32 oldal, latin nyelvű, egyszerű másolat, mellékletek nélkül.

Conscriptio, annak az összeírásnak helyesbített változata, amelyet a kamara a Brunczvik-család birtokbalépésekor készített, de annak dátumát ez az összeírás nem adja meg, csak „praevie peracta”-ként emlegeti. – Készítette Vitalis Ádám számvevő. – Conscriptio praedii Martonvására, mely Fejér megyében fekszik. Azelőtt a néhai Beniczy Sándor tulajdona volt a király adományából, de annak a családja kihalván, jelenleg Brunczvik Antal tulajdonát képezi. – A nevezett praedium közepén lévő épületek: a domus residentialis tágas udvarral, a görög  betű mintájára, még a boldogult Beniczky Sándor által emelve, nyers téglából, melynek teteje több helyen megromolva, összeomlással fenyeget. Falai innen is, onnan is gerendákkal alátámasztva bizonytalanul állanak. – Enenk a lakóháznak a balszárnya, mely a kert felé néz, 4 kényelmes szobát foglal magában két kis atriummal. A másik szárnya pedig, mely észak felé néz, magában foglal egy éléstárat, és a személyzet részére alvó szobákat, egy konyhával. – Ezek után következik egy istálló 14 ló befogadására. – A harmadik szárny a keleti oldal felől egy másik, nagyobb istállót foglal magában, és egy másik épületet, ahol az előtt a fát szokták tartani. Ezek alatt van egy pince, kb. 300 urna befogadására képes, amelyet a bérbevevő Vécsey báró égetett téglából emeltetett. – Ezen harmadik szárnyon kívül, kelet felé haladva van egy épület, cseréptetővel fedve, amely alatt van a magtár, hogy abban őrizzék a kender, a len, és a kukorica magvakat, és egyéb konyhai szükségleteket. – Az előbbi pince, majd magtár után, de még ugyanazon szárny, és vonal alatt találunk egy istállót, amelyet a nemzetes főjegyző állíttatott fel nyers téglából a szárnyasok számára. – A harmadik szárnyban van egy kápolna a hozzátartozó sekrestyével, kőből építve, oltárral, hat hosszú paddal, és a toronyban felállított két kis haranggal, amely kápolnát a nevezett Beniczky Sándor szerelt fel egyházi öltönyökkel, ezüst kehellyel, és patenával, ezüst monstrantiaval, és misekönyvvel. – Az udvar közepén van egy kút, négyszegletű kövekkel övezve. Azon kapu előtt, amelyen át ebbe az udvarba lehet belépni, találunk két kőszobrot: Szent Józsefnek és Szent Annának a kőszobrát. – A feljebb felsoroltakon kívül találunk az említett szobákban ingó tárgyakat is, mint a néhai Beniczky Sándor hátramaradt dolgait. Ilyenek: 1 fenyőfából készült szekérny. – 1 asztal, mely 5 részből áll, ugyanolyan fenyőfából készítve, 4, már taposott török szőnyeg. – 12 szék zöldes posztóval bevonva. – 1 nagy szék, úgynevezett karszék, hasonló posztóval bevonva. – 1 kanapé. – Ezen lakosztály szomszédságában van egy kert, elég tágas, részben deszkákkal, részben árokkal körülvéve. Sok benne a gyümölcsfa, de már öregek és ritkán hoznak gyümölcsöt. A földesúr néhány új fát is ültetett, amelyek magot, azaz gyümölcsöt is szoktak hozni. – A kert közepén van Nepomuki Szent János régi szobra. – Az északi oldalról találunk egy méhest, mely körülbelül 30 méhkas befogadására képes, de jelenleg csak 4 méhkas van benne. A sarkon találunk egy kis szobát deszkákból egybeállítva, azután pedig egy helységet a pyramisokkal való játékhoz alkalmazva, „pro usu Pyranidum adoptatus” – E kertnek évi jövedelme átlagosan véve 30 ft. – Ezen említett kerten kívül van egy másik tágas kert, melyet cséplős kertnek is neveznek, árkokkal körülvéve, ahol a gabona, a széna és a szalma rakásokban van felhalmozva, és ahol a cséplés is történik. Mellette van felállítva egy egész tágas csűr, melyet a földesúr fenyőfákból, és gerendákból állíttatott össze, részben zsindellyel, részben szalmával fedve, kb. 700 kereszt gabona befogadására képes; van mellette magtár is, felvonóval ellátva, amelynek a segítségével a kicsépelt gabonát zsákokban lehet szállítani. – Ugyanabban a körzetben van egy régi ház, amelyet a néhai Beniczky Sándor sárból emeltetett, szalmával