| Szöveg |
”Urbarium Pekliniense” mivel záradéka hiányzik, csak feltételezhetjük, hogy a Szepesi Kamara megbízásából készült, ezt alátámasztja az előző UC 118 : 37 alatti becslés is.
Peklény:
jobbágyok és telkek névvel, (14 negyedes lakott, 1 negyedes deserta) egyenként feltüntetve az előző tulajdonos, jelenlegi állapota a teleknek, ha puszta vagy pázsitos (1 pázsitos lakott, 15 pázsitos deserta) mióta az; fiak, testvérek. – Állataik: ökrök, lovak, tehenek, üszők, juhok, kecskék, méhek, disznók. – Pálinkafőző üstjeik. – Szántóik 3 nyomásban vannak felosztva, befogadóképességük egyenként – Rétjeik (minden földdarab külön névvel jelölve). – Földesúri szántók egyenként, névvel, befogadóképességük (55 1/4 + 121 1/6 + 83 1/2 Cubulus., a földesúri szántók nyomásonként), három nyomásban. – Urasági rétek szénahozama 53 1/2 szekér – Birtoktörténeti adatok, idetartozó falvak, Abaújban is, szántók, rétek, makkos erdők felsorolása. – A peklényi erdő (névvel) nem terem, nem is nő, azt mondják okául, hogy az idehajtott állatok összetapossák, a makkot elpusztítják. – Jobbágyok földesúri szántókból is használnak egy részt. – Censust pénzben nem fizetnek, lent vagy kendert szoktak fonni földesúr számára. – Két tyúkot adnak, egyet aratáskor, egyet Szt. Mihálykor; szüretkor minden telek egy embert és egy ökröt állít ki. – Kilencedet és tizedet eddig nem adtak, de igás és gyalogrobotot, ahogy földesúrral megegyeznek, úgy teljesítenek. – Juhaik, méheik (!) nincsenek, ha lesznek tizedet kell adniok, vagy megváltaniok, úgy ahogy Mudróczon, melyhez a leghasonlóbbak. – Sertéstizedet, ha jól híztak a disznók, többön, ha gyengébben híztak kevesebben váltják meg, ez földesúri felajánlásnak számít. – Gyalogmunkával egész héten tarrtoznak, ünnepnapokat kivéve, igával nem kell szolgálniok, földesúr jóindulatából, szüretre kocsit kell adniok, ahogy fentebb volt írva.
Mudrocz:
Házatlan zsellérek is, feltüntetve kinél laknak. – Szökevények névvel – Tilalmas makkos erdők névvel, hizlalható disznók, az idén nem terem makk, az erdő határai; másik erdők névvel, tűzifára, rétek között vannak. – Malom a Tarnovczán (a falunak nincsen), lehetne építeni, víz esése nem elegendő, nyáron kevés a víz, össze lehetne gyűjteni a mély mederben, három vagy négy hónapra elegendő lenne; más helyek, ahol nagy munkával lehetne a vizet elvezetni malomnak. – Földesúri kocsma, csak sört mér, a kocsmáros (névvel) jobbágy, minden munkától mentes, erdőt és rétet őriz, más kocsmárosokkal együtt Peklényben éjjeli őrként sorban strázsál. – Allódium jelenleg nincsen, jobbágyok vallják, hogy hallották apáiktól, hogy volt, egykori helye (ma jobbágytelek), zsindellyel volt fedve a várhoz, melynek ma már csak romjai látszanak az erdőben, tartozott, földek (névvel) vannak mellette. – Beszélik, hogy soltészi telek volt a jelenlegi kovácstelken, lakója szolgálataiért nemességet kapott, de a zavaros időkben a levél elveszett. – Három ház, lakói névvel, az egykori telken, ólak, kunyhók, juhhodály állt; szemben vele, a patakon túl volt az előbb említett allódium. – Beszélnek a Homonnay-család kertjéről, melyben különböző vadállatok voltak. – Templomuk nincsen, evangélikus volt. – Búzából, rozsból, árpából, zabból tizedet adnak, csépeletlenül szállítják Peklénybe; főzelékfélékből nem adnak; elhagyott telkek után dupla tizedet adnak földesúrnak, nem a királyi tizedszedőnek. – A régi irtásföldek után nem az egyháznak, nahem földesúrnak jár heted; új irtásokból, még fáradtságuk gyümölcsét meg nem kapják a jobbágyok, nem dézsmálnak, ha akarnak, az egyháznak adnak belőle. – Báránytizedet májusban szoktak adni. – Földesúri erdőben makkoltatott disznók után szokott módon adnak tizedet; idegenek úgy váltják meg, ahogy megegyeznek.
Patacsko:
Jobbágyok által jobbágyoknak zálogba adott rétek, nevek, zálog összege. – A censusba adott két tyúk adásának neve: hodnja, kopnia seu Michalna. – Gyapjú vagy kenderfonással tartoznak – Tilalmas bükkerdő, nincs a peklényiektől elkülönítve. – Faizásra szabad erdők; nem szoktak ölfát árulni.
Cservenicza:
Allódiális rétek névvel, szénahozamuk parasztszánban van, ahol a jobbágyoknak is van belőlük egy részük. – Erdők névvel, makkosak, néhány bükkös, mindegyiknél a hizlalható disznók száma. – Birtoktörténeti adatok. – Saját földjeik után jobbágyok kilencedet adnak, elhagyott telkeket ha vetnek, dupla tizedet.
Bunyita:
Peklénybe egy hétre két ekét állítanak ki, egy hetet más szolgálatot. – Erdők segnyeiekkel közösek
Zegne:
Társbirtokosok név szerint felsorolva. – Romos bánya, eperjesiek közül sokan kezdtek benne dolgozni. – Tilalmas makkos erdők névvel, hizlalható disznók, öreg segnyei és ábrahámfalvi lakosok mondták be erdeik nevét.
Ábrahámfalva:
Segnyeiekkel közös erdők – Az egyik erdőben valamikor üveghuta volt
Tuhrina:
Két földesúri erdő névvel
Ófalu:
Malom, jövedelme 3 részre oszlik
Bullyarov:
Erdők csak tűzifára – Kis földesúri, társbirtokosokkal közös makkos erdő, hizlalható disznók.
Végén summarium, táblázatos kimutatás az összeírásban felsorolt adatokról.
Peklényi uradalom (volt Keczer-birtok) tartozékai.
(Sáros m.): Peklény – Mudrócz – Patacsko – Cservenicze – Bunyita – Vargony – Abrahamfalva – Tuhrina – Ófalu – Decsko – Zegnye – Bollyaron
|
Közgyűjteményi portál