A főirat 342 old., latin és német nyelvű, eredeti, mellékletek száma 3, a rajzoké 2, ismertetésük a végén.

Conscriptio és Aestimatio a helyszínre kiszállott kamarai bizottság készítette báró Andrássy Károly, egyik társtulajdonos kérésére és gróf Andrássy István, másik társtulajdonos tiltakozása ellenére az összeírást, a becslés Kassán készült 1768. április 28-i dátummal, aláírói: Josephus Scharlach I. Reg. Cam. Adm. Scepusiensis Consiliarius et Rationum Magister; Maximilianus Rupprecht I. Caes.-Reg. Montani Supr. Officii Szomolnokiensis Assessor et Sylvarum Magister, Joannes Sartoris I. Caes.-Reg. Officii Montani Szomolnokiensis Actuarius et Assessor.
Conscriptio et aestimatio bonorum Krasznahorka et alterius Csetnek, azon részt illetőleg, amelyet Csik-Szentkirályi Andrássy Károly báró generális tart birtokában.
Caput dominii Krasznahorka:
A vár egy magányosan álló, a többitől elkülönített hegyen áll, egészen a sziklára építve. – Bár Andrássy István comes ellenkezése miatt nem lehetett részletesen összeírni és felértékelni, azért itt csak általános adatokat közöl; így a többi között, hogy a falak, amelyek köröskörül határolják, és általában az összes rajta emelt épületek, némely javításra szoruló tetőn kívül, jó állapotban vannak és hogy a tisztviselőkkel együtt legalább 200 katona befogadására képes. – Lehetett ott látni néhány hadi gépet is, amelyek mind egy szakaszban vannak elhelyezve. – Bár a vár két uraság tulajdona: Báró Andrássy Károly generálisé és Andrássy István comesé, de nincs két részre osztva, viszont a javítások a két felet egyaránt kötelezik. – Semmi jövedelem nem származik belőle.
Oppidum Krasznahorka-Várallya:
Ezen vár alatt van Krasznahorka Várallya város és mellette a Pacsa nevezetű birtok, kb. mérföldnyire. Mindkettőt Andrássy István birtokolja, bár a felosztás alapján Károly bárót is illeti az említett két birtok fele.
Integra possessio Betlér:
1) Kastélya kétszintes, melynek udvara részben épületekkel, részben fallal van körülvéve és minden épületrésze boltozatos. Az előcsarnoka 5 öl hosszú és 3 öl széles. Az előcsarnok jobb oldalán van két szoba. Az elülső 5 ölnyi hosszú, a hátsó két és fél ölnyi hosszú. Mindkettőnek a szélessége három és fél öl. – Bal oldalán szintén két szoba. Befogadóképességük, mint az előbbieké, de ezek két egyenlő részre vannak felosztva. Mindegyiken jó ablakok vannak. A szobák kályhával és deszkapadlózattal ellátva. – 2) Az alsó atrium felett az emeleten van hozzá hasonló, amelyet mindkét oldalról az alsóhoz hasonló hosszúságú és szélességű szobák övezik azzal a különbséggel, hogy csak egy szoba boltozatos, a többi mennyezete fából van, népi nyelven „stokaturás”. – A kastélynak mind a négy sarka négyszögletes szobával van ellátva, amelyekből az északi börtönnek van szánva. Az atriumból falépcsőkön át lehet jutni a napozó helyre, amely ablakokkal van ellátva a napfény és a levegő bebocsátására. – E kastélynak a falai az északi oldal felől javításra szorulnak, egyébként a kapui és azok zárai, továbbá az ablakai kettőn kívül, amelyek teljesen hiányzanak, megfelelő állapotban találtatnak. – 3) A bejáratnál, amelyeik a déli oldal felől van, nem messze a kaputól van a fából készült ól a szárnyasok részére. Mellette kelet felé a család lakása 3 ölnyi hosszúságban, majd sorjában a sütőház két és fél ölnyi, a konyha 3 ölnyi, a hozzátartozó szoba ugyancsak három ölnyi hosszúságban és három és egy negyed ölnyi szélességben. – 4) Az elsorolt épületekkel átellenben van egy másik, fallal körített épület, zsindellyel fedve, a következő alkalmatosságokkal: éléskamra, két és fél öl hosszú, ugyanolyan széles, kocsiszín, négy szekér befogadására, a kocsis lakása és istálló 18 ló befogadására. Ennek az egész épülettömbnek a falai, melyek kőből vannak, javításra szorulnak. Zsindely és tetőzetük megfelelő. – A kastély kerítésén belül van két kis kertecske, csak néhány aranyalma-fával és mogyoróbokorral beültetve. – A kastélyhoz tartoznak még a következők: „aliquot solum arboribus Pomorum coroneorum et arbustis colylorum insiti, nullius fere utilitatis” – 5) Az elsorolt épületalkalmatosságok mellett van a teknősbékák számára medence, 14 öl hosszúságban és 9 öl szélességbn, ebben most is teknősök vannak. – 6) A keresztülfolyó kis patakon túl a kastély oldala felől van a pince, boltozatos és kővel megalapozva, kb. 100 rendes hordó befogadására, hossza 10 öl, szélessége 5 öl, magassága 2 öl, zsindelyes tető alatt. – Kevéssel feljebb a jégverem ez is zsindellyel fedve. – Közel hozzá fekszik a káposztáskert, mely 6 pozsonyi mérő gabona befogadására képes. Cserjés veszi körül. Hozadéka rendes időjárás mellett 4 frt. – 7) Észak felé van egy faépület, mely az előcsarnokból és két szobából áll, amelyek egyikében a fiscalis lakik, a másikban az uradalom asztalosa. Ehhez csatlakozik dél felől két fából emelt, agyaggal tömött és szalmával fedett kamra, de már közel vannak az összeomláshoz és csak a deszkák elraktározására szolgálnak. – Emellett is van egy kocsiszín, fából építve és zsindellyel fedve, három szekér befogadására alkalmas. – 8) Van e területen a kastélyhoz tartozó 5 kis házikó, melyek a gyepen épületek „in cespite aedificatae”. Ezek egyikében lakik a posztószövő, aki az uraságtól 15 forintért megvette a régi házikót, majd saját költségen újat emeltetett ugyanott. – Az ott lakó zsellérek 12 napi kézi munkára kötelezettek, ami összesen 72 napot tesz ki, mindegyiket 10 dénárjával számítva, az összeg 7.20 frt. – Mindezet az épületeket hozzáértő és név szerint elsorolt rozsnyói és szomolnoki mesteremberek 9434.75 forintra értékelték. – 9) A kastély nyugati oldalán van az uradalmi majorház, kerítéssel körülvéve, zsindellyel vedve, 24 méhkasból álló méhessel, amelyekből jelenleg csak 12 kas működik, ezek mindegyikét 4 forintjával számítva, az összeg 48 frt. – A majornak a keleti oldala felől három istállója van, fából és vesszőkből felépítve, sárral beragasztva és szalmával fedve – a tehenek fejéséhez és a borjak