajcárt. – Továbbá: a mester kap minden kemencényi produktum után 4 pozsonyi mérő kétszerest. – A fenti mennyiségű tégla és cserép összesen két kemencényit tesz ki; ebből következően kap évente átlag 8 mérő kétszerest; mérőjét 1 forinttal kalkulálva, ez a járandóság pénzértékben kitesz összesen 8 forintot. – Nemkülönben: minden 1000 téglához és minden 1000 cseréphez kell átlagosan 1 öl fa a kiégetéshez; a fenti össztermék-mennyiség után ez évente összesen 49 ölet tesz ki, melynek ára, ölenként 3 Ft 30 krajcárjával kalkulálva, összesen 171 Ft 30 kr. – A ráfordítások tehát összesen kitesznek 282 forintot. – (NB! Fentebb, több falunál már utaltam arra, hogy amikor az összeíró 2 forintjával számolja a jobbágyok ölfa-szolgáltatását ölenként, akkor a benne levő jobbágymunkát értékeli át pénzre; amikor pedig az uradalmi erdőségekből eredő jövedelmet veszi számba, s a jobbágyok által szolgáltatott ölfa értékét ölenként 1 Ft 30 krajcárban adja meg, akkor a fa értékét adja. Íme, a fenti utolsó tételben kitűnő bizonyíték ennek igazolására: a 2 + 1 Ft 30 kr = 3 Ft 30 kr. teszi ki az önköltségszámításnál 1 öl fa értékét!) – Ha a fenti ráfordításokat levonjuk a megtermelt bruttó-értékből, marad jövedelemként az uradalomnak 79 Ft. Ámde: ennek az összegnek 10 %-át, azaz 7 Ft 54 krajcárt le kell vonni a szokásos évi karbantartási költségekre; így a téglaégetőből származó évi tiszta jövedelem átlag 71 Ft 6 kr. – (NB! Itt ismét felhívom a figyelmet arra, amire fentebb, valamelyik más falunál már utaltam: látszólag alig rentábilis az uradalomnak a téglaégető fenntartása. Ámde: nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a produktumok nagy részét az uradalom saját rezsi-építkezéseihez felhasználta. A fenti jövedelmezőség-számításnál e tényezőt kalkulálva, rájövünk arra, hogy még így is nagyon rentábilis volt az uradalomnak az égető fenntartása.) – 10. A szalmából eredő földesúri jövedelem. Az őszi gabonák szalmájából bejön évente 8 1/2 öl szalma; ölét 2 forintjával számítva, ennek a mennyiségnek pénzértéke összesen 17 Ft. A tavasziakéból bejön 264 kéve; kévéjét 1 1/2 krajcárjával számolva, pénzértéke összesen 6 Ft 36 kr. Összesen 25 Ft 6 kr. – 11. A kocsmáltatásból eredő földesúri jövedelem. A faluban az uradalomnak nincs saját kocsmaépülete, így borát felváltva, jobbágyházanként méreti ki; a kilenc esztendei, külön vezetett kocsmáltatási számadásokat végig nézve, a tényszámokat átlagolva, ez a jövedelemfajta így alakul: Ilyen módon kimérnek évente átlag 152 1/4 akó vörös bort, s bevesznek érette bruttó árbevételként 333 Ft 56 krajcárt. – Kimérnek ugyanígy 1 akó és 15 icce pálinkát is, s bevesznek érte bruttó 19 Ft 24 krajcárt. – Összesen tehát 353 Ft 20 krajcárt. – A ráfordítások, ill. önköltség: 152 1/4 akó vörös boré, 1 Ft 15 krajcárjával számítva akóját 190 Ft 18 3/4 kr. – Az 1 akó 15 icce pálinka iccéjét 8 krajcárjával számolva 10 Ft 32 kr. – A mindenkori csaposnak jár összesen évente átlag 15 Ft 51 kr. – A ráfordítások összesen 216 Ft 41 3/4 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 136 Ft 38 1/4 kr. – 12. A malmok árendájából. A falu határában magánosok kezén van 4 malom. Árenda címén fizetnek értük az uradalomnak évente és összesen 121 forintot. (Az eredetiben is csak így, sommásan!) – 13. A mészárszéktartás árendájából. A mészárszéktartás jogát Berthold Jakab mészáros bérli az uradalomtól. Évi árenda címén fizet érte 40 forintot. – 14. A falubeli kereskedő árendája. A bolt-tartás jogát is bérbe adja az uradalom Az ez idő szerinti bérlő, Lazits György, fizet érte évente 20 forintot. – A faluból származó évi átlagos össz-földesúri jövedelem tehát 2508 Ft 18 2/4 kr. – Eddig a jövedelmek tabelláris számbavétele. Következik a zárószöveg, melyben az összeíró azokat az adatokat is rögzíti, melyek azzal a kegyúri joggal függenek össze, amelyek a püspököt e faluban nem mint püspököt, hanem mint földesurat illeti meg. E szöveg tartalma: A falu határában levő uradalmi erdők jórészt tölgyesek; elég nagy kiterjedésűek; a fák érettek. A falubeli jobbágyokat megilleti bennük mind az épület-, mind a tüzifaizás joga. – Külsőknek – elsősorban bognároknak és pintéreknek – pénzért árusítja az uradalom az ipari fát, mert az erdő fái erre a célra is alkalmasak. Az erdőterület összesen 950 hold. – A makkoltatásnál a helybeli subditusok nem kapnak kedvezményt. – Viszont: nem a sertések száma után fizetnek azok, akik makkoltatási jogot bérelnek, hanem minden makktermő évben átalányösszegben alkusznak meg az uradalommal. S ez az átalányösszeg