Eredeti 14 oldal latin

Készítette: Vecsey József és Zabroczky Ferenc.
Conscriptio
Peklény:
Edők között fekvő birtok, utaktól távol fekszik, így értékesítési lehetőségek rosszak. – Az alattvalók szolgáltatásaikat nem tudják készpénzzel megváltani, ezért az uradalom a robotokat kénytelen hasznosítani, ez okolja meg az allódiumok további fenntartását „in posterum etiam sustineri et promoveri debent” – allodiális szántók 3 forgóban, vetéskapacitás pozsonyi mérőben és kassai köbölben. – A három forgóból egy mindig ugar, egy őszi vetésre szolgál, így „ad rationem necessitatis laborum Allodialium assumitur una dumtaxat Calcatura”
Herlány:
irtásföldekre telepített allódium – Az allodiális szántók területe tovább növelhető, ez két okból is hasznos lenne: növelné a birtok jövedelmét és elősegítené az allodiális állatállomány itteni teleltetését „… tum propter augendum in granis proventum, tum etiam propter commodiorem pecorum allodialium hyemationem”.
Horiz:
Ez az allódium magas fekvése miatt ősziek vetésére nem alkalmas, ezért az itteni szántók csak két forgóban vannak szétosztva. – vetéskapacitás – Az allodiális munkákat az alattvalók a következő módon látják el: szántás idején heti három napra 25 jobbágy robotja szükséges, egyéb nyári és téli munkák elvégzésére pedig 15, összesen 40. – A jelenlegi alattvalók száma 122, így 82 munkája nincs kellőképpen hasznosítva.
Peklény:
Javaslat az alattvalók robotmunkájának jobb hasznosítására: az allodiális munkákat el tudták látni a gyengébben felszerelt alattvalók, míg a „meliores, solidiores et tum pecoribus, tum aliis facultatibus magis provisos Colonos” fuvarozási munkákra vehetné igénybe az uradalom. Ennek megfelelően az összeírás tervezetet is mellékel a név szerint felsorolt alattvalók két csoportba való osztására, helyenként a név után javaslat olvasható, hogy az illetőnek az uradalom adjon igás állatokat pl. a Cservenyiczán lakó Joannes Smaida „etiam duobus bobus adjuvari debet” viszont a Ránkon lakó Martinus Mika iniquilinust, aki „ad sessionem Cololicalem illocatus est” helyi allodiális munkára javasolja. – Az allódiumokon 100 fejős tehenet lehetne teleltetni „stramine et paleis cum omni commoditate…”. A szarvasmarhákat úgy kellene átadni a majoros asszonyoknak, hogy azok magok értékesítsék a tejterméket és a borjakat, viszont az uradalomnak évente minden tehén után 8 Rh. Ft.-ot fizessenek. Utasítani kellene a provisorokat, hogy pótolják sürgősen az elpusztult vagy kiöregedett állatokat, mert egy tehén ára ezen a vidéken kb. 12 Ft., viszont egy-egy tehén utáni jövedelem a fenti terv szerint évi 8 Ft. lenne, tehát majdnem az egész vételár megtérülne egy évi jövedelemből. Javasolja az összeírás, hogy a fejős tehenek számát állandósítsák, ha ez a tervezett jövedelemből nem lehetséges, akkor „ex Cassa Provisorali” stabil jövedelemmel csak stabilizált állatállomány esetén lehet számolni. A legelők jobb kihasználása érdekében legyenek az uradalmi tehenek nyaranta a horizi allódiumban, „ad allodium Pekliense”, ahol kevés a legelő „nonnisi pro hyematione depellantur”. – A juhok téli teleltetése nem kifizető, egyrészt sok szénát fogyasztók, másrészt sok pusztul el közülük, a téli szénatakarmányban keresik ennek okát: „..adhibito etiam copioso foeno velut ovibus neutiquam proficuo, sed potius luem et pernitiem earundem causante…”, mivel a juhtartás a földek trágyázása miatt szükséges, tartson az uradalom csak nyáron juhokat „pascuatio enim aestiva copiosa et salubris est”, de ősszel bocsássák áruba a juhállományt. – Nem javasolja a szárnyas tartást, mert ez rendszerint alkalom a szemes takarmány pazarlására „plus pro hac intertentione ex Granis expetendi, quam necesse sit et utilitas iportet…”, csak annyit tartsanak, amennyi ellátja a saját szükségletet. – Javaslat a kaszálóterület növelésére újabb irtások révén „in praedio Herlány per Extirpationem duarum Vallium ad procreandum foenum idonearum…”. – Az uradalmi serfőzők csak addig hoztak hasznot, ameddig az itt termelt sört nemcsak itt helyben, hanem más kincstári birtokokon is értékesítették, most csak csekély haszonnal helyi értékesítés folyik, hasonló a helyzet a pálinkafőzés terén, ennek a hajdú városokban kellene piacot keresni, „cum Oppida Haidonicalia proprio Cremato careant” szerződést lehetne velük kötni „…debitam Conventionem”. – A pálinka és serfőzők jobb hasznosítása egyben az uradalom (árpa és rozs) termésének és faállományának jobb hasznosítását is jelenti, továbbá a malmok gazdaságosabb kihasználását. Sörgyártáshoz szükséges rozs és árpa őrlése. Míg azonban az uradalom a pálinka és serfőzést saját kezelésben erőteljesebben kifejleszti, addig is bérbe kell adni mindkettőt az uradalmi kocsmákkal egyetemben. – A provizorok leleményességétől függ a fenti terv megvalósítása, amely a robotok jobb kihasználását is elősegítené „multas oeconomiales Provisorales curas requireret, sed et Robotas subditas notabiles absorberet”. – A kocsma jövedelem csekély, mert a forgalmasabb útvonalak távol esnek, a nép szegény, inkább pálinkát iszik, mint bort. – Lisztmalmok jövedelme terményben és készpénzben nem számítva a molnárok robot munkáját, és az uradalom számára végzett ingyen őrléseket. – A fűrészmalmok haszna „praeter Domesticas Necessitates ex venditis asseribus… 179 Rh. fl. – A makkoltatásból 1762-ben, beleszámítva a makkon hízlalt uradalmi sertések eladásából befolyt jövedelmet is… 1047 Rh. fl. jövedelme volt. – Az uradalomnak kerti veteményekből nem lehet állandó haszonra számítani, mert a hegyvidéki időjárás ezt bizonytalanná teszi.
