HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 143. - No. 006.

Dátum 1756. április 13.
Jelleg

51 oldal latin nyelvű, eredeti.

Szöveg

Conscriptio, urbarialis adatokkal, készítette a kamara szepesi adminisztrációja Palásthy Ignác kamarai tanácsos és Thurzó György kamarai coodjutor amikor Petrasch Ernő báró a peklényi uradalmat a pozsonyi káptalan előtt 1756. március 9-én tett fassioja alapján jure perennali eladta a fiskusnak.
Peklény:
caput bonorum – locus residentialis – két kastély – kétszintes emeletén négy nagyobb, és két kisebb szoba, mind boltívesek, egyikben olasz tűzhely „caminus italicus” – az „atrium longum” korábban biliárdszoba volt játszóasztallal „pro usu Pitiar”, de most üres – a földszinten négy szoba, egy konyha, éléskamra, és oldalt két kisebb boltíves szobácska – a lépcsőfeljárat egyben óratorony is volt, de most az óra hiányzik belőle – Ezen tornyon keresztül lépcső vezet az emeletre, ahol a szobák ajtókkal és táblás ablakokkal vannak ugyan ellátva, de már közel vannak az összeomláshoz. – A kastély zsindellyel van fedve. – A kastély alatt van a pince. Az atriumból lépcsőkön át lehet oda lejutni. A pince több részből áll: az első 10 gönczi hordó befogadására képes, a második 30 hordó befogadására. A lépcsők mentén vannak börtönök, kb. 8 személy befogadására. – Az udvaron tovább haladva újabb pincékhez jutunk, amelyek közül az első 35, a második 26, és a harmadik 50 hordó befogadására elegendő, de jelenleg üresek. – A másik kastély a déli oldalon van, a nagy kapunál, amint belépünk az udvarra. Ez is kétszintes. – Ehhez is lépcsők vezetnek; az emeleten találunk több szobát: az egyik boltozatos, kettő pedig faburkolattal ellátva, egyszerű, de jó ajtókkal ellátva, de ablakaik és kályháik már romlottak, és csak a különféle gabona elraktározására alkalmasak. – A földszinten van három boltozatos szoba, egy pedig faburkolattal ellátva; ez utóbbi mellett a sarok tornyocskában kápolna. A szobák egy kivételével jó ablakokkal vannak ellátva és ajtókkal felszerelve, de ezeket is csak a gabona elraktározására használják. – Ugyanazon kastély alatt 3 pince: az első 40, a második 30, és a harmadik 35 hordó elhelyezésére elegendő. – Ezekben a pincékben a kerti vetemények termését raktározzák el. – A lépcsők mentén itt is vannak börtönök 8 személy bebörtönzésére. – Ez a kastély cseréppel van fedve, de mégis összeomlással fenyeget, leginkább a tornyocskákban, ahol a kastélyhoz lépcsőkön át lehet feljutni, melynek a boltozata lábakkal van alátámasztva. – Ama kúriák udvarán van egy épület a különböző készülékek és kocsiszerszámok elhelyezésére, és egy szobával a cselédség részére. Ez is már romlásnak indult; ebben jelenleg az uradalmi hordókészítő végzi a munkáját. – Az udvar közepén van egy kút. – Kelet felé, az első kastély szomszédságában, ahol az előtt serfőző volt, találunk 6 szobát, ablakokkal, ajtókkal és két kályhával; van ott éléstár is, jobb oldalon pedig egy kápolna, bal oldalról pedig egy szoba, amelyben jelenleg a Petrasch-féle tiszttartó lakik. Valamennyinek a teteje romladozó. – Ez épülethez tartozik az atrium a konyhával, egy nagyobb és egy kisebb fűthető szobával és kamarával, egyformán ellátva ajtókkal, ablakokkal és kályhával. Ugyanott volt a kertésznek is a lakása, ahonnan ajtó is vezet a kertbe. – Az első kastélynak az udvarán, mely kastély a Keczer Menyhért nevet viseli, istállók vannak kb. 20 ló számára és ezeknek a végében 3 szoba; majd további istállók egészen a kocsiszínig, kb. 30 ló számára. Ezek szomszédságában a kocsiszín. – Ezen istállók mögött van a szilvás, ahol azelőtt komlóskert volt; a szilvásból évi 3 ft. haszon várható. – Az országút felől látni részben az istállókat, részben a kertet, mely a házakat övezi. – A főkert, mely Keczer András kastélyával van összefüggésben, elég terjedelmes; ebben a legkülönbözőbb gyümölcsfákból álló táblákat találunk (alma, körte, szilva, őszibarack, stb.) amelyekből néha 100 ft. haszon is származik, máskor 150 ft. is, de figyelembevéve az olasz fákból, és a virágokból származó hasznot, a melyeket a báró értékesített, és a kertész szolgálatát, a haszon 50-60 forintra tehető. – Van ugyanabban a kertben egy halastó, elég tágas, de csak apró halakat tartalmaz. – Van ott egy épület a gyümölcsszárításra, minden szükségessel ellátva. – Van abban a kertben egy épület az olasz virágok és fák megőrzésére, zsindellyel fedve, de az ajtókat és az ablakokat eladta a báró, így az épület javításra szorul. – Az országúton túl, a Keczer Menyhértről elnevezett kastély oldalán van egy elég tágas major, melyben van egy szoba, egy atrium, egy kamara, ellátva ajtókkal, kályhával és ablakokkal, egy pincével, a tejfélék conserválására, majd istállók a szarvasmarhák és a szárnyasok részére, amelyekről az inventarium számol be. Mindez épületek