Lánycsók:
A falu kb. 4 óra járásnyira esik Pécstől, nem messzire a mohácsi úttól; Mohács mezővárostól azonban csak mindössze félóra járásnyira van. Maga a falu észak-déli irányban települt egy alacsony dombon. – Északi szomszédja a béllyei hercegi uradalomhoz tartozó Szabar falu, keleti és déli Mohács mezőváros, szintén délen egy darabon a béllyei hercegi uradalomhoz tartozó Nagy-Nyárád falu határával is érintkezik. Végül nyugatról zárja határát Babarcz és Kis Nyárád falvak határa, mely utóbbi két falu a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának faluja. – Szabar, Mohács, Nagy-Nyárád felé tényleges és jól látható határhalmok választják el a lánycsóki határt szomszédaikétól, s a lánycsókiaknak nincs is vitájuk e települések közösségeivel. – A babarcziakkal sincs vitájuk, pedig a határ errefelé nem ilyen egyöntetű, hanem van néhány határhalom a babarczi határhoz tartozó Korpád nevű erdő szélén, Lánycsók alsó határán; a határvonal további része pedig egy kocsiút, mely a szőlők felől jön ki, s a szántóföldek között halad át a korpádi erdőig. – Végül Kis-Nyárád felé szintén egy ilyen út a határvonal egy része; ez az út a szántóföldek között fut, s mentén itt-ott még látszik egy-egy határhalom kétségtelen maradványa. – S nem is itt van a baj. Hanem ott, ahol a két falu határa rétekben fut össze. Mert itt azután semmiféle határvonal vagy határjel nincs. Ősidők óta áll a határvita a két faluközösség között e rétek miatt. De egy kis dombocska miatt is, amelyen kb. 25 esztendővel ezelőtt a kis-nyárádiak szőlőt telepítettek, ámde a lánycsókiak kirángatták a földből a zsenge, frissen telepített vesszőket. Azóta aztán nincs szőlő, hanem hol az egyik, hol a másik falu használja legelőnek a kb. 60 holdra tehető területet. – A vita, a veszekedés tart, de határmegállapítás iránti peres keresetet nem nyújtott be egyik faluközösség sem a másik ellen. – Lánycsók faluban a Szekcső mezőváros felé, s onnan tovább a dunai révhez vivő királyi út mellett van az uradalomnak egy beszálló kocsmája. Az épület alaprajza 'L'-alakú; nyers építőanyagokból épült, náddal fedett. – Nyugati szárnyán van egy nagyobb szoba a közrendűek számára („pro Plebe”), rajta három ablak, benne piros kályha. Majd egy kis fedett ámbitus következik. – A keleti szárnyon van egy szoba az utasvendégek számára, két ablakán vasrács, benne piros kályha. – Majd egy másik szoba jön sorra, mely már valamivel nagyobb, benne az előbbivel azonos kályha, s ebben a szobában lakik a fogadós. Ez utóbbit követi a szilárd építőanyagokból épült kéménnyel ellátott konyha, végül pedig az éléskamra. – A szobák földesek. – Az udvaron hat szilárd építőanyagokból felépített oszlopon nyugvó kocsiszín, mely zsúpfedelű. Ugyancsak az udvaron egy istálló, mely nyers építőanyagokból épült, szalmazsúppal fedett, 5 × 2 1/2 öl alapterületű. – Továbbá van a fogadó udvarán egy kisebb, önálló épület, amely mészárszék céljaira szolgál; ebben az épületben van egy külön, ilyen célre alkalmassá tett hely is, ahol a kimérésre kerülő állatokat taglózzák le, avagy ölik le. Ez a hely tehát tulajdonképpen a vágóhíd szerepét tölti be. Fedele nád, de már erősen avult állapotban. – Nemkülönben a fogadó udvarán kívül, de még mindig az intravillanumban van egy kert is, amely a fogadó tartozéka, s e kert 42 × 13 öles, s az út mellett van, melytől egy árok, s annak partjára telepített tüskés élősövény választja el. A másik oldalán, ahol is az egyik helybeli lakos fundusával szomszédos, nincs semmilyen kerítése. – Ugyancsak a fogadó fundusán épült fel az uradalmi pince, szilárd építőanyagokból és boltívesre kiképezve, 5 × 2 öles alapterülettel. – A falu végében épült fel nyers építőanyagokból, náddal fedetten, az uradalmi juhászok lakása. Az épület 11 × 3 öl alapterületű. – Két szoba van benne a két birkáscsalád számára; a szobákon két-két ablak, bennük közönséges kemence; a szobák között közbülső konyha. – A házhoz tartozik egy vájt pince, mely öt öl mélységű. Bejárója előtere azonban úgy van kiképezve, hogy kamra céljaira is szolgálhasson. Ez a bejáró szilárd építőanyagokból van felfalazva, s nádtetejű ez is. – Ennek a birkásháznak az udvarán áll a részint nyers, részint szilárd építőanyagokból épült, 'L'-alakú birkahodály. Az udvar egyébként nemcsak körül van véve élősövény-kerítéssel, hanem a birkák különbözősége miatt közepén is átvonul egy szintén élősövényből nevelt kerítés. – Az 'L'-alakú hodály egyik szárnyának hossza 24, a másik szárnyáé 10 öl, a szélessége mindenütt 3 öl. Ez a hodály is végig nádfedelű. – A fundushoz, melyen a hodály is áll, közvetlen szomszédként egy kb. 4 holdas bozót is tartozik, amely kiváló legelőterület a nagy távolságokra elmenni nem tudó beteg birkák, nemkülönben a szoptatós birkák számára, s az összeírás idején is erre a célra szolgált. – A Bácffa nevű erdőben, a mohácsi postaút déli oldalán van az uradalmi vadaskert. – Eredetileg Mohácson volt, de ide telepítették át az 1796. évi, s a királyi biztos által kiadott, az uradalom és Mohács mezőváros közössége között létrejött egyezség értelmében. – Ez a vadaskert 271 öl hosszú és 191 öl széles. északi oldalán deszkakerítés van, másik három oldalát sövénykerítés zárja. – A vadaskertben van az uradalmi vadász lakása, mely 11 × 2 1/2 öl alapterületű, nyers építőanyagokból felépített, nádfedelű épület. – Benne két, egyenként két ablakos szoba, az ablakokon vasrács. Egyik szoba nincs padlózva. – Az egyik szobában vörös kályha; a másikba azonban sürgősen be kellene egyet építeni. – A két szoba között egy közbülső konyha, melynek kéménye szilárd építőanyagokból épült. Van hozzá egy kis kamra is. – A lakóépület mellett két tehénre való istálló. – A ház alatt égetett téglákból boltívesre kiképzett s falazott pince. – Minthogy a vadaskert környékén nincs a kert vadjai számára sehol élővíz, a nemrégiben elhunyt Eszterházi püspök igen nagy költségen kiásatott az egyik platón egy 20 öl hosszú, 3 1/2 öl széles, 6 öl mély ciszternát, s azt szilárd építőanyagokból ki is építtette. – Végül van a vadaskertben egy 9 öl mély, falazott belsejű kerekeskút is. – A vadaskerten kívül van egy zöldségeskert is, amelyben uradalmi felhasználásra általában káposztát szoktak termeszteni. 46 öl hosszú, 16 öl széles. Sövénykerítés veszi körül. – Eddig a bevezető szöveg. Következik a népes falu subditusainak név szerinti, tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 175 telkes jobbágyot, 64 házas zsellért és 2 más házánál lakó zsellért. – a) A telkes jobbágyok. A fenti létszámú telkes jobbágyok között mindössze egy iparos van, varga mesterségű. A 175 családban összesen van 127 fiúgyermek. Ez a létszám így oszlik meg: 70 családban van 1, 21 családban van 2, és 5 családban van 3 fiúgyermek. Ez 96 család; 31 családban nincs fiúgyermek. – A 175 jobbágycsalád egésztelkekre átszámítva összesen 101 6/8 telken ül. 2/8-os telken ül 20 jobbágy, 4/8-os telken ül 95 jobbágy, 6/8 telken ül 46 jobbágy, 1 egész telken ül 12 jobbágy, 1 2/8 telken ül 1 jobbágy, 1 4/8 telken ül 1 jobbágy. Összesen 175 jobbágy. – Ámde nem a 101 6/8-nyi telekállomány szolgáltatásköteles, mert a bíró, a másodbíró és a templomatya mentesek, s hárman együtt 2 4/8 telken ülnek; marad tehát a szolgáltatásköteles telkek száma egésztelekre redukálva 99 2/8 telek. Az öszesen 101 6/8 telket kitevő telekállományhoz az intravillanumban 321 3/8 pozsonyi mérő kapacitású terület tartozik összesen. – Az egyes telkes jobbágyok kezén 1-től 6 6/8 mérősig terjedő beltelek van. Ámde a beltelkek nagyságrendje igen rapszodikus, s nagy szóródást mutat, s nem igazodik a teleknagyságrendhez. Mert igaz ugyan, hogy a 6 6/8 mérős maximális beltelek egy 1 2/8 telkes jobbágy kezén van, de ez az egyetlen ekkora telek. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy míg a 4/8 telkesek javarészének 1-től 1 2/8 mérős a beltelke, igen sok közöttük a 4, sőt 4 4/8 mérős is; továbbá: van olyan 6/8 telkes jobbágy, akinek 4 4/8 mérős a beltelke; és van olyan 1 2/8 telkes jobbágy, akinek mindössze 2 5/8 mérős a beltelke. – A fenti össz-telekállományhoz az extravillanumban összesen 4904 2/8 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület tartozik. Ez természetesen már jobban követi a telkek nagyságrendjét. A 2/8 telkesek 11 mérős körüli minimumával szemben áll az egész és még annál is nagyobb telkek 50 pozsonyi mérő kapacitású szántóterülete, s a közbeeső teleknagyságokhoz is arányos az extravillanumbeli szántók területe. – A fenti össz-telekállomány rét-tartozéka 540 3/8 kaszásnyi rét. 1 2/8-tól 8 kaszásig, szintén arányosan a teleknagysággal. – A 175 telkes jobbágy kezén van összesen 338 kapásnyi szőlő. Nincs szőlője 14 jobbágynak. 1 kapásnyi szőlője van 49 jobbágynak. 2 kapásnyi szőlője van 73 jobbágynak. 3 kapásnyi szőlője van 21 jobbágynak. 4 kapásnyi szőlője van 12 jobbágynak. 5 kapásnyi szőlője van 4 jobbágynak. 6 kapásnyi szőlője van 2 jobbágynak. Összesen 175 jobbágy 338 kapásnyi szőlő. – Van továbbá összesen 141 darab ökrük. Az állomány megoszlása: Nincs ökre 108 jobbágynak. 1 ökre van 3 jobbágynak. 2 ökre van 60 jobbágynak. 4 ökre van 3 jobbágynak. 6 ökre van 1 jobbágynak. Összesen 175 jobbágy 141 darab ökör. – Van továbbá összesen 94 darab tehenük. Az állomány megoszlása: 90 jobbágynak van 1-1 tehene; 2 jobbágynak van 2-2 tehene; a többieknek nincs tehenük. – Az összeírás idején a telkes jobbágyoknak volt összesen 305 darab birkája. Ez a birkaállomány összesen 50 jobbágy kezén van, de igen érdekes az állomány megoszlása: 1 birkája van 18 jobbágynak. 2 birkája van 15 jobbágynak. 3 birkája van 5 jobbágynak. 4 birkája van 2 jobbágynak. 5 birkája van 1 jobbágynak. 6 birkája van 1 jobbágynak. 7 birkája van 1 jobbágynak. 8 birkája van 2 jobbágynak. 30 birkája van 3 jobbágynak. 50 birkája van 1 jobbágynak. 60 birkája van 1 jobbágynak. Összesen 50 jobbágy 305 darab birka. – Nemkülönben: volt az összeírás idején összesen 32 kas méhük. Ez az állomány összesen 4 telkes jobbágy kezén volt, az alábbi megoszlásban: 1 kas méhe van 1 jobbágynak, 3 kas méhe van 1 jobbágynak, 4 kas méhe van 1 jobbágynak, 24 kas méhe van 1 jobbágynak. Összesen 4 jobbágy 32 kas méh. – Van továbbá összesen 9 darab pálinkafőző üstjük. 7 jobbágy kezén 1-1 üst, 1 jobbágy kezén 2 üst. Ámde ezek közül az egyik üst szolgáltatásmentes, mert a másodbíró főzi rajta pálinkáját. – b) A házas zsellérek. Mint elöl jeleztük, az összeíró számba vesz a tabellában név szerint 64 házas zsellért. Köztük igen sok az iparosember. Takács 9. Asztalos 1. Kőműves 11. Lakatos 2. Pintér 1. Varga 4. Faesztergályos 1. Szabó 1. Bognár 1. Tehát a 64 házas zsellérből 31 az iparos. – A 64 házas zsellérnek van összesen 55 fiúgyermeke. 22 zsellérnek nincs fiúgyermeke, 32-nek egy, 7-nek 2-2, 3-nak 3-3 fiúgyermeke van. – Továbbá: Van a kezükön összesen 80 4/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelek. A túlnyomó többségé 1 mérős, illetve 1 és 1 4/8 pozsonyi mérős közötti. Egyetlen 4/8 mérős van és van egy 2 6/8 mérős is. – A 64 házas zsellérből összesen 52-nek kezén van összesen 91 kapásnyi szőlő, az alábbi megoszlásban: 1 kapásnyi szőleje van 27 házas zsellérnek. 2 kapásnyi szőlője van 18 házas zsellérnek. 3 kapásnyi szőlője van 3 házas zsellérnek. 4 kapásnyi szőlője van 1 házas zsellérnek. 5 kapásnyi szőlője van 3 házas zsellérnek. Összesen 52 házas zsellér 91 kapásnyi szőlő. – Nemkülönben: a 64 közül 34-nek van 1-1 tehene. Van egy házas zsellér, akinek van egyetlen darab birkája. – Van továbbá köztük egy uradalmi erdőőr és egy uradalmi hajdú. – c) A más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Ebben a státusban 2 subditust vesz számba az összeíró. Közülük az egyiknek 3 kapásnyi szőlője van. Egyéb adatot azonban nem jegyez fel róluk. – Eddig a subditusok név szerinti, tabelláris összeírásából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, valamint újabb, szövegesen feljegyzett urbarialis adatok. E rész tartalma: A falu nemzetiségi hovatartozás szempontjából vegyes népességű, mert a fentebb számba vett subditusok magyok, horvátok, németek és rácok. A rácok teszik ki a lakosok 1/3 részét. Vallásuk szerint görög szertartású nem egyesültek (görögkeletiek). A többi nációbeli együttesen teszi ki a lakosság 2/3 részét, de azok bármely nációhoz tartozzanak is, mind római katolikusok. – Beneficiumuk legfeljebb annyi van, hogy Mohács mezővárostól nem esnek messzire, s köz- és földesúri terheik viseléséhez, létfenntartásuk kiegészítéséhez oda járhatnak el részint kétkezi napszámosmunkára, részint pedig fuvarozni, mert ott mindig kell mindkét fajta munka. – Bajaik, hátrányaik viszont vannak, s a lakosok az összeírónak elsősorban két tényt panaszoltak. Nevezetesen: a) hogy az amúgy is nagyon szűkös közlegelő-területeikre az uradalom ráhajtatja birkáit; b) hogy tüzifájukat a szomszédos uradalmaktól kénytelenek készpénzért beszerezni. Ugyanis miközben az uradalom egyik oldalon szigorúan beköveteli tőlük az ölfa szolgáltatását, másik oldalon saját tüzifaizásukhoz kijelölte számukra a hosszúhetényi uradalmi erdőséget, amely 6-7 óra járásnyira esik tőlük. Ezzel gyakorlatilag megvonta tőlük a tüzifaizásuk lehetőségét. Mert nyáron még ilyen messzire is képesek lennének elmenni, de fát csak nagyon későn ősszel és télen lehet vágni, s az amúgy is nagyon nehéz útviszonyok között utóbbi évszakokban egyszerűen lehetetlen megjárni az utat, s a rövid nappalok miatt jóformán el sem érik napfelkeltétől napnyugtáig az erdőt, nemhogy egész napon át ott dolgozhatnának. – A faluközösség a megye hadiadó pénztárába évente 572 Ft. 93 dénárt, házipénztárába 286 Ft. 46 6/12 dénárt fizet be. – A fentebb már részletezett jobbágytelki állomány minden egész telkéhez rendezett urbáriumuk szerint 22 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik. – A holdak nagyságát a föld minőségétől függően, 1100, 1200, valamint 1300 négyszögölben határozták meg az úrbérrendezéskor, illetve az azt követő kiméréskor. – A falu határának nagyobbik része kövecses, hitvány talaj; kisebbik része, mely sikságon fekszik, s összefügg a mohácsi határ síkságával, jó, fekete föld. – A határban csak kevés tiszta búzát szoktak vetni, mert olyan rosszul hoz, hogy 1 pozsonyi mérő vetőmag után, közepes esztendőben legfeljebb 4, esetleg és ritkán 5 pozsonyi mérő a