Conscriptio
Caput bonorum: Peklin, rata medietas: castellum leírással. Kétemeletes épület, felső emeletén, nagyobb szobákkal, zöld kemencékkel újonnan ellátva, famennyezettel, kisebb szobákkal, atrium, boltozatos, továbbá tornyocska, mely “sub possessorio Petraschiano” óra tartására szolgált, jelenleg sajnos semmire sem használják. Az alsó traktusban ugyancsak több szoba, konyha, stb. famennyezettel, kivéve az atriumot, részben táblásak, részben ónkarikásak, kapuk, kemencék, tartozékaikkal együtt, jó állapotban. Mivel a rosszul összeillesztett zsindelyek az esőt átengedik, új zsindelyek hozzáadásával ki kelelne javítani. – A castellum pincéjének befogadóképessége boroshordókban. – Az egész castellum jó anyagokból épült és jó állapotban is van, kivéve a keleti oldalfalat, mely végig meghasadt, s ezért “anchoris ferreis constringi et firmari debet”. – Nyugatra a castellumtól háromemeletes gabonás-ház, egykor Keczer-tulajdon volt, ugyancsak jó anyagokból építve, két évvel ezelőtt zsindelyezték, s kb. háromezer köböl gabona befogadására alkalmas. A legalsó emelet ablakain rostély (crates ferrei) van háló nélkül, a középső és felső emelet ablakain háló, az eső és hó ellen deszkatetővel. Az épületnek boltozatos pincéje van, befogadóképessége hordókban, jelenleg azonban csak kerti gyümölcsöket tartanak benne, “hos ob loci humiditatem putradini obnoxios”. – A gabona-ház és a castellum közötti területen kis faépület, újabban a provisor lovainak istállója, 4 ló befogadására alkalmas. – Kelet felé régi sörfőzőház, részben mésszel, részben agyaggal épülve, több szobából áll, jelenleg teljesen elhagyott, romos állapota miatt használhatatlan, csak a kádár dolgozik benne, azonban, ha kijavítanáké s tetejét is rendbehoznák, igen sok anyagot lehetne benne tartani, mint pl. zsindelyt, deszkát, stb. – Balra a sörfőzőház mellett a kertrész lakóháza, kőből, egy szobából és két kamrából áll, valamint konyha is tartozik hozzá, ajtók, ablakok, kemence is van benne, teteje azonban elrohadt, javításra szorul. – A fent leírt épületekhez tartozó területen kőből épült istállók, 20 ló befogadására, hozzájuk tartozó, jelenleg az írnok lakásául szolgáló szobával, ablaka, kemencéje is van. További, fából épült istállók, 30 ló számára, jó állapotban, csak a tetőzet szorul itt is javításra. Ezt a területet nyugat felől kőfal, kelet felől az istállók, északon és délen pedig kertek veszik körül. – Az országúton túl apiarium, kővel alapozva, fából, zsindellyel fedve, újonnan, 100 kasra készítve, jelenleg 29 kasból áll, melyek az 1762. évben 35,42 rhénes forintot jövedelmeztek. – Az allódium alatt – lejjebb – dél felé a Keczer Ambrus-féle puszta curia helyén mostanában helyreállított pince, 80 hordó befogadására helyreállított pince, 80 hordó befogadására, melyben nyáron a földesúri sört tartják. – A helység felett, az országút mellett téglaégető kemence, újonnan rendbehozva, zsindellyel fedve, szomszédságában a téglaégető kőháza és téglaraktár. A kemencében 14 ezer téglát lehet égetni, minden 1000 tégla után a téglaégetőnek meghatározott összeget tartoznak fizetni, az égetéshez az uradalomtól adminisztrált fa mennyisége ölben, alkalmanként. Az évi téglamennyiség, a téglák egyenkénti eladási ára, elvben, mivel az egész mennyiséget az uradalmi építkezésekhez használják fel. – A téglaégető szomszédságában hatalmas halastó, háromszoros retesszel elválasztva, jelenleg azonban a víz hidegsége miatt nincsenek benne halak, (“Isthic plerumque mineralis ...”) s a jövőben sem valószínű, hogy megélnek benne. – A falu közepén kőből épült