részben zsindellyel, részben szalmával vannak fedve. – A majorosné minden öreg tehén után 20 icce vajat szolgáltat be, sajt címén pedig fizet fl. 1,30, és a borjút, ha megfelelőnek találja, köteles felnevelni, ha nem megfelelő, eladni. Minden tyúk után köteles 5 csirkét felnevelni és 30 tojást adni; ezeknek összértéke 8 ft. – A major körül van a szilvás, kerítéssel övezve; ez is tágas. Ebben van a szilvaszárító is. Ott van a jégverem is, amelyből közönséges évben 4 ft. haszon remélhető. – A majornak az északi oldalán van egy másik kert, amelynek a felső oldalán van egy nagy csűr, mely 4-5 ezer kereszt gabonát képes befogadni. Zsindellyel van fedve. Tőle az országút felé van egy kert a kerti vetemények elvetésére. – Ezen majoron alul, dél felé van a Keczer Ambrus-féle puszta hely, amelyen jelenleg semmiféle épület nincs, viszont pincéi 80 hordó befogadására képesek, téglából felépítve, de a mostaninál jobb tetőt érdemelnek. – Ugyanazon a vonalon, a falu felett, az országút mentén, Bunyita felé téglaégető kemence, zsindellyel fedve, mellette a kész téglákból rakás. – Azután egy halastó, hármas rekeszre szétválasztva, nagyrészt pontyokkal töltve. Várható hozadéka kb. 20 ft., de fejleszteni lehetne 3-4 ezer hal befogadására. – A falu közepén egy kocsma, fallal körülvéve, zsindellyel fedve; mindkét végén a kereskedők részére fenntartott lerakodóval. Van pincéje 8 hordó befogadására, és istállója ugyancsak 8 ló befogadására. Hozadéka évi 60 ft. – Van egy mészárszéke egy boltozat alatt, amely után a mészáros 10 ft. fizet és minden állat után adja a nyelvet, vagy fizet 3 krajcárt. Ugyanott a kovács fizet 6 ft. – Következnek az ezen kúriához tartozó gabonatáblák, amint azokat Keczer András, Menyhért és Ambrus birtokolták. – Az első calcaturában: „a Nissdem Polu” „Na Lisczichh Dieroch” 2 köböl. – Ugyanott: „Do Luk Konczem” 4 köböl. – De még 17 szláv nevű tábla, melyeknek nagysága 20 és 1/8 köböl között. – A köblök száma 88 1/4, ami megfelel 177 1/2 pozsonyi mérőnek. – A második calcaturában „Pro Szredne Pole” vocata, ugyancsak szláv elnevezések mellett van 15 tábla, 18 és 1/4 köböl között, összesen 116 köböl, ami megfelel 232 pozsonyi mérőnek. – A harmadik calcaturában „Visne Pole” nuncupata, ugyancsak szláv elnevezések mellett van 19 tábla, 80 és 1/4 köböl között, vagyis 160 és 1/2 pozsonyi mérő. – Ezeknek a hozadéka így oszlik meg: Az első calcaturában, amely most pihentetve, 177 1/2 pozsonyi mérő. – A második calcaturában, amelybe őszieket vetnek, 232 pozsonyi mérő. – A harmadik calcaturában, amelybe tavasziakat vetnek, 160 pozsonyi mérő. – A mérők száma 570. Ebből leszámítva a pihentetésre szánt 177 1/2 mérőt, marad 392 1/2 mérő. Ebből a rozsra 232 mérőt számítva, mindegyik után 3 mérő hozadékot véve alapul, ez 696 mérő, amiből leszámítva a vetőmagot (232 mérő) marad hozadékként 464 mérő 85 dénárjával számítva. A tavaszkor elvetendő 48 mérő árpa után remélni lehet 144 mérőt; leszámítva a vetőmagot, marad hozadékként 96 mérő à 50 dénárjával. – A zabból elvetésre kerül 100 mérő, remélhető termés 300 mérő, leszámítva a vetőmagot marad 20 mérő à 25 dénár. – A borsóból elvetett 1 mérő után remélni lehet 5 mérőt, leszámítva a vetőmagot marad 4 mérő, mérőjét 1 forintjával számítva. – A lencséből elvetett 1 mérő után remélhető 4 mérő; leszámítva a vetőmagot, marad 3 mérő, mérőjét 50 dénárjával számítva. – A hajdinából elvetett 10 1/4 mérő után remélni lehet mérőnként 5 mérőt, a termés 52 1/2 mérő; leszámítva a vetőmagot marad 42 mérő, mérőjét 60 dénárjával számítva. – A föld terméketlen, trágyázásra szorul. – Uradalmi rétek: felsorolva 6 szláv elnevezésű rét hozadékuk szerint: 26 szekér, 16 szekér, 6 szekér, 16 szekér, 3 szekér, 2 szekér széna, összesen 53 1/2 szekérnyi széna. Szekerenként 1 ft. számítva. Ezt az egész szénát a tehenek emésztik meg. – Uradalmi erdők: a makktermő uradalmi erdők „Keczeriano-Pekliniensis” egészen Kakasfalváig terjednek, ide tartoznak: silvae Patakianae – Bunyitanae – Segnyeienses – Abrahamfalvenses – Ófalvenses – Czervenyicienses – a felsorolt erdők tiszta jövedelmének fele a peklényi uradalmat illeti – az uradalom közvetlen tartozéka bár Kosztolány területén fekszik az uradalmi serfőzőház: kétszintes épület, nem messze fekszik az uradalmi kúriától; a földszinten az első helyiség az árpadara, (polenta, maláta) elkészítésére szolgál, amelyben egy tölgyfából készített négyszögletes kád az árpa összezúzására. Efölött egy tartály az árpa és az árpadara elhelyezésére; emellett egy másik négyszögletes kád a sör lehűtésére, szintén tölgyfából készítve. Mindjárt a szomszédságában egy részből való égettbor főző üst. Ugyanott 3 nagy kád. A keleti oldalról az árpadara megszárítására szolgáló hely. A sörhűsítő alatt egy pince 24 hordó befogadására, ahova a hűsítőn át csatornában folyik a