7 oldal, magyar nyelvű, eredeti. A gróf Teleki család jószágaira lásd még UC 157 : 52–53, 55. és 58. sz. iratokat is. Aláírásokkal hitelesített.

Urbáriumhoz
Iza fiskális possessióban felvéve, mely possessio a huszti kamarauradalom tartozéka.
Az új urbáriális 9 ponttal kapcsolatos kérdésekre (ez irat bal oldalán egymás után felsorolva) adott válaszok (az irat jobb oldalán) az alábbiak szerint következnek: 1. Vannak-e mostanában és milyen urbáriumok… lásd tovább UC 157 : 55 sz. irat 1. pontját, ugyanígy az erre adott felelet is szóról szóra megegyezik a hivatkozott irat megfelelő pontjának szövegével. – 2. A jelenleg érvényben lévő telek-adózásról és úrdolgáról szóló kérdés és az arra adott válasz szó szerint azonos az UC 157 : 56 sz. irat megfelelő pontjaival. A Ternyei-féle urbárium szerint adóznak és járnak szolgálatba, az úr-dolga könnyebb, a pénzbeli adomány nehezebb, mint a Teleki-urak idején volt. – 3. A telek-adók és úr-dolga nagyságára és végrehajtására vonatkozó kérdés és felelet ismét szó szerint azonos a fent hivatkozott UC 157 : 56 sz. irat azonos pontjaival. Telek-adó részletezése, úr-dolgára minden harmadik héten hajtják őket. – 4. A helység hasznairól és kárairól lásd UC 157 : 58 sz. irat 4. pont). – Felelet 4. A helység hasznai: lakosai mind őszi-, mind tavaszi vetést tehetnek, halászhatnak és tüzifát szedhetnek, ha makk terem, makkoltathatnak is, végül a határukban lévő urasági malmokban őröltethetik meg gabonájukat, nem kell más helységbe vinniük. – Káruk van, a Nagy-Ág nevű folyó árvíz idején mind szántóföldjeikben, mind kaszálóikban nagy kárt szokott tenni, s határuk a lakosok számához képest kevés. További káruk származik abból, hogy az árvíz a malomgátakat gyakran elrontja, olyannyira, hogy azok helyreállítására „kéntelenittettnek” több napot fordítani mind gyalogszerrel, mind marháikkal, s ezt a munkát nem számítják be nekik úr-dolgába. – 5. Az egésztelekhez tartozó szántóföldekről, rétekről és sarjúkaszálásról, lásd UC 157 : 55 megfelelő kérdőpontja. – Felelet 5. Van a helységben egésztelkes gazda is, „ki mostanában itten jelen nintsen”, az it lakók azonban többnyire féltelkesek. Egy-egy ilyen féltelkes gazdának külső- és belső szántóföldjeit tekintve két mezőre kb. 20 pozsonyi mérő zabvetést lehet tenni és négy szekér szénát csinálni; azaz egy egésztelkesnek lehetne 40 pozsonyi mérős szántóföldje és nyolc szekér széna alá való rétje. Mivel azonban a helység határában ezek a földek különböző nagyságú darabokban vannak, egy-egy telek pertinentiájának tényleges nagyságát nem lehet megállapítani. Ha a kaszálókat trágyázzák, kevés sarjút is lehet róluk csinálni. – 6. Az úr-dolga nagyságára és végrehajtására vonatkozó kérdése és felelet szóról-szóra megegyezik az UC 157 : 56 sz. irat hasonló pontjaival. – 7. A kilenced-fizetés előzményeiről (azelőtt tizedet vettek tőlük), és a jelenleg (két esztendő óta) tőlük kívánt kilenced-adóról, illetve megváltásáról, a többi jobbágyok kilencedfizetéséről kérdést és feleletet szó szerint egyezésben lásd UC 157 : 56 irat 7. pontja. – 8. Pusztatelkekről, lásd UC 157 : 56. – Felelet 8. A helységben nincs olyan pusztatelek, melyet senki sem bírna. – 9. Szabad emberek-e a lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. Van a helységben hét, paraszt telken lakó nemes, akik a királyi fiscussal kötött contractus szerint esztendőnként taxát fizetnek, a többi pedig, a zselléreken kívül, mind örökös jobbágy.
A helység bírájának és az uraság 10 jobbágyának keze vonása (X) nevük feltüntetésével. Az elhangzottak megerősítése és hitelesítése, aláírások, pecsétek mindenben azonosan az UC 157 : 56 sz. iratban felsoroltakkal.
Kamarai birtok.
(Máramaros megye) Iza