HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 157. - No. 046.

Dátum 1768. október 26.
Jelleg

2 eredeti és 1 másolati példány:
1) eredeti minden helységnél a jegyző, a bíró és az esküdtek hitelesítettek, 34 oldal latin
2) eredeti két vármegyei megbízott hitelesítette az egész jegyzőkönyvet, 32 oldal latin
3) egykorú hitelesítés nélküli másolat, 32 oldal, latin

Szöveg

„Inquisitio” (kihallgatás) urbarialis ügyekben a szokásos 9 pont alapján.
A fenti dátum egy, a három példány valamelyikéről levált dorsumlapon olvasható, de a szövegben előforduló dátumok és az 1767. szeptember 15-én kelt UC 147 : 45-tel teljes azonos szövegrészek a fenti dátumot igazolják.
Az Inquisito 9 kérdése: 1) korábbi urbáriumok – 2) ennek hiányában szerződések, bevett szokások stb. – 3) ha az 1. és 2 .pontban kérdezettek közül egyikre sem tudnak választ adni, a jelenlegi status quo a szolgáltatások terén, és ez mióta van így – 4) a helység anyagi helyzetének előnyei és hátrányai „Beneficia et Gravamina” – 5) a sessiókhoz tartozó szántók és rétek – 6) igás és gyalog-robotok – 7) szolgáltatások készpénzben és természetben – 8) deserták – 9) örökös vagy szabad költözködésűek
A 4. pontra a felsorolt helységek mind az UC 157 : 45-ben „Beneficia et Aggravia Incolarum” címen található vallomásokat ismételték meg, így azokra itt csak utalunk. Teljesen részletesen csak a legelső helység, Rakomaz adatait regesztáztuk, a többieknél inkább csak az eltérésekre utalunk, de a sessiók számát, ahol adva volt, mindegyiknél jeleztük.
Rakamaz:
Az Inquisitio 1., 2. és 3. kérdéseire adott válaszok: – az 1752-es urbáriumot a Szepesi Kamara 1727 és 1734-es Instructio-i előzték meg – az 1752-es urbárium a kamarával 1762-ben kötött szerződésig volt érvényben – az 1762-ben megkötött szerződés értelmében évi két részletben fizetett 1800 rajnai ft.-tal „Taxánkat, Robotánkat, Erdeinkben lehető makolást, Dezmankat és Mészárszékünket exarendáltuk a Tekintetes Urasághtul.” – szüretkor 1000 (ezer) szüretelőt kötelesek állítani az uradalom számára (valószínűleg ez ezer munkanapra átszámítva értendő, mert a 6. pontban arról panaszkodnak, hogy az uraság az esős napokat, amikor nem tudnak szüretelni nem számítja be a szerződés szerinti munkanapok teljesítésébe); a sessiókra való felosztás előtt (azaz 1767 előtt) a lakosok maguk között osztották el a szántókat és réteket, és a szétosztott földek arányában szedték be a szerződés szerint közösen vállalt, az uraságnak járó készpénz-összeget – az uradalom helybeli allódiumának megszűnése óta száz köböl zab elvetésére alkalmas föld „reserváltatik” az uradalom számára. – az erdő tilos marad, de a „Malomszeghbül” tüzeléshez tőkéket és gallyakat, továbbá „sövényt fonni való rakottya vesszőket” gyűjthet a lakosság – a rétek sessiókra osztása előtt a gyakori „transennák” (katonai beszállásolások) miatt az uradalom kárpótlásul a tímári határban lévő Bagolyszegh nevű rétjét engedte a falunak. – De az UC 157 : 45-ből szó szerint átvett Gravaminák között arról értesülünk, hogy ezt a rétet az uradalom a sessiókra való felosztás után saját használatára visszavette, és lakosságnak magának kell viselnie a katonai beszállásolások terheit. Mint jeleztük a 4. kérdőpontra adott válaszokat szóról szóra átvették az UC 157 : 45-ből, ezért a Gravamina et Beneficia címmel jegyzőkönyvbe vett válaszokat itt nem regesztáztuk, ezek megtalálhatók részletesen regesztázva az UC 157 : 45 – Az 5. kérdőpontra adott válaszok: – a Tisza gyakori kiöntései miatt „szénátskájakat nem vehetik fel, annyival inkább sarnyut nem kaszálhatnak.” – már 1715-ben háromnyomásosra osztotta fel az uradalom a falu határát, de ezt a beosztást a lakosság önkényesen visszaváltoztatta kétnyomásosra, (lásd UC 157 : 45) Az 1767-es újrarendezéskor az uradalom megint visszaállította a háromnyomásos rendszert, a határban 1768-ban őszi vetés alá egy gazdának tíz-tíz pozsonyi mérő alá való szántóföld jutott, „az tavaszi calcaturában esik 16 Pozsonyi mérő, az Ugar földeken 21 köböl alá való föld esik, kaszáló pedigh kinek három, kinek négy boglyára való juthatt.” – a 