nem mindig állandó, a makkterméstől függően több, vagy kevesebb. – Az uradalomnak a falu határában nincsenek allodiális szántói. Van viszont 36 kaszásnyi rétje. (E rétek hozamát lásd a táblázatos jövedelemkimutatás adatsorában, fentebb, a 8. pont alatt!) – Ebben a faluban, ill. határában az uradalom számára is jövedelemcsökkentő tényező a hegyekről gyakran lezúduló víz, amely tönkreteszi a jobbágyok szántóit, elárasztja nemcsak a jobbágyok, de az uradalom rétjeit is. – Van a faluban plébániaépület. Kegyúr a püspök, mint földesúr. – A püspök-földesúr a plébánosnak, megélhetése biztosítására egy egész jobbágysessiót hasíttatott ki, javadalmi földként. – A falu temploma anyaegyház. – A perselypénzen kívül van a templomnak már 25 forintnyi tőkepénze is; ennek kamatai, valamint az a 20 Ft a templom jövedelme, amelyet a most elhunyt püspök évente kifizetendő segélyként, olajra rendelt a templomnak. – A templom szilárd építőanyagokból épült, cserépfedelű épület. 18 × 7 öles alapterületű. Van benne egy fő- és egy mellékoltár. Kis fatornyában két kis harang. Van kórusa, orgonája; a sekrestye felett elfalazott oratórium van. – A plébániaépület is szilárd építőanyagokból épült, kétszintes épület. 11 × 5 öl alapterületű. Alsó traktusában van a plébánosnak három szobája; egy szoba pedig a személyzet számára; majd egy konyha és egy éléskamra következik. Minden szoba bolthajtásos kiképzésű, deszkapadlós. Bennük zöld kályha. Az ablakon vasrács. – A felső traktusban öt szoba van, de ezek a szobák nincsenek kiépítve, nincsenek készen, s bennük mind a plébános, mind pedig az uradalom ez idő szerint terményeket tárol. (Így! „Superior tractus habet 5 Cubilia, ast illa non exaedificata, in quibus tam Parochus, quam et Dominium fruges asservant.”) – A ház alatt boltívesre kiépített, 6 × 2 öl alapterületű pince van. – A plébánia udvarán áll az istálló és a kocsiszín, egybeépült épületként. Ez is szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű, 10 × 3 öl alapterületű építmény. – A plébániához zöldségeskert nem tartozik, de a falun kívül van a plébánosnak 3/4 holdas kertje, amelyet karókerítés övez. – Magát a plébániához tartozó udvart is karókerítés veszi körül, mely jó állapotban van.
Császta:
Az előző falutól, Szásztól mindössze 1/4 óra járásnyira esik ez a falu. Hegyek között települt. – Északi szomszédja Györe falu, keletről Mázaval, délről Óbányaval, nyugatról pedig a fent említett Szász faluval határszomszédos. – Ezek a szomszédos falvak egytől egyig a püspöki uradalom falvai. – Nincs Császta határvonalán egyetlen határjel sem; de az egy azonos uradalomhoz tartozó falvak lakosai ősidők óta és kivétel nélkül tiszteletben tartják szántóikon is, rétjeiken is a jelöletlen határokat, amelyeket egymás között jól ismernek, így ahogyan a múltban, úgy az összeírás idején sem volt semmiféle határvita közöttük. – Ebben a faluban uradalmi létesítmény nincs egyéb, csak egyetlen pince; ez sem épített, hanem vájt, és 10 × 1 öl alapterületű. – Eddig a rövid bevezetés tartalma. Következik a falubeli subditusok név szerinti tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál általam részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabella kisebb részben az összeíró által összesített, nagyobb részben az általam kigyűjtött és összesített adataiból az alábbiak szerint tükröződnek a falu urbariális viszonyai. Az összeíró a püspökség subditusait három fő csoportba veszi számba: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellér. Ennek megfelelően: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró név szerint számba veszi a tabellában 40 telkesjobbágy-családfőt. Közülük kerül ki a bíró, aki 4/8 telkes jobbágy, de van közöttük egy iparos is, egy varga, aki 2/8 telkes. A 40 családban összesen van 49 fiúgyermek. Nincs fiú 11 családban, 1 fiú van 14 családban, 2 fiú van 10 családban, 3 fiú van 5 családban. Összesen 40 család. – A 40 család egész telkekre átszámítva, összesen 22 4/8 telken gazdálkodik. E telekállomány megoszlása: 2/8 telken ül 8 jobbágy, 3/8 telken ül 2 jobbágy, 4/8 telken ül 15 jobbágy, 5/8 telken ül 2 jobbágy, 6/8 telken ül 10 jobbágy, 1 egész telken ül 2 jobbágy, 1 4/8 telken ül 1 jobbágy. 