HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 145. - No. 129.

Dátum 1748. december 12. és 17.
Jelleg

Copia. 6 oldal latin másolat.

Szöveg

Conscriptio
Balasfölde praedium:
A praediumot nevezett báró „iure haereditario” tartotta birtokában. A praedium Gömör megyében, Rimaszécs oppidum után, a Rima folyó partján terül el. Kelet felől a Csobánka nevű praedium határolja, mely több birtokos (név szerint felsorolva) kezén van. Nyugati határa Martonfalva, délről Harmacz, északról pedig Csákó helységek. – Továbbiakban az összeíró megjegyzi, hogy a fentiekben felsorolt helységektől a praedium „per certas fixas metas” határoltatik el, éspedig: Csobánka praediumtól az a szekérút választja el, mely a balázsföldi malomtól kezdődik, a határ balázsföldi kocsma mellett halad el, fel a „Via Regia”-n keresztül a bozótos irányába, innen bizonyos gyalogösvényen, a csobánkai szántóföldeken keresztül vezet a határ, egészen a csákói határig. A többi helységtől elválasztó határvonalat az összeíró ugyanilyen részletességgel adja meg. A martonfalvaiak határától a Rima vizétől kezdve egy bizonyos füzes választja el. A határ a réten keresztül, a három nagy körtefánál fut tovább, a királyi úton keresztül, a dombra vezető gyalogösvényen, a praediumhoz tartozó bozótoson át, a völgyben kanyargó patakhoz, azon keresztül ismét a gyalogösvény a határ, lefelé a dombról, egészen a csákói erdőig. – Harmacztól ugyancsak a Rima vize a választóvonal, egészen a balássföldi malomig, innen a vízen átmenve, egy „szög” (angulum)-ön visz keresztül, mely szintén a praedium tartozéka. Ezen a területen szántóföldterület is van, kapacitása 3 köböl, ugyanitt található még egy rét is, melyet a molnár használ, szénatermése két közepes szekérnyi. – Végül a csákói területtől a szántóföldek feletti dombon elterülő erdő választja el. – A praedium területének kiterjedése délről-északra, hosszában jó húsz puskalövésnyire (iactus sclopeti), keletről-nyugatra, széltében nyolc puskalövésnyire számítható. – A praedium becslés szempontjából csak pusztának tekinthető, mivel nem lakják, „de reliquo autem territorium eiusdem rite exsolitur”. – Ez a terület egy curialis fundusból és (mint a martonfalvaiak mondják) három egész jobágytelekből áll. – A praedium területén lévő szántóföldeket három mezőre osztották, kapacitásuk köbölben megadva. Ennek egyharmada parlag, bevetésre csak kétharmada kerül. Őszi és tavaszi vetés egyaránt 50–50 köböl. – Ezeket a földeket a szomszédos Martonfalva jobbágyai tizedszolgáltatás ellenében használják, földesuruknak minden hetedik keresztet adva termésükből. Ennek mennyisége kicsépeletlenül ősziekből 30 kereszt, tavasziakból 50 kereszt. Ha a dézsmát kicsépelve, a földesúri haszon szempontjából vizsgáljuk, ennek körülbelüli összege Rh. fl., mivel itt és most a gabonát olcsó áron lehet eladni. – Ugyanezen a területen rétek, szénatermésük szekérben, becsértékkel. – Mivel a réteken termő pázsitfű (gramen) miatt a réteket a martonfalviak szokták már évek óta kiárendálni, a földesúri haszonvétel csak ennek összege (Rh. fl. 50) kerülhet becslésre, mint fix jövedelemösszeg. – A praedium határához erdő nem tartozik, mindössze a határleírásban már említett bozótos terület, melynek szélessége három puskalövésnyi, hosszúsága pedig öt puskalövésnyire vehető. Ebből a bozótosból a földesúrnak egyéb jövedelme nincs, csak annyi, hogy a malom gátjához és reteszéhez faanyagot fel tud használni belőle. – A legeltetésből származó jövedelem, mint másutt, itt is csekély, s a földesúr számára egyebet nem jelent, minthogy a szomszédos helységek (Martonfalva és Harmacz) lakosai a nekik engedett legeltetés fejében a malom gátjának szükséges karbantartási munkáit, és a retesz körüli munkálatokat évről-évre elvégzik. Ezt a kézirobotot évente 10 rajnai forint értékű jövedelemnek lehet becsülni. – Ugyanitt a Rima folyó vizén áll egy malom, fából épült, és zsindellyel fedett, kétkőre, minden szükséges eszközzel és felszereléssel ellátva. A malom bal oldalán van egy kis kendertörő, hét törővel ellátva, ugyancsak zsindelytető alatt. – A malomban egyéb „commoditates” nem találtatott, csak egy kis szobácska és kamra, továbbá egy sertéshízlaló. – Minden költséget leszámítva, a malom becsült évi jövedelme kb. Rh. fl. 150. – A malomban lakó molnár tartozik még a földesúr részére évente két sertést meghízlalni és a malmot rendbentartani. – Mindezeken kívül találtatott még ugyancsak Balássfölde praedium területén egy educillum is, a Martonfalvára vezető út mellett, teljes egészében fából és agyagból építve. Az épület három ablakos szobából, és kis kamrából áll. Jelenlegi állapotában becsértéke Rh. fl. 36. – Az educillum jelenlegi jövedelme 25 rajnai forint. Javaslat a jövedelem nagyobbítására. – Az összeíró megjegyzése: a praedium területén a földesúrnak semmiféle vetése nincs azonkívül, amit már felsorolt, földek, melyeket dézsma ellenében és régek, melyeket census ellenében „elocare consveverit”. Tehát itt sem földesúri vetés, sem allodiatura nem találtatott. Az összeíró megerősíti, hogy fentiekben összeírtak báró Szent-Miklóssy István hátrahagyott örökös nélküli elhalálozásával a királyi fiscusra szálltak, akár örökjogon, quam vero investit praedio eidem summam, tanquam propriae acquisitionis Stephano Szent Miklossianae realiter et effective appraehensum habet.
