7 oldal, magyar nyelvű eredeti lásd még UC 157 : 51 sz. iratot Toldy Ádám jószágairól. Aláírásokkal hitelesített irat.

Urbáriumhoz Sándorfalva, Máramaros megyei helységben a fiscus részén lévő lakosok a hivatalos megyei küldöttek jelenlétében tett vallomásai a 9 urbariális ponttal kapcsolatban.
Fassiones
Az irat jobboldalán egymás után következnek a kérdések, míg a lakosok válasza a baloldalon feltüntetve: 1. Vannak-e a helységnek urbariumai, milyenek azok és mikor hozták be őket? – Felelet 1. Eddig még semmi írott vagy kiadott urbáriumuk nem volt. – 2. Ahol jelenleg nincsenek urbáriumok, a telek-adót és úrdolgát a parasztokon contractus szerint vagy szokás alapján veszik-e meg? Mikor vette „elejét” ezen contractus vagy szokás? A jelenlegi contractus vagy urbárium előtt voltak-e mások is? Ezek milyenek voltak, s a jelenlegi kötelességek szokása mikor kezdődött? – Felelet 2. Az itteni lakosoknak földesurukkal semminemű contractusuk nincs, azonban előző időkben, amikor Toldy Ádám úr bírta őket, a nekik kiadott parancsolatok szerint, vagyis bevett szokásból ember emlékezet óta jártak úr-dolgára Erdélyországba, ahol tudniillik említett földesuruk lakott. Egyéb contractusról vagy urbáriumról nem tudnak és nem is emlékeznek rá. A jelenlegi kötelességek szokása pedig két esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor az előző birtokos (gróf Toldy Ádám) őket a királyi fiscusnak eladta. – 3. Ahol sem urbárium, sem pedig contractus nem találtatott, a földesúr szokás szerint megvett telekadói és a megkívántatott úr-dolga miből áll, mikor és mi módon hozták be őket? – Felelet 3. Minden esztendőben tartoznak egyvégtében két hetet gyalogszeresen úr-dolgán tölteni, ezen kívül semmi egyéb kötelességük nem volt; mivel azonban Gernyésen van földesúri rét, melyről minden esztendőben tartoznak a gernyésiekkel és szeklécziekkel mintegy 16 szekér szénát lekaszálni, felgyűjteni és kazalba rakni. Továbbiakban megjegyzik, hogy nevezett gróf idejében semmiféle telekadót nem fizettek, ehelyett, amikor szűkösen termett széna, odaadott nekik a földesúr két-, legfeljebb három juhot telelni. Fenti szokás tartott közöttük ember emlékezet óta mindaddig, míg a fiscus kezére nem kerültek. – Azóta (két esztendeje) fenti munkán kívül bizonyos taxára is „kezdete eőköt az Uraságh venni”, mely taxa a telekhez képest volt szabva, vagyis: akinek jobb és nagyobb telke volt, fizetett évente Rh. fl. 4,15-t, középszerű telektől Rh. fl. 3,24-t, legalábbvalótól pedig Rh. lf. 2.-t. Ezt a szokást tartják most is, attól az időtől kezdve, hogy Toldy Ádám eladta őket a fiscusnak. Ennél sem többet, sem kevesebbet nem verődött meg rajtuk, csak három esztendő óta, ugyanis ettől kezdve az ökrös gazdák az úr-dolga fele idejében, vagyis hat napig, ökörrel is hajtatnak úr-dolgára. – 4. „Milyen és minemű haszna vagy kára van különösen ezen helynek? – Felelet 4. A helység haszna következőkből áll: csupán tavaszi vetésből (tengeri és zab) várható termésük, s ha makk terem, makkoltatásból, valamint szénacsinálásból, tüzifából és ahelyben lévő só-aknából, ahol ugyanis „minden nap kész pénzt kereshet”. A helységnek kára vagyon abban, hogy semmiféle őszi vetés határukban meg nem terem, csak (mint említettük) tavaszi. Ehhez járul még az is, hogy nincs olyan folyóvizük, mely egész éven át tudna malomkereket hajtani; van ugyan egy folyóvizecskéjük, ez azonban csak akkor hajtja a malmot, amikor „árja vagyon”. – 5. Mennyi és milyen szántófödleket és kaszálókat bír egy egésztelkes lakos és egy hol vagy darab szántóföldbe hány pozsonyi mérőt lehet