fedve; egy konyhából és két szobából áll, amelyeket 4 ökörpásztor lakja. – A cséplős kert közelében, de mégis annak a körzetén kívül van két, állatok pihentetésére szolgáló hely, náddal és szalmával fedve, amelyeket a jelenlegi földesúr emeltetett. – A cséplős kert mellett, közelebbről megjelölve, a négy ökörpásztor háza mellett van egy nagy istálló, melyet Vécsey báró tölgyfából emeltetett, részben náddal, részben szalmával fedve, ahol az igás ökrök és a tejelő tehenek tartózkodnak borjaikkal. Könnyen elfér benne 24 igás ökör és 30 fejős tehén. – Van ott egy vendéglő az országút mentén, mely út Budáról Fehérvárra vezet. A vendéglőt a néhai Beniczky Sándor emeltette nyers téglából, és náddal fedette be. Volt benne 3 szoba, 1 konyha, 1 kamara, és 40 urnára elegendő pince, de minden fal és boltozat nélkül, alátámasztva gerendákkal, úgyhogy közeli összeomlás fenyegeti. Van mellette egy istálló, nyers téglából emelve, gerendákkal alátámasztva, náddal fedve, mely 25 ló befogadására képes. – Az épületeken kívül van ott egy kút is, kemény fából való deszkákkal övezve, melyeket a jelenlegi földesúr javíttatott ki. – A vendéglőben a vendéglős a saját italát méri, és árenda címén fizet 220 ft. Ennek a fejében kapott az uraságtól egy rétet, mely három halom szénát hozott, és 3 kötélre való, 60 ölet magában foglaló szántót, amelyekért a fenti 220 forinton kívül semmit sem kellett fizetnie, még kilencedet sem. – Vannak azon kívül földalatti helyiségek, amelyeket bizony a pásztorok, zsellérek, bérlők és az urasági személyzetből valók lakják. – Az elsőt, amelyet a néhai Beniczky Sándortól váltott meg a jelenlegi földesúr, most a Zimmerman György nevű juhász lakja, akinek van 400 darab saját juha, amelyek után fejenként 25 dénárt fizet, azon kívül a bárányok után kilencedet fizet. Azon kívül a két kötélnyi, neki átengedett rétből átenged az uraságnak a szénából egyharmadot, 40 dénárjával számítva, a neki megmaradt kétharmad után fizet egyenként 7 krajcárt. – És mivel ugyanaz a juhász az előző 1761-ik évben a 199 bárányból kilenced címén 22-t átengedett, ezeket 40 dénárjával számítva, az összeg 8 ft. 80 dénár. A juhok után egyenként 25 dénárt fizetve, az összeg 100 ft. A két halom szénáért való taxa 23 és fél dénár. A harmadik, az uraságnak átengedett széna halom után 40 dénárt számítva, az összeg 109,43 ft. – Fizet azon kívül ugyanaz a juhász a neki átengedett 800 négyszögölet kitevő 4 kötélnyi szántóért Eke Pénz címén mindegyik kötél után 2 forintot. – A második, a néhai Beniczky Sándortól megváltott földalatti szobát lakja Gerlah Mihály nevű juhász, akinek 135 saját juha van: mindegyik után fizet 25 dénárt. Fizet azon kívül a bárányok után kilencedet. Mindegyik halom széna után fizet harmad részként 7 krajcárt, a négy halom után összesen 28 krajcárt, és mivel a múlt évben 69 bárányából kilenced címén átengedett 7 darabot, mindegyik után 40 dénárt számítva, az összeg 2,80 ft. – 135 juha után egyenként 25 dénárt fizetve, az összeg 33,75 ft. – A négy halom széna után a taxa 46 és 2/3 dénár. – Ugyanaz a juhász a fentieken kívül az egy kötélnyi szántóföld után Eke Pénz címén fizet 1 ft., és a kilenced megváltása címén 2 ft., összesen tehát 3 ft. – Ugyanazt a föld alatti házat lakja annak a testvére Gerlach András juhász, akinek 274 saját juha van, és mindegyik után 25 dénárt fizet. A bárányok után kilencedet ad. – A rét szénájából neki jutott 1 rakáson kívül, a többi négy fejében fizet 28. krajcárt. Mivel pedig az elmúlt évben 159 bárányából átengedett 17 darabot, mindegyikért 40 dénárt számítva az azokért járó összeg 6,80. – 274 juha után egyenként 25 dénárt fizetve, az összeg 68,50 ft. A 4 rakás széna után a taxa 46 és 2/3 dénár. Az uraságnak átengedett 1 rakásért 40 dénárt számítva, az egész beszámítható összeg 76,216 fl. – Ugyanaz a juhász a fentieken kívül a 4 kötélnyi, 80 ölet kitevő szántóért fizet Eke Pénz címén 4 ft., és kilenced címén kötelenként 2 