Eredeti 17 oldal latin

Inventarium (Készítette Vitális János a kamarai commissio 1695. február 25-én kiadott rendeletére, abból az alkalomból, hogy Vitális János, mint e célra kiküldött kamarai megbízott konfiskálta a várbirtokot a királyi fiskus javára. Kelt a várkastélyban, a fenti napon.)
Schavnik castellum:
„..cum Capella unius Altaris et possessionibus sequentibus…” (itt felsorolva a fenti pertinenciális falvak). – A várkastélyhoz két, jól megfundált és felszerelt allódium is tartozik. Az egyik közvetlenül mellette, a másik távolabb, az úgynevezett Ugovke-major. A leltározó itt utal arra, hogy a várbirtok jövedelmeiről, az allódiumok hozamáról, a subditusok szolgáltatásairól bővebb adatok az általa korábban felvett, s a kamarai comissióhoz be is terjesztett urbariumban olvashatók, ezúttal a várbirtok leltára készül el. – A provisor által őrzött készpénzállomány az első tétel, utána az ingóságok, termények stb. leltára következik. – Búza, rozs, árpa, zab, borsó, továbbá: malomvámból származó kétszeres, köleskása, lenmag (szepesi köböllel mérve). – A sáfárházban: vaj (öt iccés kannákban), brindzatúró (csöbrökben), só (mázsában), közepes minőségű posztó (rőfben), durvább posztó (rőfben). – Elhullott birkák, bárányok, kecskék, kisbárányok, kecskegidák kidolgozott bőrei (nem fajlagosan, csak összes darabszám szerint). Ugyanezeknek az állatoknak, valamint szarvasmarháknak (tulkok, borjak) nyestbőrei (darabszám szerint). – A várkastély pincéjében: „Vini Miskolcziani Vasa No 11” A hordókat a leltározó jelenlétében mérték át. A 11. hordó megtöltése utáni maradéka borseprővel együtt összesen kitesz még egy hordót. – Sör hordókban, jobb minőségű, régebbi főzésű; továbbá: „simplicioris recentis cerevisiae vasa No 5”. – Ezután a várkastély szobáinak ingóságait összefoglalóan jegyzi fel a leltározó, „In cubiculis” címszó alatt. Ezek: fehér, egyszerű faasztalok, közönséges, fából készült székek, különböző képek, függő, vas gyertyatartó, közönséges fanyoszolyák. – A kastély nagy tornya mellett: „Horologium magnum, ferreum No 1”. – A nagyobbik bástyán: középnagyságú harang. – A nagyobbik istállóban: fél kemencényi égetett mész. – A kastély melletti (tehát az első) majorságban: számosállatok: tehenek, bikák, (fiatalok, öregebbek), tulkok (különböző korúak), idei borjak, sertések. – A majorsági csűrben: rozs, szalmájában. (Kepékben; minden kepében: 25 kéve.) Árpa (kalangyában; minden kalangyában 16 kéve). Zab (kalangyában); széna (közönséges szekérszámra). – A kastély kocsmájában: kishordónyi, Pozsonyból hozott bor; egy hordónyi sör. – A kastély kapuja mellett: négykövű földesúri malom, „in qua etiam pro quinto lapide locus adaptatus.” – Mellette: fűrészmalom, „cujus serra fracta”. – A kastély melletti nagykertnél: serfőzőház, „cum universis requisitis”, üstök, kádak, maláta. De van két üresen, elhagyatottan álló serfőzőház. – Az Ugovke nevű majorban (ez a második major): búza, rozs, árpa, zab (szepesi köblösben). – Egy kis rézüst. – Számosállatok: mint az első, a kastély melletti majorban, de itt vannak igásökrök is, valamint itt van az uradalmi juhállomány is. Utóbbiban: öregbirkák, öregbárányok, egy éves bárányok, kosok, továbbá: kecskék is. – A majorságbeli pincében: savanyúkáposzta hordókban. – A csűrökben: rozs kepékben, árpa kalangyákban, zab kalangyákban, széna közönséges szekerekben. Majd: mindkét allódiumbeli őszi vetésterület rozsból és búzából (szepesi köbölben). – Csavnik possessióban is van egy kis majorság, de ez évi 20 Ft.