1748. december 12.
Conscriptio mediatatis possessionis Malinka:
Malinka possessio Borsod megyében fekszik, s másik része hegyeinek és erdeinek a diósgyőri koronauradalomhoz tartozik. A helység szomszédos a gróf Serédy család birtokában lévő Dédes faluval. A szóban lévő félrész, mint mondják, egykor a Bodó családé volt, majd ennek kihalta után báró Szent-Miklóssy István ugyancsak örökjogon saját részére nyerte el. – A portio öt egésztelekből áll, valamint egy malom fundusból. A sessiokból egy négy negyedtelekre oszlik, s ezen 6 jobbágy, 2 taxalista lakik; adataikat az alábbi táblázat közli: lakosok neve – teleknagyság – fiúgyermekek – lovak – ökrök – tehenek – sertések – szántóföldek kapacitása köbölben – rétek szénatermése szekérben – oldalt bejegyzések: taxalista – négyen egy egésztelken. – A két, fent említett taxalista jelenlegi, zálogos földesuruknak taxa címén évente fejenként 1 rajnai forintot tartoznak fizetni, s ezért minden egyéb szolgálat alól mentesen élnek. – A többi jobbágyok kézi robotra kötelesek, éspedig hetene három napot tartoznak földesuruknak szolgálni. – A helység határában elég nagy kiterjedésű tölgyerdő, a benne makkoltatható sertések számával. Az innen származó jövedelem a helység birtokosait illeti, éspedig: minden egyes sertés után „titulo decimae” 15 krajcárt lehet számítani, azonban azt figyelembe kell venni, hogy nem minden évben van makktermés. Továbbá megjegyzendő, hogy a részbirtokosok közül soknak van saját sertéskondája, melyet ugyancsak itt legeltet, s ezek mellett még idegenekét is felveszi (tudniillik legeltetésre), s ezek mindegyike után dézsmát szed. – A már említett funduson egykövű malom áll. A malom fából épült, szalmatetős. A malom kerekét a falun keresztülfolyó kis malom vize hajtja. A malomépülethez semmi „commoditas” nincs jelenlegi állapotában a megállapított becsérték 25 rajnai forint, a jövedelemből leszámítandó a malomhoz szükséges kövek, vas-, és faeszközök értéke, mely legkevesebb 30 rajnai forintra becsülhető, ha majd beszerzik őket. A malom jelenlegi jövedelme alig 30 rajnai forintot tesz ki. A malom futását a retesz segítségével összegyűjtött víz tudja csak meggyorsítani, s ezért néha hetekig, sőt a nyári időben még hosszabb ideig víz hiányában „inutiliter subsistere debeat”. Továbbá megjegyzi még az összeíró: mivel a malom a Bodó család fundusán (lásd bevezetés) épült, birtokában nem a jelenlegi zálogbirtokos, hanem három (a táblázatban szereplő) jobbágy osztozik, akiknek földesura bizonyos Fodor István, miskolci lakos, aki ezt zálogban bírja özvegy Horváthné, Bodó Máriától. A jövedelmet, mint említettük, a három jobbágy kapja meg, és osztja szét egymás között, a malmot a közös jövedelemből tartoznak karbantartani. Nevezettek jogaikat erősítik a malomhoz, mondván, hogy az őseiktől, akik nemesi előjogoknak örvendtek, származott rájuk a jog. „In ipsos translatum haberi, nihil tamen producere valebent”. Mivel időközben nevezettek paraszti sorba süllyedtek („ad conditionem rusticam devenissent”), a Bodó család jobbágyai lettek, s a malom rájuk, a Bodó-féle fundusra épült. Erre való tekintettel, valaint arra, „quod rustici non sint capaces eiusmodi bonorum possessionis”, a malom, az előzőekhez hasonlóan a királyi fiscus jogán, megszerzettett praesentem conscriptionem ingressa est”. – A helység promontóriumán újonnan művelni kezdett szőlő, mely után sem kilencedet, sem tizedet nem adnak, s így a földesúr számára semmi jövedelmet nem jelent. – Mivel a lakosoknak csak nagyon kicsiny szántóterületük van, gabonadézsmát földesuruknak ugyancsak semmit sem tartoznak adni. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a portio jelenlegi zálogbirtokosa az erdőkből, a kézi robotból származó jövedelmen kívül egyéb haszonnal nem rendelkezik.
Malinka, 1748. december 17.
A törvényes utód nélkül elhalt báró Szent-Miklóssy Istvánnak a királyi fiscusra háramlott jószágairól Gömör és Borsod megyékben.
Balásfölde (Balassa földe, Gömör m.) – Malinka (Borsod m.)

Tartalomgazda