ft., az összeg 12 ft. – A harmadik föld alatti szobában, amelyet ugyancsak a néhai Beniczky Sándortól váltott meg a jelenlegi földesúr, szintén egy juhász lakik: Dobos János, akinek 49 saját juha van, és mindegyik után 25 dénárt fizet; azon kívül a neki juttatott rétből, illetőleg annak a szénájából harmad részt ad, és a neki maradt három halom után fizet 21 krajcárt. Felsorolva a különböző címen történő fizetségeit, az összeg felmegy 15 forintra. – Ugyanaz a juhász a fenti fizetségeken kívül a kapott 4 kötélnyi föld után Eke Pénz címén fizet 4 ft. Az ott termett gabona után kilencedet ad, minden kötélnyi föld után 2 ft., így az összfizetség 12 ft. – A negyedik föld alatti lakás két szobát, és két konyhát tartalmaz, melyet a jelenlegi földesúr építtetett, Weininger János nevű juhász lakja, aki 1759. szeptember 29-ig más uradalmi szolgálatban volt. 562 uradalmi juh van a keze alatt; mindegyik után 85 dénárt fizet; összfizetsége 877,70 ft. Szolgálata végén annyi juhot kell visszaadnia, amennyit kezelés alá kapott. Minden 100 juh után tizet kell adóban leadnia, összesen tehát 50-t, aminek az általa fizetendő harmadrész 16,66 ft. – Mindezzel szemben az uradalom ezekkel tartozik neki: minden 100 juh után 2 öl szénát, és a szalmából annyit, amennyire szüksége van. – A kevert gabonából 20 pozsonyi mérőt és 1 szántót, mely 20 ölnyi földet foglal magában, mely után sem ekepénzt, sem kilencedet nem fizet. – E juhásznak az uradalommal ilyen szerződése van. Ha a rábízott juhok között valami dögvész ütne ki, 50 fő erejéig ez az uradalmat sújtja, azonfelül a veszteséget maga a juhász köteles pótolni. – A bérlő juhásznak a tárgyalt föld alatti lakásán kívül van a földesúr által épített pincéje a tej conserválására, fenyőfával jól körülkerítve, náddal fedve. Azonkívül a nevezett főjegyző által építtetett karám, náddal fedve, a többi között a juhok befogadására. – Az ötödik föld alatti lakást a jelenlegi földesúr építette, mely áll két szobából és egy konyhából: urasági alkalmazottak lakják, úgymint egy lovász és 1 borjú-pásztor, akik ahhoz a lakáshoz semmiféle szántót nem kapnak, csak a szerződéses bér szerint tartoznak szolgálni. Akik, ha nem volnának szerződéses viszonyban, a lakás fejében kötelesek volnának robotmunkát végezni. Mindketten tehát évenként 24 napon át kötelesek munkát végezni, napi munkájukat 25 dénárral számítva azon a címen, hogy egyiküknek a munkája sem járul nagyon hozzá e praedium culturájának az emeléséhez. Így a beszámítás csak 6 ft. – A hatodik föld alatti helyiséget a régi árokban a jelenlegi földesúr építtette; tartalmaz egy szobát és egy konyhát, lakja pedig egy uradalmi ökörpásztor, akinek a részére jutott félkötélnyi, 10 ölet magában foglaló szántó, amely után mint conventionalista semmit sem fizet. A convention kívül ellenben tartozik az uraság részére évenként 12 napi kézi munkát végezni, és a félkötélnyi szántóföld után 1 ft. fizetni. De mert ez az ökörpásztor a praedium jövedelmének a növeléséhez csak csekély mértékben járul hozzá, így a 12 napi, 25 dénárnyi összeget 4 forintban állapítja meg. – Itt történik említés az ugyancsak itt lakó 4 más ökörpásztorról, akiknek a részére másfél kötélnyi szántóföld is jutott, mindegyik kötelet 2 forintban számítva, akik azonkívül 48 napi kézi munkára is vannak kötelezve, à 25 dénárral számítva, az egész összeg 15 ft. – A hetedik földalatti lakás, amelyet a jelenlegi földesúr egy zsellértől vásárolt, és amelyet egy uradalmi vadász: Beniczky József lakja, akinek a fizetésén kívül semiféle ingatlana nincsen és ha nem volna conventionalis ember, köteles volna 12 napi robotmunkára, napi 25 dénárjával számítva, az összeg 3 ft. – A nyolcadik föld alatti lakás, amelyet a jelenlegi földesúr a néhai Beniczky Sándortól váltott meg, amely lakás áll egy szobából és egy konyhából, ezt egy mezőőr lakja, aki mint conventionalis cseléd semmit sem fizet, már azért sem, mert a praedium culturájához semmivel