pihenőhelyéül. E hely hossza 13 öl. – Ennek a szomszédságában van észak felől a majoros lakása felépítve áll két szobából, de azok közül csak az egyik lakható. Előpitvar és kamara is tartozik hozzá zsindely alatt. – Az istállókkal szemközti oldalon vannak a szalmával fedett ólak, de rossz állapotban, alig érnek valamit. – A major fölött kb. 35 ölnyi hosszú és széles területen van két fából épült csűr a cséplésre szánt gabona elhelyezésére, zsindelytető alatt, 20 kévéből álló egy-egy kereszt, összesen 200 kereszt befogadására. – Van e majorban 1 bika, 11 teljes értékű fejőstehén és 6, félértékű. A teheneket két csoportba osztva sorolja fel: „vaccae integrae” teljes értékű: 20 media vajhozamú tehenek és „Vaccae mediae” félértékű, 10 media vajhozamú tehenek. Egyéves üsző 4, tinó 3. A 11 fejőstehén után, egyenként 20 iccét számítva 220 icce vaj adódik, iccéjét 25 dénárral számítva, az összeg 55 frt. A hat fiatalabb fejésből 10 iccét számítva ez összesen 60 icce, az összeg 15 frt. A 11 öreg tehén után adódó sajtból á 1 frt befolyik 11 frt, a fiatalakból hatszor 50 dénárt számítva, az összeg 3 frt. – A kiadások a következők: A majoros fizetése és conventioja 39 frt. – A pásztor fizetése és conventioja 17 frt. – A szénáért 4 szekér 4 frt, 16 frt. – 20 szekér szalmáért á 50 dénár, 10 frt. – A nyári legeltetésért 6.45 frt. – Az összkiadás 88.45 frt, a tiszta haszon 12.55 frt. – A majoroshoz tartozik a szárnyasok feletti gondoskodás is, amikor minden tyúk után tartozik az uraság részére beszolgáltatni 4 csirkét, 1 kappant és 30 tojást. – Régebben juhtenyésztés is volt az uradalomban, kb. 200 juhállománnyal, minden fejős juh után nyaranta 20 libra burenda-t (brinza, juhtúró) számolnak, 200 juh gyapja és a bárányszaporulat is hozott hasznot, de a teleltetés nehézségei miatt felhagytak a juhtenyésztéssel. – A major felett, észak felé van egy kert, hossza 68, szélessége 31 öl, gyümölcsfákkal van beültetve, nagyrészt szilvafával és konyhakerti növényekkel. Jövedelme ez évben 35 frt volt. – A falun belül van a mészárszék. – A birtok szélén, a Rozsnyóra és Szepesbe vezető országút mentén van a borkimérő. (Részletes leírása a kocsma forgalmáról és hasznáról.) – Az Ivágyó-hegy alatt nyugat és észak között van a kétkövű urasági malom, melyet a Sajó vize hajt. A molnár részére van ott egy lakószoba és egy kamara. Hozzátartozik egy istálló, egy ól és két kis kertecske. A malom hozadéka 80.45 frt. – A kastélyhoz tartozó szántók három calcaturában vannak felosztva: 1) Az első az úgynevezett Zafranczluch nevű szántó, 12 pozsonyi mérő befogadására elegendő. – 2) A második a Na Hrbe nevű föld két darabban, 34 pozsonyi mérő befogadására. – A második calcaturához tartozik 1) a Hore Konczi nevű szántó, 10 pozsonyi mérő befogadására – 2) a Na Hlinach nevű föld, 20 pozsonyi mérő befogadására. – 3) A kastély alatt Pod Kosztolkom három pozsonyi mérő befogadására, összesen 34 pozsonyi mérőre elegendők. – A harmadik calcaturában két föld mindegyik 30–30 pozsonyi mérő befogadására, összesen 177 pozsonyi mérőre. – A hamradrészt pihentetve, ősziek vetésére 42 mérő jut, mégpedig búzára 14 mérő, rozsra 28 mérő. – Tavasziakra szintén 42 1/2 mér, nagyrészt zabból, mert a föld terméketlensége miatt árpát nemigen vetnek. Hozadékul mindegyikből a kétszeresét számítva a búzából jő 28 mérő 1 frt. = 28 frt. – A rozsból 56 2/3 mérő 75 d = 42.50 frt. A rozsvetés alá csak kétszer szántanak, trágyázni minden évben kell. – A zabból 84 2/3 mérő 40 d. = 104.36 frt. – Az urasági kenderföld a falu felett, a Kis Ververés birtokhoz vezető út mentén terül el, 3 mérőre elegendő. – Évi hozadéka 5.95 frt. – Ami a réteket illeti, mind az egyes sessiokhoz tartozó rétek, mind az irtványok után keletkezett rétek, mind a mezők mellett adódó rétek egyharmada az uraságot illeti, akinek e címen 7 frt jut, de az alattvalók állatai számára mindig biztosítva van a szabad legeltetés. Ezen minden harmadik évben adódó széna mellett van az uradalomnak saját rétje is: az egyik, amelynek Pod Szhalka a neve, amelyet a Sajó folyó két részre oszt és kb. 9 szekér szénát hoz. – A másik a Kis Vesverés felé vezető út mentén, hozadéka 2 szekér széna a harmadik a Kis Sztudni nevű rét, mely szintén 2 szekér szénát hoza negyedik a Priszlup nevű rét, melynek hozadéka 3 szekér széna, az ötödik a Javorina nevű réthozadéka 5 szekér széna. – Az összhozadék 91 szekér széna 4 forintjával számítva, az összeg 364 frt. – A wagendrischiak egy kis rét után fizetnek évenként 85 dénárt. – Egy másikért az Uhercsihova völgyben fizetnek 5 frt. – Sarjú is terem 7 szekérnyi, 2 forintjával számítva, az összeg 14 frt. – Az említett Uhercsihova völgyben van egy fűrészmalom, mely évenként leszámítva a munkabért, a szükséges fát, a molnár járadékát, tiszta haszonként hoz 8.6 frt, de vízhiány miatt sokszor állnia kell. – Van ott egy rézolvasztó huta is, de mert azt a bányatulajdonosok építették, az elszámolás alá nem kerül. – Ezen huta mellett lakik négy szabad költözködésű ember, akik a szántó, a rét és a legelők után 10.28 forintot fizetnek. – Ezen birtokhoz elég nagy erdők is tartoznak, növésben lévő fákkal beültetve. – A bükk makkoltatásáért 24 frt gyűlt egybe. – Az Ivágyó hegy tövénél van egy vashámor, „Vadicsiana”, özvegy úrnő férjének a költségén felépítve, amely után terragium címén 70 forintot fizetnek.
Részletes beszámoló magáról Betlérről: Totalis possessio Betlér. Com. Gömör: A jobbágyok név szerint felsorolva. Jelezve mindegyiknél: a fiuk, lakott telkek, kertek, szántóföldek, rétek, lovak, ökrök, tehenek, tinók és üszők, disznók, juhok, méhkasok. – A felsorolásban említve: parochialis et scholae catholicae domus. – Többeknél jelezve az állás vagy a mesterség is: Skolnik, mraz, Sloszár, csizmár, kovács, cipész, halász. – A jobbágyok után név szerint felsorolva a cespitalistae. Számuk 18. Köztük az egyik urasági borkimérő. – Van köztük libertinus, liberae migrationis, pastor gregis, stb. 12 napon át dolgoznak az uraságnak. – Pusztatelek nincs.
