HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 122. - No. 040.

Dátum 1767
Szöveg

Deliberatio
In causa urbariali inclyti coronalis Dominii Diós-Győr deliberatum est.
A koronauradalom jobbágysága ismételten kérelmezte már a gróf Grassalkovics Antal kamarai elnök úr által még 1755-ben készített szerződés fenntartását, melynek egyébként Miskolc városra vonatkozó részét őfelsége külön is megerősítette. A változott körülmények azonban – különösen pedig az új jobbágyok szolgálati- és adókötelezettségeinek újbóli megállapítása – szükségessé teszik az említett régi megegyezést és a változott körülményeket egyaránt figyelembe vevő új urbárium készítését. A szóban forgó pontok a következők: 1. Az uradalom helységeiben a belsőségek megoszlása és elhelyezkedése teljesen rendszertelen (intravillanus eorum status adeo confusus sit). A házak semmiféle utcarendet nem követnek, továbbá a telkek, szérűk és kertek aránya is más és más. Újrarendezés esetén nem is lehetne a szükséges rendet számos jobbágy birtokának megbontása nélkül kialakítani, s ezt a kamara – magától értetődően – nem óhajtja. Azt azonban mindenesetre ki kell mondani, hogy akinek 2 pozsonyi mérőnél nagyobb vagy kisebb a belső telkük, azoknak területnagyságát a határban fekvő, meglévő tartalékföldekből kell kiegyenlíteni. – 2. Tekintettel arra, hogy az egyes jobbágyok gazdasági ereje egymás közt és helységek szerint is erősen különböző, az alábbi, táblázatos részben foglalták össze az egy egész telekre eső paraszti jövedelemforrások (vagynállag) átlagosan vett értéket, valamennyi jövedelemforrást szántóföldben (kapacitása pozsonyi köbölben) és kaszálóban (szénatermés szekérben) kifejezve:
Diósgyőr oppidum:
(szőlő, erdő, legelő) összesen 24 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Miskolc oppidum:
(szőlő, beneficium emporii) összesen 36 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Keresztes oppidum:
(szántó, rét, legelő, hitvány szőlő) összesen 36 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Kövesd oppidum:
(l. Keresztes) összesen 36 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Kis-Győr possessio:
l. Diósgyőr) összesen 24 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Bábony possessio:
(l. Diósgyőr) összesen 24 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Kápolna possessio:
(l. Diósgyőr) összesen 28 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Radistyán possessio:
(kevés kaszáló, több szántó) összesen 28 pozsonyi köböl és 4 szekér széna.
Parasznya possessio:
(terméketlen földek) összesen 28 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Varbó possessio:
(terméketlen földek) összesen 28 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Sajó-Petri possessio:
(kevés, de termékeny szántó, kevés kaszáló) összesen 36 pozsonyi köböl és 6 szekér széna.
Ladháza possessio:
(lakosainak alig van szántójuk, rétjük. Egy itteni hospes 2 köblöt sem tud elvetni, s nincs még egy szekérre való szénatermése sem. Éppen ezért valamennyien házas zselléreknek minősülnek.)
Csaba és Ó-Hutta possessiok:
Ezek lakosai sem rendelkeznek a határban földekkel, s így ők is házas zselléreknek tekintendők. – Az ilyen zsellérek az egy egész telekre számított beneficium felét, illetve nyolcadát, stb. érik.