sem járul hozzá. – A kilencedik föld alatti lakást, amely egy szobát és egy konyhát foglal magában, melyet a jelenlegi földesúr a néhai Beniczky Sándortól váltott meg, az uradalmi hajdú lakja, akit mint a többi conventionalis cselédet kellene felértékelni, de mert az a lakás egy ispánnak, mint gazdatisztnek volt fenntartva, a hajdúnak való felértékelés elmarad. – A tizedik föld alatti lakást, mely egy szobából és konyhából áll, Kiss István uradalmi alkalmazott mint sajátját és általa szerzettet lakja, amellyel együtt bír egy kötélre való 20 négyszögölnyi földet, amely után azonban mint conventionalis semmit sem fizet, mégis felszámítanak neki az egy kötél után 2 ft., és a tizenkét napi robotért 25 dénárjával 3 ft., összesen 5 ft. – A 11-ik föld alatti lakást, mely 1 szobából és 1 konyhából áll, Koisz Jakab uradalmi alkalmazott bírja, aki azt mint sajátját és a maga részére szerzettet lakja, amihez kapott egy fél kötélnyi földet, amely után kilencedet fizet, és végez 12 napi robot munkát, amik együttesen 4 ft. tesznek ki. – A 12-ik föld alatti lakást, mely szintén egy szobából, és egy konyhából áll, Turan István mezőőr lakja, aki hasonlóképpen nem járul hozzá a praedium jövedelméhez, azért a felértékelésből kimarad. – A 13-ik föld alatti lakást, amely egy szobát és egy konyhát foglal magában, amely lakást Voltin Tamás és Beniczky Flórián lakják, akiknek a fizetésükön kívül más jövedelmük nincs, azért náluk is csak 24 napi robotmunkát kell számításba venni, napi 25 dénárjával számítva, így az összeg 6 ft. – A 14-ik föld alalatti házat, amely egy szobából és egy konyhából áll, Toth István nevű zsellér lakja mint sajátját, pénzben semmit sem fizet, hanem minden héten egy napi robotmunkát végez, és évenként köteles hat napi fuvarmunkát végezni. – E kettős robotmunkáért kapott az uradalomtól 1 kötélre való 20 ölnyi szántót, amely után a kilenceden kívül semmit sem fizet. Rétet is kapott, amely után az egy halomra való szénán kívül semmit sem kell adnia. Szabad neki 4 marhát tartani, és azokat a martonvásári praedium területén legeltetni. Ez után nem fizet semmit. Összeszámítva így az 52 napi robotmunkát, 25 dénárjával, ami 13 forintot tesz ki, továbbá a négy marha utáni legeltetési díjat á 60 dénár 2,40. ft., az egy halom széna megváltásáért járó 40 dénárt, és a hat napi fuvarozásért à 50 dénár jár három forintot, az egész összeg 18,80 ft. – A 15-ik föld alatti lakást ugyancsak egy zsellér lakja, mint sajátját és a maga részére szerzettet: Orosz Péter, akinek a kötelezettsége éppúgy van szabályozva, mint az előbbi Toth Istvánnak. Az első évben 25 napi kézi munkát kell végeznie, és 3 teherfuvart vállalnia, amelyekért kap 1 kötélnyi szántót és megfelelő rétet. – Őnála is a szolgáltatások összege, mint az előbbinél fl. 18,80. – A 16-ik földalatti lakást ugyancsak egy zsellér bírja, mint sajátját: Jenei Ádám, és éppúgy teljesíti az előírt kézi robotmunkát és a fuvarozást, mint Toth István, és kapja az uradalomtól ugyanazakat a kedvezményeket, mint amaz. A szolgáltatások pedig így oszlanak meg: az 52 napi kézi robotért (25 dénárjával számítva, a hat fuvarozásért) 50 dénárjával számítva, az egy halom szénáért 40 dénárt számítva, és a négy marha legeltetéséért 60 dénárjával számítva 2,40 ft., az egész összge 18,80 ft. – A 17-ik számú lakást, amely a földesúr területén már a föld felett épült és magában foglal egy szobát, egy konyhát, egy kamrát, egy istállót és egy kocsiszínt, Bene Ádám lakja mint zsellér, mint sajátját. A házhoz kert is van csatolva. Kapott hozzá egy kötélre való 20 négyszögölnyi szántót, egy halom szénára elegendő rétet, engedélyt 4 marha tartására, és legeltetésére. Ezen jótéteményekért tartozik 52 napi kézi robottal à 25 dénárjával, 6 fuvarozással, à 50 dénár, egy halom széna átadásával 40 dénár értékben, és a négy marha legeltetéséért à 60 dénárjával 18,80 ft. – A 18-ik lakást, amely szintén már a föld fölött épült a jelenlegi