22 4/8 telken ül 40 jobbágy. – Minthogy a bíró mentes, és minthogy 4/8 telken ül, a szolgáltatásköteles sessiók száma egész telkekre átszámítva 22. – (NB! Az összeíró – ugyanúgy, mint Németegregynél, Vékénynél és Szásznál – ennél a falunál sem adja meg tételesen, jobbágyonként sem az intravillanumbeli teleknagyságot, sem az extravillanumbeli szántók és rétek nagyságát. Az ok is ugyanaz. Lásd lentebb, a tabellához fűzött szöveges magyarázatról készített tartalmi kivonatban.) – Egy kivételével, valamennyi jobbágynak van szőleje. Összesen 107 kapásnyi. E szőlőterület megoszlása: nincs szőleje 1 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 17 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 15 jobbágynak, 4 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak, 5 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 6 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 7 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. – Számosállatállományukról a tabella az alábbi képet adja: Van összesen 51 darab lovuk, 1 lova van 3 jobbágynak, 2 lova van 24 jobbágynak, a többinek nincs lova. – Továbbá: van összesen 62 darab ökrük. 2 ökre van 16 jobbágynak, 4 ökre van 16 jobbágynak, 6 ökre van 1 jobbágynak, a többinek nincs ökre. – Van ezenfelül összesen 25 darab tehenük: 1 tehene van 23 jobbágynak, 2 tehene van 1 jobbágynak, a többinek nincs tehene. – És van még 65 darab birkájuk is: 10 birkája van 1 jobbágynak, 15 birkája van 1 jobbágynak, 20 birkája van 2 jobbágynak, a többinek nincs birkája. – Nemkülönben: talált az összeíró két jobbágynál 5–5, összesen 10 kas méhet. – Használatban levő és censusköteles pálinkafőző üstöt négy jobbágynál vett számba, mindegyiknél 1–1, összesen 4 darabot. – b) Házas zsellérek. E státusban 6 subditust vesz a tabellában név szerint számba az összeíró. Közülük három iparosember: 2 kőműves, 1 asztalos. – A 6 családban összesen van 3 fiúgyermek. (3 családban 1–1, a többiben nincs.) – Van összesen 16 kapásnyi szőlejük. Megoszlása: 2 kapásnyi szőleje van 2 házas zsellérnek, 3 kapásnyi szőleje van 4 házas zsellérnek. – Továbbá: az egyiknek közülük van 2 darab lova. Kettőnek közülük van 1–1 tehene. (Az egyik az, akinek a két lova is van.) – c) Más házánál lakó zsellér. Ilyen 1 van. Nevén kívül mást nem jegyzett fel róla az összeíró. – Eddig a tabelláis összeírásból kiszedhető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, kiegészítő urbarialis adatokkal. Tartalma: A subditusok túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, de van közöttük néhány német család is. De a magyarok is, a németek is római katolikus vallásúak. – A boldogulásukat legjobban elősegítő két tényező: elsősorban a szőlőművelés, másodsorban pedig a dohánytermesztés. – Viszont állandó nagy gondjuk az, hogy a hegyekről lezúduló vizek pusztítják szántóikat, iszappal, törmelékkel hordják be rétjeiket. És a víznek ez a pusztítása nagyon gyakori. – A megye hadiadó-pénztárába évente 158 Ft 23 dénárt, házipénztárába 79 Ft 11 dénárt fizetnek be. – Az uradalom subditusaival az úrbérrendeletnek megfelelően bánik, szolgáltatásaikat jóváhagyott urbáriumuk szerint követeli. Úrbéri szerződésük szerint egy egész jobbágytelek szántó-tartozéka 22 hold, rét-tartozéka 12 kaszásnyi. Ezzel kapcsolatban a subditusok egyöntetűen azt vallották az összeírónak, hogy a határhasználatuk ma is azonos az úrbérrendezéskorival. Ugyanis az úrbérrendeletben előírt határfelmérés megkezdődött ugyan náluk is, de még mindig nem fejeződött be, s még nem is jogérvényes. (NB! Mint fentebb a tabelláris összeírásnál már utaltam rá: ez az oka annak, hogy az összeíró nem adta meg a tabellában az egyes jobbágyok telektartozék-szántóit a rétjeit!) – Az eljáró bizottság az úrbérrendezéskor a falu határát a II. osztályba sorolta, s ma is abban van. – A falu határa nagyon fövenyes, kavicsos, kövecses és szerfelett terméketlen. Ez az oka annak, hogy tiszta búzát nem is szoktak vetni. – De vetik a kétszerest és rozsot; az előbbi négyszeres, az utóbbi ötszörös magot hoz. A zab azonban igen hitvány termést szokott hozni, s előfordul, hogy alig adja meg a bevetett magot. A kukoricát a tavaszi nyomásba szokták vetni, és az holdanként meghozza a 10–12 pozsonyi mérőt. – Ezek után érthető, hogy a gabonafélék általában még saját házi szükségleteikre sem elegendők. Ami segít rajtuk az boruk, szilvájuk, dohányuk. Ezekből csinálnak maguknak készpénzt. Nem is kell velük elmenniük sehova, mert a vásárlók vagy felvásárlók felkeresik őket e termelvényükért a faluban. – A faluközösségnek nincs saját erdeje vagy erdőrésze. – Olyan irtásföldjeik nincsenek, amelyeket bele ne mértek volna a telki állományba az úrbérrendezéskor. Puszta telkeik nincsenek. – Régebben elég nagy volt a faluközösség állatai számára kihasított legelőterület, ámde: az uradalom e legelőterület nagy részét elvette tőlük és átadta a szomszédos