24 oldal latin, eredeti.

Extractus summarius.
Buda:
Sorszámaival hivatkozik egy összeírás folio számaira. – Házak – Régi és új szőlők, melyek még mentesek a kötelezettségek alól. – Szántók holdakban. – Terméketlen szántók holdakban. – Rétek holdakban. – Adóalapjuk (emolumentum) egyenként. – Megjegyzésben az összeírás kérdései, hány ember van, milyen tartozékokkal, vagyonnal, miből élnek. – Szabad telkük van a karmelitáknak, lakosoknak nem tetszik, hogy akkora, mert 8 házat lehetne azon építeni polgároknak; királyi jóváhagyással bírják. – Szabad szőlőjük és allodiumuk van a jezsuitáknak, plebániát, iskolát bírnak, királyi hozzájárulás nélkül. – A házak közül csak az Eszterházi ház mentes szolgáltatás alól; másik házra birtoktörténeti adatok. – A város adóalapja (emolumentum), polgárok fakultása azért olyan csekély, mert el sem lehetne hinni, milyen nyomorban élnek, ha az összeírók saját szemükkel nem látták volna, belépve földalatti vagy sziklába vájt odúikba. – Sokan egész nyáron kenyéren élnek, és nem tudnak annyit összegyűjteni, hogy télire valójuk legyen nekik és családjuknak. – Tűzvész pusztított 1723-ban, sokakat tönkretett. – A rácokat a Sz. Pál völgyből árvíz öntötte ki, a Duna partjára települtek, ott a vízáradás miatt sokat szenvedtek. – Földek 3 nyomásra nincsenek felosztva, ezért 2-3 éven át ugyanoda vetnek, míg a föld ki nem merül; a föld nádas, köves, a harmadik szántás után is, száraz évben még a vetőmagot sem adja vissza. – Mivel igásállataik nincsenek, rácoktól bérelnek földet, holdanként 1 köbölért. – Akinek igája van, annyit nem tud termelni, hogy családját fenntarthatná vele, parasztoktól vásárolnak gabonát, 3-3,5 forinton. – Egy holdba 2, esetleg másfél pozsonyi köböl vethető a vető jártassága szerint. – Dohányt és más szokásost itt nem vetnek. – Kevés rét, tövis benőtte, 3 hold után alig ad egy szekér szénát. – A jobb réteket a katonai parancsnok erővel elvette a polgároktól, szomszédos falvakból vásárolnak drága áron szénát. – Legelő kevés, alig elég az állataiknak. – Szőlőket záporok, jég rontják, és dér, jövedelmük bizonytalan, nem értékelhetik állandóként, egy quadránd 12-12 urnát ad, egy kapás után másfelet lehet számítani, ennek jövedelmét l Ft. 30 krajcárra számítja. – Eddig a környékbeliek itt telepítettek szőlőt, gabonát vagy bort fizettek érte, ez most megszűnt, mert máshol könnyebben telepíthettek szőlőt. A telepítés nehéz, négyszer kell ásni, karókat messziről hozni, kapás nagyon drága, kádármunka is. Sokan szántóra fordítják szőleiket, de azt meg igaerő hiánya miatt nem tudják megmunkálni. – Dunai malmok, jövedelmük alacsony – Halászni nem szabad a Dunán, akinek halra van szüksége, máshonnét veszi meg. – A város fekvése hegyes, sziklás oldalon van, síkságon fekvő földjei árvízeknek vannak kitéve. – Kereskedelme csekély, kereskedői más, leginkább bécsi kereskedőktől függnek, alig van annyi jövedelmük, hogy családjukat táplálhassák. – Akinek nincs földje, akár mesterember, akár munkás, vincellér, aratásra a közeli falvakba megy, minden faluban vannak már emberek, leginkább újonnan települtek, akik nekik kenyeret adnak. – Ezek után felsorolja hold szántó és rét, quadráns szőlő, ház jövedelmét.
Buda város