földesúr birtoktestén, szintén két zsellér lakja mint sajátját: Kubovy György és Koszovich György. Ezek mindegyike tartozik 52 napi kézi robottal, és hat napi fuvarozási robottal; ezen szolgáltatásokért mindegyik kap egy kötélre való szénát, rétet, melyből egy halomra való szénát adnak, és engedélyt kapnak 4 marha tartására, és legeltetésére. Mindezeket duplán számítva, az összeg 73,60 ft. – A 19-ik számú lakást a föld felett mint bérlő lakja sajátjaként, és mint a saját részére szerzettet a Vörös János nevezetű bérlő. Elég tágas udvar tartozik hozzá, amelyben van egy föld alatti lakás a szolgák részére, továbbá egy istálló és egy kocsiszín, kissé távolabb egy cséplőkert és emellett egy föld alatti istálló lovak, tehenek és ökrök számára. Van hat kötélnyi szántója a tavasziak elvetésére, és ugyanannyi az ősziek elvetésére. És ugyancsak 4 kötélre való rétje káposztás kerttel. Tarthat 24 marhát, és azokat a közös legelőn legeltetheti. – Mind a jótéteményért a kilenceden kívül fizet 50 forintot. – Ugyanő köteles évi 12 fuvarozást vállalni, à 50 dénárjávl, aminek az összértéke 6 ft. – A huszadik ház, amelyet Brunczvik földesúr emeltetett az akkori gabonaszedőnek, Czerney Ferencnek, nyers téglából a föld felett, amely két szobát, egy konyhát, és egy kamarát foglalt magában, az udvaron istálló, azután pince, tölgyfa deszkákkal körülsáncolva. Mindezekhez kapott a gabonaszedő földet a tavasziak alá három kötélnyit, és ugyanannyit az ősziek alá; azonkívül két kötélre való rétet, nemkülönben egy káposztás kertet, és cséplésre alkalmas kertet, és engedélyt 7 marha tartására és legeltetésére, amiknek az ellenértéke 15 ft. – Köteles évenként 6 fuvart is vállalni, fuvaronként 50 dénárjával 3 ft. – A 21-ik épület szintén a földesúr irányítása mellett, még pedig „lapideis fundamentis” nyers téglából a kovácsmester részére a megfelelő kovácsműhellyel. Az épület magában foglal egy szobát, egy tágas konyhát és a másik sarokban egy mészárszéket, az egész zsindely tető alatt, míg maga a mészárszék cseréptető alatt. Van még ott istálló is, amelyben egy svájci tehenész bérlete alatt áll 1761. szeptember 29-től kezdve 21 urasági tehén, amelyek után az első évben semmit sem fizet, a többiben fejenként 6 ft., ami kitesz 126 ft. – Az ezen tehnektől származó borjakért „idem Helveta” 1-1 forintot fizet, 15 borjú után fl. 15. Ezek fejében ad neki az uradalom 20 pozsonyi mérő gabonát, és 1 mérő főzelékfélét és minden 5 tehén után 1-1 öl szénát. Azonkívül 3 pozsonyi mérő gabonát az elvetésre, amelyhez az uraság adja földet, és az elvetést is saját embereivel végezteti. – A praedium közepén egy patak folyik keresztül. Bicskétől veszi eredetét, majd átfolyva Gyuro és Tordas birtokokon a régi Beniczky-féle residentia mellett éri el a praediumot. – Van a patakon halastó is, telve különféle halakkal. Hozadéka kb. évi 20 ft. Halfajták: ponty, csuka és kárászfélék „caracinus” (carassus=kárász). – Hozzátartozik egy kétkerekű malom is, amelyet a nevezett földesúr emeltetett kőből, és zsindellyel fedette be. Magában az épületben van egy szoba, egy kamara, egy konyha, és egy malomraktár, két liszttartóval kettős fedélzettel, stb. – Van azon kívül ott egy magtár, mely kb. 1000 pozsonyi mérőt képes befogadni. A malom kétféle lisztet őröl: egy a szokásos, és a másik a finom liszt. – A másik malom hozadéka, amelyet 1760-ban állítottak fel, leszámítva kb. három hónapot, amikor a szárazság miatt nem tudott őrleni, a molnárnak járó, az uraságtól megállapított részen kívül, a következő: a búzából 49 pozsonyi mérő, mérőjét 80 dénárjával számítva, az összeg fl. 39,60. A rozsból 97 és 1/3 pozsonyi mérő, mérőjét 70 dénárjával számítva, az összeg fl. 68,25. Az árpából 42 pozsonyi mérő, mérőjét 50 dénárjával számítva, az összeg fl. 21. – Együttesen fl. 128,85. – Részletek a clausurákról: kettős zsilip, egyik vízbőség esetén a tó vizének leengedésére, a másik szárazság a vízmennyiség tárolására.