-ért árendába van kiadva. – A leltározó ezután a falusi elöljárók bevonásával megállapítja azokat az adósságokat, amelyekkel a pertinenciális falvak a földesúr söréért, boráért tartoznak, s ezeket a kinnlévőségeket jegyzékbe foglalja, s a leltárban közli. Majd az uradalmi konvenciósok járandóságainak jegyzéke következik. Nem veszi fel azonban közéjük a leltározó sem a provizort, sem a kulcsárt. – A várbeli állandó zsoldoskatonák készpénzjavadalmat kapnak, és pedig: a várbeli tizedes hópénze 4 Ft., a két darabonté 3-3 Ft. – A kastély melletti majorság majorosgazdája évi 5 Ft. készpénzt, továbbá: havonta 1 szepesi köböl gabonát, évente 4 rőf közepes minőségű posztót, 8 rőf durva posztót, 2 pár új csizmát, pár lábravalót, végül fehér parasztposztóból (abaposztó) másfél ölet („orgiam”). – Ugyanitt a majorosasszony évi 4 Ft. készpénzt, havonta egy szepesi köböl kenyérgabonát, évente 15 rőf jobb minőségű posztót, ugyanennyi durvábbat, 2 pár új csizmát, 2 pár lábravalót. – A tehenek és más számosállatok pásztorai: évi 3 Ft. 50 den. készpénzt, bocskor megváltása címén évi 75 den.-t, havonta 1-1 köblös kenyérgabonát évente 4 rőf finomabb posztót , 8 rőf durvábbat, 1 1/2 öl (orgiam) fehér parasztposztót. A kanász ugyanazt kapja, amit Schavnik castellum a pásztorok. – A majorságbeli két cselédlány viszont ugyanazt kapja, amit a majorosasszony, kivéve a készpénzt, mert abból csak évi 3 Ft. 50 den.-t kapnak. – A számadójuhász (szó szerint: „kunyhómester” =„tugur magister”) akkor, ha bőven van birka, az alábbi javadalmat kapja: évi 5 Ft. készpénzt, 75 den. bocskormegváltást. Egyebekben ugyanazt, amit a pásztorok kapnak. – A négy juhász ugyanezt kapja, kivéve a készpénzt, mert ők évente csak 4 forintot kapnak. – A serfőzőmester minden főzet sör után kap 60 den. készpénzt, s egy kis hordó (de ez két csebernyi legyen) sört, kap ezenfelül havonta egy köblös kenyérgabonát. az uradalom kocsmáros havonta kap 1 köblös kenyérgabonát, továbbá hordónként 1 Ft.-tal kevesebbért kapja a sört, mint azt az uradalom a pertinenciális falvaknak árusítja. – A kastélybeli pincemester évente kap 10 Ft. készpénzt, évente 6 köblös kenyérgabonát, 1 köblös tiszta búzát, 1 köblös árpát, 1 boroshordónyi sört, egy 5 iccés hordócska vajat, 1 csöbör préselt sajtot, 1 köblös borsót, 1 Ft. só, 1 Ft. hús- és 2 Ft. csizmamegváltást, valamint 1 bárányt és 1 sertést. – Mind a várkastély tizedesét, mind az állandóan szolgáló darabontokat, valamint további 4 őrszolgálatot teljesítő darabontot, két éjjeli őrszolgálatot teljesítő őrkatonát a várkastély pertinenciális falvainak szolgáltató rendű népe köteles fizetni. – Végül a leltározó részletesebben ismerteti azokat a tényeket, amelyek miatt a sok részében omláshoz közel álló kastélyt sürgősen tatarozni kellene. Különösen sürgős lenne a tető javítása, s az esőcsatornák mielőbbi felrakása, hogy a végpusztulás meggátolható legyen. – Befejezésül rövid, de kitűnő összefoglalás a pertinenciális falvak szolgáltató népeinek gazdasági helyzetéről: „Sex possessiones toties repetitae per Contributiones Portionum, condescensiones Militiae et vecturas incessabiles aliaque onera gravia vivendi mediis plur imi subditi destituti, ad magnam paupertatem et egestatem devenere.”
Schavnik váruradalom.
(Szepes m.): Schavnik vár – Schavnik possessio – Hranovnicza – Kubach – Kraván – Vikartocz – Alsó Sunyava