termés. Éppen ezért az őszi nyomást nagyobb részben kétszeres kenyérgabonával, vagy tiszta rozzsal vetik be; s ezek a vetések közepes esztendőben is meghozzák az 5, illetve a 6 mérőt. – A tavaszi nyomásba részint saját használatukra, részint a királyi katonatartás porciójába, zabot vetnek el. Ámde az utóbbi esztendőkben olyan hitván volt a zabtermés, hogy alig hozta meg a vetőmagot. – Ezért a lakosok fokozatosan áttértek, s egyre jobban rátérnek a tavaszi nyomásban a kukorica vetésére, amely termény ezen a talajon, közepes esztendőkben is meghozza a 10-12 mérőt csöves kukoricában. – A falut az úrbérrendező bizottság javaslata alapján annak idején a vármegye a II. osztályba sorolta. Termelvényeikből nem szoktak a lakosok semmit sem eladni, mert mint az összeírónak elmondották, ez idő szerint az a fő kívánságuk, hogy bárcsak elegendő lenne saját létfenntartásukra az, amit meg tudnak termelni. Hiszen mint arról fentebb is már szó esett, éppen sanyarú sorsuk, termelvényeik elégtelensége kényszeríti őket arra, hogy eljárjanak Mohácsra dolgozni, pénzt keresni. – Mint arról fentebb már szintén említés esett, a faluközösségnek nincs saját erdeje. Ellenben éppen az égető erdőhiányon segítenő, 18 esztendeje erdei fákat telepítettek a lakosok az uradalom által e célra kijelölt, kb. 30 holdas területen. Ezt a területet az uradalom és a faluközösség együttesen tilos területnek nyilvánította. Őrzéséről is együtt gondoskodnak, mégpedig úgy, hogy közösen tartanak erdőőrt. Ennek évi 16 forintos készpénz salláriumát a faluközösség fizeti, az uradalom adja konvenciós ruházatát, és ad neki szintén konvencióban 16 pozsonyi mérő búzát évente. A lakosok erre a területre túlnyomórészt tölgyfát telepítettek. – A terület nincs vágásokra osztva (a fák egyébként sincsenek még kitermelhető állapotban, sőt még makkot sem hoztak eddig a fiatal fák), hanem a közepén van egy uradalmi rét, valamint egy darab uradalmi szántóterület is. Mint a lakosok az összeírónak megjegyezték, elsősorban ennek a rétnek s szántónak biztonságáért vállalta az uradalom az erdőőr javadalmából reá eső részt. – Mint fentebb más relációban már szó volt róla, az urbáriumuk szerint őket törvényesen megillető faizási lehetőséget, melyet az uradalom a nagyon messzire fekvő hosszúhetényi erdőkben biztosított számukra, kénytelen volt a faluközösség egységesen visszautasítani. Az uradalom viszont ettől függetlenül beköveteli rajtuk az ölfa szolgáltatását, ami viszont az uradalom törvényes járandósága lenne. Minthogy ezt az ölfát az ugyancsak nagyon messzire fekvő nádasdi erdőkben kellene teljesíteniük, mégpedig télen, amikor is alkonyodnék itt is, mire a helyszínre érkeznének, üggyel-bajjal szekerezve, éppen ezért az ölfa-szolgáltatást úgy teljesítik, hogy készpénzben kifizetik az ölfakitermelés munkadíját azoknak a Nádasdhoz (vagy Hosszúhetényhez, mert ott is kijelöl számukra ölfakitermelést az uradalom olykor) közelebb eső püspöki uradalmi falvakbeli subditusoknak, akik saját ölfájuk mellett ezért a pénzért kivágják, s helyettük beszolgáltatják az uradalomnak az ő ölfájukat is. – Olyan irtásföldek, amelyeket az úrbérrendezést követő határkiméréskor bele nem mértek volna a jobbágytelki állományba, nincsenek. – Jóllehet a püspöki uradalom és Mohács mezőváros között 1798-ban megkötött külön egyezség miatt az e falubeli legelőterület csökkent, még így is elegendő lenne a megmaradt közlegelő a lánycsókiaknak, már ami a terület nagyságát illeti. – Ámde a viszonylag nagy területtel mit sem érnek, mert füve annyira silány, hogy nem legeli szívesen egyik állat sem a birka kivételével. De éppen ez további bajuk forrása, mert az uradalom még erre a megmaradt területre is ráhajtja birkáit. Ez annál súlyosabb kára a faluközösségnek, mert az allodiális birkaállomány és az uradalmi konvenciós juhászok birkaállománya együttesen 2000 darab körül szokott mozogni, inkább több ennél, mint kevesebb. Egyébként a többi uradalmi alkalmazottnak itt nem lenne számosállata, de az uradalmi juhászgazda („főjuhász”, „opilio superior”) több száz saját birkát szokott tartani, s hat bojtárja („aljuhászok”, „subopiliones”) sem csekély saját állományt tart és terel az uradalom allodiális birkaállománya mellett; ez aztán nagy kárára van a faluközösségnek. – Ezek az okok arra kényszerítik a faluközösséget, hogy a közeli Duna-szigeten, a béllyei hercegi uradalom legelőterületein béreljen pénzért, évente rendszeresen legelőt, elsősorban a lakosok szarvasmarhái számára, mert ezek az állatok sínylik meg legjobban a birkajárta hitvány füvet. Ámde idők folyamán az a szokás alakult ki, hogy nem az egész faluközösség bérel együttesen a hercegi uradalom legelőiből egyetlen nagy darabot, hanem a lánycsókiak kisebb-nagyobb csoportokba összeállva mennek át, évente kiválasztják e csoportok a megfelelő darabot a hercegi uradalom által kínált területekből, s még a fűbér sem egységes, mert a csoportok egyenként egyeznek meg és évente a kiválasztott legelődarabok bérében a hercegi uradalom officialisaival. – Van egy jó szőlőhegyük is. Boraikat elhordják a szomszédos Bács megyébe, és ott szokták eladni. A kocsmáltatás fél esztendőn át a faluközösséget illeti meg. – A falubeliek köz- és földesúri teherviselésével kapcsolatban az összeíró szerint különösebb megjegyeznivaló nincs. – Eddig a szöveges magyarázat, és a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. E táblázatos jövedelemkimutatás érdemi adatai az alábbiak: 1. A 175 jobbágyház + 64 zsellérház évi 1-1 forintos censusa 239 forintot tenne ki; de leszámítva a jobbágyok közül a két bírót és a templomatyát, a zsellérek közül a két uradalmi konvenciós alkalmazottat, ilyen címen a földesúri kasszába évente befolyik 234 Ft. – 2. A 99 2/8 szolgáltató sessio után, culinaria címén, az alábbi szolgáltatásokat kell teljesíteniük: Minden egész sessio után adniuk kell: 1 icce vajat 21 kr. 2 kappant 18 kr. 2 csirkét 6 kr. 12 tojást 3 kr. Borjúváltságot 3 kr. Összesen 51 kr. értékben. A szolgáltatásköteles sessiók e szolgáltatásának összértéke 84 Ft. 21 3/4 kr. – 3. Az uradalom jövedelme a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból: a) A 99 2/8 szolgáltatásköteles sessio minden egész sessiója után 104 robotnapot kell évente teljesíteniük; ez évente összesen 10322 robotnap, 12 krajcárjával = 1720 Ft. 20 kr. – b) Meg kell adniuk minden egész szolgáltatásköteles sessio után az ölfát, de a kivágást általában a nádasdi földesúri erdőkben kell teljesíteniük, és onnan kell a fát Mohácsra behordaniuk. Mindezt figyelembe véve, az összeíró ölfánként 2 forintjával kalkulálja ezt a proventust, összesen 198 Ft. 30 kr. – c) A hosszúfuvar értéke egész sessiónként 48 kr., a 99 2/8 szolgáltató sessio után 79 Ft. 24 kr. – d) A 64 zsellérnek évi 20 napjával 1280 robotnapot kellene teljesítenie; de mentes a két uradalmi konvenciós, ezért marad 1240 nap, 12 krajcárjával 186 Ft. – e) A két subinquilinus évi 12-12 napot robotol = 24 nap, 12 krajcárjával 4 Ft. 48 kr. – A helybeli jobbágyok is, zsellérek is kérték az összeírót, vegye be az összeírásba: szívesen megváltanák összesen 5188 gyalogrobot-napnyi kötelezettségüket készpénzen. Ha a felsőbb kamarai szervek ezt legalábbis a sedisvacantia idejére, elfogadnák, úgy 12 krajcárjával évi 1037 Ft. 36 kr. készpénzjövedelmet jelentene a földesúrnak. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő földesúri összjövedelem tehát 2595 Ft. 6 kr. Nem véve tekintetbe a kamarai revizor kalkulatív javításait. – 4. A fonási kötelezettséget, mely évi 6 font fonal, megváltják, egész sessiónként évi 36 krajcárjával; ez a jövedelem a szolgáltató sessiók után évi 59 Ft. 33 kr. – 5. Kilenc esztendő átlagában véve, 9 pálinkafőző üstöt szoktak üzemben tartani az itteni subditusok; censusuk évente darabonként 2 Ft. = 18 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben adják. Ennek mennyisége fajlagosan s értéke, levonva a cséplőrészt, kilenc esztendő átlagában az alábbi: Tiszta búzából 238 1/3 mérő (pozsonyi) á 1 Ft. 30 kr. = 357 Ft. 45 kr. Kétszeresből 597 mérő, á 1 Ft. = 597 Ft. Rozsból 176 mérő, á 51 kr. = 149 Ft. 36 kr. Árpából 124 mérő, á 36 kr. = 74 Ft. 24 kr. Zabból 362 1/2 mérő, á 30 kr. = 181 Ft. 15 kr. Csöves kukoricából 424 mérő, á 24 kr. = 169 Ft. 36 kr. Tatárkából 4 mérő, á 37 1/2 kr. = 2 Ft. 30 kr. Lednekből 10 mérő, á 16 kr. = 2 Ft. 40 kr. Szárazfőzelékfélékből 48 icce; mérője 2 Ft. = 1 Ft. 36 kr. – Fehér bor kilencedéből és tizedéből, leszámítva az első feltöltést és a plébánosi tizenhatodot, bejön átlag évente 56 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 84 Ft. – Vörös borból 545 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 681 Ft. 15 kr. – Az urbáriumuk szerint szolgáltatandó 510 darab bárányt 8 krajcárjával pénzben váltják meg. = 68 Ft. – Méhekből 7 kas, á 12 kr. = 1 Ft. 24 kr. – A kilenced- és tizedjövedelem pénzértéke tehát összesen 2371 Ft. 1 kr. – 7. A remanenciális földeket az uradalom itteni subditusainak ki szokta adni bérbe; 9 év átlagában ez a jövedelem évente 209 forintot tesz ki. – 8. A faluban van az uradalomnak egy beszállókocsmája. Ennek fogadósa azért, hogy ő adhassa az ételeket a vendégeknek, fizet évente censusként 27 forintot. – Ugyanebben a fogadóban a földesúr borából kimérnek évente átlag 23 akó fehér bort és 157 akó vörös bort. Bejön érte bruttó árbevételként évente összesen 419 Ft. 57 kr. – Ugyanitt kimérnek a földesúr pálinkájából évente 1 akót és 11 iccét. Bejön érte bruttó 18 Ft. 52 1/2 kr. Összesen tehát 465 Ft. 49 1/2 kr. – A ráfordítások: A 23 akó fehér bor önköltségi („belső”) ára á 1 Ft. 30 kr. = 34 Ft. 30 kr. A 151 akó vörös boré á 1 Ft. 15 kr. = 188 Ft. 45 kr. Az egy akó 11 icce pálinkáé, iccénként 8 krajcárjával 9 Ft. 28 kr. A fogadós a kimérést kap 17 Ft. 25 1/2 krajcárt. Az összes ráfordítás tehát 250 Ft. 8 1/2 kr. – Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad haszonként 215 Ft. 41 kr. Ámde ennek az összegnek 1/10 részét le kell vonni a szokásos évi rendszeres karbantartás költségeire 21 Ft. 34 kr. Így a tiszta haszon 194 Ft. 7 kr. – 9. Az uradalomé a kocsmáltatás joga fél esztendőn át. Jobbágyházaknál felváltva méreti ki borát és pálinkáját. 9 év átlaga alapján, ebből az alábbi jövedelme származik: Ilyen módon kimérnek évente 6 1/4 akó fehér bort és 221 akó vörös bort. Az ebből eredő bruttó árbevétel összesen 532 Ft. Kimérnek továbbá 7 icce pálinkát, összesen 2 Ft. 13 krajcárért. A teljes árbevétel tehát 534 Ft. 13 kr. – Erre ráfordítások: A 6 1/4 akó fehér bor önköltségi ára 1 Ft. 30 krajcárjával 9 Ft. 22 1/2 kr. A 221 akó vörös boré, á 1 Ft. 15 kr. = 276 Ft. 15 kr. A 7 icce pálinkáé 8 krajcárjával 56 kr. Aki kiméri az italokat, az kap 23 Ft. 41 krajcárt. Összesen 310 Ft. 14 1/2 kr. – Ezt levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként 223 Ft. 58 1/2 kr. – 10. A mészárszéktartás jogát az uradalom bérbe szokta adni; évi árendája 27 Ft. – 11. Az uradalomnak ebben a faluban saját malma nincs; jobbágyok kezén van 3 patakmalom, amelyek után évente fizetnek összesen árendaként 31 forintot. – 12. Az uradalomnak az e falu határabeli allodiális birkatartásából eredő jövedelme az alábbiak szerint alakul: Az összeírás idején az allodiális juhászatban 2424 darab birka volt. De mind az uradalmi tisztek, mind a konvenciós uradalmi juhászok egyöntetűen vallották: ennyi birkája még sosem volt az uradalomnak. Viszont az is igaz, hogy az állomány évről évre szaporodik, emelkedik az állatok száma. – Az összeíró a helybeli ökonómusoktól és a juhászoktól hallotta, s itt szükségesnek látja pro futuro feljegyezni: a tapasztalat szerint jobb minőségű a gyapjú, és erőteljesebbek a bárányok, ha az anyabirkákat nem fejik, s a gyapjú jobb minősége, a bárányok erősebb, súlyosabb volta nagyobb jövedelmet jelent, mint a tej és a sajt értékesítéséből eredő jövedelem. – A berbécsek és bárányok eladásából befolyik évente átlag 361 Ft. 30 kr. Az őszi és a tavaszi nyírású gyapjúból összesen bejön 791 Ft. 58 kr. Az elhullott állatok bőréből 38 Ft. 38 kr. Összesen tehát 1192 Ft. 64 kr. – A ráfordítások az alábbiak: A birkatakarmányozáshoz kell évente átlag 16 öl széna, ez 24 forintjával 384 Ft. Őrölt sóból kell 10 bécsi mázsa, á 2 Ft. 10 kr. = 21 Ft. 40 kr. Az uradalmi konvenciós juhászok javadalmazása és járandóságaik pénzértéke összesen 197 Ft. 11 kr. – Összes ráfordítás 683 Ft. 21 kr. Marad az allodiális birkatartásból eredő tiszta jövedelemként az uradalomnak évente 508 Ft. 45 kr. – Ezek szerint Láncsók faluból, illetve a falu határában folytatott allodiális gazdálkodásból eredő össz-földesúri jövedelem évente átlag 6555 Ft. 52 1/4 kr. – Ezzel azonban az eddigi falvaktól eltérően nem zárul a falu összeírása, mert az összeíró, a kegyúri kötelezettségekkel kapcsolatban, az alábbi tartalmú függeléket iktatja az összeírás végére ennél a falunál: A falunak plébánosa van. Kegyúr: a pécsi püspök, mint a falu földesura. A földesúr a plébánosnak használatra kihasíttatott egy egész jobbágysessiónak megfelelő minden tartozékot (szántót, rétet). – A temploma anyaegyház. A templomnak van 500 Ft., kamatra kihelyezett pénze, és a nemrég elhunyt püspök évi 20 forintot rendelt a templomnak, olajra. – Maga a templom szilárd építőanyagokból épült, cseréppel fedett, tornya lemezborítású, benne 3 harang; egy főoltár van a templomban, orgonája is van. Alapterülete 19 × 7 1/2 öl. – A plébániaépület szilárd építőanyagokból épült, cserépfedelű épület. Benne 4 szoba a plébánosé, egy a kápláné, egy a személyzeté. Ezenkívül konyha és éléskamra is van benne. A szobák padlója is, mennyezete is deszkázott; mindegyikben zöld kályha, az ablakokon vasrácsok. – A plébániaépülethez tartozó udvaron ikeristálló épült, nyers építőanyagokból, nádfedéllel; a két istállórész között, azonos fedél alatt: fedett kocsiszín. Az egyik istálló a szarvasmarhák, a másik a lovak számára; az istálló teteje romos, elkerülhetetlen a gyors javítása. – A lakóház alatt boltíves kiképzésű pince, mely 5 öl hosszú és 2 1/2 öl széles. – A ház kerítése részint nyers, részint szilárd építőanyagokból falazott kerítés, de már igen sok helyen meghibásodott. – A házhoz két kert is tartozik; a kettő együtt kb. 3/4 hold területű. Egyik zöldséges, a másik azonban egy cserjés volt, de gyümölcsfákat is telepítettek bele.