víz a hordókhoz. – Nyugat felől van a serfőző lakása, kamrával és konyhával, három üvegablakkal, fába behelyezve egyszerű kályhával. Van ott egy sörös edény 12, nagyobb dézsa, 2, kisebb dézsa szintén 2, és 3 dézsa fogantyúval, rézüst a komló megszárítására. – Ebben a serfőzőben háromkövű malom a gabona és a polenta összezúzására, a gerendélyen 6 vaskarika, stb. E malomnak hozadéka a búzából 10, a rozsból 20 köböl, és ha disznót nem hizlalnak, mindegyik helyett 6 ft. Szükséges ehhez a malomhoz 3 malomkő, a felsők az alsók helyett is szolgálnak. – Ennek a serfőzőnek az emeletén van két szoba, öt üvegablakkal, részben ólomba, részben fába beerősítve, ajtókkal jól felszerelve, de kályha nélkül, van bennük 1 asztal, két egyszerű szék, egy ágy, az előtérben egy csarnok, majd a konyha az ajtóval és az ablakkal, majd egy kamara, ajtóval és ablakkal a molnár részére, mellette magának a molnárnak a szobája, fába erősített három üvegablakkal, egyszerű kályhával ellátva. – Ennek a serfőzőnek a jövedelme így oszlik meg: Egy serfőzés áll 12 edényből, amihez 12 köböl árpa szükséges, köblét forintjával számítva az összeg kitesz: a komlóból 1/4, 12 dénárjával számítva az összeg 45 dénár. – A fából két öl, 40 dénárjával számítva, az összeg 80 dénár. – A serfőző mindegyik edény után kap 5 polturát fl. 1,50. – Két segédnek 50 dénár jár. – Egy főzés után tehát a kiadás fl. 15,25. – Ebből származik 12 edény sör, 3,60 forintjával számítva az összeg fl. 43,20. – Leszámítva a költségeket, vagyis fl. 15,25, marad tiszta haszonként egy főzés után fl. 27,95. – Ezen serfőző mellett van a pálinkafőző ház kőből emelve, ahol van egy szoba, egyszerű kályhával, három, fába helyezett üvegablakkal. ebben a borégetőben van 7 kisebb-nagyobb kád, égettbor főző üst 5, 4 nagyobb és 1 kisebb, 2 dézsa, 4 réztölcsér, 4 tartály a pálinka részére, nagy korsó, üvegablak 4 fába helyezve. Rajta két egyszerű ajtó, konyha, egy ajtóval, minden jól elkészítve, az egész zsindellyel fedve. – A pálinkafőző egy köböl rozs után köteles adni 32 icce jó pálinkát, aki fizetés címén minden edény után 1,20 forintot. – Egy hordó pálinkához, melynek tartalma 150 icce pálinka, 5 köböl rozs szükséges, köblét 1,50 forinttal számítva, az érte járó összeg fl. 7,50. – Mindegyik hordó után a főző kap fl. 1,20. – Szüksége van 3 öl fára, öle 40 dénár, az összeg fl. 1,20. – A segédnek jár 45 dénár, így az egész kiadás fl. 10,35. – Minden iccét 15 dénárjával számítva, így a 150 iccéért járna fl. 22,50, de ebből levonandó a feljebb jelzett kiadás, marad tiszta haszon fl. 12,15. – Hogyha hordónként árusítják a pálinkát, minden hordót 15 forintjával számítva, haszon címén marad fl. 4,65. – A pálinkaégető évenként akár 100 hordót is tudna égetni, de mert eladni csak bizonyos részt lehetne, azért korlátozva van 20 hordóra. – Ezen pálinkafőző mellett van 1 egykerekű kendertörő malom; ez is zsindellyel fedve, amely után a molnár 5 ft. fizet. Ugyanez a molnár köteles az uraság kívánsága szerint munkát végezni. – Az említett serfőző mellett vannak fából épített istállók, az úgynevezett hara-k a disznók részére; és egy másik istálló az ökrök hizlalására; elfér benne kb. 30 ökör, és mellette a pásztor lakása, mind zsindellyel fedve. – Ugyancsak a serfőző szomszédságában van egy másik malom, „artificiose” egybeállítva, ahol két kerék a gabona megőrlésére szolgál; alattuk kendertörő a kenderkása elkészítésére. – Ezek fölött van a fűrész lécek vágására, úgy elrendezve, hogy mindegyiknek megvan a maga működési területe és ideje. – Van ott a molnár részére is lakás, kályhával, és ablakokkal felszerelve, a tető zsindellyel fedve. – Található ott tölgy-, és bükkfa deszka 42, tölgy-, és bükkfa törzsök 21, malomkő 2, pálinkafőző üst rézből 1, vaskarika 12, fűrész 1. – A molnár tartozik adni 10 köböl búzát, 20 köböl rozsot, a zúzómalom jövedelméből a harmadrészt, a szövő malom után 10 forintot, azonkívül köteles hizlalni két disznót, vagy fizetni 12 forintot. A fűrészmalom után semmit sem fizet, tartozik ellenben az uraság részére ezer deszkát fűrészelni, amikor mindegyik után 1-1 dénárt kap, 4 gerenda után 1 krajcárt. – Köteles minden munkát vállalni az uraság akarata szerint. – Van itt egy szőlőhegy, amely az ottani egyházat és plébániát illette, de azt a generalis [a volt földesúr] az uradalmi javakhoz csatolta, ahonnan az előbbiekhez évenként 30 forintot fizetnek, de ugyanakkor a plébánost arra kötelezte, hogy az ő és hozzátartozói lelkiüdvéért két misét szolgáltasson, amit a plébános teljesít is, a meghagyást végrendelkezésnek véve. – Ezen terület alattvalóinak mindegyike, tekintet nélkül arra, hogy állatokkal el van-e látva, vagy sem, köteles 500 szőlőkarót készíteni, és azokat a kastélyhoz szállítani. Ezt is a báró rendelte el 4-5 évvel ezelőtt és azóta az uraság jóakaratától függ.