educillum, zsindelytetővel, szobákkal, boltozatokkal, konyhával és kamrácskával és kis pincével; ajtók, ablakok, kemencék a szükségletnek megfelelően, az évi haszon összegének feltüntetésével. – Mellette macellum, kőből építve, zsindelytetővel, a macellum után a mészáros (bizonyos lipóci lakos, névvel), levágott állatonként meghatározott összeget tartozik fizetni. Az 1762-ben kimért állatok után fizetett összeg. (Egy év alatt 45 állatot vágtak le és mértek ki, á 24 krajcár.) Ezen az összegen kívül a mészáros az állatok nyelvét “erga pretium 3 kr. administrat provisoratui”. – Földesúri kertek felsorolása: l. a gabonaház közelében, vízvezetékkel, szökőkutakkal, “et id genus alia deliciosa”, a mellékelt táblázat rendje szerint, a legkülönbözőbb fajta gyümölcsökkel, jövedelemmel, “pristinum decorem conservat”. – Ugyanitt halastó, a közepén lévő töltés által sziget keletkezett benne. A tóban halak nincsenek, sem víz, a már fentebb említett okok miatt. – Zsindelyezett gyümölcsszárító fából, jó állapotban. – Conservatorium florum et arborum Italicum (melegház?), jelenleg használaton kívül, romos állapotban lévő kemencével; ajtajait, ablakait a birtok eladásakor széthordták. – Zsindellyel fedett kőépület – “Treibhauss” (melegház) –, jelenleg használaton kívül. – Erkély (altana), meleg időban az itáliai növényeket itt tartották. Romos állapotban. – Fürdőépület, zsindelytetővel, kamrákra osztva, ugyancsak rossz állapotban. – 2. Mellette gyümölcskert, többnyire szilvafákkal és körtefákkal. (Prunis plerumque et Merasis. – Merasium: Bartal, Gloss. valószínűleg bizonyos körtefajta.) – 3. Az országúton túl fekszik, az allódiumnál, elég nagy kiterjedésű gyümölcsfákkal, “proximiori tamen nove implantatione et insitione indigus”. – 4. A csűrnél található, néhány fával. – 5. Kosztolán felé terül el, csak kerti vetemények termesztésére szolgál. – Valamennyi kert az elmúlt évben árendában volt. Az 1762. évi jövedelem tisztán. – No. 1 alatt kimutatás a gyümölcsfákról, feltüntetve, hogy régebbi telepítés-e, az utóbbi két évben ültették-e, ojtották-e őket. (l. az UC 122 : 30(d) sz. alatt). – A castellummal szemben, az országúton túl allódium, keményfából építve, újonnan zsindelyezve, mely szobából, kamrából, boltozatos pincéből áll, utóbbi a tejtermékek elhelyezésére szolgál, azonban ezek más összeomlással fenyegetnek, míg a bennük lévő ajtók, ablakok, kemencék jó állapotban vannak. Az allódium sövénnyel van körülvéve. Istállók is tartoznak hozzá, szintén fából, megfelelő állapotban, csak a tetőt kell megjavítani. – Az allódiumban található barmok és szárnyasok: ökrök (öregek), “vaccae integrae”, “vaccae mediae”, “vaccae steriles”, pulyka nincs, kakasok, tyúkok. – Az egész tehenek után a majorosnő 24 icce vajat tartozik adni, a fél tehenek után félannyit, a vaj iccéjének eladási ára. A beszolgáltatandó sajt mennyiség fontban, vagy megváltási értéke. – A szárnyasok után árendát fizet. Egyéb szolgálattal nem tartozik, csak a tinókat tartozik az uradalom számára felnevelni, illetve a gyengéket és haszon nélkülieket a lehető legjobb áron eladni. – Nyugatra csűr, zsindellyel fedve, újonnan kővel és kőtámasszal helyreállítva, befogadóképessége keresztekben megadva. – Az allódiumhoz tartozó szántóföldeket három nyomásban művelik. Ezek felosztása az alábbiak szerint: 1. nyomás: az egyes földdarabok neve, földrajzi helyzete (a kassai út mellett, Nagy Zsor, stb.) kapacitásuk köbölben. Az összeíró megjegyzi, hogy a két Zsor (Nagy- és Kis-Zsor) nevű földdarab között fekszik Keczer László 7 köblös szántója, melyet lehetőség szerint el kell cserélni, mivel akkor a