1 eredeti és 1 másodpéldány

Novum urbarium
Az urbárium valamennyi előírása a Bihar megyei urbarialis rendelkezéseknek megfelelően készült (az egész uradalom tudniillikBihar megyében fekszik), melyet az 1759. évi királynői resolutio is megerősített.
Primo:
„De constitutio sessionum”: egy egész jobbágytelek, melyen domus áll, továbbá szérű, csűr és kert tartozékai vannak. Ezen appertinentia nagysága 2 pozsonyi mérő vetésterületnek felel meg, illetve fél-, negyed- és nyolcadtelkeseknél az ennek megfelelő hányad értendő. Ha a helység lakói nagyobb kiterjedésű sessiot foglalnának maguknak, mint amekkora arányosan részükre jutna, úgy az ilyen többlet „eidem pro appertinentia imputetur”. Ezzel szemben, ha a helységen belül domus sessionalishoz elegendő helyet nem osztottak, ez a hiány „ex appertinentiis adjustetur”. – A tartozékok (appertinentia) nagyságára vonatkozóan: Ha ezeket a területeket termékenységük, vagy terméketlenségük, a szántóterület szűkössége vagy a határ tágassága, nem kevésbé a jobbágyok szorgalma, illetve hanyagsága szerint szabnák meg (mérnék ki), tekintettel kellene lenni a következőkre: a síkföldi területen (in districtu campestri), melyen Cséffa, Homorog, Madarász, Szent András és Torda helységek fekszenek, különbözni látszanak a sergessi és papmezői districtus területén lévő helységektől, azoknál sokkal tágasabbak és termékenyebbek lévén, utóbbiak szántóföldjei kiterjedésükben szűkösebbek és valamivel terméketlenebbek. Ugyanakkor a sergessi és papmezői districtus tűzifára, építőanyagra és makkoltatásra egyaránt alkalmas erdőkkel rendelkezik, melyek a síkföldi területen hiányoznak, ugyanakkor a síkföldi területhez viszonyítva utóbbiaknak jobb rétjeik vannak. Továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy a földek terméketlensége itt nem egyedül a természettől függően, hanem „ab indebita negligentium valachorum cultivatione” jött létre. – Mindezeket előrebocsátva, az ezen a területen fekvő valamennyi uradalmat azonos osztályba sorolták (classis), mintha azonos javakkal lennének ellátva, s eszerint – a megyében uralkodó szokás szerint – az egésztelek tartozékaként 36 pozsonyi mérő kapacitású szántóföldet és 6 szekér szénát termő rétet jelöltek meg. Két pozsonyi mérős föld hiánya esetén 1 szekér szénát termő rétet lehet a kiszabottan felül adni, és viszont. – Secundo: Minden egésztelkes jobbágy hetente egy napon át 4 ökrös fogattal tartozik robotolni napkeltétől napnyugtáig, leszámítva az itatás és takarmányozás idejét –, ez évente 52 nap robotot jelent. – ezeket az igásrobot-napokat nem szabad gyalogrobotra átváltoztatni, sem az átváltást rajtuk duplán behajtani – hacsak nem büntetésből vagy hanyagságból kevesebb (négynél kevesebb) igavonót tartanak, illetve kevesebb igavonóval jelennek meg munkára – továbbá a marhatartás tudatos elhanyagolása miatt másokkal közösen akarnak fogatot kiállítani. Ha azonban a jobbágy szándékosság nélkül és önhibáján kívül is csak 2 ökörrel rendelkezik, akkor (nem kétszeres) csak másfélszeres szolgálatot, azaz 78 napi igásrobotot teljesítsen, melyet ebben az esetben 104 nap kézirobottal is leszolgálhat. – A fél-, negyed- és nyolcadtelkes jobbágyok a megfelelő arányban tartoznak a fentiek szerinti szolgálattal. – A jobbágyok egyhuzamban 1–3 napot tölthetnek el robotban.