Rata medietas possessionis Peklén:
Az alattvalók név szerint felsorolva, egyeseknél az állás is jelölve. – Jelezve mindegyiknél a telep nagysága, a lovak, az ökrök, a tehenek, tinók és üszők, juhok és kecskék, méhek és disznók – földek calcaturák szerint, rétek szénahozadékuk szerint, adójuk, vagy árendájuk. – Az a fundus, ahol jelenleg az uradalmi ispán és a hajdú laknak, egykor a néhai Keczer András részéről 150 forintért hűséges szolgálataiért Porupszky Györgynek volt elzálogosítva. Ezt Petrasch báró a falu végén lévő más fundussal cserélte fel. – Az említett zsellérek, akik közül egyesek ökrökkel is el vannak látva, nem kötelesek állatokkal dolgozni, hanem nyári időben csak a kert körüli munkát elvégezni, télen viszont napi munkájukat az udvar körül a földesúr 6 krajcárral fizeti meg. – Mindegyikük tartozott kendert vagy lent fonni, vagy helyette 18 krajcárt fizetni. Egyéb semmi fizetségük nem volt, mint hogy mindegyikük tartozott két tyúkot adni, mégpedig Keresztelő Szent Jánoskor, és Szent Mihálykor, vagy azokat 3 krajcárjával megváltani. – A fazekas fazekakat készített a konyha részére, vagy fizetett 4 ft. – A kádár a hordók készítése és a serfőző körül volt köteles szolgálatot tenni. – A kovács régebben szintén mesterségével szolgált, most fizet 6 ft. – A birtok szomszédjai a következők: A keleti oldalról Lipocz és Kosztolan; a déli oldalról Bollyar és Tissite, nyugatról Lapispatak és Palacsko, északról pedig Bunyita és Ófalu.
Possessio integra Kosztolány:
Az alattvalók név szerint felsorolva, jelezve minden, mint az előbbinél. Számuk 18. – Évi adójuk egyenként 12 kr. – Azonkívül adják a lúd egyharmadát, vagy azt megváltják 3 krajcárjával. Úgy Szent Jánoskor, mint Szent Mihálykor 1–1 csirkét adnak, vagy megváltják 3 krajcárjával. – Mindegyik köteles egy széket szolgáltatni, vagy helyette 9 krajcárt fizetni. Kötelesek az urasági lenből vagy kenderből egy stukát fonni, hogy minden stukáért 18 krajcárt fizetni. – Saját földjeik után a búzából, rozsból, árpából és zabból kilencedet adnak, a zöldségfélék után ellenben semmit. – Az irtványföldek után hetedet adnak, míg a puszta és az urasági földek után ötödöt tartoznak adni. – A bárányok és a méhek után tizedet adnak, a tizen aluliaknál a bárányokat 6 krajcárjával váltják meg, a méhkasokat 7 és 1/2 krajcárral. – Az urasági erdőkben makkoltatott disznók után vagy tizedet adnak, vagy 12 krajcárral váltják meg őket. – Az idegenek a földesúrral történt megállapodás szerint fizetnek. – Az adón kívül az állatokkal ellátott colonusok szerint minden héten három napon át kötelesek az uraságnak dolgozni, míg a gyalogosok egész éven át, az ünnepnapok kivételével kötelesek kézi munkát végezni. – Akinek pálinkaégető üstje van, fizet utána 1,30 ft. Itt csak egynek van ilyen üstje. – Ha messzebb útra kell menniük, ketten összeállva szolgálnak egy szekérrel. – Ha szüretre vannak kirendelve, az uraság tartozik őket ellátni. – Van itt sör- és pálinka kimérő hely, amelyek évenként 20 ft. hasznot hajtanak. – E birtok területén a majorsági földek a következők: Az első calcaturában Do Triscza Konczom a Nowakova-nak nevezett birtoktól kezdődően, és az első számtól kezdve egészen a Kotocowa nevű földig, és a 35-ik számig 50 köbölre vagyis 100 mérőre való föld. Jelenleg pihenés alatt. – A második calcaturában Wiseg Way ad Konopiszkocz Konczem Ku Potoczka a Baczkosowa nevű földtől, és az első számtól kezdve egészen a Majorsagh nevű földig, és a 17-ik számig, majd az első számtól a 13-ik számig, ahol most az őszieket vetik, van 30 köbölre vagy 60 mérőre való hely. – A harmadik calcaturában Za Doly od Puczy Paczqwsz, a Majorságh nevű földtől és az első számtól kezdve egészen a Hudak János földig és a 13-ik számig, ahol a tavasziakat fogják elvetni, van 28 köbölre, vagyis 56 mérőre való föld. – Ott a malmok táján, Kosztolány falu felett, Olsva patak mentén vannak rétek 24 szekér szénára, de irtásra szorulnak. – Ehhez a faluhoz semmiféle makkos erdő nem tartozik, csak bozótos helyek. E birtok szomszédjai: keletről Mudrocz, délről Bollyar, nyugatról Peklin és északról Lipocz.