falujának, a már Tolna megyébe eső Györe possessiónak. A subditusok panaszkodtak is az összeírónak a csekéllyé zsugorodott, elégtelen legelőterület miatt. – Minthogy van szőlőhegyük, ezért fél éven át a faluközösségé a kocsmáltatási jog. – Sem a köz-, sem a földesúri terhek behajthatósága szempontjából nincs észrevétel. – Az összeírás idején sem volt a subditusoknak hátralékuk. – Eddig a szöveges magyarázat s a kiegészítő urbarialis adatok. Következik az e faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A kimutatásból kiszedhető adatok: 1. Az urbarialis ház-censusból. A falubeli 40 jobbágy ház és 6 zsellérház után, levonva a szolgáltatásmentes bíró háza utáni 1 forintot, az évi 1 forintos censusból bejön 45 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 22 szolgáltatásköteles sessio mindegyike után kötelesek ezen a címen évente adni 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 12 kr., 12 tojást 3 kr. és a borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. Ez összesen 18 Ft 42 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor által e főpont a)-tól e) alpontjaiig alkalmazott kalkulatív javításokkal kapcsolatban lásd az előző falunál, Szásznál, ugyancsak a jövedelemkimutatás 3. pontjához fűzött megjegyzésemet. Ez áll ide is.) a) A jobbágyok robotjából. A 22 szolgálathoz kötött sessio mindegyike után kötelesek évi 104 gyalogrobotnapot teljesíteni. Ez 2288 nap; 12 krajcárjával összesen 457 Ft 36 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. A Nádasd falunál alkalmazott számítási módszer szerint a 22 öl fa kitermeléséhez és beszállításához szükséges robot értékét 2 forintjával kalkulálva ölenként, e szolgáltatás értéke 44 Ft. – c) A hosszúfuvarból. E szolgáltatás pénzértéke egész sessiónként 48 kr. évente; összesen tehát 17 Ft 36 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. A 6 zsellér mindegyike évi 20 nap gyalogrobotra köteles; összesen: 120 nap; 12 krajcárjával összesen 24 Ft. – e) A subinquilinus robotjából. Az egyetlen e státusbeli subditus 12 gyalogrobot-napot köteles évente teljesíteni; 12 krajcárjával 2 Ft 24 kr. – Az uradalom jövedelme tehát e faluban a robotból s a vele rokon szolgáltatásokból a)-tól e)-ig 545 Ft 36 kr. – Az összeírónak bejelentették a jobbágyok és a zsellérek, hogy robotkötelezettségükből összesen 1159 napnyit szívesen váltanának meg készpénzben. Ha ehhez a felsőbb kamarai. szervek hozzájárulnának, a váltságból – 12 krajcárjával számolva a robotnapokat – bejönne évente 231 Ft 48 kr. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után 6 font fonalat kell adniuk; de megválthatják 36 krajcárjával sessiónként; bejön belőle összesen 13 Ft 12 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. (Bár az összeíró 4 ilyen üstöt írt össze, melyeket használtak is a jobbágyok.) 9 év tényszámainak átlagában 2 üst után szokták e censust fizetni, 2 forintjával évente; ez összesen átlag 4 Ft. – 6. A kilencedből és a tizedből. Itt is természetben adják mindkét szolgáltatást. Kilenc esztendő tényszámainak átlagában mérve a mennyiségeket, s levonva belőlük a cséplőrészt és a tizenhatodot, e szolgáltatás pénzértéke terményfajtánként az alábbiak szerint alakul: Kétszeresből 143 1/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft 143 Ft 15 Kr. Rozsból 20 pozsonyi mérő á 51 kr. 17 Ft. Zabból 35 pozsonyi mérő á 30 kr. 17 Ft 30 kr. Kukoricából 57 pozsonyi mérő á 24 kr. 22 Ft 48 kr. Tatárkából 5 pozsonyi mérő á 3

7 1/2 kr. 3 Ft 7 1/2 kr. Lednekből 8 pozsonyi mérő á 16 kr. 2 Ft 8 kr. Szárazfőzelékfélékből 27 icce á 2 kr. 54 kr. Káposztából 159 fej á 1 kr. 2 Ft 39 kr. Dohányból 60 font á 6 den. 3 Ft 36 kr. – (Csak kilencedet adnak!) – (NB! A dohány egységárát dénárban adja meg, majd átszámolja forint-krajcárra!) – Bárányokból a kilenced és a tized együtt 105 darab 8 krajcárjával 14 Ft. Méhekből 3 1/2 kas á 12 kr. 40 kr. Fehér borból, leszámítva az első feltöltést, bejön 8 3/4 akó, ez 1 Ft 30 krajcárjával 13 Ft 7 1/2 kr. Vörös borból 89 1/4 akó, á 1 Ft 15 kr. 111 Ft 33 1/4 kr. – A kilencedből és a tizedből bejövő összes földesúri jövedelem pénzértéke tehát 352 Ft 18 3/4 kr. – 7. Az uradalmi erdőkből. A 3. pontban már említett 22 öl, jobbágyok-szolgáltatta tüzifa értéke Pécsre beszállítva ölenként (Csak a fa értéke, mert a munkáét lásd a 3. b) pontnál fentebb!) 