3. Következik a vonatkozó törvények felsorolása, melyeknek értelmében a paraszti educillatio időpontja általában Szent Mihály napjától Szent György napjáig tart. – Diósgyőr, Miskolc, Kövesd és Keresztes oppidumokban azonban – súlyos adóterheik miatt – a kamara egész éven át engedélyezi a borkimérést. Ez azonban semmiképpen nem korlátozza az uradalmi educillatio egész éven át, párhuzamosan és megszakítás nélkül gyakorolt jogát. – 4. Az újonnan irtott földek 12 évig szabad paraszti használatban maradnak. Új irtás esetén azonban a parasztok kötelesek egyezséget kötni az uradalommal. – 5. Az uradalom, mint eddig, úgy ezután is minden telekhez biztosítani fogja a megfelelő legelőrészt, azzal a megszorítással, hogy azt szigorúan tilos felszántani. – 6. A korábbi gyakorlatnak megfelelően minden jobbágy szabad faizást élvez az uradalmi erdőkben. Ha a száraz gallyfa azonban a szükségletnek nem elegendő mennyiségű, akkor a lakosok számára vágatni kell, s ebben az esetben a makk is őket illeti meg. Továbbá, a saját építkezéshez szükséges fát is ingyen kapják az uradalomtól. – 7. A földesúri erdőkben való makkoltatás jogát a helybeli jobbágyok 6 krajcár lefizetése ellenében élvezhetik, míg az extraneusok az uradalommal történő megállapodás alapján meghatározott censust fizetnek makkoltatás fejében. – 8. Egy egésztelkes jobbágy hetente egy napot tartozik robotolni, napkeltétől napnyugtáig, éspedig 4 ökrös és 2 hajtós ekefogattal. Ha pedig csak 2 ökröt állít ki, akkor ennek megfelelőn 2 napot tartozik robotolni. A mulasztásokat szigorúan kell ellenőrizni, – jegyzi meg az összeíró. Ha pedig az uradalomnak inkább gyalogos szolgálatra van szüksége, akkor 1 napi igásrobotjukat két napi gyalogrobotra kell felcserélni. – 9. Keresztes és Kövesd oppidumok lakosai ezzel szemben, tekintettel arra, hogy az uradalom központjától távolabb esnek, egyvégtében dolgozzák le havi, összesen 4 napos robotjukat. A téli időszaki kieséssel számolva, nyári robotszolgálatukat szükség szerint sűríteni is lehet. – 10. Nagy munkák idején – mint amilyen a kaszálás, szántás, vagy a szüret – a helybeli jobbágyok egész héten át dolgozzanak, azzal a könnyítéssel, hogy egy ilyen munkanappal 2 robotnapot tudnak be javunkra. – 11. Inquilinus domiciliatus: a házas zsellérek évi 18, a házatlan zsellérek pedig évi 12 napos robotszolgálattal tartoznak. – 12. Amennyiben az uradalom a fentiekben rögzített robotszolgálatokon kívül, azon túlmenő szolgálatot kíván jobbágyaitól, úgy ezt az érvényes napi áron fizesse meg. – 13. Az uradalom pillanatnyilag nem kívánja jobbágyitól a robotmegváltást. Ha azonban, valaki mégis erre szánná el magát, úgy egyezzék meg erre vonatkozólag az uradalommal. Különösen vonatkozik ez a nemes-taxásokra. – Mivel a földesúri allodiaturát megszüntették, mód nyílnék széleskörű conventióra az uradalom helységeivel. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha egy ilyen megegyezést késpbbiek során a parasztok fel akarnának bontani, abban az esetben kötelesek azt legalább 2 hónappal korábban bejelenteni. – 14. A szokásos roboton kívül, minden egésztelkes jobbágy tartozik évi egy „longa vectura”-val. Ennek során ügyeljenek arra, hogy a parasztot ne munkaidőben és ne rossz utakra küldjék fuvarozni. Ha ez az utazás 2 napnál tovább tart, vagy visszafelé is megterhelik a kocsit, ezt a többletet a köteles robotból le kell számítani. – 15. A paraszti faizás engedélyezése fejében, minden egésztelkes jobbágy köteles egy öl fát kivágni, és a megadott helyre elszállítani. Ez a munka, szükség esetén, más uradalmi szolgálatra is átváltható. – 16. Minden jobbágy köteles fentieken kívül a földesúri nona-, ill. octava-gabonát a megadott helyre elszállítani. Az összeíró megjegyzi, hogy ez a munka a szokásos évi robotba nem számítható bele. A dézsmagabona szállítása, a levélhordás, vagy uradalmi, illetve közérdekű fuvar lebonyolítása azonban már beleszámít a robot-teljesítésbe. (folytatás) – 17. A kártékony vadak irtására minden jobbágy köteles – a roboton felül – háromnapi vadászaton részt venni, ólommal és lőporral azonban az uradalom látja el őket. Ezt a kötelességüket az uradalom ne engedje másra elcserélni vagy pénzzel megválatni. – 18. Azok a jobbágyok, akik az uradalmi út-, híd- és töltésjavításban