három darab egy, 34 köblös táblát adna. – 2. nyomás: l. fent. A téglaégető mellett, az Olsva két ága között, a malomzúgó mellett, stb. kapacitásuk köbölben. Ugyanitt Keczer László 50 köblös szántója, elcserélhető, s az uradalom földjeihez csatolható. – 3. nyomás: l. fent. A kosztoláni határban, a falu mellett, stb. – földesúri rétek: név szerint (szlovák nyelvű) felsorolva, kapacitásuk szekérben, a kosztoláni határban a malomág és az Olsva vize között, a föld alatti vizek miatt rétnek hagyva, stb. – Az előző összeírásban szereplő egyes réteket az uradalmi jobbágyok alattomban elfoglalták és jelenleg is használják. – Az összeíró megjegyzi, hogy általában, mivel itt a földek itt meglehetősen terméketlenek, minden elvetett köböl után csak 3 köblös termést lehet várni. Ez a termésátlag valamennyi itt összeírt falu földjeire vonatkozik.
Táblázatos rész: Rovatai: jobbágynevek – fiúgyermekek – teleknagyság: lakott, puszta – szántóföldek: telki állományú, kapacitása köblökben, irtványföldek, kapacitása köblökben – rétek: telki állományő, szénatermése szekérben; irtványok, szénatermése szekérben – lovak, ökrök, tehenek, tinók, üszőborjak – sertések, juhok, kecskék – égetőüstök – méhkasok – árendaösszeg, vagy évi census
Ugyanezek az adatok, zsellérekre vonatkoztatva, a név rovatban különböző bejegyzésekkel: csizmadia, árendát fizet; fazekas, árendát fizet; varga – A kocsmából zsellérségbe kerülve, semmit sem ad. – A kovács, minden kovácsmunkával tartozik az uradalom számára ingyen szolgálni, ezen kívül egyebet nem ad. – soltész, educillator. – Megjegyzés: fenti zsellérek nem sessiójuk, hanem a földesúr tetszése szerint bírnak tartozékokat (appertinentias excisas). – Pusztatelkek: névvel, a telek tartozékait jelenleg a kovács használja. – névvel, a kántor éli, de tartozékait a fazekas bírja. – névvel, az egyik jobbágy telki állományú földjein kívül még árendában bírja. – névvel, az egyik uradalmi hajdú műveli, tartozékai nem voltak, az uradalom adott hozzá. – névvel, az allódiumhoz csatolták. – A táblázat végén rovatonkénti összesítés. – Robot: “pro manualistis reputati” mindennapi szolgálattal tartoznak. – Egyéb szolgáltatások: fili tractura – vagy helyette megváltás (gyapjú nyújtás fonással); csirkék, vagy helyette megváltás; zsák, vagy helyette megváltás. – Dézsma: minden vetésük után, “praeter legumina”, juhaik és kecskéik, valamint méheik után tartoznak adni. Az évenként szolgáltatott dézsma becsült mennyisége: őszi búzából , keresztekben; tavaszi búzából, keresztekben; rozsból, keresztekben; zabból, keresztekben, illetve kicsépelve: ősziekből keresztenként 1 köböl; tavasziakból keresztenként 3/4 köböl. – A Petrasch család birtokossága idején mind ebben a helységben, mind atöbbiben négy jobbágy együtt szüretkor egy szekeret tartozott kiállítani, továbbá minden jobbágy és zsellér fejenként 500 szőlőkarót volt köteles a földesúrnak szolgáltatni. Ezeket a szolgáltatásokat azonban a fiskális birtokigazgatás elengedte. – Bejegyzés parochiális földekről és rétekről. Meghatározott évi összeg fejében művelt földek, időnként, s most jelenleg is “ex beneplacito dominali” bevetett földek (kapacitás köbölben), a kántor által bevetett földek. – Tölgyerdők, elég nagy kiterjedésűek, a Keczer-családdal közösen használják őket. Makktermés idején (mind itt, mind a dominium többi falvaiban négy-, ill. ötévenként szokott makk teremni (a makkoltatható sertések száma, a megváltás szokásos összegének feltüntetésével). – A helységet égtájak szerint körülvevő, szomszédos falvak felsorolása, a részbirtokos (Keczer-család) megjelölésével.