1 Ft 30 krajcárjával 33 Ft. – 8. A szalmából. Az őszi gabonák szalmájából átlagosan bejön 7 öl, 2 forintjával számítva ölét 14 Ft. A tavasziakéból 1/2 öl; ölét 1 Ft 30 krajcárjával számolva 45 kr., összesen 14 Ft 45 kr. – 9. A kocsmáltatásból. Az uradalomnak itt nincs kocsmája, de az úr borát házanként felváltva méreti ki. Ilyen módon – amint azt az összeíró a külön vezetett kocsmáltatási számadások 9 évi tényszámaiból megállapította – évente elfogy 102 2/4 akó vörös bor, az ebből származó bruttó árbevétel 220 Ft 3 kr. – A ráfordítások: A 102 és 1/2 akó vörös bor önköltségi (ún. „belső”) ára 1 Ft 15 krajcárjával 128 Ft 7 1/2 kr. A kimérőnek járó csapospénz 10 Ft 15 kr. Összesen 138 Ft 22 1/2 kr. Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként az uradalomnak 81 Ft 40 1/2 kr. – 10. A malom árendájából. A falu határában van egy földesúri vízimalom. Bérlője fizet érte árenda címén évi 32 forintot. – A faluból származó össz-földesúri jövedelem évente átlag 1140 Ft 14 1/4 kr. – Eddig a tabelláris jövedelemkimutatás adatsora. Következik az aránylag rövid zárószöveg. Tartalma: A falu határában levő uradalmi erdőség 474 holdas terület. Friss, viruló erdő ez; a fák többsége bükk; egy a hiba: ritkásak az egyébként szép fák. Ez idő szerint még nincs vágásokra tagolva. Ebben az erdőben biztosítja az uradalom itteni subditusai számára mind az épület, mind a tüzifaizást. – Az urbariális ölfát innen kell Pécsre beszállítani. – Az erdő bükkfái minden harmadik esztendőben meghozzák makktermésüket. A makkra a falubeliek is ráhajthatják sertéseiket; a makkbért azonban nem a sertések darabszáma szerint fizetik, hanem minden makktermő évben külön egyeznek meg átalányösszegben az uradalommal. – Végül megismétli azokat a hátráltató tényezőket, amelyekről fentebb már szólt a tabelláris összeíráshoz fűzött szöveges magyarázatában, minthogy azok közvetve az uradalomnak is kárt okoznak.
Györe:
A falu Tolna vármegye területén, kis halmok között települt, hat óra járásnyira Pécs városától. Nádasd falutól, mint uradalmi-körzeti központtól, melyhez ez a falu közvetlenül tartozik; 2 óra járásra esik. – Északi szomszédja Szárász falu, mely a püspöki uradalomé és Tófű, mely Eszterházy hercegé. – Keleti szomszédja egy darabon a pécsi székesegyház őrkanonoki stallumának Nagy Mányok nevű faluja, egy további darabon gróf Apponyi család tulajdonában levő Izmény falu; délről szintén két faluval határszomszédos, éspedig Császtával és Mázaval, nyugatról pedig eggyel: Szásszal, mely utóbbi három a pécsi püspöki uradalom tartozék-faluja. – A felsorolt szomszédok közül az idegen földesurak falvai felé ténylegesen felhányt és karbantartott határhalmok választják el a györei határt, míg a püspöki uradalom falvai és Györe között semmiféle határjel nincs. Sem az idegen földesurak falvaival, sem az azonos uradalomhoz tartozókkal nincs határvita, mert a mezsgyét az egy uradalomhoz tartozó falvak népe jól ismeri, s vezessen bár a határvonal cserjésen, szántón, vagy réten át, avagy legyen éppen valami árokféle, azt ősidők óta mindkét oldalról tiszteletben tartják. – A faluban van az uradalomnak egy lakóháza, melyben az összeírás idején az uradalmi vadász lakott, aki az épületet szolgálati lakásként használja. Nyers építőanyagokból épült a ház, zsupfedelű, 8 öl hosszú, 3 öl széles; benne egy szoba és egy kis kamra, valamint egy közbülső konyha. Tartozik a házhoz egy kis kert is, amelyet az udvarral együtt karókerítés övez. – Eddig a bevezető: következik a falubeli subditusok név szerinti tabelláris számbavétele, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabella részben az összeíró által összesített, többségében azonban általam kigyűjtött és összesített adataiból az alábbiak szerint tükröződnek a falu urbarialis viszonyai. – Az összeíró három csoportban veszi számba az itteni subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Ennek megfelelően: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró név szerint 81 telkes jobbágy-családfőt vesz számba a tabellában. Van közöttük két iparos is: mindkettő bognár. (2/8 telkes jobbágy mint a kettő.) – A 81 családban van összesen 65 fiúgyermek. Megoszlásuk: 1 fiú van 42 családban, 2 fiú van 7 családban, 3 fiú van 3 családban, a többi családban nincs fiú. – A 81 telkesjobbágy-család összesen 44 2/8 telken ül, egésztelkekre átszámítva. (Ámde: csak 43 2/8 telek a szolgáltatásköteles, miután a bíró és a másodbíró szolgáltatásmentesek, s mindketten 4/8 telkesek, összesen tehát 1 egész telkük van). – Ez a telekállomány így oszlik meg a jobbágyok között: 2/8 telken ül 24 jobbágy, 3/8 telken ül 2 jobbágy, 4/8 telken ül 33 jobbágy, 6/8 telken ül 7 jobbágy, 1 egész telken ül 12 jobbágy, 1 2/8 telken ül 3 jobbágy. 