Herlány:
Javaslat fürdő létesítésére: „in Praedio Herlány… a fontem Acidularum … quae adeo insignes sint, ut universos in Partibus istis Cis-Tybiscinis, existentes Acidulas in qualitate ac simul etiam abundantia longe superent.
Peklány:
Javaslat papírgyártásra, mert a fa és a víz bősége ezt lehetővé tenné a javaslat szerint jobb minőségű papírt tudnának gyártani, mint a kassai papírgyár, „haec ob exiguitatem et immunditiam aquae non adeo utilis” – Javaslat üveggyártásra. – Az uradalom allodiális gabonatermésének várható mértéke és készpénz értéke, ősziekből és tavasziakból. – tized-gabona ősziekből és tavasziakból – A számítás szerint minden keresztből félköböl szemest várnak. – Az allodiális szénatermés kb. 400 szekér széna, ez újabb irtások révén 500-ra emelhető, amennyiben nem teleltetnek juhokat, „penes paleas et stramen…”. 100 tehén teleltetésére 50 szekér széna elegendő. Az alkalmazottak szénajárandósága 18 szekér, ezt is leszámítva marad az uradalomnak értékesítésre 332 szekér széna, amelyet vagy közvetlenül eladással vagy pedig követve szarvasmarha hízlalással „per saginationem pecorum” lehet hasznosítani. – A javasolt száz darabból álló uradalmi tehénállomány évi haszna darabonként 8 Ft.-t számítva évi 800 Ft., a majorosasszonyok és alkalmazottak konventiójára évi 175 Ft. 20 kr-t számítanak. A befolyó készpénz census és a deserták hasznosításából befolyó készpénz jövedelem. – Az uradalmi kádár munkájának készpénz értéke és haszna. – uradalmi jövedelmek: kendertermésből – méh, bárány és kecske tizedekből – Javaslat az uradalmi allódiumokban nem foglalkoztatott 82 alattvaló robotjának kihasználására: egyik alattvaló „Georgius Hudák” „pro nunc Oeconomum Dominalem Pekliensem ageret, foret autem ob insignem Capacitatem et rei oeconomiae intelligentiam admodum utilis et necessarius”. A többiek robotját kincstári fuvarok elvállalásával, (sószállítás, fahordás, erdőirtás stb.) lehetne hasznosítani az uradalom számára, az így várható jövedelme kb. 2458 Ft. lenne. – A Sóvári Sóhivatallal lehetne szerződést kötni, az alattvalók egyikét megbízni „in form obequitatoris” felügyelettel és vezetéssel, hogy egyrészt a sóhivatalnak végzett munka „absque ruina subditorum” történjék, másrészről pedig „ne per maleversationem Rusticanam Aerarium Regium aliquot detrimentum patiatur”. A javaslat szerint a fuvaroknál az alattvalók külön saját keresethez is juthatnának, ugyanis az uradalom egy-egy szekeres számára évente 6 szállítási napot tervezne be „absque campestrium laborum neglectu” ezt tudnák teljesíteni, minden szekérre 10–10 mázsa teher szállítása lenne előírva, de mivel az utak jók, felrakhatnának 15 mázsát is, így 10 mázsán felüli szállítmányért már saját maguk számára kapnának készpénz fizetést. „Per hoc enim Rustici suo etiam commodo stimulati longe alacriores reddentur ad vecturas has strenue et soine murmuratione perficiendas”. A fenti számítások alapján a szállítások lebonyolítása után is maradna még mindig 3402 robotnap az uradalom számára az allódiumban rendszeresen nem foglalkoztatott 82 alattvaló után. – Összesítések az egész uradalom évi jövedelméről: az összeírásban javasolt módosítások eredményeképpen az uradalom várható évi jövedelme 8948 Ft. 48 3/4 Xr.-ra emelkedne. Ebből le kell számítani az alkalmazottak járandóságainak évi összegét 688 Ft.-t, így tiszta jövedelem lenne 8260 Ft. 48 3/4 Xr. Az eddigi évi jövedelem négyéves átlaga alapján 3152 Ft. 44 1/16 Xr volt, tehát a javaslatok alapján az uradalom jövedelmének emelkedése 5108 Ft. 4 11/16 Xr lenne.
Peklényi kamarai uradalom.
(Sáros m.): Peklény – Herlány praedium et allódium – Vörös-Vágás-i Horiz hegy és allódium – Cservenyicza – Mudrócz – Kosztolán – Patácsko – Tissite – Bunyita – Felső Kemencze – Bolyár – Ránk – Lipócz