Himesháza:
A falu dél-északi irányban települt, szőlőkkel beültetett dombok közé, egy kis völgybe. A pécsi püspökség mohácsi uradalmának tartozék-faluja; Pécstől öt, Mohácstól két óra járásnyira esik. – Határszomszédai észak felől a püspöki uradalomhoz tartozó Geresd falu, keleti a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmához tartozó Szür nevű falu, valamint a Bésán és a Zsauska családok örökös tulajdonában levő Rác-Görcsöny falu; dél felől a béllyei hercegi uradalom Szabar faluja, nyugat felől pedig a püspöki uradalomhoz tartozó Márok falu, illetve a felsorolt falvak határai. – Geresd és Himesháza között nincsenek határhalmok, hanem egy régi vízmosás, mely az esővizet szokta levezetni, s az is mosta ki, valamint egy régi út, mely a két falu szántóföldjei közt visz el, képezik a határvonalat. – Ugyanígy nincs ilyen vitájuk Szürrel, Rác-Görcsönnyel sem, ugyanis a határjeleket két esztendővel ezelőtt részben felújították, részben pedig újra telepítették, illetve jelölték ki. – Ugyanígy biztonságos a határ, s rendben vannak a határhalmok Szabar falu felől is. – Márok és Himesháza között sem határhalmok, sem határjelek nincsenek, mégsincs vita a két falu közt, mert mind a szántóföldeket, mind a réteket ősi szokás szerinti rendben, a területek határainak pontos betartásával művelik, illetve kaszálják. – A falu területén van az uradalomnak egy beszállókocsmája, mely nyers építőanyagokból épült, 13 öl hosszú, 3 öl széles. Benne egy három ablakos nagyszoba, egy közbülső konyha és egy egy ablakos kisszoba. Mindkét szoba padozata fa, mennyezetük is deszkából való. Egyikben a kocsmáros lakik, a másik a beszálló vendégek használatára szolgál. Mindkettőben régi, zöld kályha. – Ugyanennek az épületnek során következik még egy kisebb, 1 szoba-konyha-kamrás lakrész, melyben élete végéig az az özvegyasszony lakik, akitől az uradalom megvette ezt a házat, hogy azt beszálló kocsmává alakíttathassa át. – Nem messzire ettől a kocsmaépülettől van egy másik uradalmi épület, mely L-alaprajzú. Ez is nyers építőanyagokból épült, ez is zsúpfedelű, mint ahogyan a beszállókocsma egész épülete is az. Egyik, az utca felé eső szárnyában van az uradalmi mészárszék, melynek padozata tégla; s ezen valamivel túl esik a vágóhíd. Ez a szárny 5 × 3 öl alapterületű. – Ugyanakkor az L-alak hosszabbik szárnya 11 × 3 öles, s ebben kaptak helyet az istállók, s itt van a kocsiszín is. – E ház végében van egy égetett téglákból felfalazott pincelejárat; maga a pince 3 × 2 öl alapterületű. – Végül az udvaron van egy felfalazott kávájú, nyitott kút. – Az uradalomnak e faluban, illetve e falu határában nincs allodialis állattartása. – Eddig a bevezető szövegrész. Következik az aránylag szintén népes falu subditusainak személyenkénti, tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 117 telkes jobbágyot, illetve jobbágy-családot, valamint 86 zsellér- és 9 más házánál lakó zsellér- (subinquilinus-) családot. – a) Telkes-jobbágyok. A 117 telkes-jobbágy családban van összesen 64 fiúgyermek. 56 családban van 1-1, 4 családban van 2-2 fiú, a többiben nincs. – Ez a 117 jobbágycsalád összesen 80 egész sessiót kitevő telki állományon gazdálkodik. E telki állomány megoszlása az alábbi: 5/8-os telken ül 66 jobbágy, 6 6/8-os telken ül 50 jobbágy, 1 2/8-os telkes ül 1 jobbágy. Összesen 117 jobbágy. – A bíró, a másodbíró és a templomatya szolgáltatásmentesek. Összesen 2 1/8 sessio van a kezükön; így a szolgáltatásköteles sessiók száma: 77 7/8 sessio egésztelkekre átszámítva. – A fenti telekállomány keretében a beltelekbe esik összesen 250 4/8 pozsonyi mérő vetőmagot befogadó nagyságú terület. Ennek az intravillanumnak a megoszlása ellentétben az uradalom eddigi falvainak többségével, ebben a faluban arányos. Ugyanis az egyetlen 7/8 mérős minimum és az egyetlen 4 4/8-os maximum mellett, 2 mérős körüli a túlnyomó többség beltelke. – Az extravillanumban a fenti össz-telekállományhoz összesen 4302 5/8 pozsonyi mérő vetőmagbefogadóképességű szántóterület tartozik. Itt már magától értetődően arányos a teleknagysághoz képest a megoszlás; az 5/8-os telkekhez 30-33 mérős, a 6/8-osokhoz 40 mérős körüli szántóterület tartozik. – További telektartozék: összesen 351 kaszásnyi rét. Az 5/8-os és a 6/8-os telkekhez 2-2 kaszásnyi rét tartozik; egyetlen kiugró eset van: az egyik 5/8-os telekhez 6 12/16 kaszásnyi rét tartozik. – A 117 telkes jobbágy kezén van összesen 245 kapásnyi szőlő. 1 kapásnyi szőlője van 10 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 89 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 17 jobbágynak, 6 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 245 kapásnyi 117 jobbágynak. Olyan telkes jobbágy nincs, akinek ne lenne szőlője. – Számosállat-állományuk a tabella adatai alapján, az alábbi képet adja: Lova minden telkes jobbágynak van. Mégpedig: összesen 239 darab van a kezükön. Megoszlás: öt jobbágynak van 3-3 lova, ez 15 ló; 112 jobbágynak van 2-2 lova, ez 224 darab ló; összesen 239 ló. – Ugyanakkor ökrük csak elenyésző számban van: mindössze két jobbágynak van 1-1 ökre = 2 ökör. – De van összesen 119 darab tehenük. 8 jobbágynak nincs tehene; 109-nek 1-1 tehene van. – Birkaállományuk összesen 221 darab Igen érdekes az állomány megoszlása. Nincs birkája 7 jobbágynak, 1 birkája van 14 jobbágynak, 2 birkája van 83 jobbágynak, 3 birkája van 11 jobágynak, 4 birkája van 4 jobbágynak. Összesen 221 darab birka 117 jobbágynak. – Méhek az összeírás idején nem voltak a jobbágyok kezén. – 20 jobbágynak volt ugyanakkor 1-1 pálinkafőző üstje. – b) Házas zsellérek. A tabelláris összeírásban név szerint számba vett 86 házaszsellér családból 20 családfő iparosember. Szabó 4. Varga 3. Takács 3. Szappanfőző 1. Harisnyakötő 1. Sapkakészítő 1. Faesztergályos 1. Mészáros 1. Kovács 1. Lakatos 2. Kötélverő 1. Asztalos 1. – A 86 családban van összesen 18 fiúgyermek. 2 családban 2-2 fiú, 14 családban 1-1 fiú. Hetven családban nincs fiúgyermek. – A 86 zsellércsalád kezén van a beltelekben összesen 111 1/8 pozsonyi mérő vetőmag-befogadóképességű földterület (ennyi a háztelek összesen). Ennek megoszlása arányos, mert csak egy zsellér van, akinek nincs intravillanum-a, egyébként néhány 6/8 mérős minimum, s két esetben előforduló 3 mérős Maximum mellett 1 mérős körüli a túlnyomó többség beltelke. – Egyetlen házaszsellér (mégpedig az egyik 3 mérős beltelekkel rendelkező) kezén van 7/8 mérősnyi szántóterület is az extravillanumban. – A 86 házaszsellér családból 47-nek nincs rétje. A többinek, azaz 39-nek, azonban van 6 1/8 kaszásnyi rétje összesen. A többségüké 2/8 kaszásnyi. – Továbbá összesen van 68 kapásnyi szőlőjük. Ennek a szőlőterületnek megoszlása az alábbi: Nincs szőlője 42 házas zsellérnek. 1 kapásnyi szőlője van 31 házas zsellérnek. 2 kapásnyi szőlője van 10 házas zsellérnek. 3 kapásnyi szőlője van 1 házas zsellérnek. 7 kapásnyi szőlője van 2 házas zsellérnek. Összesen 68 kapásnyi szőlő 86 zsellér. Az összeíró egyéb adatokat nem jegyez fel a házas zsellérekről. – c) A más házánál lakó zsellérek (subinquilinusok). Ebben a faluban 9 ilyen család van, az egyik családfő közülük szabóiparos. Egyéb adatot azonban nem jegyez fel róluk az összeíró. – Eddig a subditusonkénti tabelláris összeírás és a belőle kigyűjthető adatok. – Következik a szöveges magyarázat, illetve a további urbarialis adatok, kiegészítések. E szövegrész tartalma: A falubeliek német nemzetiségűek, vallásuk szerint pedig római katolikusok. – Fő beneficiumuk az, hogy jobb minőségű borokat termelnek, s azt Bács megyébe hordják el értékesítésre, mert ott jobb árat kapnak érte. – Két fő bajuk, illetve sérelmük van ezzel szemben: a) Rétjeiket gyakorta önti el a víz, egyébként is vizenyősek. – b) Bár szívesen megváltanák teljes robotkötelezettségüket, az uradalom ezt nem engedi meg nekik. Ugyanakkor az itteni uradalmi majorsági gazdálkodásban nem tudják robotkötelezettségüket teljesíteni, mert annyi robotra nincs ott szükség. – Viszont az uradalmi tisztek rendszeresen megteszik azt, hogy uradalmi robot címén beküldik őket Mohácsra, vagy Somberek faluba, s magánszemélyeknek adják ki őket, hogy azoknak dolgozzanak. – A faluközösség évente átlagosan 484 Ft. 59 dénárt fizet hadiadóba; a megye házipénztárába pedig 242 Ft. és 29 1/2 dénárt. – Jóváhagyott urbáriumuk szerint szolgáltatnak; ugyancsak urbáriumuk szerint egy egész sessióhoz 22 hold szántó és 10 kaszásnyi rét tartozik. Az úrbérrendezéssel kapcsolatos határfelméréskor, valamint a constitutivum sessionale kimérésekor egy hold szántót a föld minősége szerint 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben számoltak. – A határ nagyobb része kövecses és terméketlen. A lakosok igen nagy szogalommal és fáradsággal igyekeznek a lehető legjobban tágyázni szántóikat, hogy valahogyan feljavíthassák a hozamot. – Tiszta búzából egy pozsonyi mérő vetőmag négyet szokott hozni; de ha különösen jó minőségű trágyával trágyázzák a földet, meghozza az ötöt is. – A kétszeres és a rozs egy mérő elvetett mag után 6, sőt: 7 mérőt is hoz. – Minthogy a zab már hosszú évek óta szinte semmi termést nem hozott, minden erőfeszítésük ellenére sem, most már nem is vetnek belőle; helyette tavasziban inkább kukoricát vetnek, ami viszont megtermi csövesben a 10-12 mérőt is. – A falu határát az úrbérrendezéskor a vármegye és az úrbérrendező bizottság a 2. osztályba sorolta. – Termelvényeikből elsősorban boraikat szokták árusítani a subditusok, s néhányan közülük tiszta búzájukat adják el rendszeresen. Boruk jobb eladása érdekében 8 óra járásnyira is elszekereznek Bácsba; búzájukat pedig a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmához tartozó szomszédos falvakbeli molnárok, e falvakban ugyanis sok a malom, veszik meg rendszeresen, a mindenkori piaci áron, mely ár az utóbbi sovány, s emellett háborús időkben elég magas volt. Egyéb eladnivalójuk nincs, nem is kereskednek mással. – A falu határában sem az uradalomnak, sem a faluközösségnek nincs erdeje. Régebben az uradalom mind épület-, mind tüzifaizásukat a szomszédos Geresd falu határában levő uradalmi erdőségben biztosította számukra; újabban azonban a tüzifaizásra a nádasdi erdőket jelölte ki nekik. – Ámde ezek az erdők négy óra szekerezésnél is távolabb esnek, s még ezekben a távoli erdőkben is csak a száraz és esett fára kapták meg az engedélyt, amivel semmit sem érnek, mert az uradalom több faluja számára jelölte itt ki a tüzifaizási területet, így aztán, mire ők odaérnek, már se száraz, se esett fa nincs, hiszen a közelebb fekvő falvak subditusai mind felszedték. Továbbá miután rossz, meredek, télen pedig a veszedelmes csúszósság miatt járhatatlan hegyiutak visznek Himesházától Nádasdig, a subditusok e sok nehézség, akadály elkerülése céljából inkább az idegen uradalmak szomszédos falvaiban készpénzért szerzik meg tüzifájukat. – Ez azt jelenti, hogy csak az urbárium papírján van faizásuk. Ennek ellenére, és ez már nem panasz, hanem jogsérelem, az uradalom az urbarialis szolgáltatások között mégis megveszi rajtuk az ölfát évente. És ez annál súlyosabb jogsérelmük, mert ugyanakkor az uradalom az ölfa kitermelésére a hosszúhetényi uradalmi erdőkben, Himesházától öt óra szekerezésnyire jelölt ki erdőterületet. És ami még ezt is súlyosbítja: a kijelölt területen csak kivághatják s ölbe fűrészelhetik a fát, de onnan a három óra szekerezésnyire levő Mohács oppidumba még be is kell szállítaniuk. – Nincs olyan irtásföldjük, amelyet az úrbérrendezéskor ne csatoltak volna a telki állományhoz; – deserta sessióik sincsenek. – Jóllehet a faluközösségnek a sessiókhoz mért legelőterületei mennyiségre megvannak, e területeken azonban a fű minősége hitvány, s nem is jó fekvésűek a legelők, mert hegyoldalakra esnek, s még egy cserje sincs rajtuk, ami megkötésüket, kevés árnyékot s a nedvesség tartalékolását biztosítaná. Ennek ellenére azért nem bérelnek az itteni subditusok idegenben legelőterületeket, mert kevés a szarvasmarhájuk. – Egyébként ebben a faluban sem az uradalmi tisztek, sem a konvenciós egyéb uradalmi alkalmazottak nem tartanak marhát. – A plébánosnak két, az iskolamesternek egy tehene legel a közlegelőkön. – Minthogy saját szőlőhegyeik vannak, fél éven át a faluközösséget illeti meg a kocsmáltatás joga. Hat esztendő óta az uradalom bérbe szokta adni a faluközösségnek a sörkimérés jogát is; viszont hét esztendővel ezelőtt építtetett az uradalom e falu határában egy beszállókocsmát, amelyben egész esztendőn át méreti szeszes italait. – A lakosok mind köz-, mind