44 2/8 telken ül 81 jobbágy. – (NB! Az összeíró ennél a falunál – ugyanúgy, mint Németegregynél, Vékénynél, Szásznál és Császtanál – nem részletezi sem az intra-, sem az extravillánumbeli telektartozékokat. Az ok is azonos. Lásd egyébként okát lentebb a tabellához fűzött szöveges magyarázatban.) – A 81 telkes jobbágy kezén van összesen 83 1/2 kapásnyi szőlő, az alábbi megoszlásban: 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 1 kapásnyi szőleje van 26 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőleje van 5 jobbágynak, 2 kapásnyi szőleje van 13 jobbágynak, 2 1/2 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak, 3 kapásnyi szőleje van 7 jobbágynak. 83 1/2 kapásnyi szőleje van 53 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi képet adja: Van összesen 139 darab lovuk: 1 lova van 2 jobbágynak, 2 lova van 53 jobbágynak, 3 lova van 5 jobbágynak, 4 lova van 4 jobbágynak. – Továbbá van összesen 45 darab ökrük: 1 ökre van 1 jobbágynak, 2 ökre van 10 jobbágynak, 4 ökre van 6 jobbágynak. – Nemkülönben: van összesen 43 darab tehenük: 1 tehene van 39 jobbágynak, 2 tehene van 2 jobbágynak. – Az összeíráskor volt még 269 darab birkájuk: 1 birkája van 3 jobbágynak, 2 birkája van 1 jobbágynak, 4 birkája van 1 jobbágynak, 10 birkája van 1 jobbágynak, 15 birkája van 1 jobbágynak, 25 birkája van 4 jobbágynak, 26 birkája van 1 jobbágynak, 30 birkája van 1 jobbágynak, 39 birkája van 1 jobbágynak, 40 birkája van 1 jobbágynak. 269 birkája van 15 jobbágynak. – Végül az összeíró talált náluk az összeíráskor összesen 9 kas méhet. Egy jobbágynál 3, egy másiknál 6 kas méhet. – (NB! Igen érdekes és figyelemreméltó adat: nemcsakhogy az összeíráskor nem talált a jobbágyoknál működésben levő pálinkafőző üstöt az összeíró, de – lásd alább, a jövedelemkimutatásban! – 9 év tényszámainak átlagában sem tudott a számadásokból egyetlen egyet sem kiszedni! Egyedülálló eset ez a dominium eddigi falvainál, pedig az utolsó néhány falu van soron. Ebből nyilvánvaló, hogy gyümölcstermelésük sem lehetett jelentős.) – b) Házas zsellérek. A subditusoknak e státusában 9 családfőt vesz név szerint számba az összeíró. Többségük iparos. Éspedig: 1 szabó, 2 takács, 2 kovács, 1 varga. – A 9 családban összesen van 6 fiúgyermek. (6 családban 1–1 fiú.) 2-nek közülük van 1–1 kapásnyi szőleje és ugyancsak 2-nek 1–1 tehene. (Egyéb adatot nem jegyez fel róluk.) – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Csak a 2, ilyen státusú subditus nevét adja a tabellában az összeíró, egyéb adatot nem jegyez fel róluk. – Eddig a tabellából kiszedhető adatsor. Következik a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. E szövegrész tartalma: A falubeli subditusok részben magyarok, részben németek. Utóbbiak luteránus, előbbiek római katolikus vallásúak. (NB! A családi nevek után ítélve, az összeíráskor kb. 2/3 rész volt a magyar, s 1/3 a német lakos.) – A faluközösség a megye hadiadó-pénztárába évente átlag 262 Ft 19 1/2 dénárt, míg a megye házipénztárába 228 Ft 49 7/8 dénárt fizet be. – Boldogulásukat egyedül a dohánytermesztés mozdítja elő. Viszont igen súlyos gondjuk a legelőhiány, amit tetéz az, hogy jóllehet a falu határában levő földesúri erdőkben korábban szabadon legeltethetett, az utóbbi években kizárta őket onnan az uradalom. – Az uradalom az úrbérrendeletnek megfelelően bánik a subditusokkal; van törvényes urbáriumuk, s az abban foglaltak szerint egy egész telekhez 22 hold szántó és 10 kaszásnyi rét tartozik. A telkiállomány azonban még ma is azonos azzal, amit annakidején az úrbérrendezéskor eljáró bizottság vett számba. Ugyanis: az úrbérrendezésről szóló királyi rendeletben előírt határfelmérés megkezdődött ugyan, de még nincs befejezve, s még nem jogérvényes. – (NB! Itt az oka annak, hogy az összeíró a tabellában nem mutatta ki jobbágyonként és tételesen a telektartozék szántókat és réteket, illetve a beltelek nagyságát sem.) – A határterület nagyobb része jó minőségű föld; e jobb minőségű földbe tiszta búzát szoktak vetni, s itt megadja az 5-szörös, sőt: jobb esztendőkben a 6-szoros magot is; ugyanakkor a kétszeres és a rozs a 6–7- szeres magot is megadja. Minthogy az utóbbi esztendőkben a zab szinte semmit sem termett, a jobbágyok elhagyták termelését, és a tavaszi nyomásba inkább kukoricát vetnek, amely holdanként közepes évben is meghozza a 10, sőt: a 12 pozsonyi mérőt is csöveskukoricában számolva. – Az úrbérrendezéskor az eljáró bizottság a falu határát a II. osztályba sorolta, és ez idő szerint is abban van. – A lakosok semmiféle kenyérgabonát nem