– Novembertől februárig az oda- és visszamenést nem számíthatják be a dologidőbe, míg a többi hónapban a bejövetelre és hazatérésre egy napot a robotidőből leszámíthatnak. Akik félnapi járásra vagy ennél még nagyobb távolságra laknak, akár igával, akár gyalogszeresen egyhuzamban 4 napot szolgáljanak, beleértve a munkába jövés és hazamenés idejét is. A helységek távolságának mérlegelésénél, valamint a jövés-menés robotba való beszámításánál kerülni kell minden, a jobbágyoké s az uradalom közötti vita előfordulását. Ha az urbáriumban foglaltak felett mégis vita keletkeznék, úgy azt az uradalmi tisztek és a megyei hatóságok közös döntésével intézzék el; éspedig Bihar vármegye ama szabályzatok értelmében, mely szerint a teherrel utazóknál egy napra 3–4, két napra 7–8 mérföldet kell számítani, míg a teher nélkül utazóknál ennek csak felét szabad számításba venni. – Nagy dologidőben (szántás, kaszálás, szénagyűjtés, aratás és szüret idején) a kötelező heti egy napos robotot meg lehet duplázni. Azoknál a jobbágyoknál viszont, akik a munkahelytől messze laknak és ezért egyszerre dolgozzák le egész havi robotjukat, úgy kell a munkát beosztani, hogy legalább minden második hetük szabadon maradjon saját munkájuk számára. Leszögezvén egyben, hogy az uradalmi tisztek kötelesek úgy beosztani az egész évi robotterheket, hogy annak legalább egynegyede az év téli hónapjaira essenek. – Ha eső vagy rossz idő akadályozza az uradalmi robot teljesítését, akkor azt a délelőttöt vagy délutánt, amelyben a munkát megkezdték, be kell tudni a robotba. Ha azonban a szolgálatra kirendelt jobbágyok egyáltalában semmit sem tudtak dolgozni, akkor részükre csak a munkába jövés és hazamenés idejét szabad a robotjukból leszámítani. – Minden házas zsellér évente 18 napos, minden házatlan zsellér évente 12 napos szolgálattal tartozik. – Jóllehet a jobbágyok jelen urbáriumban meghatározott szolgálatukon kívül nem kötelesek az uradalomnak dolgozni, ha mégis hajlandók az extraneusoknak pénzért dolgozni, abban az esetben arra is kötelezhetőek, hogy az uradalom számára is munkát végezzenek, vagy azonos bérért, vagy megegyezés szerinti bérért, melynél azonban figyelembe kell venni a vármegye vonatkozó limitációját. – Robot-megváltásra a jobbágyok nem kényszeríthetőek! Ha azonban saját maguk szorgalmazzák a megváltást – feltéve, hogy a megállapodás csak egyedi esetekre vonatkozik és figyelembe veszi az érvényben lévő vármegyei határozatokat – úgy fizessék a megye által rögzített összegeket, melyeknél magasabbakat nem szabad kérni!: 4 ökrös fogatért egy napra 24 krajcárt, 2 ökrös fogatért 12 krajcárt és egy napos gyalogrobotért 7 krajcárt. – Ha a jobbágyok általános egyezséget akarnak kötni a robot megváltásánál, abban az esetben ez a megállapodás mindenkor a megyei hatóságok előtt történjék. Ilyen megállapodást azonban nem szabad semmiképpen sem örökre, hanem csakis meghatározott időtartamra kötni. Az ilen egyezséget bármelyik fél felbonthatja, ha a vármegyénél egy évvel korábban ezt a szándékát bejelenti. – A robot szokott és általános munkaformáin kívül: 1. a jobbágyoknak hosszúfuvart is ki kell állítaniuk minden évben. Ezt a szolgálatot azonban csak megfelelő időben, jó utak mellett és a szokott sebességgel 2 napot