földesúri szolgáltatásaikat mulasztás nélkül teljesítik. – A falu határában nincs az uradalomnak sem allodialis szőleje, sem szántója, sem rétje, sem kertje. – Eddig a szöveges magyarázat, illetve a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a faluból eredő földesúri évi átlagjövedelmek tabelláris kimutatása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabellából kiszedhető adatok: 1. A faluban van 117 jobbágyház és 86 zsellérház; összesen tehát 203 subditus-ház. A három, elöl már jelzett mentes leszámításával, az 1 forintos censusból az uradalom évi jövedelme 200 Ft. – 2. Minden egész sessio után kötelesek culinaria címén szolgáltatni: 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr. és borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. A 77 7/8 szolgáltatásköteles sessio után az ebből származó évi földesúri átlagjövedelem pénzértéke 66 Ft. 11 5/8 kr. – 3. Robot- és ezzel rokon szolgáltatásból: a) A 77 7/8 szolgáltatásköteles sessio minden egésztelke után évi 104 gyalogrobot-nap a kötelezettség, ez 12 krajcárjával 1619 Ft. 48 kr. – b) Az ölfa értéke kiszámításánál a Lánycsók falunál alkalmazott kulcsot használva, az azonos körülmények miatt egész sessiónként 2 Ft., 1 77 1/8 szolgáltatásköteles sessio után 155 Ft. 45 kr. – c) A hosszúfuvar értéke, a 77 7/8 sessio után, 48 krajcárjával 62 Ft. 18 kr. – d) A 86 zsellér által teljesítendő robot értéke, zsellérenként 20 napjával számítva évi 1720 gyalogrobot-nap, ez 12 krajcárjával 344 Ft. – e) A 9 subinquilinus évente egyenként 12 napot robotol; ez összesen 108 nap, 12 krajcárjával 21 Ft. 36 kr. – Az a)-tól e)-ig terjedő pontokban foglalt szolgáltatások összértéke tehát, évente átlag 2203 Ft. 40 kr. – Mind a jobbágyok, mind a zsellérek szívesen megváltanák teljes évi robotkötelezettségüket, tehát a 6060 gyalogrobot-napot. Ha erre megkapnák a lehetőséget, az évi 1212 Ft. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak, 12 krajcárjával számítva a napokat. – 4. Minden egész sessio után kötelesek 6 font fonalat adni; de ezt a szolgáltatást urbáriumuk szerint sessiónként 36 krajcárjával megváltják; a 77 7/8 szolgáltató sessio után ez 46 Ft. 43 4/8 kr. – 5. A tabelláris összeírásban a tulajdonos személye szerint is feljegyzett 20 darab pálinkafőző üst mindegyikében főznek a subditusok; darabonként évente 2 Ft. utánuk a census; ez összesen 40 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben kell a subditusoknak szolgáltatniuk. E szolgáltatás pénzértéke kilenc esztendő tényszámainak átlagában, a cséplőrész és a tizenhatod levonásával, terményfajtánként és összesítva az alábbi: Tiszta búzából 211 mérő á 1 Ft. 30 kr. = 316 Ft. 30 kr. Kétszeresből 505 mérő, á 1 Ft. = 505 Ft. Rozsból 290 mérő, á 51 kr. = 246 Ft. 30 kr. Árpából 6 1/2 mérő, á 36 kr. = 3 Ft. 54 kr. Zabból 262 mérő, á 30 kr. = 131 Ft. Csöves kukoricából 380 mérő, á 24 kr. = 152 Ft. Tatárkából 2 1/2 mérő, á 37 1/2 kr. = 1 Ft. 33 3/4 kr. Lednekből 43 1/2 mérő, á 16 kr. = 11 Ft. 36 kr. Szárazfőzelékfélékből 3 mérő, á 2 Ft. 40 kr. = 8 Ft. Káposztából 450 fej, á 1 kr. = 7 Ft. 30 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, leszámítva az első feltöltést és a tizenhatodot, bejön átlag 150 akó, ez 1 Ft. 30 krajcárjával 225 Ft. Vörös borból 786 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 982 Ft. 30 kr. – Urbáriumuk szerint a báránytizedben szolgáltatandó 150 bárányt készpénzben váltják meg, darabonként 8 krajcárjával; ez összesen 20 Ft. – Ugyanígy az évi 14 1/2 kasnyi méhet, kasonként 12 krajcárjával, összesen 2 Ft. 54 kr. – Így a kilencedből és a tizedből eredő földesúri összjövedelem, pénzben kifejezve, évente átlag 2613 Ft. 57 3/4 kr. – 7. A falu területén, illetve határában 5 patakmalom van jobbágyok kezén. Évi össz-árendájuk szintén 9 év átlagában 66 Ft. Egykorú bejegyzés szerint: a mohácsi uradalmi kerület számadásaiból kitünően, a bérlők az 1802. esztendőre is befizették ezt az árendát. – 8. A falu területén működik két kereskedő. A kereskedés jogáért évente összesen fizetnek az uradalomnak 19 forintot. – 9. Mig bent a faluban nem volt uradalmi csapszék Kimértek így évente 39 1/4 akó fehér bort és 324 1/2 akó vörös bort; az ebből eredő bruttó árbevétel 833 Ft. 32 kr. A ráfordítások, illetve önköltség: A 39 1/4 akó fehér bor önköltségi ára 1 Ft. 30 krajcárjával 58 Ft. 52 1/2 kr. A 324 1/2 akó vörös boré 1 Ft. 15 krajcárjával 405 Ft. 37 1/2 kr. A kimérésért fizetett az uradalom összesen 36 Ft. 30 krajcárt. – Ráfordítások, illetve önköltség összesen 501 Ft. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, maradt az uradalomnak tiszta haszonként évente átlag 332 Ft. 32 kr. – 10. A mészárszéktartás jogát az uradalom bérbe adja; évi árendája 60 Ft. Ámde a bérlőnek az uradalom évente természetben ad 4 kocsi szénát és egy bükkfarönköt „pro Vágo-Szék”, azaz húsvágótőkének. – 11. A remanenciális földeket az uradalom ebben a faluban is bérbe szokta adni subditusainak; 9 év tényszámainak átlagában az ebből eredő évi földesúri jövedelem 5 Ft. 48 kr. – A faluból eredő évi átlagos földesúri összjövedelem pénzértékben kifejezve tehát 5653 Ft. 39 7/8 kr. – Olyan káros tényezők, amelyek e földesúri jövedelmeket csökkentenék, az összeírás idején nem voltak. Ezután megismétli az összeíró azokat a tényezőket, amelyek közvetlenül ugyan nem a földesúri jövedelmeket csökkentik, de a jobbágyok számára károsak, mert gyarapodásukat gátolják. – A faluban plébániatemplom és plébániaépület is van. A kegyúr a pécsi püspök, mint földesúr. A plébános számára az uradalom kihasított egy egész jobbágysessiót. – A templomnak viszont nincs más jövedelme, mint a perselypénzekből összegyűlt s kamatra kihelyezett 500 Ft. kamatai, valamint az az évi 20 Ft., amelyet az elhunyt püspök olajra adatott a templomnak. – A 17 × 7 öles alapterületű templom szilárd építőanyagokból épült, cserépfedelű épület; van egy fő- és két mellékoltára, egy orgonája. Fal veszi körül udvarát. – A plébániaépület is szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület; alapterülete 'L'-alakú, nyugati szárnya 10 × 4 1/2 öl, északi szárnya 9 × 4 1/2 öl. 4 nagy szoba és 1 kis szoba van benne a plébános használatára; 1 szoba a kápláné, 1 a személyzeté. Van benne egy éléskamra és egy konyha is. – Udvarán istálló, mely nyers építőanyagokból épült, zsupfedelű; egy tető alatt van a kocsiszínnel.
Lak:
A falu egy völgyben fekszik. Négy óra járásnyira van Pécs városától. A pécsi püspöki uradalmak Mohács mezővárosi körzetéhez tartozik. Mohácstól három óra járásnyira esik. – A vele szomszédos települések az alábbiak: északról a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmához tartozó Boda és Rác-Mecske falvak; keletről a pécsi püspökség Geresd nevű faluja; délről az ugyanoda tartozó Márok, valamint a pécsváradi uradalom Maráza nevű faluja; nyugatról ugyanazon uradalom Kékesd nevű faluja, illetve e felsorolt falvak határai. – Lak és Boda között egy darabon határhalmok is vannak, a további határ azonban egy völgy maga; ez olyan jó természetes határ, hogy a békés birtoklást biztosítja mindkét részre. – Hasonlóan rend van a birtoklás körül Rác-Mecskével is. Néhány határhalom is van a két territorium között, de ennél is jobb határ a malomhajtó patak, mert ez is természetes határ. – Lak és Geresd között nincs semmiféle határjel, jóllehet itt szántóterületek és legelők érintkeznek. Mivel azonban egy földesúr alá tartoznak, ősi idők óta békesség van a két falu között. Ebben része van annak is, hogy közös a két falu erdőhasználata, a két falu határába átnyúló uradalmi erdőkben. – Márokkal sincs vita, mert itt meg a Lak-Márok közötti út maga a határ. – Más a helyzet Lak és Maráza között. Itt is szántók és rétek érintkeznek, de itt már hosszabb ideje határvita van a két falu, illetve a két dominium között. Tudniillik a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalma és a pécsi püspöki uradalom között. E vita békés rendezésére a Helytartótanács küldött ki külön bizottságot. A lakosok egyöntetűen azt mondották az összeíró perceptornak, hogy ez a bizottság még nem fejezte be munkáját, de a békés rendezés előreláthatólag sikerülni fog. – Kékesd és Lak között nincs határvita. Ennek fő oka az, hogy állandó vizű forrásfőből táplálkozó kis patak választja el a két falu határát egymástól; ez a kis patak a két falu legelőterületeinek érintkezésénél folyik. – A falu területén az uradalom allodiális állattartást nem folytat. – Egyetlen uradalmi épület van itt, az is csak egy földbe vájt, ki nem falazott pince, mely 20 × 2 öl alapteületű. – Eddig a bevezető. Következik a subditusok név szerinti, tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabellából a falu urbariális viszonyairól az alábbi kép áll elénk: Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 66 telkesjobbágy, 58 házaszsellér, valamint 3 más házánál lakó zsellér (subinquilinus) családot. – a) Telkes jobbágyok. A 66 telkesjobbágy-családban összesen van 32 fiúgyermek. 24 családban van 1-1 fiú, 4 családban 2-2, a többiben nincs fiúgyermek. – Egésztelkekre átszámítva, a 66 család kezén van összesen 45 4/8 sessio. Ebből szolgáltatásköteles 44 1/8 sessio, mert a bíró és a templomatya mentesek. Ez a telekállomány az alábbiak szerint oszlik meg: 5/8 telken ül 48 jobbágy, 6/8 telken ül 14 jobbágy, 1 2/8 telken ül 4 jobbágy. Összesen 45 4/8 telken ül 66 jobbágy. – E telekállományhoz az intravillanumban összesen 152 3/8 pozsonyi mérő vetőmag-befogadóképességű terület tar

tozik. Ennek a területnek megoszlása azonban nem arányos a teleknagysággal. Mert igaz ugyan, hogy az egyetlen 5 mérős maximum az egyik 1 2/8 telkes jobbágyé, de ugyanakkor az is igaz, hogy az egyik 5/8 telkes jobbágy kezén 4 mérős intravillanumbeli telek van, holott egyébként az 5/8-osok és a 6/8-osok kezén 1 3/8-tól 3 4/8 mérőig, utóbbi igen ritka, terjedő a beltelek nagysága. – A belső szóródás azonban e határokon belül igen nagy. – Az extravillanumban 2011 2/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású szántóterület tartozik a fenti telekállományhoz. Ennek megoszlása természetesen már igazodik a teleknagysághoz. Sőt: az 1 2/8 telkesek szántóterületei egységesen 55 mérősek, az 5/8-osokéi egységesen 27 4/8 mérősek, a 6/8 telkesekéi pedig, szintén egységesen, 33 mérősek. – A 66 telkes jobbágy kezén van összesen 326 6/8 kaszásnyi rét. Ennek megoszlása már kevésbé egységes, de nagyjából-egészéből mégis a teleknagysághoz igazodik. – Az 1 2/8 telkesek között csak egy van, akinek 3 8/16 kaszásnyi a rétje, a többieké 8-9 kaszás körüli, az 5/8 telkesé 3-4, a 6/8 telkeseké pedig 5-6 kaszás körüli. – A 66 telkesjobbágy kezén van összesen 127 1/2 kapásnyi szőlő. Ennek a szőlőterületnek megoszlása az alábbi: Olyan telkes jobbágy nincs, akinek ne lenne szőlője. 1 kapásnyi szőlője van 8 jobbágynak, 1 1/2 kapásnyi szőlője van 7 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 44 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 7 jobbágynak. Összesen 127 1/2 kapásnyi szőlője van 66 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella adatai az alábbi képet adják: A 66 telkesjobbágy kezén van összesen 133 darab ló. Egy jobbágynak van 3 lova, 65 jobbágynak pedig 2-2 lova van. – Van összesen 54 darab ökrük. 27 jobbágynak van 1-1 pár ökre, a többinek nincs ökre. – Van továbbá 37 darab tehenük. 37 jobbágynak 1-1 tehene van, a többinek nincs tehene. – Nemkülönben van összesen 119 darab birkájuk. 8 jobbágynak van 1-1 birkája; 51 jobbágynak 2-2, 3 jobbágynak 3-3 birkája van. – Van továbbá összesen 7 kas méhük. Két jobbágy kezén 3-3, 1-nek pedig 1 kas. – A jobbágyok közül 12-nek van 1-1 pálinkafőző üstje. – b) Házas zsellérek. Az összeíró név szerint számba vett 58 házaszsellér családot, melyekben összesen van 4 fiú. 2 családban 1-1, 1 családban 2 fiú. – Vannak közöttük iparosok és van egy kereskedő is. Az iparosok 1 asztalos, 1 lakatos, 1 hentes, 1 takács. – Az 58 család kezén van összesen 33 2/8 pozsonyi mérősnyi beltelek. Megoszlása: 9-nek csak háza van, de beltelki fundusa nincsen; 4-nek van 1 4/8 mérősnyi, a többieké 2/8 és 6/8 pozsonyi mérősnyi nagyságok között változik. – Van továbbá összesen 39 pozsonyi mérő vetőmagbefogadóképességű szántóterületük is. Megoszlása: 9-nek nincs szántója; 1-nek van 1 6/8, 2-nek 1 4/8, 6-nak 1 mérősnyi; a többieké 4/8 és 6/8 közt változik, de a többségé közülük 6/8 mérős. – Van továbbá összesen 56 kapásnyi szőlőjük. 5-nek nincs szőlője; 50-nek van 1-1 kapásnyi; 3-nak pedig 2-2 kapásnyi szőlője van. – Két házaszsellér családnak van 1-1 tehene. – Van továbbá összesen 26 birkájuk. 