HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 151. - No. 012.

Dátum 1696. szeptember 7.
Jelleg

Egykorú kamarai másolat 3 oldal latin

Szöveg

Conscriptio – Kamarai összeírás. Készítették: Köszöghy Mihály, Kőszeg szabad királyi város tanácsosa, egyben esküdt jegyzője, valamint Pamer János, aki szintén kőszegi tanácsos. Kelt Kismartonban, a fenti napon.
Kismarton civitas:
A conscriptor-tanácsosokat Kőszeg szabad királyi város magisztrátusa küldötte ki Kismartonba, az összeírás foganatosítására. – A városban összesen 130 kőház van. – Az egész összeírás sommás, minden témakörben összesített adatokat rögzít, melyek az egész városra vonatkoznak. – Ám ezek a házak mind az épületek térfogata, mind pedig a beltelek (udvar és beltelki kert együtt) nagysága szempontjából igen eltérnek egymástól. Az összeírók ezért a 130 kőházat 3 csoportra osztják: „Sunt domus mediae No. 10, Unius vero quadrantis No. 70, Deinde Octavae similiter unius No 40.” Nincs e kategóriákba besorolva 10 igen kicsiny (épületre is, telekre is) zsellérház. – A házakban összesen 100 polgárcsaládfő lakik; a többi, a fent említett 10 zsellérházon kívül özvegyek háza, akik: „uti dici solet, actu et habitu miserabiles.” – A polgárházakhoz összesen 1040 kapásnyi szőlő tartozik; ezekből 640 kapásnyi irtásföldből készített, illetve irtásba telepített szőlő. De: a város határában levő szőlőhegyen jelentős mennyiségű szőlejük van: a) Ausztriában lakó egyházi rendbeli possesoroknak; b) magyarországi extraneusoknak; c) Ausztriában élő világi rendbeli személyeknek. – Az összeírók pontosan feltüntetik e szőlőterületek nagyságát, kapásokban számolva. Külön tételben jegyzik fel a nádor 40 kapásnyi szőlejét. – A szőlősgazdák eleddig semmit sem fizettek szőleik után, a természetben sem szolgáltattak semmiféle címen semmit. Parlagon álló, megmunkálatlan szőlő is tekintélyes mennyiségben van: 350 kapásnyi. – Szántóföldek (darabszám szerint, de kapacitásuk köblösben is megvan). Ezekből a szántókból nagy darabokat szokott elönteni az árvíz; azután: vannak olyan silány minőségű határrészek, amelyek alig munkálhatók; s még azok a földek is, amelyeket itt általában jóknak mondanak, csak akkor hoznak valamelyes termést, ha évről évre igen erősen megtrágyázzák őket. – Rétek (hozamuk: kocsi szénában). De maguk a conscriptorok is megállapították helyszíni szemléjükön: a réteket olyan mértékben pusztítja az árvíz, hogy jelentős hányadot a szokványos hozamból ők maguk vonnak le, s ezt számszerűen is kivetítik. – Malmok: két, egyenként 3-3 kövű malom van a város területén; az egyik a kismartoni egyházé, a másik a Leitgeb családé. Utóbbihoz hat darab, összesen 6 köblös kapacitású szántóföld és egy veteményeskert is tartozik. A tulajdonos család maga használja ezeket is. – Erdejük igen kicsi, „nec pro ipsa Incolarum necessitate sufficit; ipsi Incolae et Cives a Circumcinis Pagensibus proprio aere lignum sibi coemere necessitantur.” – Igen érdekes adat a zsidó konkurrencia által legyőzött helybeli iparosokról: „Sunt in hac Civitate Opificies, etquidem omnes Cives (értsd: akiknek megvan a polgárjoga) No 25. Sed quia propter Judaeos hic loci habitantes, nullam penitus artis suae utilitatem et Commodum sortiri et acquirere possunt, potius (uti nobis relatum extitit) pro non artificibus sunt censendi.” – A város lakossága erősen el van adósodva; összesen 29720 Ft. ez az adósság, s ebből az összegből 20000 Ft. a polgárokra eső személyi adósság, a többi a közösségé. De a polgárok adósságai is nagyrészt köztartozások hátralékaiból adódnak. A zűrzavaros idők miatt sem a város, sem a polgárok nem képesek arra, hogy legalább a kamatokat megfizessék, így a kamatok is évről évre növelik az amúgy is tekintélyes tőkeösszeget, s ezzel a kamatok is folyton emelkednek. – A város gyakori terhe a katonai beszállásolás (fekvése miatt elsősorban).
Kismarton szabad királyi város

Tartalomgazda