meg nem haladó távolságra szabad csak igénybe venni. Ha valami baleset miatt útjuk tovább tartana, vagy szekerüket az uradalom visszafelé is teherrel rakatja meg, úgy a hazafelé tartó út idejét is bele kell számítani a letöltött robotba. – Hosszúfuvar alkalmával 4 egésztelek, 8 féltelek, 16 negyedtelek, illetve 32 nyolcadtelek után tartoznak egy fogatot kiállítani; azt a parasztok saját maguk döntik el, hogy a szekeret váltakozva, egymás után állítják-e ki, vagy pedig közösbe fogják-e be marháikat. – Szántás, aratás, kaszálás és szüret idején nem szabad a jobbágyoktól hosszúfuvart követelni. Hasonlóképpen tilos ezt a szolgálatukat más munkára átcserélni, árát pénzben kérni, vagy eltűrni, hogy a fuvar teljesítését évről-évre elhalasszák a jobbágyok. Az útközben felmerülő vám és révdíjakat, vagy a vendégfogadókban való megszállás költségét nem a parasztok, hanem az uradalom köteles fedezni. – 2. A mint épületfára, mind pedig tűzifára kiterjedő szabad paraszti faizás fejében minden egésztelkes jobbágy tartozik az ispán által kijelölt erdőparcellából egy öl fát az uradalmi kúriához vagy pedig a majorságba beszállítani. Ez a munka a robotba nem számít bele. A famennyiség kitermelését két igásállat nélküli jobbágy végzi el, s ezek munkáját sem szabad a robotszolgálatba betudni. – 3. Kötelesek továbbá a jobbágyok – anélkül, hogy ez az évi kötelező robotot csökkentené – a földesúri kilenced címén beszedett termékeket az adott körülmények között kijelölt helyre elszállítani. – 4. Tartoznak még a parasztok fentieken kívül még az uradalom részére gyomirtással és háromnapos vadászattal, melyhez a szükséges ólmot és puskaport az uradalomtól kapnak. Ez a szolgálatuk ugyancsak kívül esik a köteles robotnapokon. – Ezeken kívül a jobbágyok semmiféle szolgálatra nem kényszeríthetőek, hacsak azt rendes évi robotjukba bele nem számítják. – Tertio: Minden telkes jobbágy és házas zsellér, vagyoni különbség nélkül, évente 1 rajnai forintot tartozik fizetni census címén, két részletben, Szent György, illetve Szent Mihály napja alkalmából. – Ettől az adótól csak a házatlan zsellérek mentesek. – Ezen a censuson kívül minden egésztelkes jobbágy évente ajándék címén 1/2 icce vajat, 2 kappant, 2 csirkét és 12 tojást tartozik adni az uradalomnak. – Harminc egésztelkes jobbágy évente adjon együttesen egy borjút, vagy fizessen helyette váltságként másfél rajnai forintot. A fél-, negyed-, illetve nyolcadtelkesek arányosan vesznek részt ebben az adózásban. – Minden vízimalom után kerekenként 2 rajnai forint, a posztóványolók után évi 1 rajnai forint a földesúri adó. – Quarto: Cséffa oppidum, Fugyi, Homorog, Madarász, Torda és Szent András falvak esetében a paraszti educillatio rendszere váltazatlanul marad, azaz Fugyiban, melynek szőlőhegye van, két negyedéven át, a többi helységben pedig egy negyedéven keresztül szabad a jobbágyok számára a bormérés. – A Papmező-Sergesi kerületben viszont, ahol csak húsz évvel ezelőtt engedélyezték a parasztok számára a bormérést, s amely engedélyt az ispánok időközben megszorították – ismét helyreállítják a jobbágyok negyedéven át tartó szabad bormérését. Fenntartva természetesen ugyanakkor az egész éven át tartó földesúri bor és egyéb szeszesital árusítását is az átmenő forgalom számára épített