20-nak van 1-1 db, 3-nak van 2-2 darab birkája. – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilinusok). A három, név szerint számba vett családnak összesen van 5 kapásnyi szőlője. Mégpedig: kettőnek van 2-2, egynek pedig 1 kapásnyi. – Az egyiknek van 1 tehene. Ugyanennek van 2 birkája is; van egy másik is, akinek van 1 darab birkája. – Következik a szöveges magyarázat, újabb urbarialis adatokkal. E szövegrész tartalma: E falu lakosai mind német nemzetiségűek, római katolikus vallásúak. – Boldogulásukat szőlőhegyük segíti elő, olyan értelemben, hogy aránylag jó boraikat Bács megyébe, Bajára, kb. 8 órai szekérútnyi távolságra hordják el, hogy ott jobb áron adhassák el, s tulajdonképpen az így szerzett készpénzbevételük az alapja köz- és földesúri teherviselésüknek, de sokban még megélhetésüknek is. – Fő bajuk viszont rétjeik csekély mennyisége, s az is, hogy még ezt a kis területet is folytonosan elönti a víz. – A faluközösség hadiadóba 305 Ft. 67 dénárt, a megye házipénztárába 152 Ft. 83 6/12 dénárt fizet be átlag évente. – Van törvényesen rendezett, illetve megerősített urbáriumuk, aszerint szolgáltatnak. – Ugyanezen urbárium szerint, minden egész sessióhoz 22 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik. – Az úrbérrendezést követő földkiméréskor 1 holdat a földek minősége szerint, 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben állapított meg az eljáró bizottság. – A határ nagyobbik része természettől fogva kövecses, terméketlen. Ám a lakosok minden erővel azon vannak, hogy a föld minőségét javítsák. Mindenekelőtt erősen trágyázzák a földet. Ez azt eredményezi, hogy a silány, de munkával feljavított földekben még a tiszta búza is meghozza 1 pozsonyi mérő vetőmag után a 6-ot, és még hozzá kitűnő minőségben. – A rozs a 7-et is megtermi, s mindezt valamennyi terménynél közepes esztendőben. A zab azonban ebben a határban semmiképpen sem akar valamirevaló termést hozni; még jó, ha a vetőmagot visszaadja. – Ennek ellenére a kilenced és a tized számbavételénél az összeíró tekintélyes mennyiségű zabot is számba vesz. Ez valószínűleg abból adódik, hogy a kilencedet és tizedet 9 elmúlt esztendő tényszámait átlagolva adja meg rendszeresen, az uradalom minden falujánál, így ennél is; a tényszámok szerint viszont korábban mégiscsak volt zabtermés. – Éppen ezért a tavasziban inkább kukoricát szoktak elvetni, mely 1 holdról meghozza a 18 mérőt is: „Fagopyrum vero, quod in vernali calcatura seminatur, a singulo jugero communiter 18 Metretas producit.” – Az úrbérrendezéskor az eljáró bizottság e falu határát a II. osztályba sorolta, ez idő szerint is abban van. – A fentebb már említett boron kívül más eladnivalójuk nincs, illetve említésre méltó mennyiségben nincs. – Jóllehet a falu határában van uradalmi erdő, a subditusok számára mégsem itt, hanem a hetényi (hosszuhetényi) erdőkben biztosítja az uradalom a faizást; de van olyan időszak is, több év is, amikor a nádasdi erdőkben engedélyezi csak ezt számukra. Ez négy órás szekerezést jelent a lakiaknak. – Nincs olyan irtásföldjük, amelyet az úrbérrendezéskor ne vettek volna bele a telki állományba. – Deserta sessióik sincsenek. – A faluközösség számára kijelölt legelőterület nagyon silány minőségű füvet terem. De nem bérelnek hozzá idegenben plusz legelőt, mert nincs nagy szarvasmarha-állományuk. Az uradalmi konvenciósok sem tartanak e falu határában számosállatot. Viszont a helybeli plébánosnak 2, az iskolamesternek 1 tehene legel a közlegelőn. – Szőlőhegyük eléggé bőtermő, s boruk minősége is jó. Fél esztendőn keresztül a jobbágyoké a borkimérés joga. – A subditusok ebben a faluban nincsenek hátralékban sem köz-, sem földesúri tartozásaikat illetően, nincs nehézség ezek beszedésében sem. – Eddig a szöveges magyarázat, s a kiegészítő urbarialis adatok. – Következik az uradalom e faluból származó összjövedelmeinek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál ismertetett fejrovatok szerint. – E jövedelemkimutatásból az alábbi adatok voltak kigyűjthetők: 1. A faluban van 66 jobbágyház és 58 zsellérház. – Ámde mivel a bíró és a templomatya szolgáltatásmentesek, az évi 1 forintos censusból nem 124 Ft., hanem 122 Ft. az uradalom évi jövedelme. – 2. Minden egész sessio után, culinaria címén adniuk kell 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr., borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. – Ebből a szolgáltatásból a 44 1/8 szolgáltatás köteles sessio után bejön az uradalomnak pénzértékben összesen évente átlag 37 Ft. 30 3/8 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő földesúri jövedelem: a) A 44 1/8 szolgáltatás köteles sessio mindegyike (minden egész sessio) után évi 104 gyalogrobot-napot kell teljesíteniük, ez 4589 1/2 nap, á 12 kr. = 917 Ft. 54 kr. – b) Az ölfa értéke egész sessiónként tekintve, hogy a kitermelés és szállítás kötelmei, nehézségei is azonosak, a Lánycsók possessióbeli 2 forinttal azonos. Így e szolgáltatás a 44 1/8 szolgáltatásköteles sessio után évente 88 Ft. 15 kr. – c) A hosszúfuvaré, egész sessiónként 48 krajcárjával = 35 Ft. 18 kr. – d) Az 58 zsellér mindegyike 20 gyalogrobot-napot köteles évente teljesíteni; ez 1044 nap, á 12 kr. 232 Ft. – e) A három subinquilinus 12 napot robotol egyenként, ez 36 nap, á 12 kr. = 7 Ft. 12 kr. – Az uradalom összjövedelme tehát a 3. pont a)-tól e) pontjaiig összesen 1280 Ft. 39 kr. – 4. Minden egésztelek után 6 font fonalat kötelesek beadni; ezt a szolgáltatást azonban 36 krajcárjával megváltják. A 44 1/8 szolgáltatásköteles sessio után ez 26 Ft. 28 1/2 kr. – 5. A tabelláris összeírásban felvett 12 pálinkafőző üst mindegyike üzemben van. Darabonként 2 Ft. a censusuk évente, összesen tehát 24 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben szolgáltatják. E szolgáltatás pénzértéke, 9 esztendő tényszámainak átlagában, levonva a tizenhatodot és a cséplőrészt, az alábbiak szerint alakul: Tiszta búzából 92 mérő, 1 Ft. 30 krajcárjával 138 Ft. Kétszeresből 263 mérő, 1 forintjával 263 Ft. Rozsból 258 mérő, 51 krajcárjával 219 Ft. 30 kr. Árpából 2 mérő, 36 krajcárjával 1 Ft. 12 kr. Zabból 179 mérő, 30 krajcárjával 89 Ft. 30 kr. Csöves kukoricából 224 mérő, 24 krajcárjával 89 Ft. 36 kr. Lednekből 47 mérő, 16 krajcárjával 12 Ft. 32 kr. Tatárkából 1 mérő, 37 1/2 krajcárjával 37 1/2 kr. Szárazfőzelékféléből 8 1/2 mérő, 2 Ft. 40 krajcárjával 22 Ft. 40 kr. Káposztából 350 fej, 1 krajcárjával 5 Ft. 50 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, leszámítva az első feltöltést, valamint a tizenhatodot, bejön 71 akó, ez 1 Ft. 30 krajcárjával 106 Ft. 30 kr. Vörös borból 583 akó, 1 Ft. 15 krajcárjával 728 Ft. 45 kr. – Urbarialis kötelezettségük szerint, 184 darab tizedbárányt darabonként 8 krajcárjával kell megváltaniuk, ez összesen 24 Ft. 32 kr. – Méhekből bejön 17 kas, 12 krajcárjával 3 Ft. 24 kr. Összesen tehát 1705 Ft. 38 4/8 kr. – 7. Az uradalomnak bent a faluban nincs csapszéke, ezért a jobbágyházaknál felváltva méreti ki borát. Kilenc év átlagában, így kimérve, el szokott fogyni évente 180 1/2 akó vörös bor, s bruttó árbevételként bejön belőle 412 Ft. 39 kr. – Erre a ráfordítások: A 180 1/2 akó bor önköltségi ára, 1 Ft. 30 krajcárjával 225 Ft. 37 1/2 kr. A kimérő díja 13 Ft. 35 kr. Összesen 239 Ft. 12 1/2 kr. Marad tiszta haszonként 173 Ft. 26 1/2 kr. – 8. A mészárszéktartás jogának árendájából az uradalom bevesz évente átlag 50 forintot. – 9. A boltos a kereskedés jogának árendája, illetve censusa címén, fizet az uradalomnak évente 4 forintot. – Az uradalom évi átlagos összjövedelmeinek pénzértéke ebben a faluban 3423 Ft. 42 7/8 kr. – Eddig a tabelláris jövedelemkimutatásból kiszedhető adatsor. – Ennél a falunál azonban ezt a jövedelemkimutatást hosszabb szöveges kiegészítés követi. Ebben a szövegrészben miután a pécsi püspök, mint földesúr, a kegyúri jogokat is gyakorolja, szó kerül az egyházi létesítményekről is. – Tartalma: Ennek a falunak a határában van az uradalomnak egy erdeje, melynek egy része azonban már Geresd falu határába esik. Java erdő ez, túlnyomórészt tölgyes. Hibája azonban az, hogy ritkásak a fák. Az egész erdőség, a Geresd határába eső résszel együtt 1200 holdat tesz ki. Nincs vágásokra tagolva, már csak azért sem, mert maga az uradalom sem termeltet ki a ritkás erdőségből fát. – Ez idő szerint tehát az erdőség egyetlen hasznak a makk, az viszont kitűnő, mert a java erejükben levő tölgyek szinte minden esztendőben meghozzák makktermésüket, mely jó minőségű is. A jobbágyoknak azonban ebből semmi hasznuk sincs, miután arra az uradalom kizárólag saját süldőit hajtatja, hogy felhizlalja őket a makkon. – A falu határában egyetlen földesúri allodialis létesítmény egy kb. 1 holdas cséplőszérű, mely árokkal és tüskebokor élősövénnyel van kerítve. – Nincs sem uradalmi kocsma, sem mészárszék. A mészárszék tartásának jogát bérlő mészáros saját házánál méri ki a húst; az uradalom pedig felváltva, jobbágyházaknál méreti ki a borát, a szokványos csapospénzt a soros jobbágynak fizetve ki. – Az összeíró ezután a rétek, legelőterületek vizenyősségét, s a faizással kapcsolatos nehézségeket ismétli meg, hosszabb leírással, de itt már mint az uradalom évi jövedelmeit csökkentő tényezőket veszi számba az egyes maleficiumokat. – Végül: Az egyházi létesítmények: A faluban van plébános; plébániatemploma pedig anyaegyház, melynek két leányegyháza: Geresd, amely a püspöki uradalom, és Boda, amely a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának faluja. – Az elhunyt püspök fejlesztette önálló plébániává, sőt anyaegyházzá az ittenit, elszakítva Himesházától, melynek korábban Lak is filiája volt. – A plébániaépületet is ő építtette. Az épület a falun kívül, nyugatra, a falu határának egyik dombján fekszik; szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű. Fekvése kelet-nyugati irányú. Alapterülete 15 × 4 1/2 öl. – A plébániaépület belső beosztása: fedett ámbitusról lehet bejutni a plébános lakrészébe, mely 3 szobás. Egy nagy, egy közepes és egy kis szoba. Az ámbitusról csak a legnagyobbik szobának van bejárata. Ugyancsak az ámbitusról nyílik a külön kápláni szoba. Majd a konyha és a személyzet szobája következik. Csak a konyha padozata van téglával kirakva, a többi helyiségé deszka. Viszont valamennyi helyiség mennyezete famennyezet, illetve deszkázott az is mindenütt. Minden ablakon vasrács van. – Az épület alatt van egy felfalazott pince, amely 3 × 2 öl alapterületű. Mivel a jelenlegi plébános háztartásának számára ez a pince kicsinek bizonyult, saját költségén ásatott az udvarban egy pincét. Ennek az új pincének bejárata hosszabb, s fel is van falazva; ugyanakkor a pince belső tere csak vájt, de nincs falazva. Ez az udvari pince 8 × 1 1/2 öl alapterületű. – A plébániaépület udvarán épült fel egy ikeristálló. Egyik része a tehenek, másik a lovak számára. – Ugyanazon tető alatt van még egy kocsiszín is. Ennek az istállóépületnek hossza 6, szélessége 2 1/2 öl. Az épület nyers építőanyagokból épült, szalmazsúppal fedett. – Az udvarról nyílik a plébániaépülethez tartozó zöldségeskert, mely kb. 1/2 holdas. Az udvar is, a kert is sövénnyel kerített. – Az egyébként jól megépített és jól elrendezett épületkomplexumnak az a nagy hibája, hogy nincs kútja. – A plébániaépületen túl, nyugati irányban, csaknem 1/4 óra járásnyira, lent, a völgyben fekszik a plébániatemplom. – A templom alakja, de a közelében fekvő rom is azt mutatja, hogy ez a templom a legrégibbek közül való: „…tam forma ejus, quam et proxima ruina ostendunt eandem unam ex antiquissimis esse…” Falain, tornyán sok a repedés; belülről nem boltozott, hanem deszkamennyezetes; ámde ez a mennyezett korhadt, mindenfelé hiányoznak is egész deszkaszálak már belőle; a hívek nagyobb részére a szabad égből hull rá az eső, a hó. De kicsi is az egész templom a megszaporodott lakossághoz képest. – Szószékére sem lehet felmenni, mert annak fája is korhadt; nem néz ki sokkal jobban a kis orgonával ellátott, szintén fából felépített kórus sem. – Az egész épület olyan állapotban van már, hogy nem éri meg a javítást; ugyanakkor még lebontásának költségét sem fedeznék a belőle kikerülő építőanyagok, miután a falak kövei durvák, faragatlanok. – Egyébként a templomban van egy fő- és egy mellékoltár. Az egész épület 12 × 3 öl alapterületű. Tornyában két harang van. – A templom jövedelme a perselypénz, és az az évi 20 Ft., amelyet az elhunyt püspök olajra rendelt a kegyurasága alá tartozó templomnak.