A martonvásári praedium kiterjedése és határai:
Körüljárása 4 lovas szekéren kb. 2 óra 40 percig tart. Határos észak felől Tardos praediummal; nyugat felől Szent Péter birtokkal és Szent Ivány meg Baracska. Dél felől Szent Miklós és Szent László praediumokkal, észak felől Tárnok birtokkal, és a már említett Tardos praediummal. – Calcaturái: Az említett patakon túli részen négy calcaturát találunk: Az első a „Rétes Döllőnek” nevezett (nevezett) föld, Gőbeljárástól egészen az országútig, mely Budáról Székesfehérvárig vezet, mely egy uradalmi táblát foglal magában, 7 kötélből áll, és 53 pozsonyi mérő befogadására képes. A többi 30 kötélre való földet a 3 szomszédos helység lakói vetik be, akik Eke Pénz címén minden kötél után 1-1 forintot fizetnek, kilenced címén pedig minden kötél után 2-2 forintot, összesen 90 forintot. – A második calcatura Tardosnál kezdődik és ugyancsak a Budáról Székesfehérvár felé menő országútig tart. Ebből az uradalmi terület 7-8 kötélnyi, a többi 76 és fél kötélnyi területet a négy szomszédos helyég lakói vetik be, akik Eke Pénz címén minden kötél után 1-1 forintot fizetnek, kilenced címén pedig 2-2 forintot, összesen 229,50 forintot. A harmadik calcatura összesen 54 kötélből áll, melyekből huszonnégyet maga a praedium művel, harmincat pedig a gyuroiak és a tardosiak, akik Eke Pénz címén kötélként 1-1 forintot fizetnek, kilenced címén pedig 2-2 forintot, összesen 90 forintot. – A negyedik calcaturának „Kalap Döllő” a neve. Határos Szent Péter birtokkal és kiterjed egészen az országútig, 22 kötélre terjedőleg. Ezt a martonvásáriak és a tardosiak munkálják. Fizetnek 1-1 forint ekepénzt és 2-2 forint kilencedet kötelenként, összesen 66 ft. – Ezen praedium nyugati illetőleg északi részén, az országúton kell három calcaturát találunk: Az első az úgynevezett Baracskai Düllő, mely szomszédos Baracska praediummal és hosszúságában az országúttól terjed egészen Szent Miklós praedium határáig, szélességében pedig 22 kötélből áll. A martonvásáriak szántják és vetik be és fizetnek utána Eke Pénzt és a termett gabona után természetben adnak kilencedet, ami minden kötél után két forintjával számítva az Eke Pénzzel együtt kitesz fl. 66. – A második calcaturának a neve „Szent Miklós Döllő”, mely hosszában az országúttól terjedő Szent Miklós praedium határáig, szélességben pedig ugyancsak 22 kötélből áll; bevetik a tordasiak, baracskaiak és a martonvásáriak, amiért fizetik az Eke Pénzt és adják a termett gabona után járó kilencedet, amely minden kötél után 2 ft., így az összeg az Eke Pénzzel együtt felmegy fl. 66-ra. – A harmadik calcaturának szintén, „Szent Miklós Döllő” a neve, terjed pedig az országúttól az említett Szent Miklós praedium határáig, szélességben 20 kötélnyi, nagyobb részében ősziekkel van bevetve; használják pedig a baracskaiakat és a martonvásáriak a szokásos Eke Pénz fejében, és fizetik a termés után a szokásos kilencedet, mégpedig természetben, amely két összeg 60 forintot tesz ki. – Az említett három calcatura alatt van az Uradalmi Tábla, amely kilenc kötélből áll, az országúttól terjed az uradalmi kis rétig, Szent Miklós praedium felé. Jelenleg ősziekkel van bevetve; 60 pozsonyi mérőt képes befogadni, míg az utána következő uradalmi kis réten 5 halom szénát lehet kaszálni. – Van azon kívül ott egy szántóföld, mely öt kötélből áll, és terjed az említett uradalmi kis réttől Szent Miklós praedium határáig, melyet az uradalmi juhászok: Weininger János és Zimmermann György szokták szántani; jelenleg ősziekkel van bevetve. Az első Kötél után a nevezett Weininger János mint az uradalmi juhok bérlője, semmit sem fizet, míg a másik bérlő, Zimmermann György, a többi négy kötél után kilencedet ad természetben; ezt kötelenként 2 forinttal számítva, az összeg az Eke Pénzzel együtt 12 ft. – Az említett 5 kötélnyi szántóföld alatt, amelyet a két juhász művel, a patak mentén van egy keskeny rét, mely terjed Szent Miklós praedium határától az uradalmi rétecskéig, vizek közt fekve, amelyet idegenek kaszálnak, néha pedig martonvásári zsellérek, mely 2 halom = cumulus, népi nyelven petrence szénát tud hozni. – Ugyanazon patak mentén van néhány keskeny rétecske, melyek egészen az uradalmi rétig terjednek; ezeket részben a tárnokiak használják, részben pedig azon urasági szolgák, akiknek az uradalom erre engedélyt ad. Ezeknek a hozadéka 3 halom széna, 40 dénárjával számítva, az összeg fl. 1,20. – Van ott azon kívül egy uradalmi rét, mely két uradalmi tábla közt fekszik, amelyek ősziekkel vannak bevetve, mely rét közel fekszik az országúthoz, hét halom széna hozatalára képes, néha pedig három halmot hoz, amelyet az uradalmi borkimérő szokott kaszálni szerződéséből kifolyólag, néha pedig az uradalmi cselédség. – A többi rét az említett országúttól számítva az újonnan emelt malomig, majd a Göböl járásig Tardos birtok szomszédságában, a patak mentén, sok helyen eléggé keskeny, azokkal a rétekkel együtt, amelyek a patakon túl fekszenek, és csatornázás vízvezeték útján váltak hasznosabbakká, amelyeket az uradalom részben a zsellérekkel kaszáltatja, részben napszámosokkal. Ezekben 20 ölnyi széna szokott teremni, ölét 18 forintjával számítva, a hozadék fl. 360. – Nem messze a nevezett Göböljárástól, az említett patak mentén, a Szent László praedium irányában, a patakon túl találni egy rétet, mely szomszédos magával Szent László praediummal, 13 petrence hozására képes, melyet részben martonvásári bérlők, részben a juhászok és a zsellérek szokták az előírt bér fejében kaszálni és használni. – Az említett rét és a martonvásári új telepítvény között egyrészről, másrészről a később részletezendő szántók között legelő részben tehenek, az árendában lévő svájci tehenészet legelője, részben borjak, és harmadsorban csikók részére, két kúttal, merítőkkel és vályúkkal ellátva, a legelő nyájak itatására, a jelenlegi birtokostól újonnan felállítva. Legel pedig azon a réten 21 tehén, 25 borjú és 64 csikó, összesen 110 darab állat; de mert ezen a területen át szokott vonulni az uradalmi ménes, amely azt részben összetiporja, részben le is legeli, azért az előbb elsorolt állatokból egy részt másfelé kellett terelni, a nyéki praedium, és az ott lévő kút felé. Így a borjakból ott maradt 10 darab, és a csikókból 39 darab, amelyek legeltetéséért csikónként 50 dénárt számítva, és a borjakért fejenként 30 dénárt, a fizetendő összeg fl. 22,50.
