2 oldal magyar eredeti

Alsó-Kéked:
Négyszegletű kőkastély, melynek teteje („hajazattya”) leégett, puszta. A kastélyhoz valaha major is tartozott, de most ez is puszta. – A kastélyhoz tartozó szántóföldeket három nyomásban művelik, kapacitásuk köbölben megadva. – A rétek szénatermését szekérszámban adja meg az összeíró. – Táblázatos rész, rovatai: – jobbágynevek – zsellérnevek – fiúgyermekek – ló (üres) – ökör (üres) – tehén – sertés (üres) – juh (üres) – méh (üres) – teleknagyság – ispán, névvel – Pusztatelkek, egyik névvel. A pusztatelkekhez tartozó szántóföldek nagyságát az összeíró „ki nem tanulhatvan”, mivel azok már régóta puszták, és senki nem műveli őket. – Egykerekű malom, „most is forog. – Puszta malomhely. – Robot: a jobbágyok csak gyalogrobottal tartoznak szolgálni.
Felső-Kéked:
pusztatelkek, névvel – (ispán) szabados, névvel, másutt szolgál már régóta, háza is van – A pusztatelkek szántóföldjeit, és rétjeit itt sem műveli meg senki.
Pányok:
táblázatos rész, lásd Alsó-Kéked – jobbágy, ökre és juha van – zsellér – pusztatelkek, névvel
Újvár:
pusztatelek
Melczer Mihály konfiskált jószágairól.
(Abaúj m.): Alsó-Kéked – Felső-Kéked – Pányok – Újvár