Magyarázatok az eddigiekhez: 1) E birtok jobbágyai, tekintet nélkül arra, hogy egész-, fél- vagy negyedtelkesek, ha állatjaik vannak, tartoznak az uraságnak hetenként állatjaikkal három napon át dolgozni; ha állatjaik nincsenek, egész héten át kézi munkával szolgálnak, a kézi munkával szolgálók ellenben csak heti három napon át. – A cespitalisták ilyen kézi munkát végeznek. – „Inquilini curiales”-ok is vannak, évi 12 nap robotkötelezettséggel. – 2) Az egyházi tizedet az esztergomi érsek rozsnyói megbízottjának évi 50 Rh. ft-tal váltják meg, a kilencedet az uraságnak adják terményekben. – Évi átlag ilyen: A búzából 6 és 1/2 mérő, 1 frt. = fl. 13 értékű – A rozsból 82 mérő, 75 d. = fl. 61.50 értékű – Az árpából 10 mérő, 60 d. = fl. 6 értékű – A zabból 110 és mérő, 40 d. = fl. 44.20 értékű – 3) A bárányok utáni husza készpénz értéke fl. 34. 20 – Azonkívül a hegyi legelőkön lévő juhok után a juhsajból 92 font, fontját 5 dénárjával számítva, az összeg fl. 4.62. – 4) A méhek utáni tized is az urasági javadalmakhoz tartozik, amelyet természetben adnak meg, vagy ha a szám tízen aluli, tíz dénárjával váltják meg. Az évi bevétel fl. 1.9. – 5) Azonkívül minden telkesjobbágy köteles egy fontnyi kenderfonalat készíteni á 7 és fél dénárjával számítva, hatvanhat lévén, az összeg fl. 4.95. – 6) Zsákot az egész község együttesen 18 db.-ot köteles szolgáltatni, á den. 15 = fl. 2.70. – 7) Tojást évenként 760 adnak, készpénz értéke 1.90 – Évi adójuk 89.36 frt. Ez így oszlik meg:

jelet, melyekkel határos a Rozsnyóra vezető gyalogút, kiindulva a Stelbach nevű folyótól, ahol látni lehet a bükkfába vésett határjelet, mely vashámort ábrázol, mely ketté választja az ottan erdőket jobbról a bethlérieké, balról a stelbachiaké. – Innen erdőn keresztül eljutunk egy réthez, ahol egy gunyhót találunk, mely még nincsen teljesen készen. Azután az úton és a mellette elterülő réten áthaladva eljutunk az Ökör-hegyig #, melyet népi nyelven Ochsenberg hívnak, ahol látni lehet egy sziklát kereszttel és bányászjelvénnyel ellátva. – Az előbbi határjelek elválasztják egymástól a bethléri és a stelbachi javakat, az utóbbi pedig az Ökör-hegytől kezdve Rozsnyót választja el a bethléri területtől. – A Stelbach nevű patakból jobbra van egy erdő, makkot termő hatalmas fákkal benőve, egészen az Ökör-hegyig. Felértékelve fában 7000 négyszögöl. – A Stelbach nevű pataknak a bal oldalán, továbbá az Ökör-hegy felé vezető út mentén, a Cservena Voda, Banya és Zdyar nevű birtokokban és a köztük fekvő völgyekben nagyrészt fenyőerdők vannak, már érettek a levágásra. Ezekből kaptak a rozsnyói ferences atyák az engedélyt, hogy épületfára szükséges anyagukat innen szerezhessék be. Felértékelve fában 3000 négyszögöl. – Találni ezen felül itt-ott elszórtan fekvő erdőket is. Ezekből a már felnőtt fákkal rendelkezők felértékelése fában 535 négyszögöl, a még növekedésben lévő fában 1000 négyszögöl. – Az Ökör-hegytől jobb felé haladva, a legelőkön és a kaszálókon keresztül vezet egy út a Fekete Kőhöz vagy Sziklához és onnan és onnan Bethlérhez, közben elérkezünk egy hámorhoz, ahol, mint mondják, három forrás is van. Innen szekérút vezet Csucsna birtok felé és onnan jobbra az erdők felé és a Nagydubniki hegyhez, onnan pedig a Csucsna birtokhoz tartozó legelőhöz. Ettől jobbra a mezőkön át haladva, eljutunk azon úthoz, mely Rozsnyóra vezet. – Evvel befejeződik Bethlér birtok erdőinek a határjára és felértékelése, elválasztva azt a tőle balra fekvő Csucsna birtoktól, a többi terület mind Bethlérhez tartozik. – A Nadubniki hegy lábánál fekvő erdő felértékelése fában 400 négyszögöl. – A Bethlér birtokhoz tartozó erdők együttes felértékelése fában 74,635 négyszögöl.
Conscriptio et aestimatio silvarum possessionum Nagy- et Kis-Vesverés: A Sajó folyotól a Plascsina völgyön át dél felé haladva egészen a Rudnár hegy csúcsáig, ott találunk egy határjelet, mely elválasztó vonal Nagy Vesverés, Betlér és Bisztra földek között. E hegytől észak felé vonulva, a Plascsina völgyön keresztül egészen a völgy végén lévő Momoth nevű hegyig, azonkívül a Tureczka nevű hegyen is erdőket találunk egészen a Nagy Vesverési mezőkig. – E terület felértékelve fában 2,700 négyszögöl. – Ettől kezdve bal felől elég sűrű erdőket találunk még fejlődésben lévő fákkal benőve, jobbról pedig fele részben már kivágott, fele részben pedig még növésben lévő vegyes fákkal benőtt erdőt, melyhez tartoznak a Nagy Vesveréshez számított részek is egészen a Bisztra hegyig. E résznek a felértékelése fában 2,000 négyszögöl. – Tovább haladva az Ivágyó nevű hegy hátán, egy régi úton, ahol a Koleszarova nevű völgy elején, egy kőből való határjel vane völgy egyik oldalán fákkal sűrűn benőtt erdőt találunk, viszont a vele szemben lévő völgyben, a Koleszarovában semmiféle erdő nincsen, hanem csak kaszálásra való rétek. – Még tovább haladva nyugat felé, elérünk az Ivágyó hegy tetejére, ahol két kő határjelet találunk, melyek részben Bisztrát, részben Nagy Vesverést érintik, majd tovább menve a szekérúton, másik két kő határjelhez érünk, melyek elválasztják egymástól Nagy Vesverést és Bisztrát. – E terület felértékelése fában: 1500 négyszögöl. – Majd ugyanazon területen tovább haladva és a Koleszarova völgyben mind magasabbra szállva, ott egy a Bisztrát érintő kő határjelet találunk. Még tovább haladva eljutunk a Mokra nevű hegyib, amely nagy vesverési és Olenczkova területeket érinti és osztja ketté. Azután találunk újabb négy, kőből emelt határjeletezek Nagy Vesverést és Bisztrát választják el egymástól. – Innen Nagy Vesverés felé haladva a Gregorova nevű völgyig, amely völgyben egészen Nagy Vesverésig számítva a völgy mindkét oldalán kisebb erdőket találunk, míg a Klekog nevű völgyben csak az egyik oldalt találjuk még fejlődésben lévő fákkal borítva, közben itt-ott rétekkel, míg a völgy másik része Nagy Vesverés felé már pusztán áll és csak itt-ott vannak még növésben lévő vegyes fák. Felértékelése fában 700 négyszögöl. – A Gregorovai völgyből jövő patak