Következnek a Szent László praediumhoz tartozó szántók, még pedig 8 calcaturában. Az első calcatura 45 kötélből áll és a Szent László határoktól terjed a Budáról Fehérvárra menő országútig, kukoricával és más tavasziakkal bevetve. Ebben bennfoglaltatik a 20 kötélnyi Uradalmi Tábla, amely 250 pozsonyi mérő befogadására képes. Azon kívül találunk ott egy másik szántót, mely 5 kötélből áll és 30 mérő befogadására képes, amelyet az urasági cselédség: mint az ökörgazda, a ménespásztor, a majoros és a hajdú használják ingyen szolgálataik fejében. – Végre van ugyanabban a calcaturában egy harmadik szántó, mely 20 kötélből áll, melyet a martonvásári zsellérek művelik a szokásos Eke Pénz fejében és a termés után a fizetendő kilencedért, amely kötelenként 2 ft., s így az Eke Pénzzel együtt kitesz 60 ft. – A második calcatura hasonlóképpen 45 kötélből áll; Szent László praedium határától az említett országútig húzódik; az előző évben tavasziakkal volt bevetve. A martonvásári zsellérek, és néhány tardosbeli lakos növelik az Eke Pénz, és a termés után fizetendő kilenced fejében, kötélként 3 Ft. számítva az összeg 135 ft. – A harmadik calcatura ugyancsak 45 kötélből áll és éppúgy terjed a Szent László praedium határaitól a jelzett országútig. Művelik a tárnoki, tardosi, keresztúri és martonvásári zsellérek és bérlők a szokásos Eke Pénz, és a termés után fizetendő kilenced fejében, amely kötelenként 2 ft., így az Eke Pénzzel együtt kitesz 135 ft. – A negyedik calcatura szintén 45 kötelet foglal magában, és szintén a Szent László praedium határaitól nyúlik hosszában a nevezett országútig; jelenleg ősiekkel van bevetve, művelik pedig a keresztúri, tárnoki, tordasi és martonvásári zsellérek és bérlők az Eke Pénz és a szokásos kilenced fejében. A kettőért együtt fizetnek 135 ft. – Éppígy az ötödik calcatura is 45 kötélből áll szélességben számítva, hosszában pedig a Szent László praedium határaitól a jelzett országútig terjed; a múlt évben tavasziakkal volt bevetve. Művelik pedig a budaőrsiek és a keresztúriak az Eke Pénz, és a termés után adandó kilenced fejében; amely két összeg együttvéve 135 ft. – Nemkülönben a hatodik calcatura is 45 kötélből áll és hosszában a Szent László praedium határaitól a nevezett országútig terjed; művelik pedig a sóskútiak és a törökbálintiak a szokásos Eke Pénz és a termés után fizetendő kilenced fejében, mely két összeg együttvéve 135 ft. tesz ki. – A hetedik calcatura is szélességben 45 kötélnyi, hosszúságában pedig a Szent László praedium határaitól egészen a jelzett országútig terjed; művelik pedig a tárnokbeli lakók és egy battai lakos, akik az Eke Pénz, és a kilenced fejében 135 ft. fizetnek. – Végre a nyolcadik calcatura szélességben szintén 25 kötélből áll, hosszúságban pedig a Benda nevezetű praedium határaitól az említett országútig terjed, a múlt évben tavasziakkal volt bevetve; művelik pedig a törökbálintiak a főtisztelendő budai jezsuita atyák számlájára, amikor az Eke Pénz, és a termés után fizetendő kilenced összesen 135 ft. – Azonkívül az országút mentén még két calcaturát lehet találni, melyek szélességükben Tarnokkal szomszédosak, hosszúságukban pedig dél felől az országúttal, észak felől pedig Tordassal határosak. – Ezek elseje szélességben 28 kötélnyi, mely tavasziakkal van bevetve, művelik pedig részben Illésházy comes tárnoki, részben törökbálinti emberei a budai jezsuita atyák részére, amikor Eke Pénz és a szokott kilenced fejében, 2 forintjával számítva fizetnek fl. 84. – A második calcatura szélességében magában foglal 21 kötélnyi területet, az elmúlt évben tavasziakkal volt bevetve; a törökbálintiak művelik, Eke Pénz és a szokásos kilenced fejében, és fizetnek évenként 60 ft. – A praediumhoz tartozó földeket, amelyeket idegenek Eke Pénz és kilenced fejében művelnek, és amelyek együttesen 610 és fél kötélnyi területet