részt vesznek, kapjanak vámmentességet. – 19. Helyi szokás szerint, valamint az 1514. évi 15. tc., továbbá az 1548. évi 33. tc. értelmében minden jobbágy és zsellér évi két részletben köteles évente 2 ft. censust fizetni. Ez alól az adófizetés alól azonban a subinquilinusok mentesek. – 20. Egy egésztelkes jobbágy természetbeni adója évente az alábbiak szerint: 1 icce vaj, 12 tojás, 2 kappan, 2 csirke, továbbá minden 30 jobbágytelek után tartoznak közösen adni egy borjút. – Ha az uradalom úgy kívánja, egy egésztelkes ezt az adót 48 krajcár lefizetése ellenében megválthatja. – 21. Ahol az uradalom engedélyezi a pálinkafőzést, ott minden egyes üst után évente 2 forintos adót szedjen. – 22. Az országgyűlési költségekhez – a lehetőségekhez mérten – minden egyes jobbágy járuljon hozzá. – 24. Földesúri kilencedet, illetve bizonyos helyeken nyolcadot kell adniuk a jobbágyoknak mindenféle terményükből, kivétetnek ez alól az adó alól a kerti növények, illetve az állatadóból a szárnyasok és a malacok. – Ezzel kapcsolatban ügyeljen az uradalom arra, hogy a határidőket betartsák, továbbá, hogy a vétkeseket megbüntesse (az erre jogalapul szolgál, különböző törvénycikkeket itt felsorolja az összeíró). – A bárány-, kecske, ill. még a méhkas-váltság összegét 4, 3 azaz 6 krajcárban állípítják meg. – 24. A kilenced-, ill. nyolcadfizetésre kötelezett földek után – ha azokban másodvetést is vetnek – másodszor is kötelesek kilencedet (vagy nyolcadot) adni. Hasonlóképpen a jobbágytelki állományú kaszálók pótlására a paraszoknak átengedett földesúri földek után is hasonlóképpen tartoznak adózni. – 25. Kenderből és lenből az itteni jobbágyok ugyancsak nonát vagy octávát tartoznak adni. Fonás-adó címén minden egésztelkes 6 font fonalat köteles készíteni az uradalom által adott nyersanyagból. Ezzel kapcsolatban leszögezi az összeíró, hogy szigorúan tilos ennek az adónak a beszolgáltatásánál a jobbágyoktól zsákot követelni. – 26. Dézsmát csak azokból a terményfajtákból kötelesek a parasztok adni, amelyeket az 1481. évi 1. tc. megnevez. – 27. A uradalmi bortermés kezelésénél mindenkor kötelező a 32 pintes pozsonyi akó használata. Továbbá be kell tartani az 1715. évi 97. tc. vonatkozó utasításait, mely szerint nem szabad semmiféle címen a ius-montanum-ot növelni. – 28. Ügyeljenek arra is, hogy az elhalt jobbágy után maradt ingó vagyont a hozzátartozók el ne tagadják az uradalom elől. A hazai jog szerint ugyanis – leszámítva az idegen követeléseket – az ilyen paraszti vagyon földesúri joghatóság alá esik, ide értve a szökevények vagyonát is, de egyúttal figyelembe véve az 1723. évi 18. tc. rendelkezéseit. Az árvák vagyonával kapcsolatban az országos törvény vonatkozó rendelkezéseinek szem előtt tartásával kell eljárni. – 29. Ha szökésből kifolyóan egyes jobbágytelkek üresen maradnak, azokat a helybeli lakosoknak kell kiadni, lehetőség szerint szolgálat, valamint „datia”-kötelezettség mellett. – 30. Az 1729. évi 5. és 22. tc. értelmében minden jobbágynak szigorúan tilos a vadászat, továbbá a halászat is – szigorú büntetés terhe alatt. – 31. Ha valamelyik jobbágy földesúri megbízásból uradalmi bort mér ki, ennek fejében legyen mentes a robot alól, s minden kimért akó után kapjon 4 dénár jutalmat. – 32. A piac, hetivásár, vám, mészárszék és kocsmáltatás földesúri jövedelmet, – „veluti iura Regalia” – az uradalom szigorúan őrizze meg, s az ellene vétőket, mint csempészeket, büntesse meg. – 33. Tekintettel arra, hogy az árván maradt jobbágygyermekek protectora az uradalom, mentesíteni kell ezeket az örökösödések utáni adó, a vagyonleltári-, valamint a vagyonfelosztási illeték alól. – 34. A jobbágyok által eladott, elzálogosított vagy hagyományozott javak után, mint eddig is, a továbbiakban hasonlóképpen ezután is, ne szedjen az uradalom tizedadót. – 35. Az uradalom általában nem tilalmazza, hogy jobbágyai szabadon adják el dohány-, méz-, viasz-, vaj-, len-, kender-, stb. termésüket, mindenesetre fenntartván magának fenti terményekre vonatkozóan az elővásárlás jogát, hivatkozva az 1723. évi 75. tc. előírásaira. – 36. A parasztok nem kötelesek gabonájukat kizárólag az uradalmi malmokban megőröltetni. – 37. Az adószedésre kiküldött uradalmi emberek ellátását az alábbiak szerint szabályozzák: az ún. „grossus