Egy egykorú, magyar nyelvű kamarai fogalmazvány. 12 oldal. Ennek egy egykorú latin fordítása, s mindkét iratnak egy-egy, 1768-ban, több-kevesebb hibával kiadott, hiteles, Szepesi Kamarai másolata.

Conscriptio
Trava István és Verebelly Balázs, a Szepesi Kamara megbízottai által, a kamara utasítására készített összeírás a fenti javakról. Kelt a helyszínen, a fenti napon. A kivonat bázisa: az 1576. december 1-jén keltezett, egykorú, magyar nyelvű fogalmazvány, mert ez kétségkívül eredeti, s a többi példánynak is ez az alapja.
Közép-Füged:
Itt egy kőház Fügedj István tulajdona. A Conscriptio közvetlenül vagy nem sokkal Fügedj István halála után készült. – E kőház tartozékairól ezt írják az összeírók: „Tudnj Illjk az menj szanto földey az haszhosz uadnak, egi ugarlas utan uethetnek hatuan Kassaj köblöt, azazhogh harom ugarlas utan zaz njolczuan Köblöt uethetnek.” – A rét-tartozékról: „Tudnj Illjk, az menje ret az kö haszhosz uagion, azaz (=100) szeker zena meg terem rajta.” De ennek a kőháznak, tartozékaként, „uagion erdeje egh darab, küllön kj tüszre vallo, nem tjlalmas.” – Igen pregnáns szövegrész következik ezután az itteni, három kövű malomról: „Vagion ugian aszon haszhosz egi mallom, kjn harom kö forog. mel mallom az Kassaj Hernadon uagion. az monart hit szerent megh kerdöttük, az malomnak menje Jüedelme uagion egh hetten az uagi eztendejg. az monar azt mongia, egh hetten huszon öt kassaj köblöt meg teszön az Jüuedelme, neha penjg, az mjkor az örles benne beuen njnczen, hat (=hát) husz köböl Jüuedeme uagion nemel hetten.” – A kőből épült nemesi udvarháznak további tartozéka ebben a faluban egy jobbágysessio. Tartozék-szántót éppúgy részletezik az összeírók, mint fentebb a curialis szántókat. A jobbágy ezeket is „harom ugarlas”-ban műveli. – Tartozik a jobbágysessióhoz rét is hozama szekér szénában. Arról nem szólnak az összeírók, hogy ül-e jobbágy a sessión, vagy sem; mindenesetre a jobbágy szolgáltatásairól sem szólnak, holott az alább következőkben a zselléri szolgáltatásokról beszélnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a földesúr maga műveltette az egyetlen jobbágysessio tartozék-szántóit. – Továbbá egy egész jobbágysessiónak megfelelő szántón és réten osztozik Fügedj három zsellérje is (részletezi mind a szántókat, mind a réteket); ezek szolgáltatásai: „egieb adoual nem tartosznak az selleriök, hanem uetesböl desmaban kylenczeddel tartosznak es eztendejg ket kappannal, negh kalaczal mjndenjk seller es szantassal es egieb fele szolgalattal, az mjnt az orszag töruenje tartja; azaz a’ mjnt mj szamlaltuk, az harom seller teszen egi egesz Jobbagi hellet.” – A zselléreknek sem makkos, sem tüzifatermő erdejük nincs, „hanem mas ember erdejeröl elnek.” – Ezt a jószágot ez idő szerint Fügedj István özvegye bírja és használja.
Büd:
Négy puszta jobbágysessio. Az, aki az összeírók által részletesen leírt tartozék-szántóikat megműveli, megadja utánuk a kielncedet. – Volt ennek a falunak határában két darab szőleje is Fügedj Istvánnak. Még 1573-ban, tehát még életében, másokra ruházta át mindkettőt. Ez a rész részletesen leírva; az egyiket eladományozás, a másikat eladás útján idegenítette el. – Földesúri rét hozama szekér szénában. – Földesúri makkos tiloserdő ennek nyolcadrésze volt Fügedjé, most özvegye használja. – Továbbá az ittenő szőlőhegyről bejövő bordézsma nyolcadrész is az övé volt; ezt is felesége, illetve özvegye kapja most.
Alsó-Füged:
Öt puszta jobbágyhely. – Ezek mindegyikén ez idő szerint egy-egy zsellércsalád ül, s ők művelik a sessiók tartozékait is. A szántók kapacitása kassai köblösben. – Művelés háromnyomásos. – A rétek hozama szekér szénában. – Ezeknek a zselléreknek szolgáltatásai is lényegében jobbágyi szolgáltatások: „az sellerek adoual nem tartosznak, hanem eztendejg ket kappannal, negi kalaczal tartozik eggik eggik Seller es az utan szantassal es egieb fele szolgalattal, az mjnt orszag töruenje tartja.” – Erdejük nincs, csak valami kis füzes berek tartozik a faluhoz, amely nem tiloserdő. Végül a zsellérek ülte sessiókat az összeírók az alábbiak szerint számítják át az összeírás idején szokásban volt egész sessiókra: „mj szamlaltuk az öt pusztat, az mely pusztakon az sellerök laknak, harom egesz hasz (=ház) Jobbagi helet tenne, az mjnt mostan szoktak orszagi töruenje szerent az földeket osztannj.”
