1766. szeptember 7-én hitelesített másolat, s csak évszámmal datált eredetiről. Latin. 2 folio.

Instantia
A béllyei kamarauradalomhoz tartozó Baranyavár possessio elöljáróságának instanciája a kamarauradalom úriszékéhez. Kelt a faluban, a fenti évben.
A falu elöljárói az egész faluközösség nevében, 19 pontban terjesztik elő kérelmüket, sérelmeik orvoslását kérve. E pontok rövidre fogott tartalma: 1. Néhai Savoyai Jenő herceg, a falunak a kamarát megelőző földesura idején az egész faluközösség együtt fizetett évente 100 Ft. árendát. – Jelenleg az a helyzet, hogy megmaradt ugyan a 100 Ft., de ugyanakkor az egyazon sessiót egymás között megosztó fivérek külön-külön fizetnek még 3-3 Ft. árendát; továbbá az uradalom a hízott sertés megváltása címén 8 forintot követel tőlük évente, pedig azelőtt csak 24-30 krajcárt érő 1 darab malacot kellett beadniuk a földesúri konyhára. – 2. Robotjuk a régi kötelezettségük szerint felnőtt subditusok számára 8, az ifjak számára 4 nap volt évente. Ezzel szemben most az uradalom saját mindenkori szükséglete szerint robotoltatja őket. – 3. Régen minden pár után egy kétfogatos szekér fát kellett szolgáltatniuk, most egy öl tüzifát, helyesebben annak 51 krajcáros váltságát követeli rajtuk az uradalom. – 4. Minden malac után 7 krajcárt, lúd és kacsa után 1-1 krajcárt, bárány után 3 krajcárt, minden méhcsalád után 6 krajcárt követel rajtuk a kamarauradalom. – Továbbá amikor makkoltatás ideje van, abban az esetben, ha ugyanabban az erdőben, de más, valamivel távolabbi helyre terelik makkolni sertéseiket, az ilyen áthajtáskor az uradalom újra kiveti rájuk, s be is hajtja rajtuk a makkbért, mégpedig 9-12 krajcárt sertésenként. – 5. Ha halászni akarnak, akkor egy dobhálóért évi 7, egy rekesztőhálóért pedig évi 15 krajcárt kell fizetniük. Sőt meghatározott napokon halat is be kell szolgáltatniuk az uradalom alkalmazottai számára. – 6. Az uradalom a búzából, babból, kenderből, kendermagból, káposztából, dohányból, zabból, árpából és minden egyéb veteményből is kiveszi a kilencedet; a szüreti engedély-céduláért pedig hét krajcárt követel s vesz is meg rajtuk. – 7. Az uradalom elvette a faluközösség rétjeit, s allodialis rétekké változtatta. Sőt elvett a határban is 3 darab olyan földet, amely eredetileg a faluközösségé volt, s azt allodialis rétté változtatta. – 8. Az uradalom megköveteli azt, hogy a subditusok vessék el a zabot, árpát, kukoricát. Sőt kétszer megkapáltatja valük saját kukoricáját. Ugyanakkor a subditusok saját kukoricájukat jó, ha egyszer meg tudják kapálni. – 9. Etetniük, itatniuk, lőporral is el kell látniuk az uradalom által felvett szőlőcsőszt, évről évre. – 10. Az uradalom kisebb vadászataihoz lőporral kell hozzájárulniuk; s amikor a lelőtt vadakért kijönnek a faluba az uradalmi alkalmazottak, azokat is etetniük, itatniuk kell. – 11. A kocsmáltatást egész évben az uradalom gyakorolja, holott néhai Jenő herceg idejében fél évig az uraság, fél évig a faluközösség kocsmáltatott. – 12. Szüretkor az uradalom megköveteli, hogy a szüretre a faluba érkező uradalmi alkalmazottakat a faluközösség jól tartsa; de még lovaikat is nekik kell etetniük, térítés nélkül. Szüretenként mindez kb. 15 forintnyi kiadást jelent a subditusoknak. – 13. A híd innenső részét ugyanúgy kell nekik is karbantartaniuk, ahogyan az más falvakban szokásos. – Ámde legyen akár vasárnap, akár más ünnepnap, egyetlen szál deszka hiányért is felverik őket az uradalmi tisztek, s addig nincs nyugtuk, míg azonnal nem pótolják az akármilyen csekély hiányt. – 14. Tüzifájuk éppen csak hogy futja az uradalom adta faizási lehetőségből, épületfájuk azonban már semmi sincs. De még egy abroncsnak való friss fát sem mernek lemetszeni, egyetlen hüvelyknyit sem, a szigorú tilalom miatt. – 15. A kuruc idők előtt volt a falunak egy utcája az urasági kocsmától a Horvátok hídjáig. Ebből az utcából a kuruc idők alatt elmenekültek a lakosok. A faluközösség tagjai most azt kérik: saját kebelükből hadd népesíthessék be a falunak ezt az egykori utcáját újból, időközben ugyanis az uradalom saját területeihez applikálta ezt az egykori településrészt. – 16. A helybeli vásárok alkalmával minden vásáros sátor után hét krajcárt saját részükre szednek az uradalmi tisztek. De egyetlen krajcár sem jutott az egyháznak ebből a pénzből azóta, mióta ők szedik. Sőt sem a faluközösségnek, sem a közösség elöljáróinak azóta nincs is pontos tudomása arról, tulajdonképpen mennyit is szednek be a tisztek. – 17. A Savoyai Jenő hercegtől származó kiváltságlevélnek a faluközösség tulajdonában volt példányát az azóta elhalt postamester őrizte. Ámde kb. 8 évvel ezelőtt, egy vizsgálat alkalmával ezt a példányt a vizsgálatot végző uradalmi prefektus és az uradalmi számtartó egyszerűen magukhoz vették, s azóta nincs meg ez a jogos tulajdonukat képező okmány. – 18. A falu a Siklós, Mohács és Eszék felé vivő királyi út mellett fekszik. Emiatt gyakran megesik az, hogy a legkülönbözőbb címeken előfogatokat kell kiállítaniuk, szolgáltatniuk, minden térítés nélkül. – 19. Az egyházi dézsmagabonát összehordják, ki is csépelik. De az egész faluközösség számára az lenne a jobb, ha nem az uradalom szedné be a dézsmagabonát, hanem a püspöki dézsmaszedők jönnének ki hozzájuk dézsmálni.
Baranyavár fiskális possessio. (Baranya m.)