vagy pedig ezután építendő uradalmi vendégfogadókban. – Ha a jobbágyok közül valaki uradalmi educillátornak jelentkeznék, s ezt a munkát saját házánál látná el –, legyen mentes e munka fejében a heti robot alól, továbbá kapjon fizetség címén minden eladott urna bor után 4 dénárt. – Mivel a sergessi és papmezői kerület helységei bővelkednek erdei legelőkben, a mezőségi (síkföldi) falvak továbbra is birtokában maradjanak a számukra régebben legelőként biztosított területeknek. – Lignatio: A sergessi és papmezői terület jobbágyai, mint sajátjukkal, úgy élhetnek az uradalmi erdőkkel, azzal a feltétellel, hogy csak a száraz és hullott faanyagokat használhatják. Szükség esetén kivághatnak ugyan élő tölgyeket is, de épületfának már csak az uradalom által kijelölt fákat szabad kidönteni. – Glandinatio: Saját területükön belül a parasztok 6 krajcárral kevesebbet fizetnek a makkoltatásért, mint az extraneusok – ha saját területükön kívül akarnak makkoltatni, annyit fizetnek, amennyiben a helyi földesúrral megegyeznek. Ahol pedig a jobbágyok telekhez tartozó (telki állományú) erdőrésszel rendelkeznek, ott saját szükségletükre korlátozás nélkül van joguk tűzifa és épületfa beszerzésére, gubacsgyűjtésre, stb., s mindezért semmiféle földesúri censussal nem tartoznak. Az ilyen (erdőrésszel bíró) jobbágyoknak azonban az uradalom nem köteles saját erdejében makkoltatási jogot biztosítani, hacsak nem abban az esetben, amikor a telek szerinti paraszti erdőrészekben nem terem meg a makk; – ilyenkor olyan feltételek mellett, mintha extraneusok lennének, az ő kondáik számára is engedélyezik az uradalmi erdőkben a makkoltatást. – Valamennyi erdő karbantartásának (conservatio) joga és kötelessége az uradalomra hárul. – Quinto: A kilencedadó. Szolgáltatásban továbbra is az eddig kialakult rendet kövessék, azaz minden belső telken kívül termett termelvényükből „nonam in natura” kötelesek adni, kivéve a kendert, melyből a helyi szokásnak megfelelően, kilenced fejében minden egésztelkes jobbágy szolgáltasson be egy zsákot. A töredék-számú állatok után fizessenek megváltást; egy bárány után 4, egy kecske után 3, s egy méhkas után 6 krajcárt. A gyümölcsfák után járó kilenced címén, minden holdnyi almás- vagy szilváskert után – akár szántóföldön, akár réten vagy belső telken fekszik is az – pénzbeli megváltást kell fizetni, éspedig: ha telki állományú földön terül el a gyümölcsös, fizessenek 15 krajcárt, ha telken kívüli földön, fizessenek 30 krajcárt. Az egy holdnál nagyobb vagy kisebb gyümölcsösök után arányosan kell többet, illetve kevesebbet fizetni. – Sexto: (De iuribus dominii Terrestralis): A heti piac, a mészárszék és a vám jövedelme, mint iura regalia, nem különben a vadászat, madarászat és halászat joga továbbra is a földesurat illeti. Az elhunyt jobbágy javaiból pedig a harmincadrész illeti meg a földesurat. – Amikor az elhunyt jobbágynak árvái vagy részestársai maradnak, ne mondják ki a caducitas-t, s hogy az ilyen, érdemteleneket segítő határozatokat elhárítsák, a magszakadási ügyeket az uradalmi tisztek mindig az úriszékeken vizsgálják ki és tárgyalják meg. – Az 1723. évi 75 t. c. értelmében az uradalom a paraszti árukra (a parasztok által termelt árukra) elővételi joggal rendelkezik, saját szükségleteinek kielégítése