10 oldal, magyar nyelvű eredetei.
A Teleki család jószágaira lásd még az UC 157 : 52–53 és 55. sz. iratokat is. Aláírásokkal hitelesített.

Urbáriumhoz
A Máramaros megyei Bustyaháza fiskális possessioban felvéve. A helység a huszti koronauradalom tartozéka.
Replica
A hivatalos küldöttek, összehíva a helység lakosait, az új urbáriális 9 pontra a következő feleleteket jegyezték fel: (kérdések az irat baloldalán, válaszok az irat jobboldalán.) 1. Vannak-e mostanában és milyen urbáriumok és ezek mikor hozattak be? – Felelet 1. Válaszuk szóról-szóra megegyezik az UC 157 : 55 sz. iratban megadottal. Ternyei-consiliaris urbáriuma szerint szolgálnak, mióta a fiscus keze alatt vannak. – 2. Ahol nincs urbárium, a telek-adót és úr-dolgát… (szóról-szóra azonos az UC 157 : 55 sz. irat 2. kérdésével.) – Felelet 2. Az előző állapotok ismertetését lásd a fent hivatkozott előző iratban, azzal az eltéréssel, hogy itt ismét azt vallják, hogy a Teleki-urak alatt az úr-dolga sokkal nehezebb volt, mint most, mert egész erővel hajtották őket szolgálni (lásd még UC 157 : 52–53. sz. irat), azaz akinek négy ökre volt néggyel, akinek két ökre volt, kettővel szolgált. Egyébként ők sem tudják az akkori úr-dolga nagyságát, de pénzbeli adományukat itt is akkor kisebbnek vallják (lásd UC 157 : 55 magyar- és német forint különbsége). – 3. Ahol semmiféle urbárium vagy contractus nem találtatott… (szóról-szóra azonos az UC 157:55 sz. irat 3. kérdésével.) – Felelet 3. Az 1. pontban hivatkozott urbáriumuk szerint telekadó fejében az egész helység esztendőnként nyest- és róka pénz név alatt 12 rajnai forintot, kéményseprés név alatt 1,30-at fizet, urbáriális zab fejében pedig 20 pozsonyi mérővel, továbbá 10-12 zsákot és minden gazda egy véka komlót. Úrdolgára minden harmadik héten mennek, lásd UC 157 : 55. – 4. A helység hasznai és kárai, lásd UC 157 : 55. – Felelet 4. A helységnek tavaszi vetéseiből (zab, tengeri és tatárka) van csak haszna, valamint szénát is csinálhat. – A helyben lévő sókamrában minden nap készpénzt kereshetnek, malmuk helyben lévén, gabonájukat nem kell máshová vinni őrlésre. – Kevés halászatuk is van. – Káruk származik a Talabor és a Tisza vizének áradásaiból, ezek földjeiket fogyasztják és őszi vetést sem tehetnek. – Makkoltatásuk nincs, tüzifájuk is csak igen csekély mennyiségben. – 5. Egy egésztelkes lakos mennyi és milyen szántóföldet bír, s egy holdba vagy darab földbe hány pozsonyi mérővel lehet vetni? A kaszálókon lehet-e sarjút csinálni? – Felelet 5. A helységben egésztelkes gazda nincs, csak legfeljebb fél- és negyedrész-telkes. Hogy ezek mennyi és milyen szántóföldeket és réteket bírnak és egy-egy telekhez hány darabból álló szántóföld és kaszáló tartozik, bizonyosan nem lehet megmondani, „az itten egy aránt ki szabva nem lévén”, mivel a határban ki nagyobb, ki kisebb darabból álló földet bír, s a kaszálók is különböző nagyságúak. – A szokásos módon összevetve a földeket és kaszálókat, megállapítást nyert, hogy egy-egy féltelkes gazdánál külső- és belső szántóföldnél két mezőre 24 pozsonyi mérő tavaszi (zab) vetés nagysággal lehet számolni és rétjein öt szekér szénát lehet csinálni. A negyedtelkes gazdáknál fenti mennyiségek felét találták az egybevetésnél. – Mondják azonban, hogy vannak itt fél- és negyedtelkesek olyanok, akiknek földjei és kaszálói a fenti nagyságot nem érik el, ez azért van, mivel a mostani lakosok ősei sok szántóföldet és kaszálót idegenítettek el a maguk telkei után, ezeket azonban a földesúr részben kiváltatott és a maga számára bírja őket, részben pedig még most is mások kezén vannak. Ezek azonban mindenképpen telki állományú földek és kaszálók, s ha most is a telkek után bírnák őket, mind a földekből, mind pedig a kaszálókból mindenhol meg kellene lennie az előírt mennyiségnek (helyesen: tőlük idegenítették el). – 6. Ezideig egy gazda itt milyen és hány napi úr dolgával tartozott… szó szerint megegyezik az UC 157 : 55 sz. irattal. – Felelet 6. Mint már a 3. pontban arra válaszoltak… mindenben azonos a fenti hivatkozott előző irattal. – 7. A kilencedről… lásd UC 157 : 55. Felelet ad 7. Szóról-szóra azonos az UC 157 : 55-tel. – 8. Hány pusztatelek van a helységben, mióta, mi okból és ezeket kik bírják? – Felelet 8. Ember emlékezet óta egy negyedrész pusztatelek van a helységben, melyet senki sem bír, mivel „az falusi lakosok tisztátalan teleknek tartyák.” – 9. Szabad emberek-e a lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. Név szerint felsorolt 18 lakos kivételével a többi mind örökös jobbágy.
A helység bírájának és az uraság 12 jobbágyának keze vonása (X) nevük feltüntetésével. Hitelesítés, megerősítés, pecsétek és aláírások, lásd UC 157 : 55 sz. iraton részletezve. Dátum mint fent
Kamarai birtok
(Máramaros m.): Bustyaháza