HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 015.

Dátum 1734. június 9.
Jelleg

Egykorú kamarai másolat. 2 folió.

Szöveg

Conscriptio et aestimatio. Ternyey János kamarai tanácsos és számvevő által készített összeírás arról a földterületről, melyet a tiszaújlaki királyi sólerakathoz kell részben örökjogon is csatolni, felsőbb rendelkezésre. Kelt a helyszínen, a fenti napon.
Tiszaujlak:
A kamarai officialis az összeíráshoz, a becsléshez meghívja a helybeli Ujhelyi család tagjait, valamint „tapasztalt férfiakat” („viros peritos”), akiknek jelenlétében körülírja és nyomban becsüli is a szóban forgó objektumokat. Becsértékek mindenütt forintban és krajcárban.
A királyi sólerakat melletti kocsmán túl, s a mezőváros temetőjén, valamint a romokban álló régi, Szt. Ilona tiszteletére szentelt templomon felül, az egykori Tisza-ág medréből 8 1/2 kassai köblösnyi szántóterület, mely örökjogon kerülne át a sókamara birtokába, mint a sódepositorium tartozéka. – A sóhivatal épületei: a kocsma, a hivatali épület, a sóraktár épülete, a mázsamester és a futárok lakóépületei 3 köblösnyi szántóterületen feküsznek; ezek a szántók is átkerülnek a sólerakat, helyesebben a sókamara birtokába. – A sókamara további igénye az, hogy a megépítendő sótiszti („alis preceptor”) lakás céljaira kapjon 4 köblösnyi területet. – Végül: a sólerakat körüli térség biztosítása céljából szüksége van a sókamarának a sóraktári épület körül még 7 köblösnyi földterületre. – A sólerakat működéséhez nélkülözhetetlen számosállatok takarmányszükségletének biztosítása céljából feltétlenül szüksége van a sókamarának legalább évi 26 szekér szénát hozó rétre is. – Ugyancsak a sólerakat zökkenőmentes működésének biztosításához szüksége van a sókamarának a kenyérsütés, a vegyeskereskedés, a kocsma és a mészárszék ama jogára is, amely jogokat ez idő szerint egy zsidó bérel összesen évi 250 Ft. árendáért az Ujhelyi családtól. – A fenti igények becsértékeit a kamarai officiális összesíti. Majd felkéri a jelen levő birtokos nemes Ujhelyi család tagjait, nyilatkozzanak az átengedés felől. – A kamarai megbízott igénybejelentésére a család tagjai két fő pontban adják meg válaszukat: Először: összesen évi 200 Ft. árendáért hajlandók átengedni a sólerakat használatára a jelenlegi sókamarai épületek felett 4, alattuk pedig 8 1/2 köblösnyi szántóterületet, valamint a kocsmajogot és a mészárszéktartás jogát. – Ámde, s ez a második pontja egyben válaszuknak, a sólerakat (sóraktár) melletti 7 köblös szántóval és 26 szekér szénát hozó réttel kapcsolatban felhívják az igénylő figyelmét arra, hogy a közterhek alatt már ez idő szerint is görnyedező subditusoknak szinte életlehetőségeit venné el a sókamara azzal, ha mindenáron ragaszkodna e két igénye teljesítéséhez. – Áthidaló megoldásnak azt ajánlják fel az Ujhelyi család tagjai, hogy ha nem elegendő az eddigi s a fentebb megajánlott területen rendelkezésre álló legelőterület a sófuvarozó igásállatok tartására, akkor hajlandók erre a célra a közlegelőkből területet kitűzni, hogy azután ott, a megfelelő, s a napi áron mért készpénzfizetés ellenében legeltethetők legyenek a szóban forgó igavonó állatok.
Tiszaújlaki királyi sólerakat. (Ugocsa m.)

Tartalomgazda