tudnak piacra vinni, mert ritka esztendő az, amikor elmondhatják, hogy saját szükségleteikre elegendő az. Ellenben: helyben szokták eladni dohánytermésüket – ezt a növényt nagy szorgalommal termesztik. (Így! „…verum Tabacam, quam maxima cum diligentia cultivant, in loco distrahere solent.”) – A faluközösségnek nincs az uradalmi erdőségekből külön kihasított, saját erdeje. Sőt: még a faizást sem itt biztosítja számukra az uradalom, hanem a szomszédos Szász falu határában levő földesúri erdőkben; itt viszont mind a tüzi-, mind az épületfaizást. Továbbá: az urbarialis ölfa-szolgáltatási kötelezettségüket az egregyi (Magyaregregy) határbeli földesúri erdőben kell teljesíteniük, és onnan kell Pécsre szállítaniuk. – Irtásföldjeik nincsenek. Puszta telek sincs e faluban. – A faluközösség számára biztosított legelőterület szűk is, silány is. A lakosok súlyos sérelemként panaszolták el az összeírónak azt, hogy jóllehet ősidők óta megvolt elődeiknek is, sőt: a ma élő subditusoknak is az a joguk, hogy állataikat szabadon legeltethették a földesúri erdőkben, most az uradalom teljesen kizárta őket itteni erdeiből. (NB! Az összeíró pontosan nem jegyezte fel, hogy mióta, csak ezt írja: „…nunc vero penitus excludantur.”) – Nincs a falu határában saját szőlőhegyük. Néhány jobbágy azonban akad köztük, aki az uradalom szomszédos falvainak szőlőhegyein extraneusként művel szőlőt; ezért csak negyedéven át illeti meg őket a kocsmáltatási jog. (NB! Csak emlékeztetek itt arra, hogy a tabelláris összeírás adatai szerint a jobbágyok jóval több mint felének van szőleje! Az összeíró által feljegyzett „aliqui Colonorum” mögött tehát ez van.) – Sem köz-, sem földesúri terheik behajthatóságával kapcsolatban nincs megjegyeznivaló. Nincsenek hátralékban sem földesurukkal, sem a vármegyével szemben. – Eddig a szöveges magyarázat, és a kiegészítő urbarialis adatok. Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A jövedelemkimutatás adatsora az alábbi: 1. Az urbarialis ház-censusból. A faluban van 81 jobbágyház és 9 zsellérház; a mentes bíró és másodbíró 1–1 forintos censusának leszámításával ezen a címen tehát bejön az uradalomnak évente 88 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 43 2/8 szolgáltatásköteles sessio minden egész sessiója után ezen a címen kötelesek szolgáltatni: 1 icce vajat, 21 kr.; 2 kappant, 18 kr.; 2 csirkét, 6 kr.; 12 tojást, 3 kr.; és a borjúváltságot, 3 kr., összesen 51 kr. értékben. Ez összesen 36 Ft 45 3/4 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. (NB! A kamarai revizor által e főpont a)-tól e) alpontjainál alkalmazott kalkulatív javításokkal kapcsolatban lásd ugyancsak e főponthoz NB! jel alatt fűzött megjegyzésemet az előző falunál s az ott utaltnál! Az áll ide is!) – a) A jobbágyok robotjából. Minden egész szolgáltatásköteles sessio után évi 104 gyalogrobotnap a robotkötelezettségük. Ez összesen – a 43 2/8 szolgáltató sessióra számolva – évi 4498 nap 12 krajcárjával számítva: 899 Ft 36 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Minden egész szolgáltató sessio után megadják az ölfát, a fentebb már leírt körülmények között. A Nádasd possessiónál alkalmazott számításmód szerint e szolgáltatás robotmunkájának értéke – ölét 2 forintjával kalkulálva – 86 Ft 30 kr. – c) A hosszúfuvarból. A szolgáltatás értéke minden egész szolgáltató sessio után 48 kr., összesen 34 Ft 36 kr. – d) A házas zsellérek robotjából. Mind a 9-en 20–20 napot szolgálnak évente; összesen 180 nap; 12 krajcárjával 36 Ft. – e) A subinquilinusok robotjából. Mindketten 12–12 napot, összesen 24-et robotolnak; 12 krajcárjával 4 Ft 48 kr. – Az uradalom évi átlagjövedelme tehát a)-tól e)-ig 1061 Ft 30 kr. – A telkes jobbágyok és házas zsellérek közül többen bejelentették az összeírónak, hogy a robotkötelezettségükből szívesen megváltanának 2390 napot összesen. Ha a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, ez évente 478 Ft készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – 4. A fonásból. Minden egész sessio után kötelesek 6 font fonalat adni; ezt a szolgáltatást azonban 36 krajcárjával megváltják; ez a 43 2/8 szolgáltató sessio után 25 Ft 54 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Ebben a faluban – 9 év tényszámait véve az átlagolás alapjául – ezen a címen az uradalom kasszájába nem történt befizetés. – 6. A kilencedből és a tizedből. Mindkét szolgáltatást ebben a faluban természetben adják a subditusok. Ugyancsak 9 esztendő tényszámait véve a mennyiségi átlagok alapjául, a két szolgáltatásból eredő