itt beletorkollik a Sajó folyóba és az említett útig ketté választja Nagy Vesverés és Henczkova birtokokat. Azután az út átmegy a folyón és a Kuraczi Hrb nevű hegy alatt átszeli az ott lévő rétet, majd a nevezett patak a mezők és a rétek között folyva eléri a Sajót, mindenütt megosztva a két birtok közt a mezőket és a réteket. – Azután a mezőkön át a Zdyar hegy felé haladva, az ottani völgyekben lévő réteket és kaszálókat a nagy vesverési lakóknak hagyták használatra. – Továbbhaladva északi irányban a bokrok és a cserjék közt a Jarczavi nevű hegy felé, ahl három határjelet is találtak, amelyek a gócsi, alsó-sajói és nagy vesverési területeket választják el egymástól. – Majd továbbmenve a szekérúton, a jarczavi hegy elválasztja egymástól balról a góchi, jobbról a nagy vesverési területeket, amit a Filova nevű völgy mindkét oldalán található köves határjelek is megerősítenek. Sőt azon az úton tovább haladva a na Paszviszkim hegy oldalában jobb felől járva és a Jarczavi hegy tetejéig érve, ott ismét találunk köves határjeleket, balról a gócsi és jobbról a nagy vesverési területek elkülönítésére. Ettől jobbra van a Javorniczova nevű völgy, amely a már említett Filova nevű völggyel teljesen be van nőve mogyoróbokrokkal és még növekedésben lévő különféle erdei fákkal, átengedve a nagy vesverési lakók számára. – A két völgyön keresztül folyó patak, elfolyván az ottani urasági hámorok mellett, a Martinkova völgyből érkező patakba ömlik. – A Martinkova nevű széles völgy egyik oldala még növésben lévő fiatal fákkal és cserjékkel van benőve és használatra át van adva nagy vesverési lakóknak, a kőből emelt másik határjel pedig jobbról a nagy vesverésiek területét, balról pedig a gócsbeliekét választja el egymástól. – Innen jobb felé menve, ott egy kőből való határjelet találunk a Koleszarova völgy felett; az ottani mogyoróbokrok és a koleszarovai rét Nagy Vesveréshez tartoznak. Onnan nyugat felé haladva a kettős völgy: Koleszarova és Vojtkov között hasonló területekkel találkozunk. Itt is találunk kőből való határjeleket, amelyektől körülhatárolt területek egy része a Nagy Vesverésieket, a másik része a gócsaiakat illeti. – A koleszarovai réten alul találjuk magát a Koleszarova nevű völgyet és utána a Vojtkona nevű völgyet, melyeknek oldalain fiatal fákból álló erdőket találunk, melyek kiterjednek egészen a Hosztyina nevű folyóig, amely elfolyik az újonnan emelt hámorig, majd a Sajó folyóba ömlik. Felértékelve e terület fában: 500 négyszögöl. – A Koleszanova völgytől a Borovnicza jobb oldalán haladva, a Hosztina folyó mentén lehet látni már öreg és ugyancsak még növekedésben lévő fiatal erdőket, átadva mindkettő a vesverésiek használatára. Ennek a területnek a másik része, melynek a neve pod Kerom és pod Zadne Luky, a szulovi hámoron innen, ugyancsak tele van rétekkel, már elöregedett fákkal, de növekedésben lévő fákkal is, a Hosztina folyótól kezdve egészen a hegy csúcsáig. Felértékelve fában 100 négyszögöl. – Az úton egyenes irányban tovább haladva a za Vojtkova patak nyugati oldalán és az ott az út végén felszállva a magaslatra, ahol az úttól jobbra találunk egy kőből emelt határjelet. Onnan leszállva nyugat felé a Sbeük úrtól és dobsinaiaktól fenntartott két altárnához érünk a pod Huttu nevű völgyben, ott két másik altárna mellett kőből való határjelet találunk a za Vojthova nevű hutánál, ahol azonban az erdő már mindkét oldalról le van vágva. – Felértékelve fában 200 négyszögöl. – Ennek a völgynek a szomszédságában találunk egy elhagyatott bányát, mely most műveletlenül áll, míg a Kiss Stoln nevű völgyben áll még egy bánya, melyet egykor „Domina Figutouszkiana” műveltetett. – A két altárnával rendelkező völgyben, amely altárnák mellett földből való határjel is van felállítva, ugyanott bal oldalról még egy kő határjelet is találunk. Onnan magasabbra szállva a mogyoróbokrok mellett találunk hatalmas bükkfákat is. Onnan észak felé haladva, a Szulovi hámor mellett van egy kőből emelt határjel, amely jelzi jobbról a nagy vesverésiak területét, balról pedig a gocsaiak birtokait különíti el másokétól, majd eljutunk a nad Huttu nevű völgy oldaláig egészen a Hosztina nevű folyóig, ahol növekedésben lévő erdőket is találunk. Felértékelve fában 400 négyszögöl. – Innen a nad Huttu nevezetű völgyön át az előbbi határjeltől kiindulva, nyugat felé ismét találunk egy kő határjelet, majd onnen elfordulva a már többször említett Hosztina nevű folyóig, ott a szulovi hámor felett, ott a jobbról való rész nagy vesverésieket választja el a jócsiaktól. E völgynek bal oldalán most nincsenek erdők, jobb oldali része pedig sűrű erdővel van borítva. – Felértékelve fában 190 négyszögöl. – A Hosztina folyó melleti határjeltől, mely a gócsai és nagy vesverési területeket osztja ketté, egészen a másik határjelig a Hlucha nevű folyó mentén, a bal oldali rész a gócsiaké, míg a jobb oldali rész az Oláh-Patakai Birtokhoz tartozik. A Hlucha völgytől kezdve már kitaposott út áll rendelkezésre az állatoknak, midőn a gócsi Peklova nevű legelőre hajtják őket, ahol a hluchoi völgyben a Hosztina folyó megosztja a területet a nagy vesverésiek és az oláhpatakiak közt. – A jobb oldalon Mancz felé az erdő egyik részét Schnobel András „Bestellerus” tartja elfoglalva, a másik része fiatal fákkal van benőve. – Felértékesítve fában 100 négyszögöl. – A Hosztina folyó mentén tovább haladva és a Doboska nevű völgybe érve, a Furmanecz nevű út mentén, annak jobb oldalán találunk egy kőből való határjelet, mely gócsiak és nagy vesverésiek területét választja ketté, míg a bal oldalon a Hosztina folyó mellett lévő kő határjel az oláhpatakiak földjeit jelzi. – A nevezett völgynek Doboskő nevű jobb oldala növekvőben lévő bükk- és néhány fenyőerdőből áll, míg a másik oldala használati erdőből. – Felértékelve fában 1500 négyszögöl. – E völgy mindkét oldalán lévő fákat a „cestellerek” szénégetésre használták fel. Feljebb szállva a Szulova hegy magaslatán, találkozunk az út mentén jobbról egy kőből