6. kérdőpnotra adott panaszt már említettük, hogy a szüreti munkáknál az uraság nem számítja be az esős napokat a szerződés szerinti munkateljesítésbe, sem a jövet és menet idejét, pedig „Rakomaz az Uraságh Szarvas szőllejéhez lehet circ. két óra, a Theresia szülleje pedigh három óra.” a 7. kérdőpontra adott válasz: – „Az életbül annak előtte (az 1762-es szerződés előtt) tizedet adtak az Urasághnak, most pedig semmi dezmát nem adnak, mivel exárendálták (lásd az 1.2 és 3. pontra adott válaszokat) egyéb szolgálatra vagy ajándékadásra nem köteleztetnek, nem is adnak” – „Szomszéd helységek pedigh és Dominiumok, aholl Királyi Dézma vagyon kilenczedet vésznek, aholl penigh Királyi Dézma nintsen tizediket.” – a 8. kérdőpontra adot válasz: 5 deserta van a helységben emberemlékezet óta, „mivel lakni rajta alkalmatlan, ezeket helységbeli emberek árendállyák és dohánnyal ültetik” – a 9. kérdőpontra adott válasz: „Ezen helységbeli emberek mindnyájan szabad menendők, mikor akar oda megyen, ahová tetszik” – Az egyik példányon az összeírást a helység bírója írta alá német betűkkel, a többi tanú nevét és a sajátját a helybeli notarius latin keresztnevekkel.
Téglás:
Ezek is Rakamazhoz hasonlóan készpénzzel váltják meg terheiket, szüretkor „egy hétig Tarczalra avagy más helyre, ahová tudni illik az Uraságh rendeli nyolcz szekeret” adnak. – a határ nincs még sessiókra osztva, így minden évben újra osztják el egymás között a szántókat és réteket, a két forgó mellett van még egy harmadik is az úgynevezett Szállás, ennek a földjeit is ők osztják el egymás között – a felosztásnál minden gazdára 10 metr. Pos. őszi vetésre való és 10 metr. Pos. tavaszi vetésre való szántóföld jut és 5 szekér szénát hozó rét – legelőterületük elégsége a 4. kérdőpontra adott válaszukat lásd UC 157 : 45 – mind szabad költözködésűek, de „három új lakos czigány jobbágy vagyon közöttünk” (valószínűleg ezek nem szabadköltözködésűek, mert alább Tiszaladánynál ezt kifejezetten jelzi is az összeíró „kivévén három új lakos czigányt”)
Balsa:
Sérelemként adják elő, hogy egy határrészt, amelyet addig a tímári határból nekik juttatott az uradalom, most visszaadta Tímárnak. – Az uradalom a tímári lakosság gyarapodásával okolta meg fenti intézkedését. – a többi Aggravia és Beneficia megtalálható UC 157 : 45-ban – 1768-ban a helységben UC 157 : 46 24 egész 48 fél 1 negyed sessió volt, mind lakott – „Mintsem ezen Helységben egy puszta telek is, mind meg vagyon ülve, sőt már közönséges földbül is fogtak fel”
Tímár:
A 4. pontra adott válaszaikat lásd az UC 157 : 45. Nincs felosztva a határ sessiókra, évente újra felosztják, egyenlő mértékkel minden lakosnak 24 metrétára való vetésterület jut és 5 szekér szénát termő kaszáló – mind szabadköltözködésűek
Tisza Ladány:
Az áradások miatt mindenkor bizonytalan az évi termésük – 28 egész, 20 fél sessiósuk van és 4 inquilinus – nem fizetnek készpénz-censust, helyette évente „ad vineam Szarvas (uradalmi szőlőbe) 300 szekér trágyát kötelesek szállítani a sajátjukból és valószínűleg egész sessióra számítva 12 nap igás vagy ennek megfelelő gyalogrobotra kötelezettek, továbbá tizedet adnak minden őszi és tavaszi vetésükből – mind szabad költözködésűek, „kivévé három új lakos czigányt”
Leök (Tiszalök):
Lásd még UC 157 : 45 – 42 lakott sessió, census fundualis 1 ft. 30 den. szüretkor az uradalom kívánsága szerint kárpótlás nélkül „ad numerum indefinitum… sine solutione…” kell szüretelőket kiállítaniok – itt is a „három újlakos czigány jobbágyokon kívül” mindenki „szabad menetelű”
Büd:
„…ezen helységh plus minus 40 esztendők előtt szállítatott megh…” (tehát 1718 körül) – 1752-től 1767 urbariális szerződés szerint adóztak, 1767 óta készpénzzel váltják meg kötelezettségeiket – a 4. pontra adott válaszaik megtalálhatók: UC 157 : 45-ben. – Aggrivia et Beneficia címszó alatt a helység „telekszámra nincs kimérve” – „Mindnyájan szabad menendő emberek, kivévén hát újlakos czigányt, kik az Urasághnak örökös jobbágyai”
Tokaji fiskalis uradalom.
(Szabolcs m.): Rakomaz – Tímár – Balsa – Tisza-Tarjány – (Tisza)-Leök – Büd – Téglás

Tartalomgazda