Geresd:
Ez a falu Laktól 1/4 óra járásnyira esik. Északi szomszédai Rác-Mecske és Feked, keletiek Szebény és Szür, ezek a falvak mind a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának tartozék-falvai. Déli szomszédja Himesháza, nyugati pedig Lak, ez utóbbiak viszont már a pécsi püspöki uradalom falvai. – Az idegen uradalom falvainak határa és Geresd határa között végig határhalmok jelzik a határvonalat, míg a püspöki uradalom szomszédos falvaival az ősi szokás, valamint a jószomszédság a gátjai annak, hogy bármiféle címen határviták keletkezhessenek. – A faluban mindössze egyetlen uradalmi létesítmény van: egy vájt és nem falazott pince, amely két ágra ágazik el; egyik ága 8, másik ága 4 öl hosszú; szélességük egyformán 1 1/2 öl. – A faluban, illetve annak határában nincs majorsági állattartása sem az uradalomnak. – Abban az uradalmi erdőségben, mely Geresd és Lak falvak határában húzódik, ott, ahol a Pécsváradról Bozsokra és a dunai révhez vivő út, valamint a Mohácsról Nádasdra és onnan tovább, Tolna megyébe vivő út találkozik, azaz ezeknek a felsorolt utaknak metszéspontjánál, ahol tizennégy esztendővel ezelőtt 4, ebben az összeírásban is szereplő zsellércsalád számára négy zsellérházat építtetett fel az uradalom, az azóta eltelt idő alatt építtetett egy beszállókocsmát is, nyers építőanyagokból, zsupfedéllel, 7 × 3 öl alapterülettel. – Ebben a beszállókocsmában van egy 3 ablakos nagyszoba, és egy két ablakos kisszoba. Az ablakokon végig vasrács van. A szobákban közönséges vörös kemence. Padlózatuk nincs, mennyezetük deszkázott. – A szobák között közbülső konyha van. – A kocsmaépület mellett, szintén nyers építőanyagokból épült fel az istálló. Ez is zsupfedelű. Alapterülete 7 × 2 1/2 öl. – További épület: a nyolc faoszlopon nyugvó, zsúpfedelű kocsiszín. – Van továbbá egy falazott bejáratú pince; kapuzata boltíves kiképzésű. Belseje azonban csak kivájt. Alapterülete: 3 × 1 1/2 öl. – Végül az udvaron van egy falazott kút. – Kerítés azonban nincs, sem az épületek, sem az udvar körül. – Eddig a bevezető szöveg tartalma. – Következik a subditusok tabelláris, név szerinti összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az összeírásból az alábbi kép bontakozik ki a falu úrbéri viszonyairól. A tabelláris összeírás a subditusokat két nagy csoportban veszi sorra: külön a jobbágyokat (telkes jobbágyok) és külön a házas zselléreket. – a) Telkes jobbágyok. Az összeíró név szerint számba vesz 44 telkes jobbágyot. A 44 családban összesen 3 fiúgyermek van. Három családban, egy-egy fiúgyermek. – Egésztelekben kifejezve, a 44 telkesjobbágy család 33 4/8 telken gazdálkodik. E telekállomány megoszlása az alábbi: 3/8-os telken ül 2 jobbágy. 6/8-os telken ül 38 jobbágy. 7/8-os telken ül 2 jobbágy, 1 egész telken ül 1 jobbágy. 1 4/8-os telken ül 1 jobbágy. Összesen 33 4/8 telken ül 44 jobbágy. – Minthogy azonban a bíró és a másodbíró (subjudex) szolgáltatás mentességet élvez, s mivel kettejük kezén összesen 1 4/8 sessio van, marad szolgáltatásköteles egésztelek: 32. – A fenti telekállományhoz az intravillanumban összesen 109 7/16 pozsonyi mérő kapacitású beltelekállomány tartozik. Ennek megoszlása a legkevésbé sem arányos a teleknagysággal. Mert az igaz, hogy a többséget jelentő 6/8 telkesek intravillanuma 1 1/16 és 2 6/8 pozsonyi mérős közt változik, de pl. a 6 1/8 mérős maximális beltelek mindkét esetben 6/8 sessiós jobbágyé. Ugyanakkor pl. az egyetlen 1 4/8 telkes jobbágy intravillanum-a 4 mérős. – A fenti telekállomány extravillanumbeli tartozéka összesen 1474 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület. Ennek megoszlása már természetesen arányos a teleknagysággal. A 3/8 telkeseké 16 4/8 mérős, a 6/8-osoké: 33 mérős; a 7/8-osoké 38 4/8 mérős, az 1 egésztelkesé 44, mígy az 1 4/8 telkesé 66 mérős. – További telektartozék, az összesen 245 6/8 kaszásnyi rét. Megoszlása a 3/8 telkeseké 2 27/32; a 6/8-osoké 3 11/16 és 5 7/8 között változik; a 7/8 telkeseké 6 7/16; az egésztelkesé 6 4/8; az 1 4/8 telkesé: 11 4/8 kaszásnyi. – A jobbágyok kezén van összesen 89 kapásnyi szőlő. – Minden jobbágynak van szőlője. 1 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 42 jobbágynak, 4 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 89 kapásnyi szőlője van 44 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella adatai az alábbi képet adják. Van összesen 89 darab lovuk. Egy jobbágynak van 3 lova, 43-nek pedig 2-2 lova. – Van összesen 14 darab ökrük. 7 jobbágynak van 2-2 ökre. – Van továbbá 34 darab tehenük. 10 jobbágynak nincs tehene; 34 jobbágynak 1-1 tehene van. – Van 66 birkájuk is. 8-nak nincs birkája, 6 jobbágynak 1-1, 30-nak 2-2 birkája van. – Egy telkes jobbágynak van összesen két kas méhe. – Végül 4 jobbágy kezén van 1-1 pálinkafőző üst. – b) Házas zsellérek. Az összeíró név szerint számba vesz ebben a faluban 41 házaszsellér családot. Közülük egy iparos: szabó. A 41 zsellércsaládban összesen van 12 fiúgyermek. 12 családban 1-1 fiú, a többiben nincs. – Összesen van 41 kapásnyi szőlőjük. Minden házaszsellér család kezén 1-1 kapásnyi. – Továbbá közülük hétnek van egy-egy tehene is. Az összeíró egyéb adatot nem jegyez fel a házas zsellérekről. – Más házánál lakó zsellér, azaz subinquilinus, nincs a faluban. – Eddig a tabelláris összeírásból kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, illetve a kiegészítő urbarialis adatok. E szövegrész tartalma: A lakosok többsége német nemzetiségű, kisebb hányada azonban magyar. Mind a németek, mind a magyarok római katolikus vallásúak. – Boldogulásukat egyedül szőleik segítik elő: borukból csinálnak ugyanis maguknak készpénzt. – Bajaik: A Szür felé eső határrészen levő szántóterületek silány minősége, s a nagyobb távolság, valamint a vízmosások sűrűsége, erőssége miatt a trágyázás nehézségei, illetve hatástalan mivolta; továbbá rétjeik vizenyőssége, s az azokat gyakran tönkretevő árvizek. – A faluközösség hadiadóba évente átlag 194 Ft. 87 dénárt, a megye házipénztárába 97 Ft. 43 1/2 dénárt fizet be. – Rendezett urbáriumuk van. Eszerint egy egész jobbágysessióhoz 22 hold szántó és 8 kaszásnyi rét tartozik. – Az úrbérrendezést jóváhagyó felsőbb szervek, a határrészek minősége szerint 1 hold szántó nagyságát 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben állapították meg. – A falu határa nagyobb részében hegyes terület, így a talaj is kövecses. A föld csak kis részben jó minőségű, s ez a kis darab a Himesháza felőli határrészen van. – A lakosok a föld természetadta rossz minőségét nagy szorgalmukkal, elsősorban erős trágyázással igyekeznek ellensúlyozni. Csak ennek a nagy igyekezetnek köszönhető az, hogy tiszta búzából 1 mérő vetőmag 4-5 mérőt hoz (ami másutt, jobb minőségű földeken alacsony lenne, itt azonban még ez is csak a nagy szorgalomnak köszönhető); a kétszeres 5-szörös, a rozs 6-szoros, sőt: néha 7-szeres termést is hoz. – Ezek az eredmények közepes esztendőkre értendők. Zabot a lakosok alig vetnek. – A kukorica azonban 8-10 pozsonyi mérővel is fizet 1-1 holdról. – Az úrbérrendező bizottság e falu határát annakidején a II. osztályba sorolta; ez idő szerint is abban van. – Terményeikből élelmiszereket főképpen azok a lakosok szoktak piacra vinni, akiknek kicsi a családjuk, s otthon nélkülözhetik, piacra vihetik a felesleget. – Általános azonban, hogy boraikat viszik piacra mindnyájan, mégpedig elszekereznek vele Bács megyébe, 8, sőt sokszor még ennél is több óra járásnyira, illetve szekerezésnyire, mert készpénzt elsősorban ebből tudnak teremteni maguknak. – A faluközösségnek nincs külön erdeje; az uradalom a subditusok számára a faizást a nádasdi és a hosszúhetényi uradalmi erdőségekben biztosítja; de ezek az erdők 4, sőt több órányi szekerezésre esnek. – Olyan irtásföldek, melyeket a telki állományba bele nem mértek volna, ebben a faluban nincsenek. – Nincs egyetlen deserta sessio sem. – Igen sovány a legelőterületük; a faluközösség legelőjén idegen jószágot fűbérért nem legeltetnek, de ha még akarnának, se legeltethetnének, mert sajátjaik számára is kevés, ugyanakkor gyenge is a fű. – Szőlőhegyük viszont nagyon jó. És mivel van saját szőlőhegyük, fél esztendőn át övék a kocsmáltatás joga. – A lakosok nincsenek hátralékban sem földesúri, sem közterheikkel. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatokat rögzítő szövegrész tartalma. Következik a faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. E táblázatos, részletes jövedelemkimutatás adatai: 1. A 44 jobbágyház és a 41 zsellérház összesen 81 forintnyi census-jövedelmet jelentene az uradalomnak, az 1 forintos censusból. De a két mentes miatt ez a jövedelem évente 83 Ft. – 2. A 32 szolgáltatásköteles sessio mindegyike után culinaria címén az alábbi szolgáltatásokat kell teljesíteniük: 1 icce vajat, 21 kr.; 2 kappant 18 kr.; 2 csirkét, 6 kr.; 12 tojást, 3 kr.; borjúváltságot 3 kr., összesen 51 kr. értékben. A 32 sessio culinaria-szolgáltatásának pénzértéke tehát évente 27 Ft. 12 kr. – 3. A robot és a vele rokon szolgáltatások pénzértéke az alábbiak szerint alakul: a) A 32 szolgáltatásköteles sessio mindegyike után 104 gyalogrobotnap az évi kötelezettség; ez összesen 3328 nap, á 12 kr. = 665 Ft. 36 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatás pénzértéke a Lánycsók possessiónál alkalmazott kulcs szerint, mivel a nehézségek itt is azonosak, egész sessiónként (ölfánként) 2 Ft., összesen tehát a 32 szolgáltató sessio után 64 Ft. – c) A hosszúfuvar értéke egész sessiónként 48 krajcárt számolva utána, összesen 25 Ft. 36 kr. – d) A 41 zsellér mindegyke évente 20 gyalogrobot-napot köteles teljesíteni. Ennek pénzértéke, 12 krajcárjával számolva a 820 napot = 164 Ft. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő évi átlagos földesúri jövedelem tehát pénzértékben kifejezve 919 Ft. 12 kr. – Az összeírás alkalmával a jobbágyok ebben a faluban (tehát a zsellérek nem) többségükben azt kérték, hogy hadd válthassanak meg a robotkötelezettségből évente 2323 napot. – Az összeíró azzal rögzíti a jobbágyok kérését, hogy ha a felsőbb kamarai szervek hozzájárulnának ehhez, akkor ebből évente 12 krajcárjával számolva a robotnapok mindegyikét 464 Ft. 36 kr. folynék be az uradalmi pénztárba készpénzben. – 4. A telkes jobbágyok kötelesek minden egész sessio után évente 6 font fonalat adni. E szolgáltatás összértéke 36 krajcárjával számolva e szolgáltatást egész sessiónként pénzben kifejezve 19 Ft. 12 kr. – 5. A tabelláris összeírásba felvett négy pálinkafőző üst mindegyikét üzemben találta az összeíró, ezért valamennyi censusköteles; darabonként és évente 2 Ft. ez a census, összesen tehát 8 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben adják. E szolgáltatás pénzértéke, 9 év tényszámainak átlagában, terményfajtánként az alábbi a tizenhatod és a cséplőrész leszámításával: Tiszta búzából 65 mérő, á 1 Ft. 30 kr. = 97 Ft. 30 kr. Kétszeresből 225 mérő, á 1 Ft. = 225 Ft. Rozsból 180 1/2 mérő, á 51 kr. = 153 Ft. 25 1/2 kr. Árpából 14 mérő á 36 kr. = 8 Ft. 24 kr. Zabból 93 3/4 mérő, á 30 kr. = 46 Ft. 52 1/2 kr. Csöves kukoricából 126 mérő, á 24 kr. = 50 Ft. 36 kr. Lednekből 37 1/2 mérő, á 16 kr. = 10 Ft. Szárazfőzelékfélékből 3 mérő és 48 icce, mérője 2 Ft. 40 krajcárjával = 9 Ft. 36 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, az első feltöltés és a tizenhatod leszámításával bejön 63 1/4 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 94 Ft. 52 1/2 kr. Vörös borból 378 akó, á 1 Ft. 15 kr., összesen 472 Ft. 30 kr. – Urbáriumuk szerint, 117 darab bárány tizedváltsága címén, évente és darabonként 8 krajcárt számolva, bejön 15 Ft. 36 kr. – 7 1/2 kas méh után, egyenként 12 krajcárt számolva = 1 Ft. 30 kr. – A kilenced- és a tizedszolgáltatás összpénzértéke tehát ebben a faluban évente és átlagosan 1188 Ft. 34 1/2 kr. – 7. A falu határában levő földesúri erdőkből makkbér címén beszed az uradalom szintén 9 esztendő tényszámainak átlagában évente 161 forintot. – 8. Bent, a faluban, nincs az uradalomnak csapszéke vagy kocsmája; ezért jobbágyházaknál, felváltva méreti ki borát. Így kimérve, elfogy évente szintén 9 esztendő tényszámait véve alapul az uradalmi kocsmáltatási számadáskönyvből, illetve könyvekből („ex libris popinalibus”) 77 akó vörös bor, melyből a bruttó árbevétel = 180 Ft. 18 kr. – Erre a ráfordítások: A 77 akó vörös bor önköltségi ára, á 1 Ft. 15 kr. = 96 Ft. 15 kr. A kimérésért fizet az uradalom 6 Ft. 15 krajcárt. – Az összes ráfordítás, illetve önköltség tehát 102 Ft. 30 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta haszonként az uradalomnak 77 Ft. 48 kr. – 9. A geresdi földesúri erdőben levő beszálló-kocsmában szintén 9 esztendő tényszámainak átlagában, elfogy évente 122 3/4 akó vörös bor, melynek bruttó árbevétele 306 Ft. 13 kr. A ráfordítások, illetve az önköltség így alakul: A 122 3/4 akó vörös bor önköltségi ára, 1 Ft. 15 krajcárjával 153 Ft. 26 1/4 kr. A csapláros kap a kimérésért 12 Ft. 12 krajcárt. – Összes ráfordítás 165 Ft. 38 1/4 kr. Ha ezt levonjuk a fenti bruttó árbevételből, marad haszonként 140 Ft. 34 3/4 kr. – Ámde ezt mégsem lehet tiszta haszonnak számítani, miután ebből 10 %-ot, azaz 14 Ft. 3 krajcárt a kocsma- és melléképületek rendszeres évi karbantartási költségeire kell tartalékolni, illetve leszámítani. Így azután tiszta haszonként marad 126 Ft. 31 3/4 kr. – Az uradalom összjövedelmeinek pénzértéke tehát ebből a faluból, évente átlag 2610 Ft. 30 1/4 kr. – Eddig a táblázatos jövedelemkimutatásból kigyűjtött adatsor. A falu összeírását függelékszerű szöveges kiegészítés zárja. E szövegrész tartalma: A földesúri erdőkkel, azok hasznosításával kapcsolatban utal az összeíró az előző falunál, Lak possessiónál elmondottakra, sőt: tartalmilag megismétli azt, amit ott elmondott. – Majd ismét felsorolja azokat a beneficiumokat s a bajokat is, mely az uradalom itteni subditusainak osztályrésze, s amelyekről fentebb már minden lényeges adatot rögzítettünk. De ezeket itt, mint a földesúri jövedelem alakulását is befolyásoló tényezőkként ismétli. – E zárószövegben új rész a földesúri kegyurasággal kapcsolatos. Tartalma: Ebben a faluban van egy kis templom. 8 × 4 öl alapterületű, szilárd építőanyagokból épült, cserépfedelű. Tornya nincs, egy oltára van. Mellette fából készült harangláb, 2 haranggal. – A templomot a lakosság építtette, az is tartja fenn, mert semmi jövedelme nincs a templomnak az alamizsnán kívül. A laki plébániatemplom leányegyháza. – A helybeli lakosok építették fel és tartják is fenn az iskolát, mely két szobából és 1 konyhából áll. Az egyik szoba a tanterem, a másik szoba és a konyha az iskolamester lakása. Az épület nyers építőanyagokból épült, szalmazsúppal fedett. Az iskolamestert is a helybeli lakosok fizetik.