Kosztolán:
táblázatos rész, l. Peklin. – Robot: a jobbágyok egész éven át hetente háromnapos igásrobottal tartoznak szolgálni, ha pedig gyalogrobotra szólítják őket, minden nap kötelesek robotolni, mint a zsellérek. – Egyformán dézsmával (gabonából, bárányból, kecskéből, méhből) is tartoznak, egyéb szolgáltatásuk, l. Peklin, valamint lúdért, s census dominalis fejében fizetnek még meghatározott összegeket. – A táblázat név-rovatában bejegyzések: testvérével (névvel) lakik; vejével (névvel) él; hospes dominalis, névvel. – Az összeíró megjegyzi, hogy az itt megadott szolgáltatások minden további helységben azonosak, kivéve a lúdért és a census dominalis fejében fizetett adót, mivel ezeket csak Kosztolánban és Lipóczon adják, a többi jobbágyok “ab eiusmodi onere simpliciter sint liberi”. – Az összeíró szerint a jobbágyok, mind itt, mind a többi, összeírt helységben két ökörrel vagy lóval szoktak robotot teljesíteni, akár négy, akár több igásállatuk legyen. – Dézsma: l. Peklin. – A falu határában elpusztított erdőrész, a jövő termés reményében tilalmasnak nyilvánítva, jelenleg makktermés nélkül. – Szomszédos helységek felsorolása. – Braxatorium dominale. Kőből épült, újonnan zsindelyezve, kétemeletes. Alsó részén a maláta megtörésére és kiszárítására szolgáló helységek, felül árpa és malág (áztatott árpa, árpa-lepény, polenta) tárolására fenntartott szobák. A sörfőző szobája, konyhával és kamrával, mindenféle szükséges tartozékokkal felszerelve, éspedig: sörfőző üstök, űrtartalom hordóban, kisebb üst, a komló égetésére. Nagy árpaáztató (maláta készítő) kád vörösfenyőből, négyszögletes kád, az árpa nedvesítésére, javított állapotban, továbbá kisebb kádak (2). Nagyobb és kisebb söröshordók. – A kassai császári malom, melyhez azelőtt az uradalomban készült italok “administrabantur”, s melyet egy faluért elcseréltek, alig készített valaha 100 hordó sört, melynek hordónkénti tiszta haszna (a leszámítandókat levonva) 2 rhénes forint. – A sörfőzőház mellett crematoria, részben fából, részben kőből építve. Kő közé rakott égetőfazekak, melyekhez a hűtővíz a malomárokból csatornákon folyik. Kisebb és nagyobb malátás kádak. Pálinkáshordók. Tölcsérek, rézből. Nagyobb és kisebb dézsák. Az égetőből nyerhető pálinka becsült mennyisége hordókban megadva, a hordónkénti tiszta haszon feltüntetésével. – Egybeépítve a sörfőzőházzal háromkövű malom, újonnan épült zúgóval, mellékággal, valamint “pegmate molari”. Szobák, konyha, (deszka emelvény, állás, szín) kamra is tartozik a malomhoz. – A molnár évi árendája fejében természetben ad búzát és rozsot (köbölben), tartozik sertéseket hízlalni földesúr számára, vagy helyette fizessen 12 forintot. A polentát pálinka és sörfőzéshez ingyen tartozik megőrölni, végül a földesúr kívánsága szerint keze munkájával is köteles szolgálni. – A domus crematoria és a malomzúgó között hízlalóhely (ól). Oldalt kendertörő, egy kerékre, majdnem