céljából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vásárlási szándékkal beutazó extraneusokat szabad lenne a vételből kizárni vagy az árujukat elszállítani szándékozó jobbágyokat ebben megakadályozni. Ha azonban a jobbágy megalkudott az idegen vevővel vagy magával az uradalommal, akkor az uradalom az így meghatározott ára azonnal letéve, érvényesítheti elővásárlási jogát. – Septimo: „de birsagiis et mulctis colonorum”: Pénzbírságot maga után vonó büntetést csak törvényszabta esetekben és csak olyan (esetekben) parasztoknál szabad behajtani, akiket az úriszéken, a megyei kiküldött jelenlétében ítéltek el; fenntartva az ilyen esetekben a megyei bírósághoz történő fellebbezés jogát. Azokban a kisebb jelentőségű ügyekben, amelyek nem tartoznak az úriszék elé, egyedül az uradalmi tisztekre tartozik s az ügyek kivizsgálásának, mérlegelésének és a szükség szerinti döntésnek a joga. Ennek során az ispánnak 3 napi munkával büntethető kihágások vagy 24 bot-, illetve korbácsütéssel büntethető bűnesetek ügyében van joga dönteni, úgy azonban, hogy az efféle határozatokat a büntetésként kirótt robotnapok számának feltüntetésével együtt az úriszéken jegyzőkönyvbe kell foglalni, feltüntetve, hogy milyen okok és tények nyújtottak alapot ilyenfajta büntetések kiszabására, s minderről referálni kell a megyei bíróságnak. – Ha egy jobbágyot vétségei miatt börtönbe vetettek és bilincsbe vertek, tömlöcből és vasból való szabadulásakor fizessen 15 krajcár taxát. – Ha valaki az uradalom engedélye nélkül tört irtványt, elveszti a befektetett munka értékét és kártérítésre is kötelezik. Másrészt viszont az uradalom az engedélyével létesített irtványföldet csak a megyei limitationak megfelelő ár lefizetése mellett válthatja vissza magához, vagy sorolhatja a telki állományú földek közé, leszögezvén egyben, hogy a jövőben kialakított irtványföldek után az uradalom mindaddig, míg nem váltotta őket, nem követelhet más haszonvételeket a jobbágyoktól, mint amelyek ezek után jogosan megilleti. – Ha az erdő gondozása és utánpótlása az uradalmat terheli, tilos a parasztoknak az erdőkből a hordókötésre alkalmas háncs, a szőlőkaró és a sövényekhez való vessző gyűjtése, vagy bármilyen más épületfának való kivágása. Egyébként a faanyag eladása vagy bármiféle fával való kereskedés az uradalom engedélye nélkül szigorúan tilos. Az ilyen favágókat és erdőcsonkítókat, az okozott kár megtérítésén kívül, még 3 napi gyalogszeres robotmunkával kell büntetni. – Mindenféle pénzbeli vagy természetbeni gyűjtés (tudniillika parasztok által saját céljukra eszközölt belső gyűjtés) 24 pálcaütés büntetésének terhe mellett tilos! – Ha a parasztok sertéskondát hajtanak a tilalmas földesúri erdőbe, abban az esetben a szokásos makkoltatási tized kétszeresével bűnhődjenek. – A gubacsgyűjtés és makkoltatás az uradalmat illető jog, nem kevésbé a földesúri bormérés – kivéve a közösségnek járó negyedévet (tudniillikszabad bormérést), akárcsak az egyéb italok egész évi educillatioja – hasonló megszakítással. Az idegen birtok földesúri mészárszékén kimért hús behozatala csempészésnek minősül, s valahányszor csak előfordult, 3 napi robotmunkával büntetendő. – Hasonlóképpen 3 napi robotmunkával büntetendő a jobbágyok fegyver- és vadászkutya-tartása. A paraszti