Két-Füged:
Ennek a falunak fele Fügedj Istváné, melyben kilenc jobbágysessio van. – A telektartozék-szántók kapacitása kassai köblösben, a rétek hozama szekér szénában. – A sessiók közül az egyik puszta, néhányat pedig zsellérek ültek meg. Az összeírók a jobbágyok nevét feljegyzik, a zsellérekét nem. – Ezt a birtokrészt 1574-ben Kapy Ferencnek adományozta Fügedj István, ki akkor még élt. – A subditusok szolgáltatásait az összeírók nem bontják szét jobbágyi és zselléri szolgáltatásokra, hanem együttesen véve őket, ezt írják: „Adoual eszek semjuel nem tartosznak egiebbel, hanem esztendöben ket kappannal, negh kalaczal, mjnden helles vetesbül kjlenczeddel tartosznak Deszmaban: es az utan szantassal, mjnden szolgalattal, az mjnt orszag töruenje tartja.” – Fügedj István vagyona volt ennek a falunak határában egy halastó, valamint a falut körülvevő erdőség fele. Ezeket is átengedte még életében Kapy Ferencnek.
Papi:
Egy nemesi telek, tartozékaival. – A curialis szántók kapacitása kassai köblösben, a curialis rétek hozama: szekér szénában. – Ámde ezeket a curialis tartozékokat nem Fügedj István művelte, hanem: „az kj az nemes ülesnek (= sessiónak) földejt be vetj, kjlenczeddel tartoszik deszmaban.” – Tartozik e curia nobilitarishoz egy, a faluközösséggel közös, de csakis tüzifaizásra alkalmas erdőrész is. – A curia nobilitarist ez idő szerint Fügedj István özvegye használja.
Fulló-Kércs:
Egész jobbágysessiók. Egy lakott, nyolc deserta. – Három nyomásban művelt szántó-tartozékokkal kapacitásuk kassai köblösben, valamint sessionalis rétek hozamuk szekér szénában. – Az egésztelkes jobbágy szolgáltatásai: „adoual nem tartoszik, hanem esztendöben tartoszik ket kappannal, negi kalaczal.” Vetése után ő is, valamint azok a subditusok is, akik a puszta telkekből felvállalnak művelésre darabokat (szántókat) a kilencedet adják „deszmaban”. – Az egésztelkes jobbágynak van egy darab szőleje, mely után „bor deszmabol kjlenczeddel tartoszik”, de további szolgáltatása is van: „es az utan szantassal, mjnden szolgalattal, az mjnt az orszag töruenje tartja.” – A falu határában levő, dézsmaköteles szőlők dézsmaborának 1/3 része Fügedj Istváné. – Van itt továbbá egy közös erdőrész is. – Ezt az egész birtokrészt ez idő szerint Fügedj özvegye használja.
Kelecsénypuszta:
Ennek a pusztának 1/9 része Fügedj Istváné. – A puszta faluhelyen compossessorokkal együtt szántóterülete van kapacitása: kassai köblösben. Ezeket a földeket Fügedj részben maga műveltette, de volt idő, hogy árendába adta őket a termés kilencedéért. – Van egy rét-porciója is itt hozama szekér szénában. – Ugyanúgy: az itteni berek-erdő 1/9 része is az övé. – Ez idő szerint ezeket a javakat is özvegye éli. – A fent felsorolt javak estek Abaúj megyébe. Az utolsó birtokrész azonban már Zemplénben van:
Legyes-Bénye:
Itt két lakott és 15 puszta jobbágyhelye van Fügedjnek. Jobbágytelki tartozékok és szolgáltatások mint az Abaúj megyei possessióknál. – A puszta sessiók szántó-tartozékait a termés kilencedéért szokták felvállalni a falubeli subditusok. – A falu határában szőlőhegy van. Rajta dézsmaköteles szőlők. A bordézsma egyhatod része Fügedjé. De neki is van két darab szőleje itt. – Erdő nem tartozik a birtokrészhez, melyet egyébként ez idő szerint Fügedj özvegye birtokol és használ.
Fügedj István fügedi javai.
(Abaúj m.): Köszep-Füged – Büd – Alsó Füged – Ket-Füged – Papi – Fülo-Kecz (=Fulló-Kércs) – Keleczen Puszta – Legjes Benie (Zemplén m.)