teljesen romokban, a molnár ezután is árendával tartozik. – A sörfőzőház mellett istállók, fából, kb. 30 marha befogadására, melyekben, amikor még a sört és pálinkát nagyobb mennyiségben árulták, öreg ökröket és teheneket, melyeket az allódiumban már nem tudtak használni, hízlaltak. – A fentebb felsorolt valamennyi épület zsindellyel van fedve, ajtajaik, ablakaik és a bennük lévő kemencék jó állapotban vannak. – A braxatoriumon túl (200 lépésre) van egy másik malom, fából, két kőre, melyhez a vizet a felső malomtól csatornákon keresztül tölgyfából újonnan készített csöveken vezetik. A malomépületben szoba, konyha, kamra, kendertörő, posztó kallózó. Újonnan épített fűrészmalom, úgy alkalmazva, hogy – mivel a vízmennyiség elegendő – egyazon időben lehet gabonát őrölni, kendert törni, kallózni és deszkát fűrészelni. – A malomépület teteje féli elrothadt, s ezért javításra szorul. Ajtajai, ablakai és a kemencék viszont jó állapotban vannak. A molnár árendája természetben búza és rozs (köbölben), a kendertörés után harmadrész, a kallózás után 10 rhénes forint. Sertéshízlalás helyett megváltás. Szolgálni a földesúr parancsa szerint tartozik. Mindezeken felül az uradalom számára deszkafűrészelésre köteles, de ezért a munkáért az uradalom fizet (deszkánként 1 dénárt). További munkákért: 4 gerendáért 1 krajcárt, a vastagabb deszkákért 1 1/2 krjacárt ad az uradalom. – Megjegyzi az összeíró, hogy a molnár szobájának faoszlopai már szintén félig elrothadtak, javításra, illetve kicserélésre szorulnak. – A helység közepén educillum, zsindelytetővel, szobákkal, konyhával, kamrával, pincével, mely 1762-ben kőből építtetett, befogadóképessége hordókban, tiszta haszon forintértéke.
Lipócz:
táblázatos részben: neo-subditus, uradalmi kerülő, juh-pásztor, uradalmi kőműves, együtt lakük, névvel “habet per dominium excisas appertinentias” – puszta telkek, részben árendában, részben a kerülő műveli – Erdők: kevésbé tölgy-, nagyobb részben bükkfákkal vegyesen. A makkoltatható sertések számával, egyedül a kamara tulajdonában. Jövedelem: dézsmából, l. Peklin. – Liquores dominales fogyasztása (sörből és pálinkából), értékbecsléssel. – Az összeíró itt jegyzi meg, hogy 1762-ben Lipóczon, Mudróczon és Patacskón építettek kőből, boltozatos pincéket (6 hordó befogadására egyenként), “una educillorum etiam murata fundamenta posita”, melyek az új évben jobb italtárolással és a vendégek nagyobb kényelmével szolgálnak, s emellett “plus lucri allatura praevidentur”. – Szomszédos helységek.
Patatskó:
testvérükkel élnek, takács, juhász, más házában laknak, névvel, puszta telken (névvel) most épül a földesúri educillum, a psuzta telkeket “arendat ipsamet possessio, in ... Ft” – Aztmondják, hogy egykor tartozott a faluhoz erdő, de használatától a Keczer-család elhárította őket. – Dézsmajövedelem, mint Peklinnél. – Elfogyasztott italmennyiség, l. Lipócz. – Szomszédos helységek.