vetni? A kaszálókon lehet-e sarjút csinálni? – Felelet 5. A portion egy gazdának sincs egész- vagy féltelke, csak negyed-, illetve nyolcadtelkesek vannak itt, s így ahhoz, hogy „végire járhassanak”, hogy egy egésztelkes gazda mennyi és milyen appertinantiákkal bír, tanácskozásban összevetették négy negyed rész telkes gazda külső- és belső szántóföldjeit és kaszálóit, megállapítván, hogy egy-egy ilyen negyedtelkes gazda két mezőre 11 1/2 pozsonyi mérő tavaszi (zab) vetést csinálhat, szénából pedig ugyancsak két mezőre három szekérre valót. Eszerint egy egész telek után 46 mérős szántóföld és 12 szekér szénatermés tartozik. – Hogy pedig egy-egy negyedtelkes gazdának mekkora szántóföldje van ténylegesen, azt pontosan megállapítani nem lehet, mivel itt a szántóföldek különböző kapacitású, dirib-darab földekből állnak. Megállapítást nyert, hogy e helység lakosai még valami kevés sarjút is csinálhatnak. – 6. A lakosok közül egy-egy gazda ezideig milyen és hány napi úr-dolgával tartozott és azt hány marhával vitte véghez? A jövetel és menetel beszámíttatott-e az úr-dolgába vagy sem? – Felelet 6. Mint arra már a 3. pontban válaszoltak, egy-egy gazda aszerint tartozott úr-dolgára járni, s jár még jelenleg is. Amikor pedig ökörrel mentek, minden ökrös gazda két ökörrel tartozott menni, s a két heti úr-dolga ideje alatt mind a jövetel, mind a visszamenetel is beszámíttatott részükre. – 7. Eddig a kilencedet miből adták és mióta? Kötelezik-e más, ebben a vármegyében lakó földesurak is jobbágyaikat kötelezik-e kilenced-adásra vagy sem? Ezen kívül mit szoktak még a lakosok földesuruknak esztendőnként adni, s ezeket pénzben vagy természetben szolgáltatják-e be, s ezek miből állnak? – Felelet 7. A lakosok emberemlékezet óta tartoztak kilenceddel juhaikból úgy, hogy a kilencedik bárány a földesúré volt, ha pedig kilencnél kevesebbjük volt, tartozik minden báránytól 14 1/2 krajcárral. Ugyanígy tartoznak sertéseik után is kilenceddel, ezzel szemben a már említett gróf Toldy Ádám birtokossága idején sertéseik után csak akkor fizettek, amikor makk termett, méheik után pedig ebben az időben soha nem fizettek. Amióta azonban a királyi fiscus kezére jutottak, mint juhaiktól, mind sertéseiktől, mind pedig méheik után tartoznak a kilencedet megadni. Egyébből pedig, kiváltképpen mezei termésükből kilencedet sohasem adtak és most sem adnak. – Úgy tudják, hogy a megyében más földesurak sem vesznek jobbágyaiktól mezőbéli kilencedet, csak juhoktól és makkoltatás idején sertéseikből, illetve sokan még makktermés idején sem vesznek a földesurak közül dézsmát, s ezek a földesuraságnak a makkoltatásért semmit sem fizetnek. A fent megírtakon felül a sándorfalviak semmiféle adományt, sem pénzben, sem másban nem adtak és nem is adnak. – 8. Hány pusztatelek van a helységben, mióta, mi okból és azokat kik bírják? – Felelet 8. A helységben három pusztatelek van, ezeket senki sem bírja, „mert uczában vannak”. Ezek ember emlékezet óta már puszták, mivel az emberek kihaltak belőlük. – 9. szabad emberek-e a lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. A helység lakosai valamennyien örökös jobbágyok.
A helység bírájának és az uraság nyolc jobbágyának keze vonása (X) nevük feltüntetésével. Következik az elhangzott feleletek és az írástudatlan jobbágyok keze vonásának hitelesítése és fentiek megerősítése a Máramaros megyei szolgabíró és esküdt, valamint a máramarosi kamarai kerület ügyvédje és a huszti koronauradalom provizora által, aláírásukkal és pecsétjükkel. Dátum mint fent
Kamarai birtok.
(Máramaros m.): Sándorfalva