foglalnak magukban, három forintjával számítva az összeg kitesz 1831,50 ft., de mert csak a kétharmad részt szabad alapul venni, ez összegből le kell vonni az egyharmadot, vagyis 610,50 ft. – A továbbiakban találunk ott egy táblát, mely szélességében Tardos birtokkal határos, hosszúságában pedig az imént elsorolt két calcaturával, nyugatról pedig a Göböl járás nevű határral, amely egyrészt 97, másrészt 102 kötélnyi földet foglal magában legelő céljára, ahol az állatok után fejenként 60 dénárt, illetőleg 1 ft. fizetnek, így az összeg ezen tábla után fl. 160,20. – Létezik ott egy Göböl-járás nevezetű tábla, mely szélességben részben a Tardos nevű birtokkal, részben a Tardos nevű praediummal határos, hosszában pedig a Rétes Döllőig terjed, amelyet a budai mészárosok hízott ökreik részére bérelnek, és fizetnek évenként 330 ft. – Az elsorolt uradalmi táblákon minden évben 47 kötélnyi területet lehet bevetni, az elmúlt három éven át (1759–1761) elvetettek 671 mérő búzát, 150 mérő rozsot, 410 mérő árpát és 490 mérő zabot, amelyeknek hozadéka a búzából 1302 mérő, a rozsból 371 mérő, az árpából 392 mérő, és a zabból 317 mérő, ezt átszámítva 1-1 évre, a hozadék a következő: a búzából 572 1/2 mérő, mérőjét 80 dénárral számítva, az összeg 458 ft. – a rozsból 168 mérő, 70 dénárjával 127,60 ft. – az árpából 173 mérő, 50 dénárjával 86,50 ft. – a zabból 200 mérő, 33 dénárjával 70,17 ft. – Az egész összeg 752,27 ft. – A szalmáért pedig befolyt 30 ft. – A fent érintett residentialis kert mögött van még a patak mentén egy kukoricával bevetett föld, három pozsonyi mérő befogadására képes, amelynek évi hozadéka 4 ft. – A praedium évi jövedelme így 4952,20 ft. – A bérbeadás formái. – Ezt a Mártonvására nevezetű praediumot először a boldogult Beniczky Sándor adta bérbe. Először a budai vár vette bérbe, majd pedig Pröbestl Károly. A megállapított bérösszeg 3000 ft. volt, de túl magasnak bizonyult, és per folyt az ügyében. – Majd 1200 forintért a Beniczkyek rokona, bizonyos Hevenyessy vette bérbe. – Azután báró Vécsey 250 forintért, hozzászámítva néhány pozsonyi mérőt, de még így is adós maradt. – Végül ugyancsak 2500 forintért a jelenlegi tulajdonos, az említett Brunczvik Antal bérli. – A néhai Beniczky Sándor után fennmaradt állatállomány, melynek egy része azóta már elpusztult: igavonó ökör 10, tehén 6, egy éves tinó 1, egy éves üsző 1, bika 1, idősebb tinó 1, idősebb üsző 3, bárány 26, idősebb ürü 5, fejős juh 107. – Az évi kiadások: Részletesen hozza az összegeket, így a szolgák fizetése 1351,40 ft., az ispáné 200 ft., a két mezőőré 30 ft., stb. – A praedium évi jövedelme, mint előbb láttuk, 4962,20 ft. Az összkiadás 1791,39 ft. – Így az évi hozadék 3210,81. ft. – Az összeíró megjegyzései az összeírás végén az új tulajdonos vallomása alapján: erdők hiányában még az alkalmazottak számára is vásárolni kell. – Az új tulajdonos építkezései között szerepelnek a vízvezeték és csatornaépítések, 3 új kút, csűr és magtár, 36 terménytároló verem, gyümölcsfatelepítés. – Az új tulajdonos rendezte a közel 30 év óta folyó határpereket, amelyek az előző tulajdonostól maradtak vissza, a Beniczky-családot ugyanis a szomszédok birtoklásukban sokat háborgatták, felgyújtották az uradalmi épületeket, sőt még alkalmazottaikat meg is gyilkolták. – Az uradalom munkaerők hiányában aratókat, és fűkaszálókat készpénzért kénytelen fogadni, az aratórész kicséplése és elszállítása is az uradalmat terheli. – Az épületek karbantartását az nehezíti, hogy nincsenek iparosok helyben, és az építőanyagokat is messziről kell szállítani. – A földek trágyázására nem elegendők saját alkalmazottainak és alattvalóinak fuvarjai, kénytelen az új tulajdonos készpénzért fuvarosokat fogadni erre a célra.
Korábbi tulajdonosa királyi adományozás révén néhai Beniczky Sándor volt, most Brunczvik Antal.
(Fejér m.): Martonvásár praedium