Tizsithe:
testvérével él, uradalmi kerülő, csizmadia és uradalmi a kocsmáros – Erdők, elég nagy kiterjedésűek, a makktermés idején legeltethető sertések számával. – Dézsmajövedelem, l. Peklin. – Allódium. Valamikor a meddő teheneket tartották itt. A jobbágyok gazdasági helyzetének javulásával – akik között az összes uradalmi szántóföldeket és réteket felosztották – az allódium helyén kocsmát létesítettek. Az épület tetejének állapotáról: “imbricibus male admodum sibi cohaerentibus”, illetve részben leestek. Maga az épület szobából, kamrából, konyhából és 100 állat befogadására alkalmas istállókból áll, továbbá 1762-ben épített pince tartozik hozzá. – Italfogyasztás. – Szomszédos helységek.
Mudrócz:
testvérekkel élnek (névvel), uradalmi kocsmáros, (névvel) – Tölgyerdő, névvel, a makkoltatható sertések számával. – Dézsma, l. Peklin. – Uradalmi épület nincs, kivéve az 1762-ben épített pincét és a kocsma kőalapozását. Az említett kocsmában – melyet eddig a kocsmáros a zsellérség mellett folytatott – kimért italmennyiség. – Szomszédos helységek.
Cservenyicza (alias Veresvágás):
testvérével (névvel) él, vejével (névvel) lakik, neo-subditus (névvel), uradalmi kerülő (névvel) – puszta telkek, névvel, egyiket a kerülő bírja árendában, sziklás, haszon nélküli – Az itt nem említett puszta telkek tartozékai, melyekről az előző összeírásban szó van, időközben a jobbágyok között szétosztásra kerültek. – Tölgyerdő, a Keczer-családdal közös, mivel már majdnem kipusztult, most tilalmas. A makkoltatható sertések száma makktermés idejére. – Dézsma, l. Peklin. – Allódium, részben régebben kúpos cseréppel (imbrex), újabban részben szalmával fedve. 1762-ben educillum lett, pincével, a kiárult italmennyiség feltüntetésével. – Malom, fából, egy kőre, a Keczer-családdal fele részben megosztva, alig hoz valamint, az itt elszegényedett molnárok hátralékai miatt. Újabban árendában, a jövedelem harmadrésze fejében. Ezenkívül a molnár egész éven át felerészben a kamara, felerészben pedig a részbirtokosok számára tartozik keze munkájával szolgálni, továbbá összesen sertéshízlalás fejében fizet 6 rhénes forintot. – Az előző, educillumnak használt helyen újonnan létesített allódium, a horizi (hovizi?) hegy alatt. Szobák, kamrák, kőalapra építve, egyébként tölgyfából. Zsindelytetővel. A szobákban ajtók, ablakok, kemencék jó állapotban, kis pitvarral elválasztva egymástól. Az egyik szobából lejárat a kőpincébe, mely a tejtermékek tárolására szolgál. – A majorépületen túl istálló, 50 tehén befogadására. – Kelet felé csűr, fából, zsindelytetővel, 1000 kereszt gabona befogadására. Mindkét épület kőalapozással ellátva, sövénnyel megerősítve. – Gabonaszállítás, trágyahordás miatt útjavítás szükségességéről bejegyzés. – Az előzőekben említett istállóról az uradalom provisora úgy rendelkezett, hogy a juhok teleltetésére szolgáljon, a teheneket pedig másik, másutt lévő istállóba helyezni rendelte. Közben, mivel a juhok teleltetése felettébb költséges és haszon nélkül való – mint erről az urbáriumban említést tettünk (l. UC 122 : 30 (a)) – erről magától letett, s így az új tehénistálló építése sem szükséges. – Az allódiumhoz tartozó szántóföldek: 1. nyomás: Sivoch nevű, kapacitás köbölben, 2. nyomás: a falu kertjei mellett, 3. nyomás: a Dubrava nevű helyen, kapacitásuk köbölben, egyenként és összesen is megadva. – A már kijelölt legközelebbi irtványozás helyén két nyomást fognak kialakítani, kapacitásuk egyenként köbölben, melyekben azonban a sziklák és göröngyök miatt csak tavaszit szabad vetni. – Kenderföldek, uradalmiak, nagyságuk köbölben. Az itt termeszthető kender mennyisége fontban, becsértékkel. – Uradalmi rétek: a 11 darab rét egyenként vagy földrajzi helyzetének megjelölésével, vagy névvel, a becsült szénatermés szekérben. Összesítés. – Allódiális állatállomány: bikák (4–3-2 évesek), ökrök, üszőborjak (2–1 évesek), tinók (4–3-2–1 évesek)
Felső-Kemencze:
tölgyerdőcske, a szokásos adatokkal, a lent részletezett részbirtokosokkal közös. – Malom, fából, egy kőre, zsindelytetővel, újonnan helyreállítva, a kamarának jutó árendarész gabonából, valamint a sertéhízlalás helyett fizetett megváltás összege. – Zálogban bírt telkek: Kelcziani Zsigmond által zálogban bírt fél- és negyedtelkek (lakottak) (ex portione Brankovicziana) – Kux Keresztély által zálogba vett pusztatelkek (név szerint felsorolva), a hozzájuk tartozó szátóföldekkel (kapacitásuk köbölben) és rétekkel (szénatermésük szekérben megadva), a zálogösszeg megjelölésével, végül: egy pusztatelek, névvel, zálogösszeggel.
Bolyár:
nős mostohafiaival él együtt (névvel) – A falu erdejét a sok közös birtokos kipusztította, most már a falu szükségletére sem elegendő. – Malom, két kőre, fából építve, újonnan zsindelyezve, csak az egyik részbirtokos által bírt területen – aki a helyreállításhoz nem akart hozzájárulni – esik be az eső. A részbirtokosok név szerinti felsorolása. Az évi árenda mennyisége gabonában, ennek megoszlása a kamara részére, a sertéshízlalás fejében, valamint a kendertörő után fizetett összeg megjelölésével. A négy részbirtokos számára a molnár szolgálattal tartozik, egy-egy birtokosra minden negyedik héten két nap esik. – Puszta féltelkek névvel, zálogban, a zálogösszeg megjelölésével Egerer Sámuelnél. – Allódium, tartozékaival együtt, puszta zsellértelkekkel (névvel), szántóföldekkel és rétekkel, azelőtt Kornis Györgynek voltak elzálogosítva, most Kux Keresztély bírja, ugyancsak zálogban. (Petrásch báró által elzálogosítva.)
Ránk:
pusztatelkeknél: tizedfizetés fejében bírja egy megnevezett mudroci lakos – két pusztatelket a helybeli luteránus prédikátor bír árenda fejében – peklini jobbágy árendálja – mudróci jobbágy árendálja – három pusztatelek tartozékai részben a vízáradás miatt elpusztultak, részben a részbirtokosok jobbágyai által (akikről semmi közelebbi adat nincs) “direptae sunt”. – az uradalmi jobbágyok tizedfizetés ellenében bírják az egyik telek csekély tartozékát. – A fent említett puszták árendátorai, valamint az irtványok és egyéb, fent részletezett földdarabok bérlői, mindnyájan kötelesek az uradalom számára külön fizetés nélkül szolgálni. – Tölgyerdők, más birtokosokkal (név szerint felsorolva) közös tulajdonban, részben puszták. 1762-ben a kamara részére a makkoltatás után nyert jövedelem. – Educillum, jövedelem nélkül, “simpliciter cessavit”. – Dézsmajövedelem. – Szomszédos helységek.
Bunyitha:
“recenter illocatus”, bizonyos pusztatelek megművelésére – pusztatelkek, névvel, részben árendában a Keczer-család jobbágya-nál és zsellérénél, illetve l. az új telepesnél. – Tölgyerdők, a falu is fele részben bíró Keczer-családdal megosztva, a makkoltatható sertések számával. – Dézsmajövedelem, szomszédos falvak.
Ó-falu (a mege megjelölése nélkül):
táblázatos rész nélkül. – malom, fából, zsindelytetővel, egy kerékre, minden szükséges eszközzel felszerelve, a Keczer családdal közös tulajdonban. Jelenleg a molnár bírja árendában, a malomjövedelem egyharmadáért. Ennek mennyisége a kamara számára kb. 2 köböl búza és 8 köböl rozs. Sertéshízlalás megváltásáért a molnár fizet, s minden második héten dolgozik. – Az összeíró megjegyzi, hogy a Várgonyban és a Decske nevű praediumban bírt részjószág, melyről az előző összeírásban említés történt, 1758-ban Ballassa Pálnak “fuit restitutum” most a budaméri uradalom tartozéka.
Herlány (a megye megjelölése nélkül):
allódium, kőből, zsindelytetővel, szobával, kamrákkal, a tejtermékek tárolására szolgáló pincével – kemence, ajtó, ablak mindenhol jó állapotban. Egybeépítve istálló, tinóknak és teheneknek. Csűr, 400 kereszt gabona befogadására, hasonlóan jó állapotban. A többi épület javításra szorul. – Az allódium állatállománya: marhák: bikák, öregek, “vaccae integrae”, “vaccae mediae”, meddő tehenek, szárnyasok: pulykák. – A majorosnő szolgáltatása l. Peklin. – Allódiális szántóföldek: darabonként, földrajzi elhelyezkedésük szerint (a felsőkemencei határban lévő folyónál), illetve névvel (Za Humnom), kapacitásuk köbölben, egyik az irtványozáskor megnagyobbodott, valamint kendertermesztő hely, nagysága mérőben. Összesítés. – Fenti földek nincsenek mezőkre osztva, a trágyázott részekbe árpát (kell) vetni. Az uradalmi provisornak az irtványozást folytatni, a földdarabokat nyomásokra (három mezőre) osztani, szükségesnek ítéljük. (Minden nyomás 50 köblös legyen.) – Az ide tartozó rétek a hegyekben szétszórtan találhatók, szénatermésük szekérben megadva. Az összeíró megjegyzi, hogy mivel a rétek sziklás vidéken fekszenek, minden szekér széna kaszálásához 20, vagy még több embert kell “cum dispendio oeconomiae” kirendelni. Egyéb, földrajzi helyzetük szerint meghatározott helyekről – irtványokról – nyerhető szénatermés. – Tölgyerdők, a szokásos adatokkal.
Pecsétek, aláírások.
Extractus summarius possessioum dominii Peklin: Táblázatos összesítés, rovatai: helységek neve, fiúgyermekek összesen, lakott telkek összesen, pusztatelkek összesen, telki állományú földek összesen, irtványföldek összesen (kapacitásuk köbölben), teli állományú rétek összesen – falvanként – irtvány-rétek (szénatermésük szekérben), lovak összesen, ökrök összesen, tehenek összesen, tinók, üszőborjúk összesen, sertések összesen, juhok, kecskék összesen, égetőüstök összesen, méhkasok összesen, árenda vagy évi census összesen
Végösszesítés, rovatonként.
Peklini fiskális dominium és tartozékai.
(Sáros, Abaúj m.): Peklin (Sáros m.) – Kosztolán (Sáros m.) – Lipocz (Sáros m.) – Patacsko (Sáros m.) – Tissite (Sáros m.) – Mudrocz (Sáros m.) – Cservenyicza (alias Veresvágás) (Sáros m.) – Felső–Kemencze (Abaúj m.) – Bolyár (Sáros m.) – Ránk (Sáros m.) – Bunyita (Sáros m.) – Herlny (Abaúj m.)