vadászat-, halászat- és madarászat ugyancsak tilos a parasztok számára. – Végezetül a robotmunkára későn jövők vagy elmaradók 12 botot kapjanak. – A meghalt jobbágyok özvegyei, még ha férjhez is mentek, az uradalomtól engedélyezett határidő letelte után ki kellett, hogy ürítsék a telket, minden vagyonuk elvesztésének terhe mellett. – Az uradalom beleegyezése és tudta nélkül tilos magánemberként, akár a közösség nevében egyezséget kötni, advena-kat a faluközösségbe, vagy annak tartozékait venni, eladni, zálogolni vagy végrendeletileg hagyományozni – a belefektetett munka értékének elvesztésének terhe mellett! Azokban az esetekben, amikor a jobbágynak törvény biztosítja a szabad rendelkezés jogát, az uradalomnak tett bejelentés után szabad az eladás. – Octavo: „de interno dominii statu”: A bírói tisztre az uradalom 3 személyt jelöl ki, közülük választja ki a falu népe szabadon, a földesúri tiszt jelenlétében egyiküket bírónak. A megválasztott bírót az uradalom érdemtelenség esetén leválthatja, elmozdíthatja, sőt meg is büntetheti – az újraválasztásnak azonban a fenti feltételek szerint kell végbemenni. A jegyzőt és az esküdteket azonban, mindenféle földesúri beavatkozás nélkül, maga a közösség választhatja meg és bocsáthatja el. – Annak érdekében, hogy az országos adó felosztása, a megyei kivetés szerint, minden jobbágy között csalás nélkül és egyenlően történjék meg – ellenőrizze azt a földesúr és kérje be a helység bírójától az elszámolásokat. – Végül, minden szolgáltatást és fizetséget, amelyre a jobbágyok jelen úrbéri szabály értelmében kötelezve vannak – tartoznak idejében beszolgáltatni, különben végrehajtásra kerülvén sor, az egész kötelezettség kifizetésére kényszerítik őket, amikor is a tényleges hátralékok behajtására kiküldött executor-oknak naponta még a „grossum executionalem” összegét is meg kell fizetniük.
Táblázatos rész: Jobbágynevek (libertinusok, mentesek) – teleknagyság: paraszti belső telek, nagysága (kapacitás) pozsonyi mérőben megadva – paraszti (telki állományú) szántóterület, kapacitása ugyancsak pozsonyi mérőben. – paraszti kaszáló, szénatermése szekérben, egy szekér széna = 2 pozsonyi mérő. – Robotnapok, 4 ökrös fogattal számítva, egy napi igásrobotot míg ennek dupláját kell gyalogrobotban teljesíteni. – Szolgáltatások, egy egésztelekre: vaj (iccével), kappan, csirke, tojás – Taxa, egy évre: egésztelkenként, forintban.
Nagyváradi kamarai uradalom,
(Bihar m.): In districtu Campestri: Cséffa – Homorog (Homorok) – Madarász – Torda – Fugyi – Szent András
In districtu Pap-Mezőiensi: (Spanatus Magyar-Csekeiensis): Sztrákos (Strákos) – Drasest – Butsum – Topest – Magyar-Cséke – Csessora (Csészora) – Dusest – Terpest – Rotarest (Roterest) – Szombatság (Szombotság) – Kapocsány (Kopecsény) – Varasány (Varassény)
In spanatu Hegyesseliensi: Kotyiklet (Kotyiklyet) – Bukurvány – Korbest – Felseő-Topa – Alsó-Topa – Kerpest – Krancsesd (Krantsesd) – Hegyessel (Hegyesel) – Dobrest
In spanatu Pap-Mezőiensi: Lunkasprie – Szitány – Kimpány – Valány – Kosgyán (Koszgyán) – Szelistye – Albest – Hegyes – Hogyes (Hogyis) – Spinus – Pap-Mezeo (Pepmező)
In districtu Sergessiensi: Szaránd (Saránd) – Kigyik – Kopacsel (Kopacsél) – Serges (Sergés) – Szurdok – Vircsologh (Virtsolog) – Fantsika (Fancsika)