Possessio integra Lipocz:
Az alattvalók név szerint felsorolva, jelezve minden, mint az előbbieknél. Számuk 16. – Ennek a birtoknak a lakói éppúgy fizetik az adót és végzik a robotmunkát, mint a kosztolánybeliek. – Van ott serkimérő és pálinka kimérő, együttes hozadékuk 8 ft. – E birtok területén van egy domb a vadak részére elkerítve, „Lipocz Vára” név alatt, ezen az alattvalóktól megvett rétek a vadaknak vannak szánva, melyeknek hozadék kb. 5 szekér széna, de ezt a vadak felemésztik. Jelenleg is van ott 7 szarvas és 6 őz. – fallal körülvett vadászház szoba, konyha kamara zsindellyel fedve – fedett etetőhelyek a vadaskerti vadak számára – külön „conservatorium” a fogolyállomány számára – az etetők mellett méhes 27 méhkassal – a halastóban pisztrángok is vannak, és külön hely van a tóban a teknősbékák számára – a peklini uradalomhoz tartozó allodialis földek – az első calcaturában Sincsak János földjétől a Betrokowska nevű földdarabig (az 1 számtól a 26-ig) 80 mérőre való föld, most 40 köböl őszi vetés van benne – A második calcaturában a Benyowa nevű földtől és az első számtól kezdve egészen Benka Péterig és a 28-ik számig, amely jelenleg pihentetve van, találunk 28 köbölre, illetve 56 mérőre való földet. – A harmadik calcaturában két helyen is, az egytől a 24-ig számig és az 59-től a 78-ik számig és Rusznak András földjéig, ahol a tavasziakat fogják elvetni, van 60 köbölre, illetve 120 mérőre elegendő föld. – A birtok szomszédjai a következők: keletről Zomudo, délről Kosztolan, nyugatról Peklén és északról Ó Falu.
Possessio Mudrocz:
A lakók név szerint felsorolva. Jelezve minden, mint előbb. Számuk 11. – Pénzben fizetnek egyenként 12 krajcárt; a többi szolgálatuk, mint az előző birtokoknál, vagyis adnak tyúkot, fonnak, vagy stukánként fizetnek 18 krajcárt, a gabona után kilencedet, a bárányok és a méhek után tizedet, stb. – Van ott serkimérő és pálinka kimérő, melyeknek hozadéka 6 ft. – Van egy Varkoczka nevű tilalmas erdejük, amelyben jó makkterméskor 300 disznót is lehet hizlalni. Ezeknek megváltása, mint az előbbi szakaszban. – A jövedelem teljesen ide tartozik. 1749-ben a harmadrészt illetőleg 195,06 ft. volt. Szomszédos vele a Svibina nevű erdő, amely fölött azonban a mudrocziak, és a szomszédok közt pereskedés áll fenn. – A birtok szomszédjai: keletről Barszka és Zamuto, délről Rank, nyugatról Kosztolány és északról Lipocz.
Possessio Ó Falu:
Van benne az úgynevezett Felső Malom, két járatú, amely után a jelenlegi molnár: Palko árenda címén tartozik adni a búzából 4 köblöt, a rozsból 26 köblöt, amelynek a fele ide tartozik, vagyis 2 köböl búza és 13 köböl rozs. Tartozik azonkívül a molnár évenként egy disznót hizlalni, vagy fizet 6 ft. – Van ott egy kendertörő malom, de harmadrészben romlásnak indult. – Tartozik ugyanazon munkákat végezni, mint más molnárok.
Possessio Patacskó:
Az alattvalók név szerint felsorolva. Jelezve minden, mint az előző birtokoknál. Az alattvalók száma 13. – Semmi pénzbeli adót nem fizetnek, de robotmunkát éppúgy végeznek, mint más falubeliek. – Semmiféle uradalmi szántó, vagy rét nincs rajta. – Van ser- és pálinka kimérőjük, fizetnek utána 6 ft. – Szomszédjai keletről Peklin, délről Titise, nyugatról Lapispatak és északról Vargony.