való határjellel, majd egy másodikkal az út mentén balról, a harmadikkal a régi sziklás út mentén, majd sorjában a negyedikkel, ötödikkel, hatodikkal és hetedikkel, amelyek mind egy célt szolgáltak a szénégetők részére a Göllnicz vagy másképp Hnilecz folyóig, azután a nyolcadik a régi út mentén és mikor a Szulova hegy tetejéig szállunk fel a kaszálók közt, végre a 9-dik és a 10-dik a bükkfák között, melyek kereszttel vannak megjelölve és jobbról a nagy vesverésieket, balról pedig a gócszi területeket különböztetik meg. – Az utolsó határjel alatt jobbról van az urasági rét, mely már a doboskovai völgyhöz tartozik, melyeket a kis vesverési lakók adó fejében kaszálják a maguk számára. A hegy tetején átmenve elérünk a Zimna Voda nevű patakhoz és a másik: Sterme Dolinky nevű patakhoz a nagy vesverésiek területére, a Göllnicz vize mellett pedig a gócsiak területére, de ezek egyikén sem lehet határjeleket találni. – Tovább haladva a hegy tetején, a Kratka nevezetű völgy felett való terület a Vogendriseliek területe, jobbról a nagy vesverésieké, melynek jobb oldala még csak fejlődő erdő, mely csak 12, 20 év múltán éri el a teljes kifejlődést, melynek a Tisza nevű oldalában lévő bükkerdejét részben kivágták, részben szénégetésre használták fel, ahol a Schnobel és a Demián nevű bestellériek a kivágott vát összegyűjtötték későbbi szénégetés céljára, de még mindig van ott levágásra alkalmas fa. – Mindezeket egybeszámítva a terület felértékelése fában 6100 négyszögöl. – Ugyanazon Kvatka völgynek a bal oldalán vannak bükkerdők és kevés fenyőerdő is, amelyeket a nevezett Schnobell nagyrészt szintén kiválogatott és mint épületfára alkalmasakat használta fel, részben meghagyta szabad makkoltatásra és ezt a módszert most is folytatja. E terület az említett Kratka völgy előrészével és a néhány Kraszna-Szkalky nevezetű dombocskával együtt, amelyeken hasonló fák vannak, felértékelve fában 24,000 négyszögöl. – Onnan továbbmenve a Priszlop hegy csúcsáig, ott semmiféle határjelet nem találtunk, de jog szerint mint a kratkai és dluhai völgyek tartozékai a kiss és nagy vesverésiekhez tartoznak, másrészt pedig mint a Göllnicz más néven Hnilecz folyó tartozékai a Vogendriselieket illetik. – A Priszlop hegy alatt találjuk az említett Dluha völgyet, mely kiterjed a szulovzi uradalmi hámorig, melynek az előterében a Szuche Dolniky nevezetű kis völgyek követik egymást, melyek bükkfáit nagyrészt még használhatják makkoltatásra, de a hegy másik felében vagy egyáltalában nincsenek bükkerdők, vagy pedig a Vadics nevű, „besterrel” (vállalkozó) szénégetés céljából kivágatta azokat és most a terület üresen áll. A Dluha völgy másik oldalán, legalább félig elég sűrűn vannak bükkfaerdők. Átmenve a Zadne Brezinin, annak a felső részén egészen a Kratka völgyig húzódó rétek a kis vesverési lakóknak vannak átengedve használatra. – Felértékelve fában 7,000 négyszögöl. – Ugyanazon Dluha nevű völgynek bal oldalán találunk két hasonló nevű völgyet, a két Kalmanovát, melyek egészen a hegy csúcsáig terjeskednek ki. Itt találjuk a Velka Luka nevezetű kaszáló rétet, mely a betléri népekhez tartozik. E részeken elég sok bükkerdő van és fenyőerdő is, mely épülefát szolgálatat és van ott sok még növésben lévő fa is, amely említett völgyeknek azt a részét, amely a Schramkova és Moch nevű völgyekkel határos, azt a nevezett Vadics részben a szénégetéshez szükséges faszerzés céljából, részben pedig a tüzelő céljára kivágatta. – Felértékelve fában 10,000 négyszögöl. – Végre leszállván a nevezett Dluha völgy felé, az ottani erdő egy részét kivágták a szénégetésre a megmaradt rész a Nagy nevű területen elég sok bükk- és fenyőerdőt képvisel és a Voldicsi szénégető területén vannak újonnan fejlődő erdők. Felértékelve fában 16.000 négyszögöl. – Onnan letérve a szulovi urasági hámorhoz, mindkét oldal még fejlődésben lévő erdőkkel van borítva, melyeket csak 10–12 év múlva lehet igénybe venni. Felértékelve fában 3,200 négyszögöl. – Leszállva a Priszle hegy tetejéről a Szuhe Dolinki és Kalmanove nevű völgyek felé, elérkezünk egy útig, mely a Hanzlova nevű völgytől, melyet más néven Czilinek hívnak, Betlér birtokhoz vezet, amely út határként elválasztja Betlért a többi birtoktól, jobbról pedig elkülöníti Kis Vesverés birtokot a többitől. – Majd leszállva az útról a Velka Luka nevű rétig, azt tudjuk, hogy ezt a betlériek kaszálják. Azután az út dél felé halad, a Moch nevű hegy tetejéig. A Bukovinka völgy közepéből látni lehet, hogy ott elég hatalmas bükkfák terjeszkednek, míg a Jaszovina nevű oldal, az egész csak kaszáló rétekből áll. Felértékelve fában 1000 négyszögöl. – Majd ezeket a részeket is hagyva, a Schramkova nevű völgy felett látni lehet elég hatalmas fákból álló bükkerdőt. Felértékelve fában 500 négyszögöl. – Sorjában a harmadik völgyhöz: Pintikovához érve, ott is találunk értékes erdőket, amelyek kiterjeszkednek egészen a Pintikova nevű patakig, amely patak azután innen továbbömlik egészen a Hosztina nevű patakig. A bal oldal, melynek a neve Jeszenova, a rajta levő erdőkkel elegendő anyagot szolgáltat a Kis és Nagy Vesverés birtok faszükségletére és használatára azoknak vannak átadva. – A Holi Vrch nevezetű hegyről a szekérúton továbbhaladva, elérkezünk Szent Anna nagyobb kápolnájához. Ugyanazon az úton jobb felé továbbhaladva az út mentén találunk egy rétet, amelynek a neve Sztrakova, majd továbbhaladva Betlér felé, elérkezünk egy árokhoz, melynek a neve Nahlavenki, ahol földből való határjel látható. Bármi is található a továbbiakban ettől jobbra, azt mind átengedték a Kis Vesverés birtok lakóinak, míg egy kis részt belőle a betlérieknek, akiknek jutott a bal oldali rész teljes egészében. – Majd a határjelként említett kőtől a Siroke Priholi nevű mezőkön áthaladva és a Zlatniky nevű patakig jutva, mely a Sajóba ömlik, e folyón túl, az Ivágyó hegy alatt találjuk a kis- és nagy-vesverésiek javait. – Az egész kis- és nagy-vesverési terület erdeinek felértékelése fában 78.590 négyszögöl.