Márok:
A falu magasabb hegyek között, egy völgyben fekszik. Pécstől 4, Mohács mezővárostól szintén 4 óra járásnyira esik, a Pécsről Mohácsra vezető postaút északi oldalán. – Határai északon a pécsi püspöki uradalom Lak nevű falujának határával szomszédosak, s a két határt a Himesházáról Marázra vivő út választja el. – Keleti szomszédja mégpedig úgy, hogy szántóterületeik és rétjeik érnek össze, a püspöki uradalom Himesháza faluja; és bár errefelé nincs olyan jó határ, mint a fentebbi, mégsincs határvita, mert kialakult már ősidők óta a jó határhasználati gyakorlat a két falu között. – Délről és nyugaton egy darabon a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának két falujától Kisnyárádtól és Marázától ténylegesen felhányt, mesterséges határhalmok választják el, míg a nyugati másik darabon Liptód faluval határos, mely szintén a Tanulmányi Alap birtoka; ezen az utóbbi darabon határhalmok nincsenek, hanem az egybeérő réteket egy vízmosás választja el, de a szántóterületeket semmi sem; mégsincs vita, mert mindkét oldalról megvan a jószándék a becsületes határhasználatra, ennek megfelelően ki is alakult régi idők óta a megfelelő gyakorlat is. – A falu területén allodialis épületek nem épültek, s nem folytat itt allodialis állattartást sem az uradalom. – Eddig a bevezető szöveg tartalma. Következik a subditusok tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – A tabellából az alábbi kép bontakozik ki a falu úrbéri viszonyairól: a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 66 telkesjobbágy-családot, akik összesen 39 egészteleken gazdálkodnak, de csak 37 1/2 egésztelek után szolgáltatnak, mert a bíró és a másodbíró kezén összesen 1 1/2 telek van, ők pedig szolgáltatásmentesek. – A 66 telkesjobbágy-családban összesen van 64 fiúgyermek. Éspedig: 1 fiúgyermek van 33 családban, 2 van 12 családban, 3 van egy családban és 4 szintén egy családban; 19 családban nincs fiúgyermek. – A 39 egésztelket kitevő össztelki-állomány megoszlása az alábbi: 2/8 telken ül 8 jobbágy, 4/8 telken ül 31 jobbágy, 6/8 telken ül 23 jobbágy, 1 egész telken ül 3 jobbágy, 1 2/8 telken ül 1 jobbágy. 39 egész telken ül 66 jobbágy. – A fenti telekállományhoz az intravillanumban összesen 149 5/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelek tartozik. Ennek megoszlása igen változatos képet mutat az 1 mérős minimum és a 4 4/8-os maximum között, és nem igazodik a teleknagysághoz. A kétszer előforduló 4 4/8-os maximum pl. mindkét esetben 6/8 telkeseké; az 1 2/8 telkes jobbágy beltelke ugyanakkor 3 2/8 mérős; a három egésztelkesé pedig 3 4/8, 1 6/8, illetve ismét 3 4/8 mérős. – A 39 egész sessiónyi össztelekállományhoz összesen 1923 1/8 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület tartozik. Ennek megoszlása természetesen már arányos a teleknagysággal. Mégpedig: az 1 2/8 telkesé 63 4/8 mérős; az egésztelkeseké 50 4/8, 51 4/8 és ismét 50 4/8 mérős; a 6/8-osoké 36–37 mérős; a 4/8-osoké 23-25 mérős, míg a 2/8-osoké 11-12 mérős közt mozog. – A 66 telkesjobbágy kezén van összesen 171 6/8 kaszásnyi rét. Ennek megoszlása is arányos a teleknagysággal. Az 1 2/8 telkesé 5 3/8 kaszásnyi; a három egésztelkesé 4 2/8, 4 3/8, illetve 4 4/8 kaszásnyi; a 6/8-osoké 3 egész és 2-3 nyolcad, a 4/8 telkeseké 2 2/8, a 2/8 telkeseké 1 1/8 kaszás körüli. – A telkesjobbágyok közül mindössze hétnek nincs szőlője; a maradék 59 jobbágy kezén összesen 86 kapásnyi szőlő van, az alábbi megoszlásban: 1 kapásnyi szőlője van 36 jobbágynak, 2 kapásnyi szőlője van 20 jobbágynak, 3 kapásnyi szőlője van 2 jobbágynak, 4 kapásnyi szőlője van 1 jobbágynak. Összesen 86 szőlője van 59 jobbágynak. – Számosállat-állományukat a tabellán az alábbiak szerint veszi számba az összeíró: A jobbágyok kezén van összesen 46 darab ló. 4 jobbágynak van 1-1 lova, 21-nek pedig 2-2 lova. – Van továbbá 67 darab ökrük. 1 ökre van 1 jobbágynak, 2 ökre van 33 jobbágynak. – Tehenük mindössze 7 darab van. Éspedig hét jobbágynak 1-1 darab tehene. – Összesen van 93 darab birkájuk. 3 birkája van 4 jobbágynak, 5 birkája van 5-nek; 6 birkája 1-nek; 8 birkája 2-nek, 10 birkája 1-nek, míg 12 darab birkája van 2-nek. – Az összeíráskor méheik nem voltak. – Ugyanakkor három jobbágy használatában volt 1-1 pálinkafőző üst. – b) Házas zsellérek. Ebben a faluban az összeíró egyetlen házas zsellért vesz számba: Háberstock Jánost, de eltérően az eddigi falvaknál tapasztalt gyakorlattól nevén kívül egyéb adatot nem ad róla. – Eddig a tabelláris összeírásból kiszedhető adatok; következik a szöveges magyarázat, újabb urbarialis adatokkal. E rész tartalma: A falu telkesjobbágy-lakosai római katolikus vallású horvátok: „Coloni loci hujus sunt Croatae Romano-Catholici.” – Az egyetlen zsellér nyilván német származású. Az érdekes azonban az, hogy a jobbágyok között, a kétségtelenül többségben levő horvát származású családi név mellett nem ritka a Kraft, Czigler, Linder, Kappenberg, Schlaiff, Scheffer stb. családi név sem. – Említésre méltó beneficiumuk nincs. – Ezzel szemben hátrányos gazdasági tényező több is akad. Első az, hogy kevés a rétjük, de a meglevőt is gyakran teszi tönkre a hegyekről záporok, zivatarok idején leömlő, s ilyenkor az árvíz erejével pusztító víz. – Nemkülönben nagyon terméketlenek szántóik is. De nehéz is megművelni a földeket, mert hegyoldalakra, hegyhátakra esik a többségük. Ugyanakkor erősebb, több igavonó barmot nem tudnak beállítani, takarmányhiány miatt. – És mivel kevés a számosállatuk, kevés és silány a trágya is, így még ezzel sem tudják feljavítani hitvány földjeiket. – További hátráltató gazdasági tényező számukra az is, hogy gyakorlatilag nincs meg faizási lehetőségük, jóllehet ezt érvényes és törvényes urbáriumuk biztosítja számukra. Ugyanis az uradalom a 6-7 óra szekerezésnyire eső hosszúhetényi uradalmi erdőkben engedélyezi nekik kizárólag a faizást, de nyári időben még az esett fát sem szedhetik ott. Télen viszont nem tudják ezeket az erdőket megközelíteni. – A faluközösség évente 193 Ft. 47 dénárt fizet hadiadóba a megyének, a megye házipénztára javára pedig 96 Ft. 73 1/2 dénárt. – Van jóváhagyott, érvényes urbáriumuk. Eszerint egy egésztelek szántótartozéka 22 hold, rét-tartozéka pedig 12 kaszásnyi. – Az úrbérrendezést követő határrendezés, illetve kimérés során, az eljáró bizottság, a határrészek minősége szerint 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben határozta meg 1 hold szántó nagyságát. – A szántók kövecsesek, itt-ott fövenyesek, soványak mindenütt. Ezért nem vetnek tiszta búzát. Kenyérgabonából kisebb mennyiségben a kétszerest, nagyobb mennyiségben azonban a rozsot vetik szivesebben, a jobb hozam reményében a jobbágyok. A kétszeresből 1 elvetett pozsonyi mérő mag négyszeres, rozsból ötszörös termést hoz. Újabban zabot sem vetnek, mert az utóbbi években ez a terményfajta egyáltalán nem hozott számba jövő termést. A kukorica 10 mérő csöveset ad, egy mérő elvetett mag után. – A falu határát az úrbérrendező királyi biztos annakidején a III. osztályba sorolta, ez idő szerint is abban van. – Szántóföldi terményeikből sosem terem annyijuk, hogy eladásra szánt feleslegük lenne. Viszont valamelyes borfeleslegük szokott lenni; ha van, akkor borukat Mohácsra viszik be eladni. – Hogy létfenntartásukat jobbíthassák, kétkezi napszámosmunkára járnak el Mohácsra, de elmennek a szomszédos német falvakba is, és még így is nyomorúságosan élnek: „Caeterum manuum labore, partim in Moháts, partim in vicinis germanicis Possessionibus meliorem subsistentiam quaerunt; generaliter tamen misere subsistunt.” – A faluközösségnek saját erdeje nincs. Faizásuk mint fentebb. – A falu határában irtásföldek nincsenek, és nincs deserta sessio sem. – De van 70 holdnyi remananciális szántóterület. Ezeket a helybeli jobbágyok bérlik az uradalomtól, mégpedig kétféleképpen: vannak, akik a termés hetedét szolgáltatják árenda fejében, mások pedig holdanként 30 krajcárt fizetnek évi bérként. – Legelőterületük éppen olyan sivár, amilyen sivárak szántóik. És mivel kevés számosállatuk van, nem mennek el idegenbe sem, hogy ott béreljenek legelőket. – A falu határában, illetve a közlegelőn nem kell egyetlen uradalmi tiszt jószágát sem legeltetniük. – Mivel van saját szőlőhegyük, fél évre övék a kocsmáltatás joga. – A közterheket a faluközösség, a lakosok sanyarú viszonyai ellenére is, rendszeresen teljesíti, viseli. De az uradalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban a jobbágyok maguk mondották el az összeírónak: miközben megadják az előírt földesúri szolgáltatásokat, rendszerint adósságba kénytelenek keveredni; aztán pedig az adósságot kell törleszteniük, s így sosem érik utól magukat. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a faluból származó földesúri jövedelmek tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A jövedelemkimutatásból kiszedhető adatok. 1. A faluban 66 jobbágyház és 1 zsellérház van. A két szolgáltatás mentes censusának levonásával, az 1 forintos censusból az uradalomnak évente bejön 65 Ft. – 2. Culinaria címén minden egész sessio után adnak 1 icce vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást 3 kr. értékben, s borjúváltság címén 3 krajcárt fizetnek, összesen tehát 51 krajcárt. A 37 1/2 szolgáltatásköteles sessio után ezen a címen az uradalom évi átlagos jövedelme 31 Ft. 52 4/8 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő földesúri jövedelem: a) A robotból. Minden egész sessio után kötelesek évente 104 gyalogrobot-napot teljesíteni; ez a 37 1/2 szolgáltató sessio után, 12 krajcárjával számítva a napokat 780 Ft. – b) Az ölfa-szolgáltatás értéke miután itt is az ottanival azonosak a favágás és szállítás nehézségei, a Lánycsók possessiónál alkalmazott egységár szerint, egész sessiónként (ölfánként) 2 Ft.; ez 37 1/2 sessio után 75 Ft. – c) A hosszúfuvar értéke egész sessiónként és évente 48 kr.; összesen 30 Ft. – d) Az egyetlen házas zsellér évente 18 gyalogrobot-napot köteles teljesíteni; ez 12 krajcárjával 4 Ft. – Így a robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő össz-földesúri jövedelem pénzben kifejezve, évente átlag 889 Ft. – Az összeíró e pontnál rögzíti a jobbágyok egy részének abbeli kérését, hogy egy részük szívesen megváltaná a robotot. A jelentkezők robotja 1442 gyalogrobot-napot tenne ki évente. Ez 12 krajcárjával számolva, évi 288 Ft. 24 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – 4. Minden egész sessio után kötelesek évente 6 font fonalat adni; ezt a szolgáltatást azonban megváltják urbáriumuk szerint is egész sessiónként 36 krajcárjával. A 37 4/8 (azaz: 37 és 1/2) sessio után ez a szolgáltatás évente 22 Ft. 30 kr. – 5. A három pálinkafőző üst censusa darabonként és évente 2 Ft., összesen 6 Ft. – 6. A kilencedet és a tizedet természetben adják. E szolgáltatás pénzértéke levonva már belőle a tizenhatodot és a cséplőrészt kilenc esztendő tényszámainak átlagában, terményfajtánként, az alábbiak szerint alakul: Kétszeresből 150 pozsonyi mérő, á 1 Ft. = 150 Ft. Rozsból 117 pozsonyi mérő, á 51 kr. = 99 Ft. 27 kr. Árpából 6 mérő, á 36 kr. = 3 Ft. 36 kr. Zabból 63 mérő, á 30 kr. = 31 Ft. 30 kr. Csöves kukoricából 126 pozsonyi mérő, á 4 kr. = 50 Ft. 24 kr. Szárazfőzelékfélékből 25 icce, iccéje 2 kr. = 50 kr. – A fehér bor kilencedéből és tizedéből, levonva belőle az első feltöltést és a tizenhatodot, be szokott jönni 32 akó, á 1 Ft. 30 kr. = 48 Ft. Vörös borból 152 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 190 Ft. – 7. Urbáriumuk szerint 240 bárányt kell évente, 8 krajcárjával megváltaniuk; ez összesen 32 Ft. – 8. A tényszámok szerint a méhekből 2 kas szokott évente bejönni, jóllehet az összeíráskor nem volt a jobbágyoknak méhük; ennek értéke 12 krajcárjával 24 kr. – A kilencedből és a tizedből eredő össz-földesúri jövedelem tehát ebben a faluban pénzértékben kifejezve, évente átlag 606 Ft. 11 kr. – 9. A remananeciális 70 hold szántó bérletéből befolyó természetbeni, illetve készpénzbeli árenda összértéke évente átlag 35 Ft. – 10. A mészárszéktartás jogának bérletéért a faluközösség fizet az uradalomnak évente 4 forintot. – 11. Uradalmi kocsmaépület hiányában, ebben a faluban jobbágyházaknál felváltva méreti ki az úr borát az uradalom. Az erről vezetett külön számadáskönyvek („libri popinales”) adataiból, 9 év tényszámaira támaszkodva, e jövedelemfajtából az alábbiak szerint alakul a földesúri évi jövedelem (érdekes adat: az uradalom ebben a faluban csak vörös bort méret ki: Ilyen módon kimérve, évente elfogy átlag 63 akó vörös bor; e mennyiségből a bruttó árbevétel 143 Ft. 16 kr. – A ráfordítások: A bor önköltségi ára 1 Ft. 15 krajcárjával 78 Ft. 45 kr. A kimérő díja 6 Ft. 39 kr. Összes ráfordítás tehát 85 Ft. 24 kr. – Ezt az összeget levonva a bruttó árbevétel fenti összegéből, marad az uradalomnak tiszta haszonként 57 Ft. 52 kr. – A faluból eredő össz-földesúri jövedelem tehát évente átlag 1717 Ft. 25 4/8 kr. – A falu határában nincs az uradalomnak sem erdeje, sem majorsága. – Egyetlen allodiális létesítmény: egy kb. 4/8 (tehát fél) hold területű cséplőszérü, melyet árok vesz körül. – Magánkézen van itt egy malom, melyből az évi census 10 Ft. – Végezetül az összeíró megismétli a fentebb már egyszer elmondott hátráltató gazdasági tényezőket, azokkal magyarázva, hogy ennek a falunak lakosai nyomorúságosabb helyzetben vannak, mint az uradalom többi, eddig összeírt falvainak lakosai.