Possessio Veres Vágás integra seu Cservenicza:
A lakók név szerint felsorolva és jelezve minden, mint az előbbieknél. Számuk 14. – Majorsági földjei és rétjei a következők: Az első calcaturában, melyben ősziek vannak, 40 köbölre, vagy 80 mérőre elegendők. – A harmadik calcaturában, amelyben tavasziak vannak, 34 köbölre, azaz 68 mérőre elegendők. – Rétjei 7 helyen feküsznek, melyeknek hozadéka: 30 szekér széna, 20 szekér széna, 35 szekér széna, 30 szekér széna, 45 szekér széna, 36 szekér széna, 10 szekér széna. Az összhozadék 206 szekér száma. Ezt a számát szalma hiányában az uradalmi állatok emésztik fel, vagy átszállítják más majorságokba. – A majorsági épület fallal van körülvéve. Van benne két szoba, egy konyha és egy kamara, kályhákkal, ablakokkal és ajtókkal jól ellátva. Az egyik szoba alatt pince a tejfélék elraktározására. – Vele egy vonalban egy istálló 100 tehén befogadására, hat ajtóval ellátva, minden jól elrendezve. – Ezen major övezetén kívül, kelet felé vagy 50 lépésnyire van egy fából emelt csűr, szalmával fedve, 300 kereszt gabona befogadására. – Legelője 100 tehénre is elegendő volna, de mert a széna és a szalma nem elég, csak 30 fejős tehenet tartanak. – Juhot is vagy 400-t lehetne ott tartani, de mert télre nincs számukra elegendő, télre más majorságokba kell azokat áthajtani. – Van ott 1 egykövű malom, amelynek éppen a fele ezt a helységet illeti, amelynek a molnára e részről ad 8 köböl rozsot, hízlal egy disznót, vagy fizet 3 ft. – Robotmunkát végezni más molnárok módjára köteles. – E birtok szomszédai: kelet felől Zamuto, dél felől Ó Falu, nyugat felől Tuhrina és észak felől Aurea fodina, mely a zagoriai területen fekszik – [aranybánya]
Portio in possessione Rank:
Az alattvalók név szerint felsorolva, jelezve minden, mint az előző birtokoknál. – A jobbágyok száma 3, puszta sessio pedig 10 van, (1/8 és 1/2 sessiokból.) – A jobbágyok kötelesek állataikkal heti három napon át robotmunkát végezni, és mint a többi falubeliek kötelesek adni tyúkot, zsákot, fonalat szőni, és a gabonából kilencedet adni. – Van 1 ser- és pálinka kimérőjük, mely évenként 6 ft. hasznot szokott hozni. – Erdejük közös a göncziekkel, melynek jövedelme kétfelé oszlik. 1749-ben az erre a részre eső jövedelem 25 ft. volt. – Szomszédai: kelet felől Banske, dél elől Herleny és Boltyak, nyugat felől Tisite és Bollyar, észak felől pedig Kosztolány és Peklin.
Portio in Felső Komencze:
Az alattvalók név szerint felsorolva. Számuk 6. Jelezve minden, mint az előbbieknél. – Majd következnek azon lakott sessiok, melyeket Kelcz Zsigmond assessor vett bérbe 566 forintért, 15 krajcárért, de pereskedés folyik köztük. – A lakók azóta itt is 6, a telkek nagysága 1/4 és 1/2 közt oszlik meg. – Az előbbi javakból adott bérbe a báró Kuksz Christinának 7 évre ezer forintért 11 telket, melyeknek nagysága 1/4 és 1/4 között váltakozik. – Van ott egy majorsági épület, amelyben van 2 lakószoba, két kamara, 1 konyha, 3 istálló, 1 kocsiszín, 1 csűr, 1 kert szilvafákkal és más gyümölcsfákkal beültetve, amelyből 4 ft. hasznot lehet várni. – Szántói 3 calcaturában, 29 és 1/4 köböl elvetésére, ami megfelel 58 és fél mérőnek. – A rétek kb. 5 és fél szekér szénát hoznak. – A ser- és pálinka kimérő itt nem hoz semmit. Egykövű malma évenként 12 köböl gabonát hoz. A molnár köteles egy disznót hízlalni, vagy helyette 6 forintot fizetni. – Éppúgy köteles robotmunkát végezni, mint más molnárok. – E birtokrész lakói éppúgy fizetik a censust, adnak tyúkot és fizetik a tizedet a rozs, a búza, az árpa és a zab, meg a bárányok és a méhek után, mint az előző falvak lakói. – Makkos erdeje 300 disznó hízlalására elegendő. A megváltási ár itt is olyan, mint az előbbieknél, de mert a tulajdonosok saját disznaikat is oda hajtják, hasznot nem lehet remélni. – Szomszédai kelet felől Bargo, délről Alsó Kemencze, nyugatról Csékány és északról Harkány.
Portio in possessione Várgony:
Az alattvalók név szerint felsorolva; jelezve minden, mint az előbbieknél. Számuk 4. – Adójuk és más adományuk, mint a tyúk, zsák, fonálszövés, mint más falvaknál, amiknek pénzbeli értéke 12 ft. 30 kr. – E rész szántói Keczer Lászlónál vannak bérbeadva, hozadékuk negyedévre fl. 7,55. – Erdei között nincsenek makktermők, a többiek is kicsinyek. – Szomszédai kelet felől Bunyita, dél felől Petraska, nyugat felől Bogdány és észak felől Boroszló.
Praedium Decske:
Ez a praedium kapcsolatban van Vargonnyal, Bogdánnyal, Lapispatakával és Patacskával. – Tulajdonosai: a Balassa gróf, a Keczer család tagjai: Ferenc, András, Antal és László, azonkívül Péchy István a Károlyi-féle részben és végül Petrácz báró. – A terület nagysága 12 köböl, illetőleg 24 mérő elvetésére elegendő. – Ezeket a tized ellenében szokták bérbe adni.