Alsó Sajó birtok erdeinek összeírása:
Henczko birtok erdeinek felértékelése, mivel a tulajdonjog Andrássy Károly báró generális és Andrássy István comes között még eldöntetlen, azt a birtokot elmellőzve, eljutunk Alsó Sajó birtokig, ott is az Uvrati hegynek a lábához, ahol a Sajó folyó folyik el kelet felé. Onnan dél felé kanyarodva a réteken át eljutunk a Palissova nevű patakig, mely ketté választja Alsó Sajó és Henczko birtokokat, amelyek Zontagova völgyben feküsznek. E területen tölgyfából, bükkfából és égerfából való erdőket találunk, melyeknek felértékelés fában 400 négyszögöl. – Még magasabbra hatolva, találunk egy magányosan álló, ágak nélküli tölgytörzset, amely határjelként állattól magasabbra elérkezünk a Halboka nevezetű hegyhez. Onnan dél felé haladva a szekérúton, ez az út ketté választja a henczkoi és alsó sajói területet. Itt egy irtásréten kívül mást nem találunk ezt a henczkoiak kaszálják. – Továbbhaladva a Halboka nevű völgyig, ahol egy bükkfát találunk, mely határjelül szolgál, majd dél felé agócsi völgyet, mely ugyancsak elválasztó vonal Henczko és Alsó Sajó között. – Azután nyugat felé menve, két egymással szemben álló bükkfát találunk, amelyek a déli oldalról a gócsai területet, az északi oldalról Alsó Sajót és kelet felől Csetneket határolják. – E területeken csak fiatal erdők vannak, melyek csak 10–12–15 év múlva lesznek nagy fákká. Majd nyugat felé haladva, a Csetnek és Alsó Sajó közötti területen találunk egy rétet, amelyen áll egy öreg bükkfa, kereszttel megjelölve, mely határjelül szolgál a betléri és a csesztvei területek között, míg jobbról az alsó sajói területnél. – Ezen az úton továbbhaladva és átmenve a völgyön és a Stolczova nevű réten, ismét egy másik útra érünk, mely elválasztja a betléri és az alsó sajói területeket, amely mellett, mint mondják, volt egy kőből való határjel, de az elpusztulván, most egy tölgyfa szerepel mint határjel és valójában a betléri területet jelzi. – Onnan észak felé menve kezdődik a betermanofczei nevű terület, kelet felé és az alsó sajói, ahol két völgy is következik egymás után: a Stefkova és a Stolczova, ugyanolyan nevű erdővel, növekedésben lévő vegyes fákkal. Ehhez csatlakozik nyugat felé a Hagen nevű völgy, amely déli-északi irányban kiterjed egészen a Maczibel nevű hegyig, ahol a már említett Palisova nevű patak Henczkot és Alsó Sajót egymástól elválasztja és ott végződik is, ahol találunk részben már kivágott, részben még növekedésben lévő erdőket. A kivágott erdők helyén rétek létesültek, meghagyva az az alsó sajóiak részére. – E terület felértékelve fában: 500 négyszögöl. – Ugyanazon Palissova patakból nyugat felé továbbhaladva lejutunk a Lasz nevű hegyig, amelynek az oldalában vegyesen találhatók mogyorós bokrok és rétek, bal oldalán pedig szántóföldek. – Onnan elfordulva nyugat felé, a Tomcsova nevű réten át eljutunk a Nad Filipkami nevű hegyig és ott az alsó sajóiak Philipki nevű rétjéig. Továbbhaladva a Polyásky nevű völgyön át, ahol a mogyorós cserjék az alsó sajói alattvalók részére vannak biztosítva. Majd elérkezünk a Zdyar nevű hegyig, amelynek cserjései hasonlóképpen szabad használatára vannak az alattvalóknak. – Végre onnan észak felé fordulva, a hegy oldalából látható a Stitniczka pod Sztadolami nevű völgy, ahol ugyancsak a sűrű mogyorós bokrok láthatók. Ehhez csatlakozik egy szekérút, amelyen nyugat felé haladva egy öreg nyárfához jutunk, amely elválasztja a petermanofczei területet a kobilati területtől. Ugyanazon az úton továbbhaladva észak felé, jobbra van az u Sztodoly pod Karom nevű völgy, amely elnyúlik a Kilyarka nevű hegyig, ahol uradalmi szántóföldek vannak, köztük mogyorós bokrok az alattvalók részére. Innen továbbhaladva észak felé eljutunk egy egészen terméketlen területre za Szkalicskami néven, amely elválasztja a kobillariak földjét az alsó sajóiakétól. Áthaladva a Kobilar nevű vizen, onnan már látható a Rimberg nevű hegy, majd a Rimberg nevű hegy után következik a Jaromitka nevű völgy, amely elnyúlik a Kobilar nevű víz csatornájáig, ahol különféle erdőket találunk. Felértékelésük fában 400 négyszögöl. – Észak felé találjuk a Bieniczky nevű helyet, növekedésben lévő vegyes erdőkkel borítva, amelyeket nyugat felől az alsó sajóiak használhatják. Felértékelésük fában 300 négyszögöl. – Következik a za Banyanin nevű hegy, ahonnan kinyúlik a Gazsova nevű völgy, amelynek egyik részében kaszálható rétek vannak, a másik részében fiatal erdők. Felértékelve fában 500 négyszögöl. – Lefelé haladva ugyanazon az úton egészen az említett Gazsova nevű völgyig a Bielokow nevű hegy alatt találunk egy árkot, amely észak felé egészen a Sajóig a kobilari területet különíti el, bal felől pedig a gócsi területet és jobb felől az alsó sajói területet, jobbról a Rudny nevű völgyet, balról pedig a Scheibe nevű mezőket hagyva maga mögött. A gócsi területen a Schnobel-féle malom alatt, átmenve a gócsi és alsó sajói területen illetőleg réteken, Nagy Vesverés irányában eljutunk a Bärngrund nevű völgyig, amelynek az előterében növekedésben lévő erdőt találunk vegyes fákból, amely erdő egészen a Predlesz hegyig nyúlik ki, amelynek a jobb oldalán találjuk a Zavrch nevű hegyet, amelynek a gócsi oldala ki van vágva, úgy hogy mogyorós bokrokon és néhány fiatal fán kívül semmit sem találunk. Bal oldalról találjuk a Bánszky nevű hegyet, mely a gócsi területhez tartozik. A Bärngrund nevű völgyben folyik egy patak, mely azután a Sajóba ömlik. E rész felértékelése fában 300 négyszögöl. – A Zalabky völgyből eljutunk a jól taposott szekérúthoz és onnan az Erczava nevű hegyig, majd onnan egy másik szekérúthoz, mely egy kő határjelhez vezet, mely elválasztja a gócsi és az alsó-sajói területeket, majd a nagy-vesverési területet. Ettől a kő határjeltől a Bärngrund nevű völgyön át eljutunk a Predlesz nevű hegyig, mely elválasztja bal felől Nagy Vesverést, jobb felől Alsó Sajót és Henczkovát, amely Henczkova hegy tetején van egy öreg bükkfa, melyet határjelül hagytak meg. Onnan leszállunk a Dolinka nevű völgybe, amely kinyúlik az Uvraty nevű hegy lábáig, ahol különböző fák találhatók. Felértékelve fában 50 négyszögöl. – Jobbról van a Podszliva nevű hegyoldal, rétekkel és mogyorós bokrokkal vegyesen, balról pedig az Uvraty nevű oldal, növekvő fákkal elég sűrűn beültetve. Felértékelve fában 100 négyszögöl. – Az Uvraty hegyoldalából nyugat felé menve eljutunk a Sajó folyóig, a Palisova nevű patakig, amely a Zontokova nevű völgyből kiindulva és észak felé haladva elválasztja a henczkoi területet az Alsó Sajóétól. Ezzel Alsó Sajó határjárása befejeződik. – Az egész terület felértékelve fában 3250 négyszögöl.
