3 oldal, latin nyelvű, 1767. december 1-jén Ráczfejértón készült hiteles másolat. A másolat dátuma az UC 156:16-tel összehasonlítva biztosan 1767. december 1. A másolatot készítette: Balogh József királyi táblai jegyző.

„Urbarium seu Nova connumeratio Universorum Bonorum et Proventuum Ordinariorum ad Arcem Tokaj pro parte Celsissimorum Orphanorum Principis [I. Rákóczi Ferenc] pertinentium…” címmel a fenti dátummal készült Urbarium kivonata. Az eredetit Klobusiczky Ferencnek, a Rákóczi-birtokok adminisztrátorának megbízásából Bajoni János készítette Tokajban.
Urbarium seu nova connumeratio.
Szabolts:
hivatkozás „fol. 186” az eredeti iratra – egészen puszta „mas possessorok részérül is nem lakják” – A Rákóczi család jobbágyai, mint a szomszédok vallják, „mind deficzialtak.” – Szökött, „itt bujdosó”, ide való jobbágyokról semmit sem tudnak. Az 1653. évi urbárium szerint ebben a helységben a Rákóczi-árvák harmadrészt bírnak. – Az ugyancsak 1653. évi connumeratio szerint megállapítható részbirtokosok a következők: Beczky György – Melith György – Baxi Istvány – Garai Ferencz – Melith Péter – Nyári Sudmond (Zsigmond) – Miller David – Semlei Pal
Az összeíró megjegyzi, hogy a hivatkozott connumeratioban sem szerepel az egyes részbirtokosok „jussa”-nak nagysága. „Gondolván ezt a Connumerator hogy Isten Kegyelmiből még ezen hely meg népesedhetik, azért a jobbagyokra tartozó rend tartásokat is ide annotalta a szerint valamint régenten vólt.” – Census: Szent Mihály vagy Szent Márton adóját, telek adóját nem fizették régen sem. – Majorsági szántóföld nem volt. – Majorsági rét, kaszló más határban volt. – Szántóföld, rét esztendei „nyilas osztás” szerint volt, „közönségesen lévén mindenik Ur szerint vagy részen valokkal, az el osztása Földeknek Réteknek.” – Tilalmas erdők. Büntetés az erdőtilalom megsértőinek 12 Ft.: 1. Dóbó ereszvén és egymás mellett 2. Nagy Tövises Ezek az erdők csak a Rákóczi-árváké. A többi részbirtokosoknak is van erdejük, ezek szintén tilalmasak. – Ha makk terem, „tized ala bocsatjak” és úgy fogadnak rá disznókat legeltetni. Mivel valamennyi erdő egymás végében terül el, a proventus harmadrésze illeti meg a Rákóczi-árvákat. – Az erdőkben makkoltatható sertések száma 200, ennek kb. fele a saját erdőrészen. – Halászó víz csak a Tisza, mikor kecsegehalászat ideje van, bővebbet „idejéről, mogyaról, úgy a halászatról és halnak el-osztásáról láthatni: fol. 47. és fol. 156. Az iratanyagból nem derül ki, hogy a hivatkozás mire történik. Valószínűleg az eredeti címben feltüntetett, de itt csak egy portiora kivonatolt összeírásra. – Dézsmával a földesúr számára semmi fajtával nem tartoznak, „hanem a fiscus számára tized exigáltatott.” – Bárányból és méhből (Rij-raj) ugyancsak a fiscusnak adnak tizedet. – Kocsmáltatás a Rákóczi család kezén ugyanúgy, mint egyéb falvaikban. – Servitia: 1. Venczello (Vencsellő) fol. 157–58 (megjegyzés a 4. lapon), ahová a tisztek rendelik őket, oda tartoznak menni mind igás-, mind gyalogrobotban. – Munera nincs – Mulcta lásd Venczellő, fol. 18., 54. – Határok, határjelek leírása. – Az irat végén megjegyzés arra vonatkozólag, hogy az eredetiről 1767. december 1-én hiteles és hű másolat készült.
Tokaj vár (Zemplén m.) tartozéka Szabolcs portio deserta (Szabolcs m. Rákóczi-birtok)
Tokaj várához tartozó valamennyi jószágról és azok jövedelméről, melyek a fejedelmi (Rákóczi) árvákat illetik. A Rákóczi-jószágok adminisztrátorának megbízásából összeírva.
Szabolcs portio (Szabolts) (Szabolcs m.)