Praedium Herlyan:
Az egész a báró tulajdonában. – E praediumban van urasági majorépület, erősen, kőből felépítve; hozzácsatolva helységek a sajt és a vaj megőrzésére, mellette egy helység a tej elraktározására, alatta pince. Ezek után egy szoba a majoros részére. Folytatólagosan egy istálló a borjak részére. – Majd következik 1 nagy istálló 100 tehén részére. – Ezen istálló végében egy méhes, angol módra berendezve, ahol nincsenek méhkasok. Ezek mellett háromszögletű csűr, 400 gabonakereszt befogadására. – A nagy kaputól jobbra, nyugat felé egy konyhának való hely kémény nélkül, mellette egy szoba, benne egyszerű kályha, ahol a textor szokott lenni, aki évenként 5 forintot fizet. – Folytatólagosan ugyanazon fedél alatt egy szoba a juhász számára, egyszerű kályhával felszerelve; mellette egy nagy szoba a kisbárányok számára. – Azután következik egy juhakol 500 juh befogadására, majd folytatólagosan egy „soppa seu hara” részben kőből, részben fából felépítve: nyáron az uradalmi juhok pihentetésére; ehhez csatlakozik egy hozzá hasonló, azon kapunál, mely a majorból kivezet. – Ezt a majort minden oldalról épületek veszik körül és nem szorul semmiféle más kerítésre. Ajtókkal, ablakokkal rendesen el van látva. – E praedium erdeiből, melyek részben bükkerdők, részben tölgyesek, 1749-ben a hozadék 100 forint volt; amely összeg teljesen a bárót illette. Az összeget harmadrészben kell venni, mert az erdő nem hoz minden esztendőben makkot. – Szintén három calcaturában oszlanak meg: Az első calcaturában a Patracska nevű rész, 15 köbölre, a major fölötti rész szintén 15 köbölre, együttesen 30 köbölre. Ezekbe el szoktak vetni az ősziektől 17 köblöt, vagyis 34 mérőt. Állománya tehát 30 köbölre való. A második calcatura jelenleg pihentetve, szintén 30 köbölre, illetve 60 mérőre. – A harmadik calcaturában: Od Kaminczkeno Potoka, ahol a tavasziakat vetik el, ugyancsak 30 köbölre, azaz 60 mérőre elegendő. – Az uradalmi rétek 40 szekér szénát hoznak, de ez nem elég 50 tehén részére, máshonnan kell a hiányt pótolni. – Ami ezt a területet illeti, 100 tehénre kellene elegendőnek lennie, de mert a báró ott juhokat is tartogat, 50 tehénnel többre nem elegendő.
Portio in possessione Bunyita:
Az alattvalók név szerint felsorolva; számuk csak kettő, de pusztahely több van egész, fél és negyed telkek szerint. – Ezek is a vargonybeliek mintájára adóznak és dolgoznak. A negyedévi jövedelem január 1-től március végéig 1756-ban 6,15 forint volt. Keczer Lászlót illette. – Az ottani sör- és pálinka kimérő évi hozadéka fl. 6. – Ezeken kívül sem pénzben, sem anyagiakban nem tartoznak semmivel. – Eredeti tölgyerdők; 100 disznó hízlalására elegendők. Megváltást az alattvalók nem fizetnek, míg az idegeneké 12 dénár, úgyhogy a hozadék 12 rajnai ft. – Szomszédai keletről Ó Falu, dél felől Peklin és Patacska, nyugatról Vargony és Poroszlo, míg északról Tuhrina és Zsegnye.
Portio in possessione Bollyar:
Az alattvalók név szerint felsorolva; jelezve minden, mint az előbbieknél. Számuk 5. – Az egészet a báró birtokolja. A puszták földjét Egerer Sámuel bérli a bárótól 340 forintért. Ugyanott egy másik részt Kornis György bérli a bárótól szintén 340 forintért. Van ott egy majorsági épület, mely áll két szobából, átriumból, kamarából és istállóból, csűrje és magtára romladozó. – Szántói 3 calcaturára vannak felosztva, elegendők 20 és fél köböl, illetve 41 mérő elvetésére. – A rétek 11 szekér szénát hoznak. – Van ott egy kétkerekű malom, amely malom hozadékának az egyharmada ide tartozik, ez pedig a búzából 3 köböl, vagyis 6 mérő, a rozsból 10 köböl, vagyis 20 mérő. – Van ott egy kendertörő is, annak is ide tartozó jövedelme 51 krajcár. – A molnár tartozik egy disznót hízlalni robotmunkára a többiek módjára köteles. – Szomszédai kelet felől Rank és Mudrocz, délről Battyok, keletről Tisite, északról pedig Kosztolány és Peklin.