Oláh Pataka birtok erdeinek összeírása:
A Sajó folyótól nyugat felé és a Sztranank nevezett hegy lábától kiindulva, mogyorós bokrok és mezők közt haladva, majd felemelkedve a Sztrana Belinki nevű síkságon át, eljutunk a Sztare Belinki nevű patakig, mely a Sajóba ömlik és annál a pataknál átkelve egy magányos réten, a Jezsova nevű hegyen találunk egy földhányással körülvett követ, melyet határjelül hagytak meg, mely elválasztja jobbról Oláh Patakát, balról Gócsot és attól a kőtől veszi kezdetét a Kobular nevű terület, amint nyugati irányban a szekérúton tovább haladunk. – Innen a Jezsova hegy lába latta a Kobular nevű szekérúton átmenve, onnan már látszik a Sztosok nevű síkság, amely jobbról az oláh patakai területet, balról pedig Kobelar nevű területet választja el egymástól. Itt az oláh pataki terület vegyes, növekedésben lévő fákkal van benőve, teljes egészében meghagyva az uradalom alsó-sajói sörfőzője részére, amelynek részére vágják is az ottani fákat. Amilyen állapotban most van, felértékelve fában 800 négyszögöl. Ugyanazon az úton továbbhaladva a Lipova nevű forrás felé, ez elválasztja a kobilari területet az oláh-patakitól és ott veszi kezdetét a felső sajói terület. – Az említett forrástól továbbhaladva a Lipova nevű völgyön, annak a jobb oldala növekvő fákkal van benőve, ennek egyik része a Stix nevű „Bestellernek” van átengedve kivágásra. Felértékelve fában 500 négyszögöl. – Végre a patakon át leszállva az Oláh Patak-i terület középső részéig, annak a jobb oldali oldalán végződik a Lipova nevű völgy. Onnan továbbhaladva jobb kéz felől mogyorós bokrok és Sebők Mátyás rétje mellett, találunk egy kőhalmot, mely elválasztja jobb oldalról az oláh pataki területet, bal oldalról pedig a felső sajóit az Oláh Patakára való István fia Péter rétje alatt. – Onnan fiatal erdőn át eljutunk a Romokova hegyig, és elmenve egy öreg nyárfa alatt, eljutunk a Sajó folyóig, útközben a szekérút mentén találunk egy kőhatárjelet, mely elválasztóvonal Felső Sajó és Oláh-Pataka között, az említett Sajó folyó pedig balról a dopschinai területet, jobbról pedig az oláh-patakit különíti el és az egész jobb oldali terület egészen a Romakova nevű völgyig ki van jelölve szénégetésre; egyik része már ki van vágva, a másik része pedig vegyes fákból álló fiatal erdőből áll. Felértékelve fában 500 négyszögöl. – Onnan leszállva az ott folyó Sajó vize balról a dopschai területet, jobbról az oláh patakit választja el. Azután eljutunk egy salakos útra, amelynek a keleti részén pod Lang Grund találunk vegyes fákból álló, még növekedésben lévő erdőt, ahol a folyó mellett egy zúzómalmot találunk, amely folyó most is választóvonal az ottani területek között, viszont a réteket a folyón innen és túl háborítatlanul az oláh patakiak kaszálják. – E terület felértékelve fában 800 négyszögöl. – A nevezett hegy alatt, amely fejlődésben lévő erdőkkel van borítva, találjuk a stixi féle hámorhoz tartozó Schnell-Fahrtot, amely felett a Dopschina folyó a Sajóba ömlik és vele egyesül, átmenve a régi úton, ez elválasztja a dobschinai területet az oláh pataki területtől. Felértékelve fában 400 négyszögöl. – A Schnell-Fahrt nevű heggyel szomszédos a kis Krasznahorka nevű hegy, a Sajó folyó felé lejtősödve, amelynek a körzetében a déli oldal felől van néhány fenyő, a szomszédságában lévő Zslabki nevezetű területen mogyorós bokrok és növekedésben lévő fák, meghagyva az oláh pataki lakosok részére felhasználatára. Felértékelve fában 300 négyszögöl. – A Grienblathiana nevű újonnan felépült zúzó malomtól, amely a dopschinai területen fekszik, a régi úton át továbbmenve eljutunk a Dopschina nevű folyóig. – A Nova Cesta nevű völgyből magasabbra szállva, találunk egy kő határjelet. Onnan tovább haladva a dopschinai területen találjuk a Zontagiana nevű zúzómalmot, jobbról pedig az oláhpataki területhez tartozó Zontag nevű tulajdonos bányáját. – Oláh Patakának jobb oldali része egészen a Szuchy Vrch nevű hegyig semmiféle erdőt nem tartalmaz, maga a hegy pedig a Nova Cesta Medzi Vrchi nevű völgynek az előteréig elég hatalmas fenyő- és bükkfákkal van benőve, a szomszédságában pedig már sok fa van kivágva épületfának, a továbbiakban pedig részben réteket, részben új erdőket találunk, míg csak el nem érünk egy öreg, kereszttel megjelölt bükkfához. Felértékelve fában 1800 négyszögöl. – Tovább, magasabbra szállva a Meczi Kopczani nevű síkságra, ott egy kő határjelet találunk a Rakowcz nevű völgy irányában, majd sorjában egy másodikat és egy harmadikat, amely völgynek jobb oldala fenyőerdővel van borítva, bal oldala pedig, ha átmegyünk a régi úton, legelőkből és kaszálókból áll. Felértékelve fában 1000 négyszögöl. – A dombon át a Sztari Rakovecz völgyhöz ereszkedve alá eljutunk a Gallikova nevű rétre, amely elválasztó terület balról a dopschinai terület, jobbról az oláh pataki terület között, amelyek a velük szomszédos részekkel részben új erdőkkel vannak benőve, részben már kivágott erdők nyomait mutatják, részben már kaszálókat. Felértékelve fában 200 négyszögöl. – A fenti rétről a hegyoldalon felfelé haladva eljutunk magához a Babina nevű hegyig, amelynek a tetején van egy határjel, amely elválasztja a dopschinai területet az oláh patakiaktól. – Onnan leszállva és jobb felé fordulva a Szedlo nevű dombig, amelynek a hátán keresztül elérünk a szekérútig, amelynek a mentén találunk egy hatalmas fatönköt, körülötte fenyőfák, amely tönk balról a dopschinai területet, jobbról az oláh patakit különíti el, alatta van a sztavakranami most szentmiklósinak nevezett hámor. Ott van a Göllnicz, másképp Hnylecz nevű folyó, amelyet egyesek határfolyónak mondanak, mások a Szedlo nevű domb völgyéből eredő patakot mondják határfolyónak. – Továbbhaladva az említett domboldalon, a Babina nevű hegy alatt, a Szedlo nevű dombon át, ott lehet látni sűrű fenyőerdőt, keverten fiatal fákkal, a felső részen kivágott erős törzsek nyomával. E völgy kinyúlik egészen a Zdyar nevű másik völgyig, ahol mogyorós bokrokat, réteket és kerteket találunk. A Babina hegytől kiindulva és a szekérúton továbbhaladva eljutunk az urasági borkimérőig, ahol bizonyos uradalmi házikókat is lehet látni. Felértékelve fában 1700 négyszögöl. – A Göllnicz folyó túl, amely az igloi és az oláh pataki területeket elválasztja egymástól, találkozunk a Máriássy-zúzókkal és a grienblathinai hutával, az egyik oldalról az igloi terület, a másik oldalról, a folyón