földesúri jövedelem az alábbiak szerint alakul, pénzértékre átszámítva, terményfajtánként: Tiszta búzából 43 1/4 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr. 64 Ft 52 1/2 kr. Kétszeresből 164 pozsonyi mérő á 1 Ft 164 Ft. Rozsból 166 1/4 pozsonyi mérő á 51 kr. 141 Ft 31 1/2 kr. Zabból 71 2/4 pozsonyi mérő á 30 kr. 35 Ft 45 kr. Kukoricából 82 pozsonyi mérő á 24 kr. 32 Ft 48 kr. Tatárkából 6 pozsonyi mérő á 37 1/2 kr. 3 Ft 45 kr. Lednekből csak kilencedet adnak, bejön belőle 17 pozsonyi mérő á 16 kr. 4 Ft 32 kr. Szárazfőzelékfélékből 101 icce á 2 kr. 3 Ft 22 kr. Káposztából 177 fej á 1 kr. 2 Ft 57 kr. – Bárányokból 305 db.; de ezeket az urbáriumuk szerinti 8 krajcáros darabonkénti áron megváltják, ez összesen 40 Ft 40 kr. Méhekből 15 1/4 kas á 12 kr. 3 Ft 3 kr. – Dohányból csak kilencedet adnak, ez kitesz évente átlag 7 mázsát; 6 forintjával 42 Ft. – A kilencedből s tizedből eredő összföldesúri jövedelem tehát évente 539 Ft 16 kr. – 7. Az allodiális szántók hozamából. A falu határában van az uradalomnak 60 hold allodiális szántóterülete. Három nyomásra van osztva: ősziek alá – tavasziak alá – ugarra. Ugyancsak 9 esztendő tényszámainak átlagában, bejön az őszi vetésű tiszta búzából 120 mérő; 1 Ft 30 krajcárjával 180 Ft. Tavasziakból 160 mérő, á 30 kr. 80 Ft. Összesen 260 Ft. – A ráfordítások: a) Az őszi vetés vetőmagszükséglete 45 2/4 mérő búza, á 1 Ft 30 kr. 68 Ft 15 kr. – b) A tavaszi vetés vetőmagszükséglete 40 mérő zab (mert rendszerint ez megy tavasziba) á 30 kr. 60 Ft. Összesen 128 Ft 15 kr. – c) Az őszi és tavaszi megmunkáláshoz 219 gyalogrobot-nap, 12 krajcárjával kalkulálva 45 Ft 48 kr. – a) + b) + c) összesen 172 Ft 3 kr. Ezt levonva a termés fenti bruttó értékéből, marad évi tiszta jövedelemként 87 Ft 57 kr. – (NB! A kamarai revizor a megmunkálás költségeit, tehát a c) pontot más úton, nem az összeíró által a tényszámok átlagolása útján, hanem a kamarai normatívum szerint az a) + b) összértékének 1/3-ával számítja ki. Érdekes, hogy az eltérés mindössze néhány krajcárnyi. Szokás szerint a revizor saját kalkulációját vörös tintával a szöveg fölé írta ugyan, de javítása konzekvenciáit nem viszi tovább a jövedelemkimutatásban.) – 8. A kocsmáltatásból. Ebben a faluban az uradalomnak nincs saját kocsmaépülete, ezért a kocsmáltatás jogát házanként felváltva gyakorolja, s subditusai házaiban méreti ki borát, pálinkáját. Az erről külön vezetett kocsmáltatási számadások 9 esztendei tényszámainak átlagát véve, ez a jövedelemforrás így alakul évente: kiméret az uradalom a fenti módon a faluban 89 1/4 akó vörös bort, amelynek bruttó árbevétele 181 Ft 49 1/2 kr. – Kiméret továbbá 48 icce pálinkát, s ebből bejön összesen 9 Ft 36 kr. Összesen 191 Ft 25 1/2 kr. – A ráfordítások, illetve az önköltség: A 89 1/4 akó fehér bor önköltségi, ún. „belső” ára 1 Ft 15 krajcárjával 111 Ft 33 3/4 kr. A 48 icce pálinkáé 8 krajcárjával 6 Ft 24 kr. A csapos díja a kimérésért 9 Ft 21 kr. Összesen 127 Ft 18 3/4 kr. – Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből marad az uradalomnak évi átlagos tiszta jövedelemként a kocsmáltatásból 64 Ft 6 3/4 kr. – 9. A szalmából eredő földesúri jövedelem. Az ősziek szalmájából átlagosan évente bejön 13 öl; 2 forintjával 26 Ft. A tavasziakéból 2 öl; 1 Ft 30 krajcárjával 3 Ft. A rozsszalmából 533 kéve; á 1 1/2 kr. 13 Ft 19 1/2 kr. Összesen 42 Ft 19 1/2 kr. – 10. A malmok árendájából. A falu határában magánszemélyek kezén van két vízimalom; árenda címén fizetnek értük az uradalomnak összesen 44 forintot (Így! Az eredetiben is sommásan, nem tételesen!) – 11. A kocsmáros árendájából. A faluban Krafft Ádám jobbágy saját kocsmát tart, s ott saját szeszesitalait méri egész éven át földesúri engedéllyel. E jogért évi árenda címén fizet az uradalomnak 95 forintot. – Az e faluból származó összes földesúri jövedelem tehát évente átlag 2084 Ft 52 kr. – Eddig a szöveges magyarázat, és a kiegészítő urbariális adatok, következik a rövid zárószöveg, melynek tartalma: A falu határában levő uradalmi erdők nincsenek vágásokra osztva, a fák többsége érett fa, sőt: egy részük már kihalófélben. Többségük gyertyán. A makktermő fák minden harmadik esztendőben hozzák makktermésüket; ebből azonban még annyi hasznuk sincs a helybeli lakosoknak, hogy makkbérért ráhajthatnák sertéseiket, mert a makkolást az uradalom saját sertései számára tartja fent. Mint a jövedelemkimutatásban már szóba került, ennek a falunak határában van az uradalomnak 60 holdnyi allodiális szántóterülete.
A pécsi püspökség javai Baranya és Tolna megyékben.