Possessio Tisite:
„Nomina svevorum” [vagyis a sváboké]. – Jelezve minden, mint az előbbi birtokoknál. Számuk 26. – A nevezett svábok a báróval 1754-ben kötött szerződés szerint a következőkre vannak kötelezve: 1) Minden egyes vagy kettős család, amelyik egész telket igényel, annyi pénzbeli segélyt kap, hogy be tudja szerezni az állatokat, és a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, hogy azonnal tovább folytathassa a jó állapotban lévő, már művelés alatt álló földek megmunkálását. – 2) Tartoznak minden egész telek után az uraságnak 10 ft. fizetni, féltelek után 5 forintot. – 3) Kötelesek az ott lévő urasági földeket mint majorsági földeket munkába venni, trágyázni felszántani, bevetni, a termést learatni, és behordani. – Az ily munkából minden colonusra 1-1 köbölnyi jut „ejusmodi labor pro uno colono nonnisi pro uno cubulo obveniet” – 4) Minden ház a télen át két öl fa behozatalára köteles az urasági erdőkből. Semmi más ingyen munkára nincsenek kötelezve. – 5) Tizedet kötelesek adni minden gabonaféléből, a méhekből és a bárányokból. – 6) Minden ház köteles adni évenként 4 tyúkot, 20 tojást, 1 zsákot, és télen át 3 font kendert fonni. – 7) Ha valamelyik közülük a telket öröklött jogon akarja megszerezni, annak a terhét vagy csökkenteni kell, vagy teljesen elengedni „a proportione pretii datiae eidem vel minuentur vel plane relaxabantur” – A szerződés pontjai a következők: 1) Egymás között külön közösséget létesítenek, és saját szokásaik szerint kormányozzák magukat. – 2) Szereznek maguknak nem puszta helyet, hanem már másoktól lakottat, ahol kapnak elegendő művelt földet, rétet, makkos erdőt, folyót és vizet és jó levegőt, és két órányira tőlük van egy nagy város, ahol mindent jól el tudnak adni. – 3) A királyi adótól hat éven át mentesek maradnak. – 4) Az uradalomnak tartozó adományokból két éven át teljes mentességet élveznek, a harmadik évben szántás alá veszik az uradalmi táblákat, és csak a negyedik évben fizetik a fizetendőket. – 5) Az építkezéshez szükséges anyagot megkapják az uradalomtól és az első évben megkapják az elvetéshez szükséges gabonamagvakat. – 6) Szabad vallásgyakorlatuk lesz. – 7) Félórányi távolságra német nyelvű templom áll rendelkezésükre, de ha külön plébániát akarnak létesíteni, ahhoz is megvan az engedélyük. – Ugyanabban a birtokban van egy majorsági épület, mely áll egy szobából, és istállóból egy fedélzet alatt. Az istállók 100 marha befogadására képesek; itt csak meddő marhákról van szó: tinókról és üszőkről. Minden cseréppel fedve. – Ezen majorba való belépéshez két nagy kapu nyílik, mindennel ellátva. – E majorságnak az udvara elég tág. Van benne fából épült csűr, szalmával fedve, 500 kereszt gabona befogadására. – A majorság területén van a vendéglő, részben kőből, részben fából építve; ebben van három szoba, egy konyha, egy kamara, és egy pince, ajtókkal, ablakokkal és kályhákkal jól felszerelve, zsindellyel fedve. Évi hozadéka 30 ft. körül lehet. – Az említett svábok részére Petrach báró 11 kőházat építtetett, de ha nem viselik gondjukat, össze fognak dőlni. – Az előbbi lakók faházaiból is még fennáll 4; ezeket is a svábok rendelkezésére bocsátották. – Azután dél felé van még a téglavetőnek a háza, zsindellyel fedve. – Az ezen majorsághoz tartozó szántók és rétek a következők: Az első calcaturában, két különböző helyen is, az ősziek elvetésére rendelkezésre áll 40 köbölre, illetőleg 80 mérőre elegendő föld. – A második calcatura pihenésre van szánva, elegendő 60 köbölre, illetőleg 120 mérőre. – A harmadik calcatura a falu miatt van, ahova a tavasziak kerülnek, elegendő 30 köbölre, illetőleg 60 mérőre. – A rétek 20 szekér szénát adnak, amit az ottani állatok a szalmával együtt emésztenek, de így sem elegendő. – Az ide tartozó makkos erdők 1749-ben 300 forintnyi hasznot hajtottak, de mert nincs minden évben jó makktermés, ennek a harmadát kell venni. – Szomszédai e birtoknak kelet felől Bollyar és Battyok, dél felől Nadaska, nyugat felől Rozgony, Haraszty és Lapispatak, északról pedig Patacsko és Peklen. – Ezen pekleni terület alattvalóinak a kötelezettségei: Akiknek ökreik annak, hetenként három napon át kötelesek robot munkát végezni. Munkájuk a téli hónapok leszámításával így oszlik meg: hármas szántás, magvetés, aratás és begyűjtés, a széna kaszálása és begyűjtése, azonkívül az árpa alá való szántás. A többi négy hónapban favágás, a kert körüli munkák, fahordás a serfőzőhöz, a konyhához és a fűtéshez. Ezt a napi munkát 15 krajcárjával számítják. – A kézi munkások a hét minden napján kötelesek dolgozni, a vasár- és ünnepnapokat leszámítva. A teendők, amint a ház körül és kint a gazdaságban adódnak. Értékelése e munkának napi 6 r.
Actum in possessione Peklény, 1756. április 14.
Nomina possessionum et praediorum: Medietas Peklin, az alattvalók száma 14. – Posessio Kosztolány, az alattvalók száma 18. – Possessio Lipócz, az alattvalók száma 16. – Possessio Mudrócz, az alattvalók száma 11. – Portio in Ó Falu. – Possessio Patacsko az alattvalók száma 13. – Possessio Veres Vágás, az alattvalók száma 35. – Portio in Rank, az alattvalók száma 3. – Portio in Felső Kemencze, az alattvalók száma 6. – Portio in Várgony, az alattvalók száma 4. – Portio in praedio Decske. – Praedium Horkány. – Portie in Bunyita, az alattvalók száma 2. – Portio in Bollyar, az alattvalók száma 5. – Possessio Tisite, az alattvalók száma 26. – Összesen 153.
Peklini uradalom Petrasch Ernő bárótól megvásárolta a Magyar Kamara.
Peklén (Sáros m.) – Kosztolány (Sáros m.) – Lipocz (Sáros m.) – Mudrócz (Sáros m.) – Ó Falu portio (Sáros m.) – Pahusko (Sáros m.) – Veres Vagas (Sáros m.) – Rank portió (Abaúj m.) – Felső Kemence (Abaúj m.) – Várgony portió (Sáros m.) – Decskő praedium (Sáros m.) – Herkány praedium (Abaúj m.) – Bunyita portio (Sáros m.) – Bollyás – Triste (Sáros m.) – Patacskó

Tartalomgazda