innen, a szekérút alatt urasági kaszáló van, amelyet maga az uraság kaszáltat. – Továbbhaladva jobbról, az urasági borkimérő felett a Babina hegy lábánál kezdődik a Medevedya nevű völgy, amely alsó részén teljesen ki van vágva, míg a többi része bükkfákkal van benőve, melyek már érettek a kivágásra. Felértékelése fában 5300 négyszögöl. – Az urasági zúzótól kiindulva, Göllnicz folyón innen, az oláh pataki területen, magasabbra szállva, a Medvedya völgyben folyó patakon innen és túl találunk egymással szemben álló két kő határjelet, amelyek a gócsi és oláh pataki területeket választják el egymástól. Az ottani rétet az oláh patakiak 30 magyar forintért zálogba adták Demian úrnak. – Továbbhaladva dél felé az említett patak mentén, ott találjuk az urasági borkimérőt. – Továbbhaladva a Furmanlez nevű szekérúton, az út mindkét oldalán egy-egy kő határjelet találunk, amelyek a gócsi és az oláh pataki területeket választják el egymástól. A Szilova nevű hegyen magasabbra szállva, ott hasonlóképpen két, egymással szemben álló határjelet találunk. Az út mentén találkozunk azután erdős területtel, míg az úttól jobbra a Javorniczkinek nevezett út mentén, növekedésben lévő erdők közt menve az út mindkét oldalán egy-egy kő határjelet találunk. Dél felé haladva ismételten találunk két-két kő határjelet, amelyek hasonlóképpen balról és gócsi, jobbról az oláh pataki területeket választják el egymástól. – Továbbhaladva ugyanazon az úton a Zadni Zaruba nevezetű völgy oldalában két út találkozik a felső úton elérkezünk a Ramsova nevű kis völgyhöz és forráshoz, amely forrás mentén két kő határjelet találunk, majd továbbhaladva a Hosztin nevű folyóig, ott is két kő határjel látható. – Innen előremenve a Zadna Zarub nevű völgyig, annak jobb oldali része vegyes növendékfákkal van benőve és néhány bükkfával is. Szomszédos vele a Szpalenicza nevű hegy, amely kinyúlik egészen a predna Zarub nevű völgyig, amelynek jobb és bal oldali alsó része növekedésben lévő erdőkkel van borítva, felső része pedig, az úgynevezett Mali Sztronis szabad legelőkből áll. Felértékelve fában 100 négyszögöl. – A Hosztina folyó mindkét oldalán lévő határjelek jobbról az oláh pataki területet jelzik, balról a gócsai területet. Leszállva a Hosztina nevű folyón át, a szekérút mentén, a Szilova hegy lejtőjén három kő határjelet találunk, amelyek Vesverés, Gócs és Oláh Pataka területét választják el egymástól. A Hosztina folyó partja kiterjeszkedik a Biela Szkala nevű hegyig, mindenütt sűrű növekedésben lévő erdővel borítva. Felértékelése fában 1800 négyszögöl. – A három említett határjeltől alászállva, eljutunk egy útig, amely a Hlucha nevű völgybe vezet, balról a nagy vesverési területet, jobbról az oláhpatakit választva el egymástól; ez a völgy szolgál a gócsaiak részére, hogy azon át állataikat a legelőre hajtsák. Az említett Hlucha nevű völgyben jobbra és balra az ott lévő folyótól két kő határjelet találunk, amelyek jobbról az oláh pataki, balról a gócsi területet választják el egymástól. – Az előbbi völgy folyóján átkelve, a Sztromis nevű hegy alatt, a Biele Szkali hegy jobb oldalán növekedésben lévő erdőket találunk, de a hegynek a homlokzatán csak réteket és kaszálókat találunk. Felértékelve fában 1500 négyszögöl. – A pod Biilu Szkalu nevű völgyből áttérve a jobb oldali völgybe és felhágva a Jeszenovi Vrch nevű hegyre, az út felett látszik egy kő határjel, mely Gocsavát és Oláh Patakát választja el egymástól. – A Za Vrch nevű völgyben réteket és mogyorós bokrokat találunk, az előbb említett Sztromis pod Bile Szkali hegy alatt lévő erdőt Faisz János az Oláh Patakán lévő zúzó céljára használja. – A Jeszenovi hegyen túl, az Oláh Pataka felé eső völgynek népi neve Dolina. Ennek a bal oldalán még fejlődésben lévő erdőt láthatunk, a völgy bal oldala pedig az oláh patakiak részére van fenntartva. Ugyanígy a Hlucha völgy irányában lévő Melliekova nevű kis völgy az oláh patakiak részére van fenntartva, míg a jobb oldali része a Hlucha völgy irányában gyengén növekvő erdővel van benőve. – A népi nyelven Pod Sztromis nevezetű völgyecskének mindkét oldala növekedésben lévő fákkal van borítva. Ezekkel szomszédos a Hlucha nevű völgy, amely kiterjed egészen a Szuhy Vrch nevű hegyig, amelynek a bal oldali része egészen az útig át van engedve Stix úrnak fák kivágására és csak néhány fenyőfát kell megkímélni, hogy azokat idővel épületfának használják fel. Jobb oldalról a szekérút mellett, mely a Szuhy Vrch hegy felé tart, vegyes erdőt találunk, ahol idősebb bükkfa erdőt találunk, ahol idősebb bükkfák is láthatók, az oláh patakiaknak engedve át használatra. – Továbbmenve a Jeszenovi Vereh nevű hegy irányában, ott egy kőből való határjelet találunk az út felett. Felértékelve fában 1400 négyszögöl. Ugyanazon az úton a Jeszenovi Vrch mellett továbbhaladva, az oldalt növekvő fenyőbokrokkal találjuk benőve. Az őt felett két kőből való határjel, amelyek jobbról az oláh pataki területet, balról a gócsi területet különítik el. – Továbbhaladva ugyanazon az úton nyugat felé a két út között van egy kőből emelt határjel, azután a Hotarova völgy felett lévő domboldal mogyoróbokrokkal és növekedésben lévő erdőkkel az oláh patakiak részére van használatra átengedve. E völgyön át folyik a Hotarnva nevű patak és beleömlik a Sajó folyóba és elválasztja jobbról az oláh pataki területet, balról a gócsit. A Sztrana hegy alatt van Oláh Pataka, ahol ezt a határjárást megkezdték.
Oláh Pataka erdőinek az összeírása és felértékelése fában 22,100 négyszögöl.
Összegezve az egyes birtokokhoz tartozó erdőket:

om lakónál hozza a proventust is. Ehhez járul a három tyúk ára á 10 den. = 30 dénár. – Gabonatizedként a búzából befolyik 8 mérő, 1 frt. = 8 frt. – A zabból szintén 8 mérő, 40 d. = 1.20 frt. Az egész bevétel 46.60 frt.
Megjegyzések: A felsorolt birtokrészekben: Korotnok Ardó, Perkupa, Szén, Dobodár, Fekete Fűz, Józsafő és Szalona néha makkoltatási lehetőség is van, ami átlagban számítva évi 25 frt hasznot hoz, tőkeértéke 500 Ft. – Mindkét urasági részben vannak cigányok, akik 30 sátorban laknak. Ezek az uraságok részére olcsó áron zsindelyt kötelesek készíteni és gerendaszegeket. A vajda választásakor kötelesek az uraság egy hordó borát kimérni. Az összhozadék 25 frt, tőkeérték 500 Ft. – A halászatból és a vadászatból ugyancsak 25 frt jövedelem folyik be, tőkeértéke 500 Ft.
Summarium dominii Csetnekiensis: Andrássy Károly részére: