copia

Conscriptio et aestimatio
Körtvélyes:
A helység földrajzi fekvése; keleten és északon hegyek, ill. tölgyerdők veszik körül, délen a Tisza határolja. A helység határához tartozó szántóföldek igen terméketlenek s ezrt “respectu Marmaticae sterilitatis, két nyomásban művelik és túlnyomó részben csak tavaszit vetnek beléjük. A legelőnek szűkében vannak. – Hogy a helységben castrum, vagy castellum lett volna annak nincs nyoma (ti. romok), kivéve a hegy közepén fekvő, kis, kőből épült templom romjait. A romterület kiterjedése ölben megadva. E templomocskáról azt vallották, hogy eredetileg görög-keletieké volt. – Az uradalomhoz tartozó puszta illetve népes telkek száma. – A fenti telkek közül kettőt az új földesúr allódium létesítésére “per propriam industriam promovenda oeconomia occupavit". – A fenti allódiumhoz tartozó földeket két nyomásban művelik, kapacitásuk pozsonyi köbölben (16,5). Ha a vadon nőtt bozótot, mely az elmúlt években sarjadt, kiirtanák, úgy közepes években zabból 33 keresztes hozamot lehetne elérni; ennek várható cséplési eredménye, pozsonyi köbölben. – Az allódiális rétek hozama szekér szénában. – Egy másik pusztaterület (kb. 2 sessio!), melyet egyáltalában nem műveltek, de az allódiumhoz csatoltak. Gabonatermelés előtt a rajta található fűzfaligetet ki kellene irtatni. Az első és második caclatura lehetséges vetőterülete (köbölben) és várható terméseredménye (keresztben). Semmiféle kaszáló nem tartozik hozzá. – Az új földesúr különböző pusztatelki részekből 91 köblös vetésű szántó irtásáról és művelésbe állításáról gondoskodott. – További 19 pozsonyi köblös vetésű zab alá való földet pedig pénzen vett meg a földesúr és csatolt a majorsághoz. – Három korábban telki állományú kaszálót (szekér szénában) most a földesúr használ. Ugyanitt egy pénzen vett és egy uradalmi költségen irtott földesúri kaszáló, szekér szénában. – Jobbágynévsor. – Jobbágyfiak, név és életkor megadva. – Teleknagyság. – Paraszti szántóterület, pozsonyi vetőköbölben, mind az első, mind a második nyomásban megkülönböztetve a telek utáni és az irtvány szántó. – Paraszti rét, szekér szénában. Mind az első, mind a második nyomásban meghatározva a telki állományú, illetve az irtvány-kaszáló. – Paraszti állatállomány: ökör, tinó, tehén, üsző, borjú, ló, méhkas, sertés – Két inquilinus; az egyik egy féltelek, a másik egy quarta tartozékait használja, (a szántóterület és a rét pontosan meghatározva). A föld használatáért évi censust fizetnek és 24 nap szolgálatot teljesítenek. – Deserta-telkek; egyenként felsorolva a tartozékok állapota, kiterjedése és várható (bérleti) hozama forintban. – A deserta zsellérhelyekhez tartozó kis szilváskerteket tovább néhány puszta jobbágytelket a földesúr javára művelnek. – A földesúrnak készpénz censust a jobbágyok nem fizetnek. – A robot általában heti két nap szolgálat. – Gabona vagy más kilenceddel a parasztok nem tartoznak, de kötelesek a földesúri marhákat teleltetni; ez szolgáltatás egyébként megváltható. – (Az összeíró az uradalmi jobbágyokat következetesen “hospes”-nak nevezi.) – Karácsonykor telkenként kakas és tyúkadóval tartoznak. – A jobbágyok szegénysége miatt eddig nem tartottak földesúri kocsmát. – Egyköves földesúri malom; hozama törökbúzában, árpában és kölesben. – Földesúri bükkerdők;makkoltatásra csak időnként van lehetőség. – A falu határának nagy részét bozót borítja, melynek kiirtása nagy munkával és tetemes költséggel járna. Pillanatnyilag nem sok olyan jobbágy él az uradalomban, aki földje művelésével meg tudja keresni kenyerét.
Minden jövedelmi forrásnál meghatározzák a becsértéket is.
Bona ad Körtvélyes.
(Máramaros m.): Körtvéles