Kölked:
Ez a falu Mohács mezőváros alatt, a Duna mellett, a várostól kb. 1 óra járásnyira esik. – Morotvás, szittyós, kákás síkságon fekszik, az Eszékre vivő királyi út keleti oldalán, Pécs városától 5 óra járásnyira. – Északon határa szomszédos Mohács mezőváros határával; keleti szomszédja maga a Duna. – Délről Dállyok falu határával érintkezik határa, míg nyugatról részben Földvár praediummal, részben ugyancsak Dállyok falu határával szomszédos a kölkedi határ. Földvár és Dállyok a béllyei főhercegi uradalom birtoktartozékai. – Kölked falu és a fentebb felsorolt szomszédai között nincs határvita, mert a béllyei uradalom területeitől mindenütt már régóta felhányt határhalmok, míg Mohács mezővárostól a nemrégiben a püspöki uradalom és a mezőváros lakosai között létrejött egyezség alapján újabban felhányt határhalmok választják el. – A faluban, illetve határában nincsenek allodialis épületek, s nincs itt az uradalomnak allodiális állattartása sem. – Eddig a bevezető. Következik a subditusok személyenkénti tabelláris összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. A tabellából, részint az összeíró által összesített adatok felhasználásával az alábbi kép alkotható a falu urbarialis viszonyairól. – a) Telkes jobbágyok. Az összeíró ebben a faluban név szerint számba vesz 86 telkes jobbágy családot. A 86 családban összesen van 75 fiúgyermek. Éspedig 39 családban van 1-1 fiú, 12 családban 2-2 fiú, 4 családban 3-3 fiú, a többiben nincs fiúgyermek. – A 86 jobbágy, egésztelkekre átszámolva teljes telekállományukat, összesen 35 6/8 telken gazdálkodik. Ámde a bíró és a másodbíró, akiknek kezén együttesen 1 egész sessio van, mentesek, így a szolgáltatásköteles sessiók száma 34 6/8 sessio, egésztelkekben számolva. Ez a telekállomány az alábbiak szerint oszlik meg: 2/8 telken ül 35 jobbágy, 3/8 telken ül 11 jobbágy, 4/8 telken ül 30 jobbágy, 5/8 telken ül 1 jobbágy, 6/8 telken ül 7 jobbágy, 1 egész telken ül 2 jobbágy. 35 6/8 telken ül 86 jobbágy. – Ehhez a telekállományhoz az intravillanumban összesen 152 3/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelek tartozik. Ennek megoszlása igen változatos, és nem arányos a teleknagysággal. A minimum 4/8 mérős, maximum 4 5/8 mérős. A két egésztelkes jobbágy beltelke 2 2/8 mérős. A szóródás a fenti minimum és maximum közt igen erős. – Az extravillanumban a fenti össztelkiállományhoz összesen 1712 4/8 pozsonyi mérő kapacitású szántóterület tartozik. Ennek megoszlása természetesen már arányban van a teleknagysággal. Az egésztelkeseké 48 mérős; a 6/8-osoké 36; az 5/8-osoké 30; a 4/8-osoké 24; a 3/8-osoké 18; a 2/8-osoké 12 mérős. Akad azért itt is kivétel: az egyik 4/8 telkes szántóterülete pl. 12 mérős csak; ilyen kirívó eset azonban csak egy van. – További extravillanumbeli telektartozék: 385 6/16 kaszásnyi rét. Ez a terület a teleknagysággal arányosan oszlik meg a telkesjobbágyok között a 2/16 kaszásnyi minimum és az egésztelkekhez tartozó 11 7/16 kaszásnyi maximum között. – Ebben a faluban a subditusoknak nincs szőlőjük. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi adatokat szolgáltatja: A telkes jobbágyoknak összesen van 178 darab lovuk. Érdekes a viszonylag magas lóállomány megoszlása is: Nincs lova 4 jobbágynak, 1 lova van 6 jobbágynak, 2 lova van 61 jobbágynak, 3 lova van 10 jobbágynak, 4 lova van 5 jobbágynak. 178 lova van 82 jobbágynak. – A jobbágyok kezén van összesen 89 darab tehén. 1 tehene van 58 jobbágynak, 2 tehene van 14 jobbágynak, 3 tehene van 1 jobbágynak, 13 jobbágynak nincs tehene. – Az összeíró sem ökröt, sem birkát, sem méheket nem talált az összeíráskor a jobbágyok tulajdonában; ugyanígy pálinkafőző üstöt sem. – b) Házas zsellérek. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 7 házaszsellér családot. A hét családban összesen van 2 fiúgyermek. Két családban 1-1 fiú. – Az intravillanumban összesen 3 6/8 pozsonyi mérő kapacitású beltelek tartozik házaikhoz. Megoszlása: 1/8 mérős 2, 2/8 mérős 2, 6/8 mérős 1, 1 mérős 1, 1 2/8 mérős 1 zsellér beltelke. – Közülük egyiknek van egy pár lova, kettőnek pedig 1-1 tehene. – c) Más házánál lakó zsellér (subinquilinus). A faluban egyetlen ilyen státusú subditus van, de nevén (Babos István) kívül egyéb adatot nem jegyez fel róla az összeíró. – Eddig a subditusonkénti tabelláris összeírásból kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, benne további urbarialis adatok. E rész tartalma: A falu lakosai helvét hitvallású magyarok. Igen kevés olyan gazdasági tényező van, amely boldogulásukat mozdítja elő. Ilyen elsősorban az, hogy megvan a lehetőségük arra, hogy halásszanak, illetve, hogy kibérelhessék a halászati jogot; másodsorban pedig az, hogy közel esnek Mohács mezővároshoz, mint piachoz; e tekintetben különösen fontos és jelentős számukra a mohácsi évi ötszöri országos vásár, mert itt jószágaikat úgy tudják értékesíteni, hogy nem kell nagyon lehajtaniuk az állatokat. – De ezt a kevés kedvező gazdasági tényezőt a prosperitásukat kedvezőtlenül befolyásoló, sőt hátráltató tényezők nemcsak ellensúlyozzák, de hatásukban meg is haladják. Ezek: 1. Nincs erdejük, gyakorlatilag nincs faizásuk sem. – 2. Kevés a legelőterületük. – 3. Mind közlegelőiket, mind telektartozék-rétjeiket igen gyakran elönti a víz, mivel a falu alacsonyan, vizenyős síkságon fekszik. – A megyei hadiadó pénztárba évente 187 Ft. 41 dénárt, a megyei házipénztárba 93 Ft. 70 dénárt fizet be a faluközösség évente, átlagosan. – Rendezett urbáriumuk szerint 24 hold szántó és 12 kaszásnyi rét tartozik egy egész sessióhoz. Az úrbérrendezést követő földkiméréskor az eljáró bizottság 1100, 1200 és 1300 négyszögölben határozta meg 1 hold föld nagyságát, a földek minősége szerint. – A határ teljes egészében sík terület; a föld fekete; 1 elvetett pozsonyi mérő vetőmag után a tiszta búza 6, a kétszeres 7, a zab szintén 6 mérőt hoz, közepes esztendőben. – A falut az úrbérrendező bizottság annakidején a II. osztályba sorolta; ez idő szerint is abban van. – Fő terményeik: a tiszta búza, a kétszeres, a kukorica, de ezekből feleslegük nincs, mert népsűrűségük nem teszi lehetővé, hogy bármit is eladjanak ezekből: „…ex eo, quod populositas major sit, quam ex iisdem productis pro distractione aliquid remaneat.” – Létfenntartásukat azonban az uradalomtól meghatározott censusért bérelt halászattal, állat-, főképpen pedig sertéstenyésztéssel (éppen ennek érdekében bérelnek számosállataik számára legelőterületeket a szomszédos béllyei uradalomtól), nemkülönben fuvarozással igyekeznek jobban biztosítani. – Olyan irtásföldjeik, melyeket az úrbérrendezéskor bele nem mértek volna a telki állományba, nincsenek, de nincs olyan cserjésük sem, amit irtani lehetne. – Egyik fő panaszuk az, hogy jóllehet annak idején, az úrbérrendezéskor, telki állományukhoz tisztességesen kimérette ugyan az uradalom a réttartozékokat, mennyiségre, ámde a Duna árterületén; ennek az lett az eredménye, hogy a Duna állandó áradásai, illetve részben a folyó sodra is egyre

többet most el ezekből a rétekből, s az úrbérrendezés, illetve határkimérés óta eltelt idő alatt már jelentősen csökkent a rét-állomány, mert széles sávot vett el belőle a víz. – De ugyanígy tönkretette legelőterületeiket is a folytonos árvíz. Ezért voltak kénytelenek a béllyei főhercegi uradalom közvetlenül velük határszomszédos rétjeiből, évi 155 forintért legelőterületet árendálni. – Nincs saját szőlőhegyük. De mivel közülük többen a mohácsi szőlőhegyen extraneusokként művelnek szőlőket, a kocsmáltatás joga 1/4 évre az övék mégis. – Sem köz-, sem földesúri teheik behajtása körül nem szokott nehézség mutatkozni. – Eddig a szöveges magyarázat, s a kiegészítő urbarialis adatok. Következik a faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek tételes és tabelláris számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok: 1. Az urbarialis ház-censusból a 86 telkes jobbágy és a 7 zsellér háza után 93 Ft. járna az uradalomnak. A két mentes háza után azonban nem jár, így ezen a címen befolyik évente 91 Ft. – 2. A culinariat az alábbi urbáriumuk szerinti pénzértékeken váltják meg: 1 icce vajat 21 krajcáros, 2 kappant 18 krajcáros, 2 csirkét 6 krajcáros, 12 tojást 3 krajcáros, ezeken felül megadják az évi 3 krajcáros borjúváltságot is; tehát a culinaria váltsága egész sessiónként és évente 51 kr. – A 34 6/8 szolgáltató sessio után összesen 28 Ft. 32 2/8 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő évi átlagos földesúri jövedelem az alábbiak szerint alakul: a) Minden egész sessio után 104 gyalogrobot-napot kötelesek teljesíteni. Ez 34 6/8 szolgáltató sessio után összesen 3614 nap. A napokat 12 krajcárjával számolva, e szolgáltatás pénzértéke 722 Ft. 48 kr. – b) A minden egész sessio után szolgáltatandó ölfa értéke a Lánycsók possessiónál alkalmazott kulcs szerint, mivel itt is olyan nehézkesek a körülmények, a faizási, fakitermelési, fafuvarozási viszonyok 2 forintjával számolva, a 34 6/8 sessio után 69 Ft. 30 kr. – c) A hosszúfuvar értéke minden egész sessio után 48 kr.; összesen 27 Ft. 48 kr. – d) A hét házas zsellér mindegyike évi 20 gyalogrobot-napot teljesít; ez 140 nap; 12 dénárjával összesen 28 Ft. – e) Az egyetlen más házánál lakó zsellér (subinquilinus) évi 12 gyalogrobot-napot köteles szolgáltatni; ez 12 krajcárjával 2 Ft. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő évi átlagos össz-földesúri jövedelem tehát 850 Ft. 30 kr. – 4. Minden egész sessio után kötelesek 6 font fonalat szolgáltatni; de ezt egész sessiónként évi 36 krajcáros megváltják. Összesen tehát 20 Ft. 51 kr. – 5. A kilencedet és a tizedet természetben szolgáltatják. E szolgáltatás pénzértéke átlagolva az elmúlt 9 esztendő tényszámait a mennyiségeket illetően, és levonva belőlük már a cséplőrészt, az alábbi: Kétszeresből 438 mérő, á 1 Ft. = 438 Ft. Rozsból nem szolgáltattak az elmúlt kilenc esztendő alatt semmit. Árpából 42 mérő, á 36 kr. = 25 Ft. 12 kr. Zabból 115 mérő, á 30 kr. = 57 Ft. 30 kr. Csöveskukoricából 145 mérő, á 24 kr. = 58 Ft. Tatárkából 1 mérő = 37 1/2 kr. – Vörös borból – az első feltöltés és a tizenhatod levonásával – 10 akó, á 1 Ft. 15 kr. = 12 Ft. 30 kr. – Bárányokból 9 db, á 12 kr. = 1 Ft. 48 kr. – A kilenced- és a tizedjövedelem pénzértéke tehát, 9 esztendő tényszámainak átlagában összesen 600 Ft. 9 1/2 kr. – 6. A faluban nincs az uradalomnak kocsmája; a kocsmáltatás joga viszont ebben a faluban 4/4 éven át az uradalmat illeti meg. Ezt a jogot azonban a faluközösség bérli a földesúrtól. A 3/4 évi kocsmáltatási jog árendája évente 145 Ft. – 7. A Budáról Eszékre vivő királyi út mellett, a földesúr előzetes engedélye alapján építtetett és fenntart egy helyi jobbágy, név szerint Kovatsko Mátyás egy beszállókocsmát, ahol saját szeszesitalait méri ki. Mindezért évi árenda címén befizet az uradalmi pénztárba 295 forintot. – 8. A földesurat illeti meg a falu határa hosszában a halászati jog a Dunán, valamint a folyó kiöntéseiben, a morotvákban. Ezt a halászati jogot azonban a helybeli faluközösség bérli; kilenc esztendő tényszámainak átlagában fizet érte évente 80 forintot. – A faluból származó össz-földesúri jövedelem tehát évente átlag 2111 Ft. 2 6/8 kr. – A falu határában az uradalomnak nincs erdeje; ebből adódik az, hogy a subditusok faizása körül a fentebb már leírt nehézségek vannak. – Az összeíró itt megismétli, még egyszer leírja a problémát, de újat is mond hozzá: A subditusok saját faizásukról ezért lemondtak; nem hajlandók a télen megközelíthetetlen hosszúhetényi erdőkbe elmenni; kényszerűségből inkább készpénzen megveszik a béllyei uradalom szomszédos erdeiből tüzelőjüket. Az ölfa-szolgáltatást azonban a hosszúhetényi erdőkben teljesítik, sőt, a fát onnan az uradalom rendelkezése szerinti helyre el is szállítják. – A falu határában az uradalomnak nincs semmiféle allodiális földingatlana, egy csekély darab cséplőszérű kivételével; ez is fedetlenül, szabad ég alatt áll, nincs se árka, se kerítése.
A pécsi püspökség javai Baranya és Tolna megyékben.