exactionalis”-on kívül semmiféle fizetséget vagy természetbeni szolgáltatást, eltartást nem követelhetnek a jobbágyoktól. – 38. Tilos azonban a jobbágyoknak mindenféle telki állományú földterület eladása vagy elzálogosítása az uradalom tudta és beleegyezése nélkül. Ha mégis előfordulna, az ilyen jobbágytól büntetés fejében az így szerzett pénzösszeget elkobozzák. – 39. Ügyeljenek arra az uradalomban, hogy csak a megyei kiküldöttek jelenlétében megtartott úriszéki üléseken hozzanak bírságolási büntetéseket. A mezei károkról az ország törvényeinek értelmében intézkedjenek. Ha egy jobbágy büntetésének letöltésében valamilyen komoly ok miatt akadályozva van, helyette kb. 30 krajcár büntetést fizessen. – 40. Földesúri engedély nélkül egy jobbágy sem nyithat a maga számára irtványföldet. Ha pedig engedéllyel tör magának ilyen irtványt, abban az esetben a vonatkozó szerződés időtartama alatt ezt az uradalom nem veheti el tőle, legfeljebb – ha erre feltétlenül szükség lenne – a megyei bizottság által megszabott áron. – 41. Szigorúan tilos a jobbágyoknak földesúri engedély nélkül a saját részükre fát vagy karót vágni, s azt máshová elszállítva eladni. Akit ilyen tiltott favágáson vagy kereskedésen érnek, azt az okozott kár megtérítésén kívül még külön büntessék is meg. – 42. Tilos mindenféle pénz- vagy természetbeni gyűjtés a jobbágyok között. Aki pedig ez ellen vétene, azt állítsák az úriszék elé. – 43. Aki a földesúri erdőkre disznót hajt, ott gubacsot gyűjt, vagy leveri a makkot – esetleg egyéb tiltott dolgot követ el, ugyancsak büntessék meg az uradalom keretén belül, a csempészeket azonban az úriszék elé állítsák. – 44. Egyetlen uradalmi jobbágynál sem lehet fegyver vagy vadászkutya, akit ebben bűnösnek találtatik, feleljen az úriszék előtt. – 45. A már ismert törvényes, ill. szokásjogon alapuló kereteken túlmenően minden jobbágy számára szigorúan tilos a bormérés. Csak a saját szőlővel rendelkezők tarthatnak otthon, saját, ház szükségletükre bort, a maguk terméséből. Kereskedniük azonban nekik sem szabad ezzel a borral sem. – 46. Ha a robotra az uradalom által kirendelt jobbágy restségből vagy egyéb hiba miatt nem jelenik meg időben, büntetést érdemel. – 47. Ha valamelyik uradalmi jobbágy idegen mészárszékből vesz húst vagy maga merészel hússal kereskedni, a csempészésre kiszabott összegen felül is büntessék meg. – 48. Ha valamelyik jobbágy özvegye földesúri engedély nélkül újból férjhez megy, büntetésként ne hagyhassa el a telekhez tartozó házat, s ügyében a földesúr döntsön. – 49. A földesúr tudta és beleegyezése nélkül a parasztok ne vehessenek fel a község nevében semmiféle kölcsönöket. – 50. Idegeneket (advenae) nem szabad az uradalom tudta és beleegyezése nélkül a jobbágyközségbe felvenni. – 51. Régi szokás szerint az uradalom mind a mezővárosokban, mind pedig a falvakban évente rendeljen el a tisztújítást. – 52. A portio megosztásánál – mely megyékre van kivetve és érinti a bírók adózását is – az uradalomhoz tartozó helységek alkalmazkodjanak a megyei rendelkezésekhez. – 53. Ezzel kapcsolatban ügyeljen az uradalom a portio igazságos szétosztására az uradalomhoz tartozó helységek között, nehogy mulasztások történhessenek. – 54. A portio-adó adminisztrációja egyébként kizárólag a bírókra tartozik, s ebbe az uradalom ne avatkozzék bele. – 55. Az urbarium rendtartása szerint tartoznak a jobbágyok kötelezettségeiket teljesíteni. Ha késedelem vagy mulasztás miatt exactorokat kell kiküldeni a falvakba, ezeknek naponta egy „grossus executionalis”-t kell fizetni. Ezt az összeget az adóval elmaradt jobbágyok tartoznak megfizetni. erre a grossusra csak az adóbehajtásra kiküldött officialisoknak van joguk, más uradalmi intézőknek azonban nincs! – 56. Az uradalmi jobbágyság panaszainak megvizsgálására minden negyedévben üljön össze az úriszék. Ilyen esetekben a jobbágy előbb jobbágytársaival, majd az officiálisokkal, végül pedig a földesurával szemben keresse igazát. Ha pedig a paraszt sérelmesnek érzi magára nézve az igazságszolgáltatást, legyen szabad a megyéhez fellebbeznie.
A diósgyőri koronauradalom.
(Borsod m.): Diósgyőr – Miskolc – Keresztes – Kövesd – Kis-Győr – Bábony – Kápolna – Radistyán – Parasznya – Varbó – Sajó-Petri – Ladháza – Csaba – Ó-Hutta

Tartalomgazda